Rész
1 1 | ide, hiszen ezen a világon~Csak te vagy énnekem minden mulatságom.~
2 1 | öleljelek meg;~Gyere ki a partra csak egy pillanatra,~Rácsókolom
3 1 | mindeneket tud: az tudja csak, hányszor.~~
4 2 | megszeppenéssel most vette csak észre,~Hogy imitt-amott
5 3 | meg még husszor a telet.~Csak azért futott, mert világosan
6 4 | ballagott a halk éjszakában,~Csak nehéz subája suhogott nyakában;~
7 5 | föl szállongtanak.~Jancsi csak ballagott sötét árnyékával~
8 6 | fejükben az észnek;~Maga volt csak Jancsi, ki mértéket tartott,~
9 6 | Jancsinak sem kellett több, õ csak ezt várta.~Mikor a zsiványok
10 6 | föl titeket sem más,~Majd csak az itéletnapi trombitálás!~
11 6 | lelkiismeretem. -~Édes szép Iluskám, csak viseld terhedet,~Bízd a
12 7 | háború.~Igaz, hogy eddig csak szamarat ismértem,~Mivelhogy
13 8 | 8~Nos hát ment a sereg, csak ment, csak mendegélt,~Tatárországnak
14 8 | ment a sereg, csak ment, csak mendegélt,~Tatárországnak
15 8 | A kedvedért, pajtás, hát csak már megteszem.”~Szólt kibékülve
16 10| mulatságos.~India közepén még csak dombok vannak,~De aztán
17 10| már oly meleg volt, hogy csak éjjel mentek.~Lassacskán
18 11| Jancsi tán egymaga volt csak~Meg nem hallója az elmondott
19 12| Nem, kegyelmes király! csak maradj te hátra,~A te karjaid
20 12| szeretem...~Vedd el mindenemet, csak hagyd meg életem!”~„Tartsd
21 12| nem kérdezem, ki vagy?~Csak annyit mondok, hogy hálám
22 13| tájra.~Nem látott egyebet, csak a véres halált,~S hollósereget,
23 13| örömmel borult a nyakába,~S csak azután mondta a következõket,~
24 13| kegyetlenûl bántak a törökkel,~Csak úgy bántak õk most a jó
25 13| koronámért nem is kívánok mást,~Csak hogy e várban egy szobát
26 13| lenni nem szeretek.”~„De csak beszélj, fiam, meghallgatjuk
27 14| 14~„Hogy is kezdjem csak hát?... Mindennek elõtte~
28 14| haraggal.~Hiszen ott kinn csak nem hagyhattam vesztére,~
29 14| örömekben;~Az egész örömem csak annyiból állott,~Hogy a
30 14| izegni-mozogni elkezdett a szívem!~Csak úgyis voltam ám, mikor megcsókoltam,~
31 14| mondta, hogy: „várakozzatok csak!~Én még benneteket összeházasítlak;~
32 14| tibelõletek,~Hogy még!... várjatok csak, várjatok, gyerekek!”~Hát
33 15| János ennyi kincset még csak nem is látott.~„Nos hát
34 17| Hanem hát beszéljen csak: Iluska hol van?”~Szavaiba
35 18| bõséges forrása,~Amit mondott, csak úgy töredezve mondta,~El-elakadt
36 19| szívéhez vissza most már csak néha szállt,~Hanem ismét
37 19| mert be volt az zárva,~S csak egy könnycseppet tett szeme
38 19| már reggeltõl kezdve;~De csak ugy van, mintha le volna
39 19| azon... de mondja meg kend csak,~Ezen az úton itt vajjon
40 19| János vitéz: „Bízza kend azt csak rám.~Mostan a szekérhez
41 19| a rúd végét megkapta,~S csak tréfamódra a sárból kiragadta.~
42 19| Éppen úgy esett ez, amint csak kivántam.”~János vitéznek
43 19| meghalljuk azt is, várjunk csak kicsinnyég.~~
44 20| ime királynak fogadunk,~Csak ne bánts minket is, jobbágyaid
45 20| mondott, közös akaratunk,~Csak ne bánts minket is, jobbágyaid
46 21| elõtte a világ,~S egyszerre csak annyit vesz észre, hogy
47 21| sem csillag;~János vitéz csak úgy tapogatva ballag,~Néha
48 21| A sok vén szipirtyó benn csak ugy hemzsegett.~Hánytak
49 23| csillag,~Halovány sugára már csak alig csillog,~Mint gyorsan
50 24| sebességgel,~De a tulsó partot csak nem érhették el.~Egyszer
51 24| szólt megörvendezve.~„Biz az csak egy sziget,” felelt, aki
52 24| Ne gondolj te azzal, csak vigy el odáig;~Hogy bemehetek-e
53 25| azok csunyául magokat,~De csak mind a három élete megszakadt.~
54 25| Azért, mint tennap, most még csak meg sem pihen,~De letörölve
55 26| 26~Tündérországban csak híre sincs a télnek,~Ott
56 26| látnak,~Tündérország még csak árnya e világnak.~Ha a földi
57 27| mutassa minden,~Hogy boldogság csak az én szivemben nincsen?”~
58 27| Mindent föltámasztó, ahova csak cseppen.~Iluska porából
59 27| tudnék én beszélni ékesen,~Csak János vitéznek akkori kedvét
|