Rész

 1 1 |         szivem, örömest kimennék,~Ha a mosással oly igen nem
 2 2 |             Megnézem, mit csinál? ha henyél: jaj neki!”~Jaj neked
 3 2 | elmondottakhoz e szavakat tette:~„Ha nem akarja, hogy felgyujtsam
 4 2 |        nyelved,~Hogy elpanaszold, ha roszúl bánik veled. -~S
 5 3 |   haragszik oly nagyon gazdája;~S ha ütlegre kerül a dolog, azt
 6 4 |           meg, gondolj néha reám.~Ha látsz száraz kórót szélvésztõl
 7 4 |        hát, Jancsi lelkem, eredj, ha menned kell!~A jóisten legyen
 8 4 |         legyen minden lépéseddel.~Ha látsz tört virágot útközepre
 9 4 |          rá, mint sötét kisértet.~Ha ekkor mellette lett volna
10 6 |          csákányok, pisztolyok...~Ha jól megfontoljuk, ez nem
11 6 |         életét van miért félteni,~Ha e tájt kerüli, nagyon bölcsen
12 6 |         bátorsággal lépek.~Azért, ha úgy tetszik, hagyjatok életben,~
13 6 |          éjjel itten megpihennem;~Ha nem akarjátok ezt: üssetek
14 7 |           Mert így gondolkodott: „Ha befogadnának,~Be örömest
15 7 |           világ bujdosója vagyok;~Ha kegyelmetekkel egy sorba
16 7 |         meg még jobban szeretném,~Ha magamat lóra, nyeregbe vethetném;~
17 7 |          nyeregbe vethetném;~Mert ha én nem ölök, engem öl meg
18 9 |     megbirkózott vele;~Aztán meg, ha fáztak, hát kapták magokat,~
19 10|      italhoz is furcsán jutottak:~Ha szomjaztak, vizet felhõbõl
20 12|         fia meg nem állott volna,~Ha a ló alatta össze nem omolna.~
21 12|      kegyelem, nemes lelkû vitéz!~Ha semmi másra nem: ifjuságomra
22 14|      gazdasága, ökre és juha van,~Ha felcsuporodik a kis istenadta,~
23 14|           mit el nem követ rajta,~Ha fenyegetésem zabolán nem
24 14|           állott õ minden idõbe’)~Ha le nem szállt volna a föld
25 14|           tarts reám számot;~Mert ha nem bírhatom kedves Iluskámat:~
26 14|           bírni senkit e világon,~Ha elfelejtkezik is rólam halálom.”~~
27 17|   nyakra-fõre,~Lehányta volna ám, ha bírt volna véle,~Csakhogy
28 18|          lettem e világra, miért?~Ha ily mennykõcsapás, ilyen
29 18|           áldjon meg.~Másvilágon, ha még szeretsz, tied leszek.~
30 19|     kínozásban telhetetlen bánat!~Ha nem tudsz megölni, ne gyötörj
31 19|        volna, igy dörgött reája:~„Ha jól látom, ott a fûben ember
32 20|           ily szépen megkinálta:~„Ha már itt vagy, jöszte és
33 20|         jöszte és ebédelj velünk,~Ha nem nyelsz kõsziklát, mi
34 20|    szoktam még meg ez eledelt;~De ha kivánjátok, megteszem, miért
35 22|          édesség volt érezésében,~Ha János elmerült annak nézésében.~
36 23|          néha apró tarka halak,~S ha napsugár érte pikkelyes
37 23|    odament és tõle ezt kérdezte:~„Ha szépen megkérem kendet,
38 23|       köszönettel vészem.”~„Fiam, ha volna, sem kéne pénzed nékem,”~
39 26|        még csak árnya e világnak.~Ha a földi ember elõször lyányt