Rész

 1 1 |               juhász~Kukoricza Jancsi, ki is lehetne más?~Ki pedig
 2 1 |             Jancsi, ki is lehetne más?~Ki pedig a vízben a ruhát tisztázza,~
 3 1 |                kökényszemeidnek,~Gyere ki a vízbõl, hadd öleljelek
 4 1 |              hadd öleljelek meg;~Gyere ki a partra csak egy pillanatra,~
 5 1 |            csalogatva így szól:~„Gyere ki, galambom! gyere ki, gerlicém!~
 6 1 |              Gyere ki, galambom! gyere ki, gerlicém!~A csókot, ölelést
 7 1 |              nem egyszer sem százszor,~Ki mindeneket tud: az tudja
 8 2 |                 hogy jókedvvel ejtette ki.)~„Megnézem, mit csinál?
 9 2 |             védelmezésére~Ekkép fakadt ki a nyáj bátor õrzõje;~Azután
10 3 |              akasztani való!~Hogy ássa ki mind a két szemét a holló!...~
11 3 |               etettelek?~Sohase kerüld ki a hóhérkötelet.~Elpusztulj
12 3 |              kerül a dolog, azt verje,~Ki félig apja volt, ki õt fölnevelte?~
13 3 |             verje,~Ki félig apja volt, ki õt fölnevelte?~Futott, míg
14 6 |            Szerencsétlenségnek embere, ki vagy te?~Hogy lábadat mered
15 6 |                 Maga volt csak Jancsi, ki mértéket tartott,~Kinálgatták,
16 11| Megtáncoltatjuk mi ezt a gonosz népet,~Ki ily méltatlanul mert bánni
17 12|               izzadó lováról,~Igy múlt ki õkelme ebbõl a világból.~
18 12|               nem omolna.~Összeomlott, ki is fújta ott páráját,~Basa
19 12|            királylyány épen most nyita ki,~Mialatt ily szókat mondanak
20 12|              szabadítóm! nem kérdezem, ki vagy?~Csak annyit mondok,
21 13|             jóság;~Egyszersmind azt is ki kell nyilatkoztatnom,~Hogy
22 14|               soha meg ne bocsássa!~És ki tudja, még mit el nem követ
23 17|                szívéhez kapott,~Mintha ki akarná tépni a bánatot.~
24 18|               helyébe,~Szomorún nézett ki az õszi homályból,~János
25 18|           mentében magában így szóla:~„Ki porából nõttél, árva kis
26 19|                 Látom, nem te vagy az, ki nekem halált hoz,~Látom,
27 19|                azt a vidéket,~Nem jött ki még onnan, aki odalépett.”~
28 20|                fia.~Hanem mit ebédelt, ki nem találjátok;~Gondolnátok-e,
29 21|             vagy szemem világa veszett ki?”~János vitéz ekkép kezdett
30 21|               Nem volt éj, nem veszett ki szeme világa,~Hanem hogy
31 21|            kigyót, emberkoponyákat.~De ki tudná sorra mind elõszámlálni?~
32 27|           cseppen.~Iluska porából nõtt ki az a rózsa,~Igy halottaiból