Rész

 1 5 |            vize sûrû buborékot hánya.~Jó hosszú botjára Jancsi támaszkodott,~
 2 6 |           Adjon az úristen szerencsés jó estét!”~Mondott nekik Jancsi
 3 6 |            után;~Papok pincéjébõl van jó borunk elég,~Nézzük meg
 4 6 |        beszédet ilyformán kezdé meg:~„Jó éjszakát!... nem kelt föl
 5 8 |            tatárok ezerannyin voltak;~Jó, hogy akkor azon a vidéken
 6 13|        szakácsot híja,~Készítsen, ami jó, mindent vacsorára,~Az én
 7 13|        kedvesen hangzottak~Füleiben a jó magyar huszároknak;~Nemigen
 8 13|             Csak úgy bántak õk most a jó ételekkel;~Nem is csoda
 9 13|              Köszönöm szépen a kelmed jó’karatját,~Amely reám nézve
10 13|           aggaszt.”~Igy biztatta õt a jó francia király,~S János
11 14|             káromlások.~Engesztelte a jó asszony ily szavakkal:~„
12 14|           engedett;~De azért rám soha jó szemet nem vetett.~Hogyha
13 14|           lett dolga,~Belefektettük a jó asszonyt a sírba,~Aki engem
14 14|         Hogyne? az istenben boldogult jó lélek’~Kedvezett, amiben
15 15|            oda.~Tõlök sok „szerencsés jó utat” hallhata,~S szemeikkel
16 16|          gálya ment sebes haladva;~De jó messze volt még szép Magyarországtól,~
17 16|              utánok,~Mintha azok neki jó hírt mondanának,~Jó hírt
18 16|              neki jó hírt mondanának,~Jó hírt Iluskáról, szép Iluskájáról,~
19 17|                  hát el van temetve.”~Jó, hogy nem állt János, hanem
20 19|          mozdulok biz én.~„Adj’ isten jó napot” szólott János vitéz;~
21 19|          nekem... van biz az ördögnek jó napja.”~„Be rosz kedvben
22 19|          kiragadta.~Volt a fazekasnak jó nagy szeme, szája,~De mégis
23 21|            szaladni kezd, és volt már jó távol.~„A keserves voltát,
24 23|               pénzed nékem,”~Felelt a jó öreg nyájasan, szelíden.~„
25 26| tündérleányoknak;~Mikor a szivárványt jó hosszúra fonták,~Ékesítik