Rész

    1  1|               gyüjtve diszét, fonogattunk~A zöld Pindus alatt, a nyájas
    2  1|          fonogattunk~A zöld Pindus alatt, a nyájas Múzsasereg közt!~
    3  1|           Illatozásu virágok kelnek, mint a vadonynak~Puszta helyén,
    4  1|                  helyén, fárasztóbb mégis a pindusi ösvény,~Vonzóbb
    5  1|              Számüzetett Naso, ki tanítál a Helikonra~Törni utat s akadályt
    6  1|             karunk panaszid már~Nem veszi a tanodába, se Nepos hősei
    7  1|                  válni megenged~Tőletek s a tanulástól, míg belekezdeni
    8  1|             kebelünk forró köszönetjét~És a csekély szálkú koszorúnkat
    9  1|                  ki fáradhatatlan iparral~A tudományokban jártassá tenni
   10  1|                  nagy körbe’ leülve, vagy a labdát veregetve~És kapkodva,
   11  1|              renyhe erővel~Jártátok velem a tudomány ösvényit: ez óra~
   12  1|           szüleinknek ölében!~Majd amidőn a sors keze minket messzire
   13  1|               fáradtunk s izzadozánk itt,~A tudományoknak kimeríthetetlen
   14  1|             társim! miután végét már érte a munka,~Amely tíz hóig szűnetlen
   15  1|                                           A HŰTELENHEZ~Esküszegte lyánka!
   16  1|            Akkoron kérő keblemre dűlve,~S a szerelm’ tüzétől fölhevűlve,~
   17  1|                  fellegek fölöttem,~Tőlem a bú mind elköltözött.~Ámde
   18  1|                 keserves árvaságra,~Marja a bú szívem, és hervaszt.~
   19  1|                   EMLÉKKÖNYVÉBE~Kegyetlen a végzet; nem hagy sok időig
   20  1|                  édeni napjainak.~Ámde az a földnek bármely részére
   21  1|                 magyar, hallod~Fái között a szél mily keseregve nyögel?~
   22  1|               bájait; irigyelve pirúla,~S a fák lombi fölé könnyeket
   23  1|                  Nem érzem:~Nincs szivem. A haza s a lányka s barátnak
   24  1|                    Nincs szivem. A haza s a lányka s barátnak adám.~
   25  1|              dijad és jutalmad,~S majd ha a végzet kiszakaszt karodból~
   26  1|                               ELVÁLÁS~Itt a bucsúperc: válok. - Nem
   27  1|                      Nem szabad!~Leomlok, a világ kereng velem!~E szenvedés,
   28  1|              szólanék is, mit remélhetek?~A sors irántam oly vad, oly
   29  1|                 tőled, oh leány!~Vezessen a sors boldog útakon,~Öröm-tavasznak
   30  1|               ELVÁLÁS~Vert az óra,~Halnak a remények,~Kik szívembe~Hajnalfényt
   31  1|            Éjjelét üzé szét.~Vert az óra!~A szörnyű itélet:~„Elszakadni~
   32  1|                Keblem ideálja?~Honnan int a~Csendes béke réve,~Honnan
   33  1|             Csendes béke réve,~Honnan int a~Bujdosó elébe?~A mosolygva~
   34  1|               Honnan int a~Bujdosó elébe?~A mosolygva~Kedvező szerencse~
   35  1|            Örömökkel hintse,~Míg én búban~A széles világot~Átfutom,
   36  1|               Rózsákat űltete.~Mosolygtak a tavasznak~Bájgyermeki felém,~
   37  1|               Enyelgve tördelém.~De látta a leányka~Könnyelmű tettemet,~
   38  1|                melynek elraboltam~Diszét, a rózsaág.~Sopron, 1839. őszén~
   39  1|                        ELSŐ SZERELEM~Szép a rózsa hajnal-ébredése,~A
   40  1|                  a rózsa hajnal-ébredése,~A leányka arculatja szebb
   41  1|                 ég az arany esti csillag;~A leányka nefelejcs-szemében~
   42  1|                berekben;~Nyájasabban kelt a lányka hangja~Ajaki paradicsom-kertéből.~
   43  1|         paradicsom-kertéből.~És ha tiszta a liget virágit~Gyémánt-cseppel
   44  1|              éltető patakcsa:~Tiszta volt a lyányka keble szinte,~Tiszta
   45  1|                 szíve, tiszták érzeményi.~A leánykát hévvel én szerettem,~
   46  1|                 őrült gerjelemben,~S haj, a végzet elszakaszta durván,~
   47  1|                néha álmim őtet~Elragadtan a dicsőet festik,~Oh barátim,
   48  1|                             BUCSÚ~Irígyen a sors boldogságom ellen,~
   49  1|                 múlatásom,~S az órák mint a nyíl röpűltenek,~De ily
   50  1|                 röpűltenek,~De ily órákat a nagy mennyországon~Angyalnak
   51  1|           Barátaimnak nyájas, hű körében.~A messze távol kéklő fátyolába~
   52  1|              képedet, Pozsony,~Nem lágyul a vad végezet, hiába~Nyögel
   53  1|           szeretett barátok?~Vegyétek hát a bujdosó kebelnek~A zúgó
   54  1|           Vegyétek hát a bujdosó kebelnek~A zúgó szélben hangzó végszavát:~
   55  1|                   inségbe döntnek át,~Míg a koporsó nyugtomat nem adja,~
   56  1|           bérctetőkről,~Szent helyek!~Hol a Galga lassu andalgással~
   57  1|          Hempelyeg.~Hol pályája éden volt a gyermek-~Ifjunak.~Hol az
   58  1|             Emlékezve küldsz-e még sohajt a~Szív után,~Mellyet annyi
   59  1|                 ŐRÁGYHOZ~Égig emeljen bár a játszi szerencse kegyelme,~
   60  1|            boronga körűlem,~S hervasztott a bú: balzsamos enyhet adál.~
   61  1|                                           A DRÁVÁN~Marburgnál~Zúgó habjaidba
   62  1|         virágfüzért,~Dráva! Hajtsd alá, s a partra~Tedd, midőn hazámba
   63  1|            éden-illatot.~S mondjad: ilyen a honáért~Lángoló kebel,~Melyet
   64  1|             honáért~Lángoló kebel,~Melyet a sors zivatarja~Tőle messze
   65  1|                karába vitt.~És láttam ott~A szőke lányt,~Nem hidegen~
   66  1|                   szűm iránt;~Hozzám voná~A szerelem,~S eget lele~E
   67  1|              adjatok, isteneim,~És marhat a fájdalom, a fene kín;~Én
   68  1|           isteneim,~És marhat a fájdalom, a fene kín;~Én tűrni fogok, -
   69  1|                atya átkait~Zúgják fülembe a nyargaló fuvalmak, oh~Ezer
   70  1|                  oh~Ezer tövissel hinteni~A bujdosónak útait! Mégis
   71  1|                fel~E szív emlékkönyvében. A napok sorát,~Melyet lefutnom
   72  1|             kunyhód homályiban~Élhetni, s a szelíd halál,~A szenvedések
   73  1|                Élhetni, s a szelíd halál,~A szenvedések altatója hogyha
   74  1|         Kiszenvedett porom fölött~Te mosd a zöldelő hant bársony pázsitát,~
   75  1|                  hant bársony pázsitát,~S a mormogó habzaj között~Édesd
   76  1|                  ülnek sírkövemre majd,~S a jégszív is talán, kinek~
   77  1|                 talán, kinek~Átkai nyomák a kínos életet, ledől~Békülten
   78  1|              kínos életet, ledől~Békülten a halom fölé,~S lágyult kebel
   79  1|               csendes éjjelébe~Nem tekint a fájdalom,~S a keservek halvány
   80  1|                  Nem tekint a fájdalom,~S a keservek halvány képe;~Ott
   81  1|                   te drága hon!~Vándorlom a világot~Végetlen útakon.~
   82  1|                 Végetlen útakon.~És lábam a nagy úton~Fáradva lépdegel,~
   83  1|           Butyornak terhivel.~Eldobtam én a terhet,~Nincs többé vállamon;~
   84  1|              Darusereg;~Azért hagyjátok-e a tájat,~Mert nem meleg?~Vándorlok
   85  1|                    ámde pályám~Ellenkező:~A szerelem forró honából~Jégsír
   86  1|                 sötét gyalázat~Vonta éjbe a Kuruttyóházat.~Hittem asszony
   87  1|                  nem csavarja.~Szűzeséged a manó elhordta,~Nem köllesz
   88  1|                  izzadván kovácsolt,~Hány a sátor minden szögletébe,~
   89  1|                  nyomába.~Sír az asszony, a szegény ártatlan,~Messze
   90  1|                  szegény ártatlan,~Messze a férj bujdos már távolban.~
   91  1|             Semmikép sem szabadulhat~Tőle a szív.~S jő toborzó víg legények~
   92  1|                 Katonának,~Szép szolgálni a királynak~És hazának.~Életünk
   93  1|          trombitának~Harcra szállunk.~Itt a markunk, csapj belé, jer~
   94  1|                 Katonának,~Szép szolgálni a királynak~És hazának!”~S
   95  1|                   Kuruttyó~Nagy bánatját.~A garadra önt néhányszor,~
   96  1|                 Hogyha széjjellebben,~Dúl a régi fájdalom~Annál dühösebben.~
   97  1|                Annál dühösebben.~Nyugszik a tánc, hallgat a vig zeneszó,~
   98  1|                  Nyugszik a tánc, hallgat a vig zeneszó,~És buvában
   99  1|                foltos fegyvere~Rajt virít a rozsda,~S fényesítni oly
  100  1|               Isten engem, oly alak,~Mint a feleséged.~Ő az, ő! az ártatlan
  101  1|                  Ez Kuruttyóivadék!”~Mond a kisded apja,~És a rajkót
  102  1|                    Mond a kisded apja,~És a rajkót és a nőt~Kebelére
  103  1|               kisded apja,~És a rajkót és a nőt~Kebelére kapja.~S vége
  104  1|                pityereg.~Jókat kacag rajt a víg ujoncsereg.~Pápa, 1841.
  105  1|             EMLÉKKÖNYVÉBE~Szeretlek, mint a hold a csendes éjet,~Miként
  106  1|      EMLÉKKÖNYVÉBE~Szeretlek, mint a hold a csendes éjet,~Miként a léget
  107  1|               hold a csendes éjet,~Miként a léget a szabad madár;~Szeretlek
  108  1|              csendes éjet,~Miként a léget a szabad madár;~Szeretlek
  109  1|              barátom, míg az élet~Köréből a halál a sírba zár.~Selmec,
  110  1|                   az élet~Köréből a halál a sírba zár.~Selmec, 1841.
  111  1|                             ÖRÖK BÚ~Tódul a felleg; barna éjbe vonja~
  112  1|                  felleg; barna éjbe vonja~A látkört, búsul a sötét vidék.~
  113  1|               éjbe vonja~A látkört, búsul a sötét vidék.~Sötét e szív
  114  1|                   hű szerelmem honja,~Reá a bú gyászfátyla szöveték.~
  115  1|               szöveték.~Nem bírva terhét, a felhő könyekre~Fakad, s
  116  1|                   felhő könyekre~Fakad, s a rózsa gyüjti gyöngyeit.~
  117  1|                   legény,~Bár toronnyá nő a hullám,~A túlpartra szállok
  118  1|                 Bár toronnyá nő a hullám,~A túlpartra szállok én.~Köd
  119  1|          csüggedetlen!~Nincsen messze már a part;~Bár izzadva, férfiszívvel~
  120  1|                  férfiszívvel~Mi kiálljuk a vihart.~Im, mi kép leng
  121  1|                   vihart.~Im, mi kép leng a ködéjben?~Bájoló, mint a
  122  1|                  a ködéjben?~Bájoló, mint a tavasz,~Szőke fürttel -
  123  1|             izzadó legény,~Bár Mátrává nő a hullám,~Vissza - hozzá -
  124  1|             Halljuk! Tovább! Na s aztán!” A minap~Szent elragadtatás
  125  1|               hírkoszorút~Füzendő fürtibe a fénytetőn.~Már-már magos
  126  1|                Ujra mennydörög.~Megborzad a költő, s uramfia!~A mélybe
  127  1|             Megborzad a költő, s uramfia!~A mélybe henterűl. „Hahahaha!”~
  128  1|             Hahahaha!”~S ugyan mi dörge? „A boszús Olymp.”~Nem. „Halljuk!
  129  1|                    Halljuk! Halljuk!” Hát a Múzsafi~Nem legbővebben
  130  1|                              VÁLTOZÁS~Míg a földet gyász temette,~Dúlván
  131  1|              rózsámat ölelém.~Most, midőn a szép tavasznak~Uj virányi
  132  1|           tavasznak~Uj virányi illatoznak~A mosolygó téreken;~Mért vagyon
  133  1|                hüsében,~Kert megett,~Zeng a lantos hév szerelmi~Éneket.~
  134  1|            szerelmi~Éneket.~Zeng, ha gyúl a rózsahajnal~Keleten,~Ha
  135  1|            Keleten,~Ha nyugodni bérc megé a~Nap megyen.~S szép tavasszal,
  136  1|               hevén, hüs~Őszön át~Pengeti a szerelemnek~Hév dalát.~S
  137  1|                  S édes díja zengzetének,~A leány~Ha kacsingat által
  138  1|                  leány~Ha kacsingat által a kert~Ajtaján.~Jő a tél,
  139  1|                  által a kert~Ajtaján.~Jő a tél, és megnyil a kert,~
  140  1|             Ajtaján.~Jő a tél, és megnyil a kert,~És ragad~Kebelére
  141  1|                   kert,~És ragad~Kebelére a leány - más~Boldogot.~A
  142  1|                   a leány - más~Boldogot.~A csalódott megy kinok bús~
  143  1|              kinok bús~Éjjelén,~S hallgat a dal lantja néma~Idegén.~
  144  1|                            VENDÉG~Kerepöl a szarka~Házam tetején:~Vendég
  145  1|                   Messze föld határán~Jár a szerető,~Csalfa volt szerelme,~
  146  1|             pusztító lángja, szümön, mint~A mennyverte Prometh keblin
  147  1|                Végihez ér nagy fáradozása a Danaidáknak,~Föltészi a
  148  1|                   a Danaidáknak,~Föltészi a sziklát hegy tetejére, Sysiph,~
  149  1|             csillapszik:~De hidegen marad a lánynak örökre szive.~S
  150  1|                 EPIGRAMMOK~1~Ujra mosolyg a táj aranyos sugarakba’ fürödve,~
  151  1|               aranyos sugarakba’ fürödve,~A hanyatló Phoebus ha nyugalomra
  152  1|                   ámulsz?~Hogy birt volna a föld egy helye annyi romot?~
  153  1|            Martial után~Zápor zápor után, a szüret szűnetlenül ázik.~
  154  1|             Dunavecse, 1841. június 23.~4~A szerelem jelené; multé s
  155  1|            szerelem jelené; multé s jövőé a barátság.~Dunavecse, 1841.
  156  1|                   MÉZ ÉS CSÓK~Kis méh! te a füvet, fát~S virágokat leped,~
  157  1|                tündéri, szép vala,~Miként a koszorús tavasznak~Varázst
  158  1|               dalra kelt.~Lejárt az év, s a fáradatlan~Idő uj évet alkota,~
  159  1|            fáradatlan~Idő uj évet alkota,~A kellemgazdag ifjuságnak~
  160  1|                  bájvirúlata;~S nincs már a lyányka karjaimban.~És hervad
  161  1|             lyányka karjaimban.~És hervad a fantázia,~Az istenítő boldogságnak~
  162  1|                 ki kelle halnia!~Ti, fönt a menny kék tengerében~Mosolygva
  163  1|                fürdő csillagok!~Trónjához a szent végezetnek~Olyan közel
  164  1|               lészen tiltva véletek;~Akár a lyányka hű ajkáról~Szedvén
  165  1|                 szép reményt?~Mely zsenge a szülői szív felett,~Mely
  166  1|                  ezt,~Csak romja áll még: a keserv, a kín!~Oh, a szülők!
  167  1|                  romja áll még: a keserv, a kín!~Oh, a szülők! ha sorsok
  168  1|                 még: a keserv, a kín!~Oh, a szülők! ha sorsok vészt
  169  1|                 itt e sírnak mélyibe.~Hol a teremtő széke tündököl~Felhők
  170  1|              széke tündököl~Felhők felett a csillagezreden:~Tekintsetek
  171  1|                istent, hogy boldog legyen~A kor, mely a kedves szülőkre
  172  1|                 boldog legyen~A kor, mely a kedves szülőkre jő.~S örvend
  173  1|               szülőkre jő.~S örvend előre a jövő felett:~Midőn az alkotó
  174  1|                 az alkotó székéből int,~S a drága magzat, s a kedves
  175  1|                  int,~S a drága magzat, s a kedves szülők~Egymást vigadva
  176  1|                 gondtalan naponként~Jársz a vad tengeren.~Tengerhez
  177  1|                                      IFJÚ A PATAKNÁL~Németből Schiller
  178  1|                   után~Forrás mellett űlt a gyermek,~Koszorúkat kötözött,~
  179  1|               látta őket elragadtan~Tűnni a habtánc között.~Éltem így
  180  1|                   Éltem így röpűl, miként a~Forrás, fáradatlanúl,~S
  181  1|              Forrás, fáradatlanúl,~S mint a koszorúk, sietve~Ifjuságom
  182  1|                 Minden örvend és reményel~A tavasznak jövetén.~Ámde
  183  1|                bút kelthete.~Nem vidítnak a vigalmak,~Melyeket nyujt
  184  1|                  vigalmak,~Melyeket nyujt a szép tavasz;~Egy köt engem
  185  1|                  S mégis messze tőlem az.~A kedvelt árnykép elébe~Vágyva
  186  1|                 lakod falát,~Majd virágit a tavasznak~Kebeledbe hintem
  187  1|                  hintem át.~Ime, dal zeng a berekben,~S tiszta zajjal
  188  1|                   fel, drága nő.~Csak itt a földön is teríthetsz,~Gyümölcsfánkhoz
  189  1|                  étel este,~S legtágasabb a hely.~Aprócska vendéginket
  190  1|                  hídd,~Mert úgy kiéhezém;~A legkisebb is hagyja fészkét,~
  191  1|              nincs szemén.~Sokat tálalnak a királynak,~Ő, amint hírelik,~
  192  1|            tartjuk,~Hol annyi csillag ég!~A hold ezüstlő súgarakkal~
  193  1|             gyermekeim, együnk vidáman,~S a mennyek áldjanak!~O én irígylendő,
  194  1|                  esti szürkület fátylában~A halk táj, s a berki dal
  195  1|                   fátylában~A halk táj, s a berki dal kivesz,~Még csak
  196  1|             fellegetlen égről,~Lassan mén a csorda mezejéről,~És a fáradt
  197  1|                mén a csorda mezejéről,~És a fáradt földmives halad~Megnyugodni
  198  1|            enyészet töredékiben,~Hol reám a múltból borzalom száll,~
  199  1|               tornyos vár állt felségesen~A hegyeknek szirttetőiben.~
  200  1|                 kövére~Bút susogva hajlik a repkény,~És a puszta ablak
  201  1|              susogva hajlik a repkény,~És a puszta ablak üregén át~Csillog
  202  1|              Érdemeld meg őseid nevét!~És a nemes ifjunak szemébe~Rémitő
  203  1|         Richardként harcba~Akkoron röpűlt a dalia,~S mint erdőnek a
  204  1|                   a dalia,~S mint erdőnek a viharban kellett~Ellenének
  205  1|                menyasszonyát.~Ah gyakorta a szorongó kedves~Erkélyéről
  206  1|            szorongó kedves~Erkélyéről néz a völgy felé,~Vért, pajzs
  207  1|                 csillog estnek aranyában,~A paripa nyargal, hive jő:~
  208  1|                 összebonyolúlt füvek,~Ott a billikom vidáman csenge,~
  209  1|              billikom vidáman csenge,~Míg a csillagok kiégtenek;~Terhesen
  210  1|                  vítt harcok diadalma,~És a szent csaták szörnyű kalandja~
  211  1|                  újra kelt,~Kedvvel tölté a zord hőskebelt.~Ó mi változás!
  212  1|               most borzadályos~Éj takarja a dicső helyet,~S esti szél
  213  1|                  lándzsát és pajzsot kért a gyermek,~Ha riadván a harctrombita~
  214  1|                kért a gyermek,~Ha riadván a harctrombita~Csataménre
  215  1|              pattant az atya.~Elhamvadtak a hatalmas csontok~Immár a
  216  1|                  a hatalmas csontok~Immár a borongó föld alatt;~Félig
  217  1|        végnyugalmokat.~Mennyi lett játéka a szeleknek,~Sírjaikkal emlékeik
  218  1|           Sírjaikkal emlékeik is vesztek;~A vitéz kor fénytettei felett~
  219  1|                barna felleget.~Igy enyész a élet dicsősége,~S hatalomnak
  220  1|         hatalomnak álomképzete!~Igy merűl a gyors idő röptével~Éjbe
  221  1|                bájol, s vággyal tölti~Itt a porban a nemes kebelt,~Eltűnt,
  222  1|                vággyal tölti~Itt a porban a nemes kebelt,~Eltűnt, mint
  223  1|                   nap sugára,~Hogyha vész a láthatárra kelt.~Kik vígan
  224  1|                   vígan ölelkezének este,~A korány arcokra már bút feste;~
  225  1|             korány arcokra már bút feste;~A barátság is, s a szerelem~
  226  1|                   feste;~A barátság is, s a szerelem~Kéje vész a földről
  227  1|                    s a szerelem~Kéje vész a földről jegytelen.~Édes
  228  1|               vihar homályba zár.~Kábaság a hír, fenség, hatalmak!~A
  229  1|                  a hír, fenség, hatalmak!~A koporsók egyiránt takarnak~
  230  1|           derengve kelnek,~Indulatcsatáit a zajló kebelnek,~Ah! ki festi
  231  1|                  zengő dalra lantomat?~És a dal ha fölzeng, újra vajh
  232  1|                  újra vajh mi némit?~Mert a húr beszélni szívem érzeményit~
  233  1|              szállnak érzeményim innen,~Ó a puszta föld ez nem az én
  234  1|                   ez nem az én hazám;~Itt a bús valónak hervatag körében~
  235  1|                áll,~Mely után epedve küzd a hév indúlat,~Mely után e
  236  1|                előttem tündér fátyolodban~A hajnal biborszín leplén,
  237  1|            tüzénél,~S szende fényhomályán a merengő éjfél~Holdsugárinak.~
  238  1|                  Holdsugárinak.~És ha zúg a szélvész tomboló csatája,~
  239  1|                 csatája,~És ha nyögve sír a berki csalogány;~És te lengsz
  240  1|                   Óh ki élsz ragyogva túl a földhomályon,~Halld meg
  241  1|                   földhomályon,~Halld meg a sovár szűt, égi ideálom~
  242  1|            teérted hullanak virágim,~Mint a gyenge rózsa nyári hév alatt;~
  243  1|               EMLÉKKÖNYVÉBE~Magas trónján a sors ül, titkos könyv kezében,~
  244  1|               életkönyv ez; benne két lap a mienk,~Az egyiken borongó
  245  1|              borongó gyász vonúl sötéten,~A másik hajnalodva rózsaként
  246  1|            Ohajtom én: legyen hő kedveződ a végzet,~ Hogy általolvasnod
  247  1|                  általolvasnod ne kelljen a sötétet!~Pápa, 1842. április
  248  1|                  égtem én;~Ragadtam végre a kobozt~Nagy tűzzel, hevenyén.~
  249  1|                időm~Itt lassan mendegelt:~A - nem mondhatnám szűk -
  250  1|                mondhatnám szűk - torok,~S a csap nem vesztegelt.~De
  251  1|                levék borral tele:~Hiában! a csigázott ész~Egy kukkot
  252  1|                   szüle.~Végpontra szállt a türelem!~Még egyszer jót
  253  1|             éneket~Ugysem zeng kobozom.~S a csapnak estem nagy mohón,~
  254  1|                    De ó hallatlan bosszu! a~Csap már nem csepegett.~
  255  1|                   És megragadtam s vágtam a~Hordóhoz lantomat.~Felhangzott
  256  1|            Hordóhoz lantomat.~Felhangzott a kiürűlt~Hordónak kebele...~
  257  1|                 kebele...~S o üdv, o kéj! a fejtörő~Titok kulcsot lele.~
  258  1|                  telve hallgatott s konog~A hordó üresen.~Éhezni kell,
  259  1|                  Éheztem én is... s folyt a dal~S enyém a mirtuszág.~
  260  1|                     s folyt a dal~S enyém a mirtuszág.~Pápa, 1842. április~
  261  1|              VÁLTOZÓ ÍZLÉS~Mint szerettem a cseresznyét~Gyermekéveimben
  262  1|                   szín, édesebb nem~Terme a föld kerekén.~Nem kellett
  263  1|              jöttem valahára!~Most szemem a lyány ajkára~Szinte egykedvűleg
  264  1|              Szinte egykedvűleg néz.~Mert a rózsanedvhez képest,~Mely
  265  1|                  Omlik kéjes kedvet adva,~A lyány édes bájos ajka~Keserű
  266  1|                  ott - mely rózsaszál?~Ah a lyányka ablakából~Ablakomra
  267  1|              egedbe, tünj tova;~Való kell a föld fiának,~S költő - nem
  268  1|                föld fiának,~S költő - nem a föld fia?~Pápa, 1842. április~
  269  1|              dobog, por kél az úton,~Zeng a harsány trombita:~Kvártély,
  270  1|               kisbiró! huszárok~Szállanak a faluba.~És hogy jöttek,
  271  1|               hogy jöttek, hogy megálltak~A vitézi seregek:~Aggalom
  272  1|                   Aggalom s öröm vegyűlve~A lakókat szállta meg.~Aggalom
  273  1|              szivökben~Nem hiába lakozik:~A huszárok csínosak, de~Kissé
  274  1|              Vélek elvándorlana.”~2~Ébred a hajnal sugára,~Véle ébred
  275  1|                 hajnal sugára,~Véle ébred a huszár;~Lóra pattan, induló
  276  1|            merengő fájdalommal~Néz utánok a leány;~Köny pereg le szép
  277  1|                      SZÍN ÉS VALÓ~1~Némúl a hangszerek zenéje,~A függöny
  278  1|                Némúl a hangszerek zenéje,~A függöny felrepűl,~S az arcokon
  279  1|            figyelme űl.~És ékes színpadon a múzsa~Kegyelt papnéja áll,~
  280  1|              Kegyelt papnéja áll,~Bájlóbb a kikelet kertjének~Minden
  281  1|       megtestesűlve:~Erény és szerelem;~S a néptömeg, varázslatánál~
  282  1|               Kéjtengerré leszen.~Hódolva a dicső müvészet~Magasb hatalminak,~
  283  1|                   És tapsok hangzanak.~De a zajongó nép között áll~Az
  284  1|              szerelme~Az illatos virág.~2~A barnaleples éj~Nyugalmat
  285  1|                Imádó rabja lett;~Meglátni a szelíd~Angyalvonásokat,~
  286  1|              bájain~Szív és ész elakad;~S a tündértermetet,~S a hullámzó
  287  1|             elakad;~S a tündértermetet,~S a hullámzó kebelt,~Hol a kecs
  288  1|                  S a hullámzó kebelt,~Hol a kecs istene~Két rózsatrónt
  289  1|                  elsiet~Szerelme vágyiban~A kedves hely felé,~Hol istennője
  290  1|             kérlek, hagyjatok.”~Rejtsétek a szobát~Hiven, o kárpitok!~
  291  1|                 Színházba seregesen tódúl a nép,~Csudálni a müvésznő
  292  1|           seregesen tódúl a nép,~Csudálni a müvésznő érdemét;~S míg
  293  1|             titkon folyó könyűiben~Kihalt a néma, kínos szerelem.~Pápa,
  294  1|            Vérszomjazó örömben~Szikráznak a szemek,~Telt a kebel dicsétől~
  295  1|                 Szikráznak a szemek,~Telt a kebel dicsétől~Harc nagy
  296  1|                    Még egyszer zúg riadva~A szélvészhangú kürt~S az
  297  1|                 kürt~S az alemann seregre~A dúló szittya tört.~S vérnek
  298  1|                mezőn,~Kietlen rém-halommá~A holtak teste lőn.~Még vínak
  299  1|                 erősen,~Oly fáradatlanúl!~A szittya kar csapásin~Sok
  300  1|                  új ezeret.~És haj fordít a kockán~Az inda-végezet,~
  301  1|                   Az inda-végezet,~És haj a magyaroknak~Romlása érkezett.~
  302  1|                  érkezett.~2~Zajtalan áll a~Gyász-arcu csatahely,~Bátor
  303  1|                Elhullott ezrivel.~Győzött a teutón.~A hosszu harc után~
  304  1|                ezrivel.~Győzött a teutón.~A hosszu harc után~Rabság
  305  1|              veletek!”~Mond nagy kevélyen~A győző fejdelem,~És a bakóknak~
  306  1|             kevélyen~A győző fejdelem,~És a bakóknak~Vad serege ott
  307  1|               magasra,~Miként én, emelt-e~A magyaroknak~Hatalmas istene?”~‘
  308  1|                   Lehel beszél.~‘Éltemnek a kürt~Olyan hű társa volt,~
  309  1|           Megharsogtatnom azt!’~S megriad a kürt~Lehelnek ajakán,~Miként
  310  1|                  Te felmagasztalsz,~És én a porba váglak!’~S megy büszke-bátran~
  311  1|                  megy büszke-bátran~Elébe a halálnak.~Pápa, 1842. tavaszán~
  312  1|                                     LEHEL~A kürtkebelbe fú Lehel,~S
  313  1|                   kürtkebelbe fú Lehel,~S a kürt riadva énekel~Vad éneket
  314  1|                 után~Ezer kéz, hallatára.~A kürtnek harsogó szava~Még
  315  1|     összeütközének:~Hadúr világduló fia~S a bosszuló Germánia;~Mind
  316  1|                legények.~Iszonyterhes lön a csata!~Vérnek patakja árada~
  317  1|               tiport füvében,~És por közé a hadfiak~Sürűn omolva hulltanak,~
  318  1|                Sem ennek sem amannak.~Még a koromsötét halál~Honába
  319  1|                 Ezren s ezren rohannak. -~A sors kockája vetve van!~
  320  1|                 Lehelnek.~S kiket nem ére a halál~Kardok duló csapásinál,~
  321  1|                   csapatja!”~Kihez hajolt a győzelem,~Parancsszavát
  322  1|                   győzelem,~Parancsszavát a fejdelem~Ily büszkedurván
  323  1|               képed.~Olyan magasra emel-e~A magyarok nagy istene,~Mint
  324  1|                 Mint én emellek téged?”~S a porba tipratott kebel~Fojtott
  325  1|                   Fojtott dühérzeményivel~A hős előre lépett,~És szóla: ‘
  326  1|                   Engedj hát kérni tőled.~A kürt éltem hű társa volt;~
  327  1|                    És zúg dörögve rémitőn~A kürt ismét Lehel kezén;~
  328  1|               szent hevűlet lángja száll,~A győző fejdelemnek áll,~És
  329  1|                 fölmagasztalsz,’ e szavak~A hősi ajkon hangzanak,~‘És
  330  1|                   ajkon hangzanak,~‘És én a porba váglak!’~S megybátran,
  331  1|              Arcára kéjsugárt vete,~Elébe a halálnak.~Pápa, 1842. június~
  332  2|                                           A BOROZÓ~Gondüző borocska
  333  2|             ámultok? ha mondom,~Hogy csak a bor istene,~Akit én imádok,
  334  2|                aki~E kebelnek mindene.~És a bor vidám hevében~Füttyentek
  335  2|               Egykor majd borocska mellől~A halál ha űzni jő:~Még egy
  336  2|                      KÉT VÁNDOR~Honán kül a fiú,~Honában a patak~Magas
  337  2|                  Honán kül a fiú,~Honában a patak~Magas hegyek között~
  338  2|             Csüggedt lépésivel,~Sziklákon a patak~Gyorsan sikamlik el;~
  339  2|                 vizár~Vig hangokat danol.~A hegysor elmarad;~Az ifju
  340  2|                hegysor elmarad;~Az ifju s a patak~Sík róna térein~Tovább
  341  2|               patak!~Oly gyorsan szerepet~A róna térein~Miért cseréltetek?~
  342  2|                   cseréltetek?~Hallgatnak a habok,~S ballagva lejtenek,~
  343  2|                 patak~Honát vesztette el;~A dalra kelt fiú~Ismét honára
  344  2|                           MI HASZNA, HOGY A CSOROSZLYA...~Mi haszna,
  345  2|             CSOROSZLYA...~Mi haszna, hogy a csoroszlya~Az ugart fölhasogatja?~
  346  2|              kisleány, pillantatod~Mélyen a szivembe hatott;~Mint a
  347  2|                   a szivembe hatott;~Mint a földet a csoroszlya,~Azt
  348  2|            szivembe hatott;~Mint a földet a csoroszlya,~Azt keresztűlhasogatta.~
  349  2|                                           A DUNÁN~Folyam, kebled hányszor
  350  2|                 futása s dúló fergeteg!~S a seb mi hosszu és a seb mi
  351  2|            fergeteg!~S a seb mi hosszu és a seb mi mély!~Minőt a szíven
  352  2|                   és a seb mi mély!~Minőt a szíven nem vág szenvedély.~
  353  2|                   elmegy fergeteg s hajó:~A seb begyógyul, s minden
  354  2|              Nincs balzsam, mely hegessze a sebet.~Komárom, 1842. augusztus
  355  2|                sokan zöld erdőben;~Vagyon a nap épen lemenőben.~Rózsákat
  356  2|              piros sugarán,~Amint játszik a lombok sudarán.~Csak ne
  357  2|                balvégzetem,~S kétszer élt a szép tavasz a ligeten,~A
  358  2|                 kétszer élt a szép tavasz a ligeten,~A ligeten, oh de
  359  2|                  a szép tavasz a ligeten,~A ligeten, oh de nem e szív
  360  2|        rabbilincse megtörött.~Mégis - bár a léleksujtó vész miatt,~Mely
  361  2|                  életem:~Érted adnám mind a kettőt szívesen.~Én tudom,
  362  2|                    ki vélem híven felezéd~A nyomornak végső falatkenyerét.~
  363  2|              égtünk, jó hazánk!~Oh, midőn a két közember homlokát~Néma
  364  2|                   És ha néha jobb időkben a pohár~Bútemetni köztünk
  365  2|                 kézről kézre járt:~Ott is a hon éltetését zengte szánk,~
  366  2|            éltetését zengte szánk,~Ott is a hon megvetőit átkozánk.~
  367  2|                   jóbarát!~De ne nyomd el a reménynek szép szavát,~Mely
  368  2|                 hitetve súgja, hogy megjő a kor,~Hol szivünk hév ölelés
  369  2|                bánatért~Tán megadja akkor a várt pályabért.~Mezőberény,
  370  2|                 Szilaj nótát fütyörésznek a szelek,~Lelkem, testem majd
  371  2|              Lelkem, testem majd megveszi a hideg:~Tekintsen rám, kocsmárosné
  372  2|              Kocsmárosné, hej hol termett a bora?~Savanyú, mint az éretlen
  373  2|                 az ajkamat szaporán,~Édes a csók, megédesűl tőle szám.~
  374  2|                  Ej galambom, milyen puha a keble!~Hadd nyugodjam csak
  375  2|              Midőn az ősi háznak küszöbén~A búcsu tördelt hangját rebegém;~
  376  2|                tördelt hangját rebegém;~S a jó anyának áldó végszavát~
  377  2|                 jó anyának áldó végszavát~A szellők már régen széthordozák.~
  378  2|             hosszu évsor veszte életet,~S a változó szerencse szekerén~
  379  2|                változó szerencse szekerén~A nagyvilágot összejártam
  380  2|               nagyvilágot összejártam én.~A nagyvilág az életiskola;~
  381  2|                  tudja más -~Kit ürömével a tapasztalás~Sötét pohárból
  382  2|                   Hogy ittam volna inkább a halált!~De most a bút, a
  383  2|                  inkább a halált!~De most a bút, a hosszu kínokat,~Melyektől
  384  2|                  a halált!~De most a bút, a hosszu kínokat,~Melyektől
  385  2|                                           A BUJDOSÓ~Mit nekem hab! mit
  386  2|                   legény!~Bár toronnyá nő a hullám,~A túlpartra szállok
  387  2|                 Bár toronnyá nő a hullám,~A túlpartra szállok én.~Éj
  388  2|              megcsalál.~Messze tűnnek már a partok.~Messze tűn a gyászvidék.~
  389  2|                  már a partok.~Messze tűn a gyászvidék.~Hol szivemnek
  390  2|                 ne légyen semmi jel,~Mely a multat, érzeményim~Háborítni,
  391  2|              költse fel.~Hah! mi kép leng a ködéjben?~Bájoló mint a
  392  2|                   a ködéjben?~Bájoló mint a tavasz...~Szőke fürttel...
  393  2|              lyány, képed az!~Nincs tehát a nagyvilágon,~Nincs hely,
  394  2|        oldalbordájára;~Fiatal is, szép is a menyecske -~Ugy segéljen,
  395  2|                   Ugy segéljen, kutya van a kertbe’.”~‘Bátyámuram, mit
  396  2|               fúja kásáját,~Meg ne égesse a maga száját.’~„Öcsémuram!
  397  2|                ezt már túllépte...”~‘Hja, a sót vén kecske is megnyalja.~
  398  2|                 lecke:~Fiatal is, szép is a menyecske.~Történik, hogy
  399  2|                 menyecske.~Történik, hogy a jó szomszéd bátya~Öccs’urától
  400  2|                Mit feleljen? ha majd szól a lecke:~Fiatal is, szép is
  401  2|                 lecke:~Fiatal is, szép is a menyecske.~De most ez egyszer
  402  2|             menyecske.~De most ez egyszer a szomszéd bátya~Jó tanácsával
  403  2|                elő nem álla;~Hanem, ülvén a kemence mellett,~Nagy szomorún
  404  2|              Mikoriban azt mondotta, hogy a...”~S felsikolt felesége
  405  2|            felsikolt felesége magzatja,~S a jó öreg - mit tegyen? -
  406  2|            FELKÖSZÖNTÉS~Miljom átok! bort a billikomba,~Részegítő, lánghullámu
  407  2|                keservet és bút martalékul~A felejtés örvényébe hord.~
  408  2|                  hord.~Bort öblébe váltig a kehelynek.~Bort elémbe szakadatlanúl!~
  409  2|                  szakadatlanúl!~Idenézzen a puszták homokja,~És ha nem
  410  2|                  velője máris,~És eremben a kéj habja forr;~Üdv neked,
  411  2|                 anyja, bor!~Hah, e kancsó a mesés világnak~Feneketlen
  412  2|               felköszöntsön ajkam -~Éljen a nemes keblű barát,~Ki, midőn
  413  2|              nemes keblű barát,~Ki, midőn a vész harangja zúgott,~Szent
  414  2|                  nyujtá jobb karát;~Éljen a világ dicső folyása...~És
  415  2|               folyása...~És az élet... és a szép világ...~S az igazság
  416  2|           Üldözöttnek menedéket ád;~Éljen a sziv biztató vezére,~A varázsdalt
  417  2|              Éljen a sziv biztató vezére,~A varázsdalt pengető remény;~
  418  2|          varázsdalt pengető remény;~Éljen a menny, a pokol és minden,~
  419  2|            pengető remény;~Éljen a menny, a pokol és minden,~Minden
  420  2|                      VADONBAN~Éj leng alá a mély vadonra,~S az út majd
  421  2|                 Ki lesz előttem hű vezér?~A menny ivén ugyan fölöttem~
  422  2|                   Az égi fények ezredénél~A lyányszem tündöklőbb vala,~
  423  2|              Megkapám~Az első szerepet,~S a színpadon először is~Nevetnem
  424  2|                 is~Nevetnem kelletett.~Én a szerepben jóizűn~S szivemből
  425  2|               Hurkaszál,~Életünk rokkáján~A fonál.~Valamint e sültre~
  426  2|                  fonál.~Valamint e sültre~A mi szánk:~Mosolyogjon a
  427  2|                   A mi szánk:~Mosolyogjon a sors~Szája ránk;~S pályánk
  428  2|          áldásával~Öntse le,~Mint e kását a zsír~Özöne.~S életünk fölé
  429  2|                  Özöne.~S életünk fölé ha~A halál~Romboló torát meg-~
  430  2|                  száll:~Egy gömböc legyen a~Magas ég,~És mi a gömböcben~
  431  2|                  legyen a~Magas ég,~És mi a gömböcben~Töltelék!~Székesfejérvár,
  432  3|                         PÁLNAPKOR~Itt van a tél, a hideg tél~Közepe,~
  433  3|                  PÁLNAPKOR~Itt van a tél, a hideg tél~Közepe,~Zúgolódik
  434  3|              fázunk - jó meleg van~Idebe.~A kandallón pattog a fa,~Ég
  435  3|                 Idebe.~A kandallón pattog a fa,~Ég a tűz,~S a kulacsnak
  436  3|                 kandallón pattog a fa,~Ég a tűz,~S a kulacsnak kotyogása~
  437  3|                  pattog a fa,~Ég a tűz,~S a kulacsnak kotyogása~Fagyot
  438  3|                  kotyogása~Fagyot űz.~Hát a csók piros menyecskék~Ajakán?~
  439  3|                cimbalom...~Van-e még, kit a búbánat terhe nyom?~Akinél
  440  3|                   Akinél van, igazítsa el a bút,~Nehogy neki mutassuk
  441  3|                  mutassuk meg, hol az út.~A búbánat gonosz vendég, rosz
  442  3|                gonosz vendég, rosz madár,~A kebelbe életet, vért lopni
  443  3|                   életet, vért lopni jár.~A búbánat szívet rágó ürgefi:~
  444  3|              lehet, borral kell kiönteni.~A bor éleszt, a bor éget,
  445  3|                   kiönteni.~A bor éleszt, a bor éget, mint a csók -~
  446  3|                  éleszt, a bor éget, mint a csók -~Csókot, lyányka,
  447  3|             lángolót!~Csókod lángja, mint a napfény, mennyei,~Mely az
  448  3|                   mennyei,~Mely az élőfán a lombot neveli.~Lombon fakad,
  449  3|               Lombon fakad, lombon fejlik a virág,~Lomb ne’kül, virág
  450  3|                 Hogyha pusztán s szárazon a törzsök áll,~Hamar éri a
  451  3|                  a törzsök áll,~Hamar éri a sodró vész, a halál...~Hah
  452  3|                   Hamar éri a sodró vész, a halál...~Hah halál, te nagy
  453  3|                 Mivel áldasz, mivel versz a sír után?~Van-e ott is élet
  454  3|                   nem bor és leány?~Éljen a lyány, éljen a bor... húzd,
  455  3|               leány?~Éljen a lyány, éljen a bor... húzd, cigány!~Kecskemét,
  456  3|                            ÜRESEN ÁLL MÁR A KANCSÓ...~Üresen áll már
  457  3|                  KANCSÓ...~Üresen áll már a kancsó, bort bele!~Ide hamar
  458  3|              kancsó, bort bele!~Ide hamar a javából, be vele!~Boncidáig
  459  3|                   vele!~Boncidáig folyjon a bor, mint tenger,~Ki megállhat
  460  3|                  tenger,~Ki megállhat még a lábán, nem ember.~Jer ölembe,
  461  3|              ölembe, kincsem, rózsám, itt a bor!~Ha megittad, csókra
  462  3|               megittad, csókra kerül majd a sor:~Igyál tehát, ürítsd
  463  3|                   Pajtás, te ettél, véres a fogad;~S mi szenvedünk éhségi
  464  3|                   éhségi kínokat.~Mogorva a tél, puszta a határ,~Rajt
  465  3|            kínokat.~Mogorva a tél, puszta a határ,~Rajt a vihar légparipája
  466  3|                 tél, puszta a határ,~Rajt a vihar légparipája jár;~Csak
  467  3|                 De most beszélj, hol volt a lakoma?’~Igy kérdi társát
  468  3|                 lakoma?’~Igy kérdi társát a farkassereg,~Kit érkezéskor
  469  3|                  érkezéskor üdvezeltenek.~A jóllakott nem késik szólani,~
  470  3|                ily beszédet hallani:~„Ott a vityilló pusztaközepen,~
  471  3|                vityilló pusztaközepen,~Él a juhász és felesége benn.~
  472  3|                  juhász és felesége benn.~A ház mögött pedig terűl az
  473  3|              útazó suhant. Egy úrfi s én.~A pásztornéra titkon foga
  474  3|                   Az úrfinak, s én éhezém a nyájt.~Ott sompolygott ő
  475  3|                  nyájt.~Ott sompolygott ő a kunyhó előtt.~Juhot nem
  476  3|              iramló csermelyek!~Utaitokon a szép tavasznak~Himes virági
  477  3|                   2~Forró sugárokat~Lövel a nyári nap;~Sugári lánghevén~
  478  3|                  ki bár!~3~Eljött az ősz; a part virága~Hervadva hull
  479  3|                 part virága~Hervadva hull a csermelyár habjába.~Eljött
  480  3|                csermelyár habjába.~Eljött a bú; az élet kéje~Kihalva
  481  3|                  az élet kéje~Kihalva fúl a könyek özönébe.~4~O télnek
  482  3|                   dermesztő hidegje!~Mely a folyókat lebilincseléd;~
  483  3|           csüggedetlen;~Megnyúgoszol majd~A tengerekben.~Hullasz könyüm,
  484  3|                  Hullasz könyüm, hullj;~O a halálban~Számodra is tán~
  485  3|                  Ostorokkal engemet?~Mért a vágy e lázas agyban,~Szállni
  486  3|                 csillagok fölé?~Hogyha őt a sors haragja~Földön csúszni
  487  3|                égi toll?~Mely vigyen, hol a magasban~Halhatatlanság
  488  3|                nékem üdvben~E világ, mért a kebel,~Megteremtve, hogy
  489  3|                    Vagy ha van szív, mely a kéjben~Föllobogva érzene,~
  490  3|                           AZ ELSŐ DAL~Kit a dal istene~Szent csókjával
  491  3|                  népe közt.~Zengjen tehát a lant!~S legelső énekem,~
  492  3|               szentelem.~Az érzet kútfeje~A dagadó kebel;~Dalomnak hangjai~
  493  3|                   S mint szívnek gyermeki~A szívbe vágynak ők;~Engedjétek
  494  3|                   Honokba menniök. - -~Ki a müvészet e~Szent templomába
  495  3|             kebelben ép;~Az elme éjjele~S a megromlott kebel~E fának
  496  3|                  csillag nekünk.~Nem kell a színpadot~Tekinteni csak
  497  3|           mindennapi~Kenyérhez nyílik út;~A színpad célja nagy,~A színpad
  498  3|                 út;~A színpad célja nagy,~A színpad célja szent:~Ez
  499  3|                   színpad célja szent:~Ez a szív parlagán~Erkölcsöt
  500  3|                 tűz,~Mely minden szennyet a~Kebelből számkiűz;~Mert