Rész

 1  4| mindörökre tán,~Már nem terem számomra többé~Sem sonka, sem leány.~
 2  4|  pálinkának!~Lesz-e engedelem számomra szivedben,~Ha lelkem tartalmát~
 3  4|     van,~Akár nincs engedelem számomra,~Kimondom:~Mi furja az oldalamat.~
 4  4|       szent kulcsával~Nyitand számomra majd eget...~Vagy, mint
 5  4|   kérlek, s azt megtehetitek,~Számomra előbb kis darabot törjetek.”~
 6  4|       utósó,~Nemsokára készül~Számomra koporsó.~Elmegyek az ácshoz,~
 7  5|   hogy a szerencse, elhigyem,~Számomra is megnyitja markait;~Azt
 8  5|      erdőben;~Ott lenne az én számomra jó tanya,~Egész világ engem
 9  5|        aki alkotál,~Hát nincs számomra nemesebb halál?”~*~Im ezt
10  6|      és nedves szárnyán~Az én számomra uj fájdalmat hoz.~Mindegyre
11  7|      ajtót, áldjon meg az ég,~Számomra csak kinyithatod,~Én régi
12  8|    munkából végkép kivénülök,~Számomra majd te lopsz. Ez így van,~