Rész

 1  3|    érjen,~S már ha sírni kell,~Sírja hát hideg poromra~Könyét
 2  5|   illatos füzére!~Tegyelek föl sírja keresztjére.~Pest, 1845.
 3  5| temetőben,~Csak egyedűl~Etelke sírja~Körűl;~De itt~Sem a napfénytől,~
 4  5|         hej, a borral ide már;~Sírja belém piros könnyét a pohár!~
 5  5|   földre, mely holt nemzetének sírja;~Mert könnye volt egyetlen
 6  5|   éjjel az atyafiak,~Feltörték sírja ajtaját, s halotti~Ruhája
 7  7|       én vezérem.~Mult napjaim sírja felett~Bolygótűz az emlékezet.~
 8  7|      fázott és éhezett,~S most sírja olyan elhagyott,~Mint számüzötté,~
 9  7|    odavetve;~Fel-feltör hozzám sírja mélyibül,~S míg súgja rémes
10  7|        Ott a krokodíl a sásban~Sírja sátán-könnyeit,~Ottan ássa
11  7|                       A KOLDÚS SÍRJA~Mint vadállat, mely halálát
12  8|  szívem nyert;~Elhúnyt vitézek sírja az a vár,~S élő szerelmem