Rész

 1  4|       rendbe rendtelen életedet;~Hidd el, kedves pajtásom, az
 2  4|        egyszer elbeszélem néked.~Hidd el, csodálkozni fogsz fölötte,~
 3  5|         fog erre szólni a világ?~Hidd, ha jónak látod; ámde tudd
 4  6| mozdulatlan, a holt nyúgalomnál,~Hidd, többet ér az élő szenvedés.~
 5  7|           bátor, szilárd.~Akkor, hidd, hogy sem ember~Sem sors
 6  7|         örök~Elválás rekeszt el,~Hidd, hogy lelkeink e~Kínos állapotját~
 7  7|     folyvást emészt téged belül:~Hidd el, szép a világ, hidd el,
 8  7|           Hidd el, szép a világ, hidd el, szép az élet!~Ha vehetünk,
 9  7|       életet.~Hanem ebből azt ne hidd, hogy~Elment az élők közűl;~
10  8|         mond majd a hír felőlem,~Hidd el, hogy a te érdemed lesz
11  8|         ha egyszer zúgolódom,~Ne hidd azontúl, hogy szeretlek,~
12 10|       álmod hasztalan,~Szeretni, hidd, én nem foglak soha!’~„Az