Rész

 1  1| vesztegelt.~De bármint törtem fejemet,~S levék borral tele:~Hiában!
 2  5| mélyen vagy alattam.~Lehajtom fejemet árvafűz módjára,~Nem lágy
 3  5|        sok babért...~Nem hogy fejemet ékesítse, nem,~De hogy,
 4  5|       van,~Megkoszorúzni véle fejemet.~Tedd föl fejemre, tedd
 5  6|     termett a~Hóhér s lesujtá fejemet...~Épen kezembe hulla, és
 6  7|       hivatal kell.~Meghajtom fejemet, szépen mosolyogni tanúlok,~
 7  7|    sziklakőnél~Szétloccsantom fejemet!~Szatmár, 1847. augusztus
 8  7|      És koszorú gyanánt övezi fejemet.~Megfürösztém lelkem e sugárözönben,~
 9  7|  közted s közöttem.~Üttesd le fejemet, és ahol elásnak,~Tétess
10  7|       a tövis csiklandja~Csak fejemet s nem karcolja fel. -~Lépj
11  7|    már,~A tél dere már megüté fejemet.~Elhull a virág, eliramlik
12  8|  szeme!~17~Megvénültem immár, fejemet hó fedi,~Fejér a fejem,