Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
jeu-de-paume 1
jézus 1
jo 42
jó 351
jó- 2
jo-e 1
jób 15
Frequency    [«  »]
368 oly
354 isten
352 oh
351 jó
328 o
318 lesz
296 hát
Petofi Sándor
Petofi Sándor összes költeményei

IntraText - Concordances


    Rész
1 1| Könybe mért lábbad szemed?”~„ anyácskám, meglopának,~Egy... 2 2| begyógyul, s minden újra .~S az emberszív ha egyszer 3 2| érsz te nékem, jóbarát!~, minőt az isten többé sosem 4 2| Néked éltünk, érted égtünk, hazánk!~Oh, midőn a két 5 2| tördelt hangját rebegém;~S a anyának áldó végszavát~A 6 2| tudja.’~Így az agg szomszéd indulatja~Öccseurát gyakran 7 2| menyecske.~Történik, hogy a szomszéd bátya~Öccs’urától 8 2| egyszer a szomszéd bátya~ tanácsával elő nem álla;~ 9 2| felsikolt felesége magzatja,~S a öreg - mit tegyen? - ringatja.~ 10 3| Igaz-e?~Meg nem fázunk - meleg van~Idebe.~A kandallón 11 3| Lovon jár.”~‘Ej, nem ugy, földi,~Nem ugy ám!~Adja 12 3| A betyár;~Őkegyelme már ~Tovajár.~Mégis a gazdának~ 13 3| borostyán... oh mi szép,~Mi lehet lángifjunak;~De száraz 14 3| hazámba ismerősök mennek;~ anyámnak tőlök mit izenjek?~ 15 3| MERENGÉS~ Petőfi, te sem félhetsz,~ 16 3| mindezekre,~Mit felelnél, fiú?~Tudom én szived bibéjét,~ 17 3| felelnéd:~Szép a hír és a kincs;~És hogy őket ne 18 3| elkövettem,~Amit lehetett,~ remény fejében,~Hogy majd 19 4| az árny az útazót,~Csak időben.~De mint az árnyék 20 4| közlegénységig~Fölvivém!~: bakancsom hogy hamar lerúghatám;~ 21 4| Álmadozzuk folytatását... ‘jszakát!~Debrecen, 1844. 22 4| mestörségöm, nem is ,~Van azé keresetöm, jobb se ,~Vót 23 4| EGER MELLETT~Hol bort érezek, betérek;~Ne 24 4| csinálok - Pesten~Eladhatom pénzen.~Áll a határzat, 25 4| Töltögetve poharamba~Egri bércek borát.~Jóbarátok, jó borocska -~ 26 4| bércekborát.~Jóbarátok, borocska -~Kell-e más?~Kebleinkben 27 4| rája nehezűl,~Nemcsak a dáde egyedűl:~Oldalain egy-egy 28 4| Borozgatánk apámmal;~Ivott a öreg,~S a kedvemért ez egyszer -~ 29 4| itéletet?~Szép bordalok, bordalok!~Tirólatok, tirólatok~ 30 4| általatok~Szép bordalok, bordalok!~S ím szép hitem 31 4| halmán fakad.~S ti majd, ti fiúk, kiket~Hozzám barátság 32 4| Kutyáliter infestáltam~E dominusokat.~Egynek plane... 33 4| Valóságos pergő rokka;~Hej az én feleségem~Pörpatvart fon 34 4| Nem járnék én a pincébe~ időbe’, rosz időbe’...~De 35 4| én arról,~Hogy oly igen az a bor -~Jó az a bor!~ 36 4| Hogy oly igenaz a bor -~ az a bor!~Dunavecse, 1844. 37 4| leány a kedvesem,~De hogy lesz, még abban sem kételkedem.~ 38 4| marad el fejek beverése.~ a tréfa, jó a maga helyén,~ 39 4| fejek beverése.~Jó a tréfa, a maga helyén,~De boszant, 40 4| FRIGYESHEZ~Szerelmetes barátom, napot!~(Vagy estét... amint 41 4| elhagyám.~Kiknél valék, apám és anyám.~Apám kibékült; volt 42 4| amit tenni bír erőd;~Légy fiú és gyámolítsad őt.~Vedd 43 4| S anyánkat, ezt az édes anyát,~O Pistikám, szeresd, 44 4| Mért sikkasztottad el az én paripám?~Te bitangolsz mostan 45 4| hajlokom;~De van cserényem, van paripám:~Csikós vagyok az 46 4| A RÉGI GVADÁNYI~Kegyelmednek már 47 4| hajdanában~A kegyelmetek régi világában.~Ember azt 48 4| böjtjeim, pedig nagyok.~, hogy az embernek csontfoga 49 4| honnan az leszédül.~Még , ha költőt ér e balszerencs,~ 50 4| félig~Holt;~Jaj istenem! be kedvem~Volt.~De az ördög 51 4| szólni ne tudjon:~A kötél hosszu.”~Mig a bölcs férfiu 52 4| testvéreim is.”~A kötél szíve megindult~E ritka 53 4| örömmel~Idvezlette, kiáltván:~„ napot adj isten,~Fejenagy 54 4| nagy férfiú, volt ez.)~„ napot adj isten,~Hát kelmed 55 4| A helység kalapácsa,~A napot adj isten”-re~Nem 56 4| Pince lesz a ház alatt,~ bor a pincében.~Meghihatja 57 4| Drága paripákat,~Rajtok Istók öcsém~Vásárokra járhat.~ 58 4| megbecsűlök,~Miként apám, a öreg.~Hej, csakhogy én az 59 4| ezen ruhákat~Nem látják a emberek.~Pinty úrfi a maga 60 4| leány sem váltott~Csak egy szót is velem.~S annál megfoghatlanabb 61 4| méltóztatik~Elútasítni: ebédje lesz.”~Igy ostromolt 62 4| ebédje lesz.”~Igy ostromolt a igazgató,~Forgatva nyelve 63 4| Természetes hát, hogy a öreg~A bort nem veti meg.~ 64 4| Nagyszálnak borszülő hegye~Sok napot szerzett nekem;~Hanem 65 4| mi a bajod, fiam?”~„Hej, atyám, de nagy az én bajom!~ 66 4| honnak atyja,~Mint valóban atyánk,~Karjait kiterjesztendi,~ 67 4| Ugy nézz a szemembe,~ öreg királyom.~Pest, 1844. 68 4| vize sűrű buborékot hánya.~ hosszú botjára Jancsi támaszkodott,~ 69 4| Adjon az úristen szerencsés estét!”~Mondott nekik Jancsi 70 4| után;~Papok pincéjéből van borunk elég,~Nézzük meg 71 4| beszédet ilyformán kezdé meg:~„ éjszakát!... nem kelt föl 72 4| tatárok ezerannyin voltak;~, hogy akkor azon a vidéken 73 4| szakácsot híja,~Készítsen, ami , mindent vacsorára,~Az én 74 4| kedvesen hangzottak~Füleiben a magyar huszároknak;~Nem 75 4| Csak ugy bántak ők most a ételekkel;~Nem is csoda 76 4| Köszönöm szépen a kelmed karatját,~Amely reám nézve 77 4| aggaszt.”~Igy biztatta őt a francia király,~S János 78 4| káromlások.~Engesztelte a asszony ily szavakkal:~„ 79 4| engedett;~De azért rám soha szemet nem vetett.~Hogyha 80 4| lett dolga,~Belefektettük a asszonyt a sírba,~Aki engem 81 4| Hogyne? az istenben boldogúlt lélek~Kedvezett, amiben 82 4| oda.~Tőlök sokszerencsés utat” hallhata,~S szemeikkel 83 4| gálya ment sebes haladva;~De messze volt még szép Magyarországtól,~ 84 4| utánok,~Mintha azok neki hírt mondanának,~Jó hírt 85 4| nekihírt mondanának,~ hírt Iluskáról, szép Iluskájáról,~ 86 4| hát el van temetve.”~, hogy nem állt János, hanem 87 4| mozdulok biz én.~„Adjisten napotszólott János vitéz;~ 88 4| nekem... van biz az ördögnek napja.”~„Be rosz kedvben 89 4| kiragadta.~Volt a fazekasnak nagy szeme, szája,~De mégis 90 4| szaladni kezd, és volt már távol.~„A keserves voltát, 91 4| pénzed nékem,”~Felelt a öreg nyájasan, szelíden.~„ 92 4| tündérleányoknak;~Mikor a szivárványt hosszúra fonták,~Ékesítik 93 4| minket.~Érjük utol szaporán, lovam,~A párját ő sem szereti 94 4| Ragyog a hold, a csillag.~Nem csillag lett volna énbelőlem;~ 95 4| Nem igen hallgatják, bármi .~Szikrát sem törődve szól 96 4| kegyelmébül.~Csalatkozásban éltek, királyok,~Nem uraink, csak 97 5| bajt felejtető meséinél.~E fiúnak egy rosz bátyja van,~ 98 5| , vigasztal és ölel~A fiú, ha szerit ejtheti.~ 99 5| ENYÉM~Mindig biztattál, apám:~Kövessem mesterségedet,~ 100 5| ÍGY IS ~Megkopott a mentém préme,~ 101 5| bajszom kipödörve.~Így is ily bús legénynek,~Akit 102 5| én nem tudnék írni~Mindig verseket?~De szívem főerénye~ 103 5| AZOKHOZ AZ ÉN PESTI PAJTÁSAIMHOZ~Hah, 104 5| Megszárítja szárnyát a nap sugára.~A hegyek tetőin 105 5| buzdító szózatja.~És az isten , ő nem soká haragszik:~A 106 5| hullócsillag.~Hej szép lovam, hej lovam, fakó!~Hol az egyik 107 5| történetet.~Ekkor, leányka, leányka, téged~Édestestvéreműl 108 5| Elmés vagy, mint az ördög,~S , mint az angyal... hogyne 109 5| előtted,~Te szép, elmés, te varróleány!~Meghajtom íme 110 5| Lesz-e még ezen a földön napja?~Örüljön-e, búsuljon-e? 111 5| ölje meg.~Hol terem több bor és több szép leány,~ 112 5| KENYÉR~Miért aggódol, lelkem anyám,~Hogy kenyeretek barna, 113 5| eltiporjam, én beléje lépek!)~, hogy sebemre az ég orvosságot 114 5| és az ég.~Oh, mi szép, mi vagy te, leányka,~Szép és 115 5| vagy te, leányka,~Szép és s oly lelkes honleány!~Te 116 5| a bajt.”~És az ész, ez a háziorvos,~Nem késett, hanem 117 5| szörnyü rest.~Légy tanítóm, leányka, tőled~Majd tanúlok 118 5| pillantgatok.~Reggel sokszor estét kivánok,~Ésreggelt, 119 5| sokszorestét kivánok,~És reggelt, hogyha este van.~ 120 5| A ÖREG KOCSMÁROS~Itt, ahonnan 121 5| csak néha zajlik éjjel.~Egy öregember benne a kocsmáros...~ 122 5| kocsmáros~Összekoccan néha feleségével;~No de amint 123 5| el;~Igy szegényült el a öreg kocsmáros...~Áldja 124 5| kel;~Mint sajnálom én e öreg kocsmárost...~Áldja 125 5| könnyével,~Mert az én atyám e öreg kocsmáros...~Áldja 126 5| vele hál.~Betyár embernek tanyája nincs,~Minden felől 127 5| Gáspárhoz nagy hirtelen,~És e úrnál eddigi~Kontóm szépen 128 5| most már készpénzemért!)~ téli öltönyt varratok;~Mert 129 5| nem nyerünk: isten veled,~ téli öltöny! - de sebaj,~ 130 5| göncölszekerért.~Magára öltötte minden fegyverét;~Ha szép szóval 131 5| kezed megnyerem én.~Ne félj, Barangó, Ildikó nem búsul!~ 132 5| épen.~Amint ezt meglátja Barangó vitéz,~Nincs ereje 133 5| magyar nemes vagyok!~Milyen , hogy nem adózok.~Gazdaságom 134 5| Ott lenne az én számomra tanya,~Egész világ engem 135 5| fiatalok vagytok, fiatalok.~Nem idők!... a féreg eddig a~ 136 5| mint a pallós szoba.~De a út slovak dacára~Most 137 5| pallós szoba.~De aút s lovak dacára~Most a hintó 138 6| nép! éltedet~Mindig csak a sorsra bízod-e?~Ne csak 139 6| BARÁTIM...~Voltak barátim, embereim...~Oh mért meg 140 6| hitemet,~Nem adhatom: most dolgom van,~Jertek hozzám, 141 6| gyászruhát ölt a meghalt után! -~ asszony, ez egyet föl se 142 6| jóbarát,~Azért, hogy most oly dolgod van;~Majd e szegény 143 6| SZILAJ PISTA~1~ ideje, hogy a nap lenézett.~ 144 6| átért a szép révészlegény,~ dolga lett rózsája kebelén.~ 145 6| Minden szóra kapott egy tromfot,~Mégsem tudott bosszankodni 146 6| átakarunk,~Várjon kend, borravalót adunk.”~Pista 147 6| látta:~Rájok ismert, bár messze voltak,~S vége járta 148 6| A AGGASTYÁN~Béranger után 149 6| eh, mért gondoskodnám?~ az isten, majd gondot visel 150 6| dolog:~Megvesztegettük a porkolábot,~S ő megnyitotta 151 6| legényid egyig megkötözvék.~A fiúk javában álmodoztak,~ 152 6| tartsd magad!”~„Nem ugy, bátya,” monda Jób s szemében~ 153 6| lángja gyúlt,~„Nem ugy, bátya! igy nem alkuszunk.~ 154 6| biróul híni, engemet!... ;~Igazságot hát én szolgáltatok.~ 155 6| földön heversz?~Neked bezeg ágyad lehetett.~Bordáidnak 156 6| nem lesz kelete.~Mert haj, gazda ám a magyar ember!~ 157 6| még ismerni~Az én derék szívemet!~Ennél a szívnél 158 6| kard,~Igy látni a szegény népet,~Igy ont majd vért, 159 6| szól a fülemile.~Az óra későre jár.~Barna kislyány, 160 6| már itt a gondtalanság,~E fiút messze elzavarták,~ 161 6| gondolat.~Lassan, lassan, lovam, lassan járj,~Ez a 162 6| , igen,~Légy büszke , gróf druszám, hogy~Itten 163 6| kis címért, egy ebédért -~ éjszakát ily nemzetnek!~ 164 6| Engemet sokszor meglátogat~A angyal, az emlékezet,~És 165 6| szegénység énnekem nem fájna,~Ha családom régi lombos fája~ 166 6| szülők.~Lelkem szülőim, édes testvérem,~Ha én azt a kort 167 7| idejébe’.~De az idő a szegény asszonyt~Megviselte rútul,~ 168 7| lyányka várja már.~A lyányka , friss, szereti a dolgot,~ 169 7| konyha szöglete.~Kegyelmes urunk~Helyheztetett ide.~ 170 7| lát.~Nem féljetek, szegény emberek,~Jön rátok is még 171 7| isten veled.~Oh nékem olyan barátim~E tarka égi vándorok.~ 172 7| vala,~Legyen halálom napján idő.~Jőj, drága vendég, 173 7| rebegém:~„Ébredj föl, kedves anyám,~Édes szülém!”~Fölkelt-e 174 7| halál.~Anyácskám, édesem,~ szívedet~Keze megérinté,~ 175 7| Ki után sohajtasz,~Édes pajtásom?”~- „Szeretőmhöz 176 7| meghalt az anyám,~Szegény leányzó~Ugy gondot viselt 177 7| gondot viselt rám.~Áldom a lelkét,~Áldja meg az isten,~ 178 7| csábító.~Miatta elhagytam~ öreg anyámat,~Aztán cserbe 179 7| elröppenjen.~Szép de nem csillag~Vitt engem tehozzád!~ 180 7| örökké,~Győzni fog itt a . De legelső nagy diadalma~ 181 7| fegyverneki puszta~Szegény Zöld Marci halálát okozta,~ 182 7| világ!~Jertek közelembe,~ régi barátok,~Nem néz a 183 7| arcát,~Sürű fátyol fedi;~ ismerősei, barátai előtt~ 184 7| megént?~Hallgasson el, ki sorsán örűl!~Majd megtanítok 185 7| pedig búbánatba esék,~De a szomszédok őket fölkeresék,~ 186 7| ekkép vigasztalák,~Szegény anyámmal fölfordult a világ,~ 187 7| beszennyeztem nevét.~Hát a szomszédok? ők most ezt 188 7| szép leány, akit~Mellém a sors rendele,~Hogy légyen 189 7| az udvarod; semmi a,~Még : nem vesz éhen múzsád szárnyas 190 7| ád.~Te fogsz megesketni, Mihály barátom...~De ideje 191 7| én táncolok.~Mulassatok, betyárok,~Van muzsika: varju 192 7| miattad lettem ilyen.~Szép, legény kért meg engem,~Ki 193 7| hogy akit úgy kerestem,~A s nagy isten kebledben lakik,~ 194 7| IDEJE LEMENT A NAP...~Jó 195 7| JÓ IDEJE LEMENT A NAP...~ ideje lement a nap,~Le is 196 7| Vinné el az örödg ezt az~Én szívemet!~Boldogságom ennek 197 7| németből~Föl, föl, dalaim, dalaim!~Föl, fegyverkezzetek!~ 198 7| itt a bibéd; restelsz, mit magam, írni.~Kérlek, hagyd 199 7| KISASSZONYHOZ~Hogyan vagy, kedves leányka?~Alig hogy hallom 200 7| Kiszorított könnyeim.~És ez , hogy ily hideg van,~Legalább 201 7| másikhoz a minap.~Volt nekem új ruhám is,~Volt nekem 202 7| KÖLTŐNEK TARTANAK...~Jó 203 7| JÓ KÖLTŐNEK TARTANAK...~ költőnek tartanak, s hogy~ 204 7| Kardvasat terem.~És mi szép, mi van~A kerek világon,~Melyet 205 7| ágyumat;~ találok lépni, asszony, pártádra,~S majd 206 7| Köszönöm vezéred szíves karatját,~Hogy a fenyegető 207 7| olvasta a hölgy az iratot.~, hogy meg nem láták nagy 208 7| mondom, hogy nem lett volna apáca,~Kár is, hogy nem 209 7| szeret,~Nem úgy, mint az ő szeretőik,~Kik szeretnek 210 7| tiporhatod még~A felhőket gazdád alatt,~Várj egy kissé, 211 7| lesz majd a győzelem,~Mert az ügy, mely fölfegyverze 212 7| fölfegyverze minket,~Mert a ügynek végre győzni kell.~ 213 7| Madárfélét sehol selát.~ nap barátom, ne keresd~A 214 7| csillagvirágok illatát.~Oh melyik lélek ne szánná sorsomat?~ 215 7| Lábra kap a gonosz és a elrestül,~Bizony pedig csoda, 216 7| csakúgy dűl szerteszét,~Hogy a lelkeknek elveheti eszét.~„ 217 7| vagyunk már, hogy ama régi ~„Előljáróbeszédmostan 218 7| falu... amennyiben~Rajta a rendnek híre sincsen jelen.~ 219 7| búbjára,~Ki előtt még hölgyek neve sem drága. -~Tehátlan 220 7| gátolja;~Lel módot, hogy a öreget rászedje...~Áldoz 221 7| vágyaimat.~Igy élek, de te, bátya, te hogyan vagy?~Szerelmed 222 7| Dicsérsz kedves, hogy olyan vagyok!~És meglehet, hogy 223 7| Annak forrása, bennem ami van.~Avvagy talán a földnek 224 7| már~Csak szükségből volna ;~Híni kell csak a szabót, 225 7| angyalom...~Munka után milyen~ a nyugalom!~Pest, 1847. 226 7| Kimondhatatlan egykedvüleg:~„; ha nem hallgatsz rám,~Üssön 227 7| hozzá~Elragadtatással:~„ estét magának,~Szerelem 228 7| tisztelettel közeledve:~„ uram, bocsánat!~Útazó vagyok;~ 229 7| Ha felel, ha nem felel.”~„ uram, tisztelt úr,~Ételed 230 7| uram, tisztelt úr,~Ételed , de egy híja van.~Az az 231 7| Kétségemnek rémeit legyőzve~ reménnyel néztem a kalászos~ 232 7| rövid tartalma:~Sírban két gyermekem,~Még egy él és 233 7| beszédem lelked sértené.~ uram, te vétkezél,~Tűrd 234 7| búcsuját:~„Isten hozzád, öreg, ha egykor~Boldog lész, 235 7| ellen,~Kis unokám, ne félj, helyen vagy.”~És ki tudja, 236 7| egyebet nem~Mondhatott a öreg:~„Gyermekeim, legyetek~ 237 7| örömében rezg.~A tanyában, meleg szobában,~Pattogó 238 7| gyanit.~Nem is volna~Ezt ~Tudnotok,~Mert e beszéd~ 239 7| iának~Tőszomszédja, vajmi !~Nem lopózhatik be hozzá~ 240 7| játszanak.~Pusztulj az útból, fiú, ki~Kopottan ballagsz 241 7| természetes dolog,~Csakhogy a annyiféle,~Hogy alig választhatok.~ 242 7| Bánatai, bajai?~Eh, ez nem is kivánság!~Bánat és baj kellenek;~ 243 7| meg.~Ifjuság! ez a minden ,~Éld le ifjuságodat...~Ez 244 7| Nem vagyok érdemetlen,~ lélekkel mondhatom.~A folyó, 245 7| fejbillentő~És hálósapkás~ békés polgár~Lesz a tüzes 246 7| a ménesre,~Bízza kelmed kezekre.~Ott kinn hagyott 247 7| méneshez ugrat,~Kiszakít egy nagy falkát...~Kis-Kunság, 248 7| Feleségem, lásd, milyen ,~Hogy minékünk nincsen pénzünk:~ 249 8| Milyen boldogság most a meleg szoba,~S meleg szobában 250 8| kandallóra fát,~S mindenik szó, mely máskor csak a 251 8| fogy.~Kinálgatja őket a háziasszony,~Ne félj, hogy 252 8| foltozgatod?~Rongyosan is az nékem,~Varrj inkább egy 253 8| S amelynek érintése oly !~Mert lágyabb a selyemnél~ 254 8| A TANÍTÓ~Van biz ott a sok 255 8| ott a sok rosz között,~Van tanító is;~Volt nekem sok 256 8| tanítóm,~Volt nekem egy is.~Meg is maradt a fejemben,~ 257 8| Eltévedett rajta.~A szabó szűkecskére~Szabta a nadrágot,~ 258 8| megérdemelte,~Mert szörnyen ember volt az~Istenteremtette.~ 259 8| az~Istenteremtette.~Olyan tanító volt ő,~Amilyen csak 260 8| én.~Hiába minden szép és beszéd,~Ha meg nem fogjátok 261 8| lakik itt bent?~Lám, csak az isten, jót ád,~Hogy fölvitte 262 8| emberűl szolgáltál,~Ezután is légy, Morzsa,~Kedvet ne 263 8| véritéletet tart,~S míg jutalmát , rosz meg nem kapja,~Már 264 8| szerették,~Nagy becsűlete volt Lehel vezérnek~Mindenütt, 265 8| barátságos szót ád,~Hogy rendben hagyjuk az ország 266 8| nekem áll tisztemben,~Minden magyarnak részt kell venni 267 8| Számotokra... nem cifra, de~ szoros.~Tudjátok-e, mennyit 268 8| császárjokat,~Kegyelmes császárjokat,~Elkergetik,~ 269 8| valamennyien,~Jertek mihozzánk,~A magyar nép szívesen lát,~ 270 8| nincs atyafi.~No de semmi, az isten,~Ugy lesz, ahogy 271 8| Születése német.~Gertrúd a magyarokat~Kutyába se vette,~ 272 8| Szép az asszony, ifju és ,~Asszonyok virága!~S eltiporva, 273 8| Királynénak s udvarának~ estét kivánván:~„Jó estét, 274 8| udvarának~Jó estét kivánván:~„ estét, jó mulatságot,~Fölséges 275 8| estét kivánván:~„Jó estét, mulatságot,~Fölséges személyek...”~ 276 8| elválik, ki bánja meg.~Azt a tanácsot adom,~Jőjetek nagy 277 8| foglak.”~Készül föl Budára~ Hunyadi László.~Ne menj 278 8| kardomat!”~Beszélhetsz, vitéz,~Senki sem hallgat 279 8| vagyok s nem vagy velem,~ angyalom, szép kedvesem,~ 280 8| oly bőséggel~Állott a sok bor,~Hogy egy gyüszűnyi 281 8| azonnal a püspök,~S odavitte móddal a dolgot,~Ugy szívére 282 8| harc mezejérül.~Akkor aztán éjszakát, erkölcs!~Belemászott 283 8| Romlatlan bennök a~Régi magyar vér...~Bár adhatnék 284 8| ered.~Miért búslakodtok~ magyar huszárok?~Némelyik 285 8| Gazda-nemzet vére.~Ez a huszárok~Szívbeli szándoka,~ 286 8| Beléugrattak a~Dniester folyóba,~S paripáik az~Éji sötétségben~ 287 8| Üdvözlünk titeket,~Vitéz testvérek,~Üdvözlünk ezerszer...~ 288 8| odahagyja,~Ki küzd aztán a ügyért? -~Nem én tépem le 289 8| követek?~Mondja el a sok szép hírt felőlök,~Hadd buzdúljon 290 8| hazát!~„A szavamba vágtatok, legények,~Nem ottan van 291 8| fejét,~S véle egyetemben sok társáiét.~Látta a hitszegő 292 8| vért inni tudtál,~A sok igazi magyar vért megivád,~ 293 8| szántam s ha most megeszed,~A ég tudja, holnap mit eszel.”~ 294 8| Aludjatok, kedveseim,~Aludjatok, éjszakát.”~Megcsókolá a 295 8| Alighogy elhordá magát,~ éjszakát mond ott benn társinak~ 296 8| isméretem.”~És visszaballagott a öreg,~Hogy elhajítsa a gonosz 297 8| gyerek, valóságos gyerek.~ estét, kis öcsém~Vagy kis 298 8| egyik kéz a másikat.~Nagyon lesz. Most már törvényesebbek~ 299 8| szoptatást,~Bizony föl ám, fizetésért~Elszoptatná az 300 8| elmélkedve ballagott haza~A öreg. Keskeny sikátorok~ 301 8| Szilveszter napja... ,~Legyen Szilveszter. Én 302 8| koldús kalapjából a krajcárt.~ nevelője minden csinjaért~ 303 8| fönn akadt a levegőben,~A öreg, a gondos nevelő!~Akasztófára 304 8| elfértek rajta ketten,~Olyan ágy, hogy jobb se kell,~ 305 8| tart,~Ne félj, nem bánt, kis kutya,~Látod, mily nyájasan 306 8| vigyázz,~Különben nem lesznek napjaid,~Becsűletemre mondhatom.~ 307 8| Becsűletemre mondhatom.~Én nagyon vagyok, havagyok,~De 308 8| Én nagyonvagyok, ha vagyok,~De nagyon rosz vagyok, 309 8| merően,~S gondolta, milyen lehet~Az a játék, az az 310 8| elkergette végre~A háztul a állatot,~Több ízben elkergette, 311 8| Te minden rosz, te semmi !~Még hogy nekem koldult, 312 8| Midőn már teljesűlt is,~S a fiú~Mégis mennyit nem szenvedett!~ 313 8| tudnátok, miért maradt!~Nem a étel és aruha~Csalá 314 8| maradt!~Nem aétel és a ruha~Csalá őt vissza, hogyha 315 8| ajtaja,~Ott hagyva a kész és eledelt,~Elszáll örökre 316 8| nevelője.~Alig lélekzett a férfiú.~Sokat futott, hogy 317 8| fiú,~Hogy megcsókolj’ a ember kezét,~De ő nem engedé, 318 8| Ragaszkodnátok hozzám, fiúk,~Ugy szeretnétek, mint 319 8| áll mindennek, ami szép s .~S az üldözött igazság,~ 320 8| Nyugodjál meg sorsodban, fiú,~Viseld békén a rideg 321 8| életét fogyasztja el.”~A vagy rosz sors ugy hozá 322 8| mondom ezt inkább, mint tanácsot,~Ki a lakókat ismerem,~ 323 8| távozom.~Reményemen túl a sors,~Ajkam beszélhet 324 8| verjék a kisdednek álmát.~ testvér, jó szülők,~Miért 325 8| kisdednek álmát.~Jó testvér, szülők,~Miért e halk járás, 326 8| aludj,~Szivem galambja,~ éjszakát,~De egyre kérlek:~ 327 8| de senkiök;~Eresszetek, emberek,~Eresszetek, hadd 328 8| embereknek,~Hogy egy közös van, miből~Egyenlőn jár 329 8| mindenkinek~A rész, s ez a közös a szabadság!~Ki ebbül elvesz 330 8| miljomad része, ami közte van.~Menjetek!... kivánom, 331 8| zajába hal.~Félre mostan, fiúk, a lanttal,~Szép zenétek 332 8| Hogyha megkér nagyon szépen.~ ilyenkor a csámpás is,~Ugy-e 333 8| egyszer csak annyit mondok:~ soká voltunk bolondok,~Legyen 334 8| végre, nép!~Ez mind igen , mind valóban szép,~De még 335 8| segítsetek,~Hol vagytok ti, vitézek,~Merre jártok, merre 336 8| sötét bánat.~Gondolkodik sokáig,~Összehíja cimboráit,~ 337 8| összeolvadt a számunk!~Szegény Magyarországunk,~Csupán 338 8| gúnnyal:~„Nos hát, nagy uraimék,~Elég már a tréfa, 339 8| Sötét van a másvilágba’.~ lesz egy kis égő lámpa:~ 340 9| és a szerelem,~Az a sok , mit e két istennő~Tett 341 9| ujoncok utra kerekedtek,~ kedve volt a jó gyerekeknek;~ 342 9| kerekedtek,~Jó kedve volt a gyerekeknek;~Ugy mentenek 343 9| büszke félholdat megingaták.~ pihenő hely... csendes szép 344 9| szabad,~De bánjék szépen a honfiakkal,~Különben azt 345 9| Nincsen istenáldás.~Láttam atyámat... vagy csak koporsóját,~ 346 9| kinn a temetőben,~Mikor anyámat tettük le melléje.~ 347 9| Mentsen isten tőle!... édes szülőim~Hogyha megéreznék 348 9| hazája?~Rajta is leszek, hogy hírem-nevemet~Megtartsam 349 9| Légy népeddel, népeddel,~ népeddel, légy vele!~Tedd 350 11| Három a tánc s minden, ami !~S így vedd három csókomat.~ 351 11| Végre - azt mondják, úgy a pénz,~Hogyha megszámlálva


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License