Rész
1 1| Jöszte, pajtás, közénk, csapj föl~Katonának,~Szép szolgálni
2 3| Háborogj hát, istenadta~Ideje!~Föl sem vesszük... víg barátim,~
3 3| legyen~Gazdag kalászokat?~Föl hát! és míg a szem~Csak
4 3| Hátrafordulván, így~Válaszol:~„Föl se vegye kárát,~Gazduram;~
5 3| SZEMREHÁNYÁS~Már ezt föl nem tettem rólad,~Szív barátom!~
6 3| én legyek, kit csókra hí föl~Édes kedves tekintete!~S
7 3| Elnéznélek világ végeig!~Emelj föl magadhoz engemet,~Fogadd
8 3| Tán ily áldozattal~A díj föl sem ér.~Szerelem, lerázom~
9 4| végitélet napja,~S már semmi föl nem támaszthatja~Ledúlt
10 4| hallgatám;~De ő makacs fej! föl nem~Világosíthatám.~Továbbá
11 4| csatatéren.~Tápászkodjék föl, bíró uram,~És menjünk szaporán!~
12 4| mint a hold.~Azért magát föl nem akasztja,~De még csak
13 4| becsűletet szerez.~Kiáltson föl hát minden ember:~Tartsák
14 4| béavattatám.~Barangolék föl és le céltalan~A nagy hazának
15 4| cibálván üstökét, fülét.~„Kelj föl, hogy a mennykő üssön beléd!”~
16 4| bajom!~Kapaszkodjék csak föl az ablakon,~S kit ott a
17 4| ihatnám, pajtás! így kiált föl~Csokonai Vitéz Mihály.~„
18 4| hű honfiszem felett,~Ha föl nem törtök most a telt kebelből,~
19 4| A síma habtükörben~Evez föl és le lelkem~Szelíd merengésnek
20 4| Kisleány szoknyája térdig föl van hajtva,~Mivelhogy ruhákat
21 4| kitágul,~S ily módon riaszt föl szerelem álmábul:~„Becstelen
22 4| értem;~Amíg jól van dolgod, föl ne gerjeszd mérgem.”~Kisült,
23 4| Hosszú szárnyaikkal le s föl szállongtanak.~Jancsi csak
24 4| Jó éjszakát!... nem kelt föl titeket sem más,~Majd csak
25 4| királyt,~Széles országában föl s le bujdosva járt;~Amint
26 4| hát édes leányom?”~Jajdult föl a király, „őtet hol találom?~
27 4| már mindent hamarjában,~Föl is van tálalva a szomszéd
28 4| szavakkal:~„Hagyjon kend föl, apjok, azzal a haraggal.~
29 4| Mígnem katonának csaptam föl végtére.~Nem mondtam én
30 4| vitéz a hajófödélen~Sétált föl s alá az est szürkületében.~
31 4| átmente a vizet.~Az óriás még föl nem tápászkodhatott,~Amint
32 4| nyaka csigáját.~Nem kelt föl többé az óriások csősze,~
33 4| NEM TESZ FÖL A LYÁNY MAGÁBAN EGYEBET...~
34 4| MAGÁBAN EGYEBET...~Nem tesz föl a lyány magában egyebet,~
35 5| szellemednek:~A mennybe föl, vagy sírba le,~Mindenhová
36 5| itt a földi életet,~Menj föl hozzá, ő téged vár.”~Fölmennék
37 5| illatos füzére!~Tegyelek föl jegyesem fejére!”~*~Jőj,
38 5| illatos füzére!~Tegyelek föl sírja keresztjére.~Pest,
39 5| látom.~Gyakran bolyongok föl s le céltalan,~Bolyongok,
40 5| engem fölemelned,~Ám emelj föl, mint bálványodat;~Ha fölültetsz
41 5| szobában.~Jár nagy léptekkel föl s alá~A katona az őrhelyen,~
42 5| szomorú a búcsu se légyen.~Föl, cimboraság, vigalomra,~
43 5| Meghajtom íme térdemet,~Emelj föl engem szívedig;~Ennél följebb
44 5| képzetem~Alant jár, magasra~Föl nem röpíthetem.~Lent jár
45 5| vérző beteget;~S így kiálta föl: „Fiatalember,~Mit cselekszik
46 5| Balzsamát használja?... hagyjon föl...~Kínom szörnyü... gyógyuljak,
47 5| rajta szélvész vágtatott:~Föl az égre csap szilaj hulláma,~
48 5| istent, hogy ne ébresszen föl~Az ítéletkor se engemet;~
49 5| én az angyalok kertébe,~Föl az égre, pillantás alatt,~
50 5| le a sziveknek~Fenekére s föl az égbe hat.~És ha vége
51 5| is a fiatal~Tüz a határt;~Föl szoktak gyujtani egész mezőt,~
52 5| villámait,~S lángjaikkal gyujtsd föl a világot;~Rendűljön meg
53 5| tartottad a lovadat,~De már föl is kantároztad.~Még egy
54 5| szerette őt véghetetlenűl,~Föl is szólította: menjen hozzá
55 5| Kiapadhatatlan két forrás buzog föl,~E forrásokba fult be kicsiny
56 5| vén csaplár, hogy ezért föl nem pattan?~Kinn a kazal
57 5| pusztán e gém vége,~Azért ült föl a sas ennek tetejébe.~Fönn
58 5| innenonnan~Kilencszáz éve, s még föl sem kele.~Nem is kel ő fel
59 5| sok gazembert~Egytől-egyig föl nem kötik?...~Tán csak azért,
60 5| Megkoszorúzni véle fejemet.~Tedd föl fejemre, tedd e koszorút!~
61 6| elvesztette szépségét szememben.~Föl, föl! mondám, a mennybe!
62 6| szépségét szememben.~Föl, föl! mondám, a mennybe! ahová~
63 6| szivemnek tündérnépe lebben;~Föl a mennyekbe! ha a léget
64 6| tetejére mentem,~Onnan tekinték föl az ég felé.~Átlátszó kék
65 6| ébredésed reggelén megüt?~Föl fogsz ébredni, fölkelt a
66 6| az, ki annyit szárított föl~Meleg lelkének hő sugárival! - -~
67 6| szinetlen arcaimra,~Ott föl van írva;~És nézzetek szemembe,
68 6| Magam vagyok...~Sétálok föl s alá szobámban...~Szájamban
69 6| az ő nagy palotája.~Sétál föl és le benne,~S nincs hely,
70 6| Oly gyorsan azért keresi föl...~Jól tudja: az orvos gyakran
71 6| Jó asszony, ez egyet föl se vedd,~Vagy végy föl többet...
72 6| egyet föl se vedd,~Vagy végy föl többet... hisz ez egy ruhán~
73 6| lelkedet meghűté,~Jer, melegedj föl forró keblemen!~Nincsen
74 6| is leállott,~A fiastyúk föl magasra szállott.~Csendes
75 6| szobánkba!~Míg eláll az eső,~Űlj föl a ládánkra;~Ha magas a láda,~
76 6| szolgaságnak népe?~Mért nem kél föl, hogy láncát letépje?~Arra
77 6| Keresztülkasul-bolygó üstökös.~„Emeljétek föl a kupát, fiúk”,~Kiálta Péter,
78 6| parancsolólag így kiálta föl:~„Ki mer moccanni és morogni,
79 6| testben? nem támadand-e föl?~Az ágy előtt megállt...
80 6| mellett feküvék.~„Apám, ébredj föl, ébredj... hallod-e?”~Szólott
81 6| a vár asszonya.~De kelj föl hát! ne rángattasd magad~
82 6| Hiába. S mégsem ébredsz föl... no semmi,~Fölébredsz
83 6| durva ágyon.~Hanem hát kelj föl, s mosd meg arcodat,~Hiszen
84 6| arcodat,~Hiszen merő vér; kelj föl, hallod-e?~Mi a tatár, ugy
85 6| Hogy olyan gyáva, hogy föl nem kiált~Elzárt, elorzott
86 6| a révbe,~És bátorítsatok föl engemet.~Oly földet hagytam
87 6| Meghallgatása végett?~Emelkedik föl a hold;~Olyan szép s olyan
88 6| mondja meg:~Hol ébrednek föl majd e nemzetek,~Ezen-e
89 6| előtted~S esdve nyujtom föl karom;~Vonj föl engem kebeledre,~
90 6| nyujtom föl karom;~Vonj föl engem kebeledre,~Vagy borúlj
91 6| fölébredék.~Mért keltettél föl oly korán?~Mért nem hagyál
92 6| köszönhetem. -~Csodálkozol? ezt föl nem foghatod?~Gondolkozzál
93 6| számkiűzik őtet.~Sovár szivemre föl nem tűzhetéd~Az ölelésnek
94 6| Örömmel vágom én magam~Föl paripámra a nyeregbe!~A
95 6| Homályos börtönömbe jő el,~S föl fogja azt deríteni~Fényes
96 6| Vagy ha épen a véletlen~Föl találja hozni őket,~Porban,
97 7| minden vajmi szebben~Tünik föl, hogyha távol nézheted.~
98 7| Félrevert harang zugása vert föl.~Jön az árvíz! jön az árvíz!
99 7| vagyok,~Zöldelő mezőkön föl s alá sétálok,~Csókot lehelek
100 7| harci paripára~Pattanhatnék föl: tán szép csendesen~Ráfektetnek
101 7| szögezék,~Ezt rebegém:~„Ébredj föl, kedves jó anyám,~Édes szülém!”~
102 7| ez így tart mindörökké:~Föl és alá, föl és alá...~Irtóztató,
103 7| mindörökké:~Föl és alá, föl és alá...~Irtóztató, irtóztató!~
104 7| szól, verbuválnak,~Csapj föl, öcsém, katonának, hahaha!~
105 7| szól, verbuválnak,~Csapj föl, öcsém, katonának, hahaha!~
106 7| szól, verbuválnak,~Csapj föl, öcsém katonának, hahaha!~
107 7| szól, verbuválnak,~Csapj föl, öcsém katonának, hahaha!~
108 7| szól, verbuválnak,~Csapj föl, öcsém, katonának, hahaha!~
109 7| szól, verbuválnak,~Csapj föl, öcsém katonának, hahaha!~
110 7| A SZERELEM~Üljetek föl képzetemnek~Csónakára, s
111 7| Amióta szeretek,~Üljetek föl képzetemnek~Csónakára; jertek,
112 7| elfeledtem,~Oh leány, mért tünsz föl~Ujra képzetemben?~Miért
113 7| képzetemben?~Miért tünsz föl ujra~Piros orcáiddal,~Fekete
114 7| RONGYOS VITÉZEK~Föl tudnám én is öltöztetni~
115 7| volna,~Habjaimban úszna föl s le~Vígan lubickolva.~Lennék
116 7| sötétzöld dolmányát~Ölté föl helyette:~Akkor az én lelkem
117 7| BUCSÚPOHÁR~Hadd támadjon föl mégegyszer a mult,~Hol szivünk
118 7| ilyen foltja vagyon!~Ha föl nem akasztják, én lövöm
119 7| Vegyétek el s tűzzétek föl helyébe~Sötét sorsának zászlaját!~
120 7| MUNKÁCSI VÁRBAN~Itt tüzé föl piros zászlaját a~Szabadságnak
121 7| a börtön... ettül félek.~Föl s alá jár magas büszke fővel~
122 7| ettül félek.~Föld alól föl halk nyögés jön; mint a~
123 7| Vad fekete paripa~Hozta föl az ördögöt,~S a boszorkány,
124 7| isten? hadd keresselek föl,~Hadd térdeljek le, hadd
125 7| miért?~Hogy minél elébb föl az égbe menj?~Szebb lesz
126 7| KORONÁZÁS~Heine után németből~Föl, föl, dalaim, jó dalaim!~
127 7| Heine után németből~Föl, föl, dalaim, jó dalaim!~Föl,
128 7| föl, dalaim, jó dalaim!~Föl, fegyverkezzetek!~Hangoztassátok
129 7| fölemeljenek.~Azt hirdetik föl nem kent papjaid,~Azt hirdetik
130 7| ez a nép egyre lót-fut,~Föl s le nyargal,~Nem nyugosznak,
131 7| nem, ezt még nem teszem föl~Felűled!~De ha így van?...
132 7| érzeményben,~Mely kebled dagasztja föl,~Szemed egy pillantásában,~
133 7| fogok,~De ha a szerelem föl nem kísér oda,~Ugy isten
134 7| nem a vérpadra!” kiált föl az asszony.~„Ide karjaimba,
135 7| leány babája.~Elfogadta, föl is tüzte kalapjára,~S fölugrott
136 7| Szavával olyan fél-mindenható!~Föl, föl, barátom, hangoztasd
137 7| olyan fél-mindenható!~Föl, föl, barátom, hangoztasd szavad,~
138 7| rá jövendő végitéletet.~Föl, föl, barátom, csüggedetlenűl~
139 7| jövendő végitéletet.~Föl, föl, barátom, csüggedetlenűl~
140 7| egy-egy holt tetem~Ütötte föl magát,~S a partról, mint
141 7| amit lát.~Ki tette volna föl felőlem,~Hogy ilyen furcsán
142 7| míg a félrevert~Harang föl nem lármáz?~Meddig alszol
143 7| hazám,~Szép Magyarországom?~Föl sem ébredsz már talán,~Csak
144 7| világtól mindig,~S riad föl, ha szellők a lugost legyintik?~
145 7| Hogyan érdemelted!” kiálta föl apja,~S kezéből a tollat
146 7| az élet!~Az egész éven át~Föl és alá kószálom~A két magyar
147 7| ilyetén dolgokat tenéked;~Föl van írva szinte sorsod csillagába~
148 7| Jár a faköpönyeg mellett~Föl s alá,~Méltósággal, mint
149 7| éjen;~Kétszeres gyászt vett föl a vidék.~És a szél, ez a
150 7| tanultam logikát,~Most ezt föl sem érném ésszel...~Éljenek
151 7| meg.~S habár más nemzet föl se’ venné~A költőket, ti
152 7| futnak ezek a húrok közt~Föl s le öntudatlanúl,~Mintha
153 7| még mi minden?~Tűnedez föl szemeimben~S oszlik el,
154 7| Válhatlanúl, örökre,~Ő szállitá föl lelkeinket~Nem ismert és
155 8| emlékezet által~Idéztetnek föl, mint halvány síri árnyak.~
156 8| hiven felebarátidat,~Ne vond föl közted s más közt a hidat,~
157 8| bizott földet nem míveléd!”~Föl, föl, barátom, drága minden
158 8| földet nem míveléd!”~Föl, föl, barátom, drága minden perc,~
159 8| Maholnap a bíró előtt lehetsz.~Föl, föl, barátom, illeszd össze
160 8| bíró előtt lehetsz.~Föl, föl, barátom, illeszd össze
161 8| Ha már igy van, ébredj föl vén barátom,~Hadd busúljunk
162 8| ember csodálja! -~Ébredj föl, vén muzsikus, vén barátom,~
163 8| és ha~Sükert mutattok is föl néha-néha,~Csak olyan az,
164 8| kend dolgát!~Itt szaladgál föl és alá,~Még a ládára is
165 8| Álmos,~Ezt szólították föl: „Vezess minket már most,~
166 8| hogyha mentek ütközetre,~Föl is gyúltak tőle, mintha
167 8| köszönhetem,~Hogyan állhatnám meg, föl nem köszöntenem?~53~Jámbor
168 8| Vésőd soká nyúgodott.~Vedd föl azt s örök tábládra~Vésd
169 8| azt s örök tábládra~Vésd föl ezt a nagy napot!~Nagyapáink
170 8| Mint bilincs a kezeken!~Föl a szabadság nevében,~Pestnek
171 8| lepattantotta.~Nem elég... most föl Budára,~Ott egy író fogva
172 8| csak egy szót,~Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód,~
173 8| Ha elesünk, új sor áll föl~Utánunk;~Ha két magyar marad
174 8| itt, mint a tüzes ló,~Mely föl vagyon nyergelve már,~S
175 8| Végigtekintek rajtatok!...~Föl, föl, hazám, előre gyorsan,~
176 8| Végigtekintek rajtatok!...~Föl, föl, hazám, előre gyorsan,~Megállni
177 8| dicső ünnepe,~Igy kiált föl millióknak ajka:~Aki kezdte,
178 8| várnak régi~Jóbarátaid;~Vond föl a kék ég alatt a~Fák zöld
179 8| kötelesség fáradalma vár ránk.~Föl kell emelnünk a szobrot
180 8| Nézett alá a bámuló világra.~Föl, nemzetemnek apraja, nagya,~
181 8| beledobva~Fertőzet sarába!~„Föl, barátim!” ordít a férj~
182 8| bosszuállás,~Kardomon halál van;~Föl, barátim, egyenesen~A királyi
183 8| Bántani nem foglak.”~Készül föl Budára~Jó Hunyadi László.~
184 8| Hazám szép vitéze,~Ne menj föl Budára!~Látod, mi villog
185 8| De reá nem állok,~Megyek, föl kell mennem.~Vén Budavárban
186 8| Legnagyobb vitéze.~„Kelj föl, és jöszte ki!”~- „Szabad
187 8| királyok!”~Szép vitéz Hunyadit~Föl Szent-György terére~Hurcolták
188 8| bámulókra~Veszett fájdalmamban:~„Föl, ha istened van,~Föl magyar
189 8| fájdalmamban:~„Föl, ha istened van,~Föl magyar nép, és e~Gaz királyt
190 8| S szivem mélyét forgatja föl s a~Fát gyökerestül tépi
191 8| FÖL!~Elég soká voltunk fajankók,~
192 8| tűrsz-e még?~Nem lobbansz föl, míg mennykövével~Föl nem
193 8| lobbansz föl, míg mennykövével~Föl nem gyújt a haragos ég?~
194 8| bejárád a völgyeket,~Röpűlj föl s állj meg bérceik felett,~
195 8| mertünk a honért!~Mi emeltük föl először~A cselekvés zászlaját,~
196 8| cselekvés zászlaját,~Mi riasztók föl zajunkkal~Nagy álmából a
197 8| ütöttkopott vén csárdát emelt föl, azt~Tartja a föld felett.~
198 8| Veszélyben a hon, s tettre híja föl~Minden fiát,~S reményeim,
199 8| nevedet sírkövedre vésed!~Föl, hazám, föl! százados mulasztást~
200 8| sírkövedre vésed!~Föl, hazám, föl! százados mulasztást~Visszapótol
201 8| mindent veszítni!”~Ezt írjuk föl ezer lobogóra.~Oly sokáig
202 8| után eddig csak sovárgánk.~Föl hazám, föl nemzetem, magyar
203 8| csak sovárgánk.~Föl hazám, föl nemzetem, magyar nép!~Lépj
204 8| beléje oly merően, mintha~Azt föl akarta volna gyujtani~Éjszakfényével
205 8| oldalába.~A háztetőkre ugrott föl dühében.~És besüvített a
206 8| Az asszonyság sikolta föl,~Mert lábánál egy kisgyermek
207 8| fölvállalja ő a szoptatást,~Bizony föl ám, jó fizetésért~Elszoptatná
208 8| mint saját fiának.~Nevelje föl, neveltetési~Költségeit
209 8| neveltem,~Kit a minap kötöttek föl...~Ez volt a tolvaj! félszemű
210 8| fazékba’?... van.~Emelje csak föl a fiút.~És hozza hozzám...
211 8| és~Kétségbeesve ébredett föl...~Az éj immár késő vala,~
212 8| kezét emelte,~Ekkép kiálta föl:~„Megálljon ön!~Ne bántson
213 8| Szabad vagyok!” kiálta föl,~„Szabad vagyok!”~Többet
214 8| Irígység és gúny támadott föl,~És rálövöldözé~A sebesítő
215 8| sugár vagyok! -~Munkára hát,~Föl a munkára, lelkem!~Ne légyen
216 8| Aztán egy koldusnő fogadta föl,~S aztán mint szolga, ugy
217 8| Ez hát a nép!” kiálta föl,~„Ez hát a nép, amelyet
218 8| leány,~S az ifju mégis néz föl, néz merően,~Mint egy kővévált
219 8| Egy néma búcsút küldök föl szememből,~Aztán örökre
220 8| születtél!~Felejted hívatásodat?~Föl, föl, fiú, kezdj a dologhoz!”~
221 8| Felejted hívatásodat?~Föl, föl, fiú, kezdj a dologhoz!”~
222 8| Egy hang, a házi gond:~„Föl a dologra, mert különben~
223 8| napvilágra.~„Irtóztató!” kiálta föl~„Nincs mód tehát, hogy meghallják
224 8| világot~Gyujtotta volna föl,~Magamba kell hát fojtanom,~
225 8| ne féljetek,~A kisded föl nem ébred,~Mert nem hallják
226 8| titkos nyomdát fedezett föl~Alant: elrejtve föld alá,~
227 8| pokolba~A búcsuzás után,~Mint föl a mennybe búcsu nélkül.~
228 8| felett,~És aztán faljanak föl a~Szemétdomb férgei!~Átok
229 8| rablott jogokat?~Lázadjanak föl, mint az óceán,~Alattvalóid,
230 8| hitvesemnek,~Nem háborítom föl vele.~Csak már viradna,
231 8| e sűrü vastag éj!~Emeld föl, hajnal, fényes arcodat,~
232 8| izzadt homlokát,~Kezét emelte föl... hah,~Mily csörrenés!...~
233 8| vagy többig talán?~Jertek föl hozzám, ti halottak,~Kik
234 8| kell itt eltölteni,~Jertek föl hozzám, ti halottak...~Talán
235 8| lőpor által~Vetették volna föl, mikéntha~Égő vasat sütnének
236 8| jajdulának,~Ekkép kiálta föl: „Megállj... megállj!”~S
237 8| arcát,~S ez erre ugrott föl... midőn~Kinyíltak szemei,~
238 8| Szörnyethalt, szíve megrepedt.~Én föl nem érem ésszel, oly rosz~
239 8| király a porba rogy... -~Kelj föl, te gyáva zsarnok!~Hisz
240 8| eladtad,~Megőrzé éltedet.~Kelj föl, te gyáva zsarnok!~S töröld
241 8| maradt, ami bánt,~Nem hoztam föl magammal mást,~Csak ami
242 8| sötét felhők reáborulnak.~Föl, székely, föl, közös az
243 8| reáborulnak.~Föl, székely, föl, közös az ellenségünk,~Tinektek
244 8| szabad rabnak lennie többé!~Föl, székely, nézz szembe az
245 8| birókat, akként lássatok.~Föl hát, magyar nép, e gaz csorda
246 8| birtokodra s életedre tör.~Föl egy hatalmas, egy szent
247 8| hatalmas, egy szent háborúra,~Föl az utósó ítéletre, föl!~
248 8| Föl az utósó ítéletre, föl!~A századok hiába birkozának~
249 8| e tetvek egyenek-e meg?~Föl, nemzetem, föl! jussanak
250 8| egyenek-e meg?~Föl, nemzetem, föl! jussanak eszedbe~Világhódító
251 8| Ajkadat szép lassan tedd,~Föl ne keltsük álmából a~Szendergő
252 8| lelkesíti a magyart.~Előre!~Föl a zászlóval magasra,~Egész
253 8| AKASSZÁTOK FÖL A KIRÁLYOKAT!~Lamberg szivében
254 8| tettetek sokat -~Akasszátok föl a királyokat!~Kaszálhatd
255 8| kitépni azokat -~Akasszátok föl a királyokat!~Vagy nem tanúltad
256 8| tenger, dagad! -~Akasszátok föl a királyokat!~Szivöknek
257 8| melyben elrohad -~Akasszátok föl a királyokat!~Ezerfelé bús
258 8| király miatt -~Akasszátok föl a királyokat!~Hiába ömlik,
259 8| ennyi áldozat? -~Akasszátok föl a királyokat!~Mindenkinek
260 8| ember nem akad -~Akasszátok föl a királyokat!~Debrecen,
261 8| Készüljünk el a halálra.~Föl Budára a királyhoz,~Tegyük
262 8| nemzetem,~Halál vagy győzelem!~Föl, föl, te jobban nem szeretheted~
263 8| Halál vagy győzelem!~Föl, föl, te jobban nem szeretheted~
264 8| most leteszlek,~Többé majd föl sem vehetlek,~Hangod, életed
265 9| döbbent meg, nem riaszt föl e kép?~E rettentő gondolatra
266 9| ami lelket ad.~Emelje ez föl lelkeinket,~Hogy mi vagyunk
267 9| FÖL A SZENT HÁBORÚRA!~Itt a
268 9| úristen~Mindenható haragja!~Föl, hazámnak valamennyi~Lakója,~
269 9| nemzetünk~Egy szálig,~S dagadjon föl kifolyt vérünk~Árja az ég
270 11| könnyelmü lyány.)~Jártam föl és alá. A tiszta égi bolt~
271 11| legények, alája,~Csapjatok föl Magyarország javára,~Csapjatok
272 11| Magyarország javára,~Csapjatok föl fejenként katonának,~Veszedelem
273 11| NAGYSZOMBATI CSATA~Föl, föl magyarok,~Harcolni
274 11| NAGYSZOMBATI CSATA~Föl, föl magyarok,~Harcolni vitézül!~
|