Rész
1 2| is, szép is a menyecske -~Ugy segéljen, kutya van a kertbe’.”~‘
2 2| megnyalja.~Hanem ez csak ugy van mondva, tudja.’~Így
3 3| oda~Lovon jár.”~‘Ej, nem ugy, jó földi,~Nem ugy ám!~Adja
4 3| nem ugy, jó földi,~Nem ugy ám!~Adja kend csak vissza~
5 3| Majd az én szerelmesem?~Ugy sovárgok tudni, mint még~
6 4| gyaloglás? még keservesebb!~Ugy sipognak, mint az orgona,~
7 4| EBÉD UTÁN~Ugy jóllaktam, hogy még!...~
8 4| Magyarország~Nevemmel lesz tele.~Ugy estenként csak nekiűlök,~
9 4| otthon, Pistikám?~Gondoltok-e ugy néha-néha rám?~Mondjátok-e,
10 4| megélhessetek.~Szegény atyánk! ha ő ugy nem bizik~Az emberekben:
11 4| emészti meg.~Mért nem szeret ugy engem istenem?~Hogy volna
12 4| nagy férfi,~Még magam is ugy járhatok.~Pest, 1844. július~
13 4| dolgok mindenekfelett,~Csak ugy hizik tőlök a képzelet.~
14 4| Szentimentális pofámot...~Ugy de bánod is te mindezt!...~‘
15 4| Nem!~Ott ember hortyog.~Ugy van! ez emberalak.~Egy zugban
16 4| is issza a bort...~Csak ugy önti magába.~Ilyen a rágalom
17 4| azt komolyan~És nemcsak ugy átabotába,~Hogy századok
18 4| Harangláb,~Mondd meg nekem: ugy van-e vagy sem?...~Akként
19 4| tájról kezd fúni a szél,~Ugy vett más fordulatot~A széles
20 4| Leng a szomorú csatatéren.~Ugy volt egy betüig!~A kemence -
21 4| pengésével -~A kemence lezúzva~Ugy mered a levegőbe,~Mint valami
22 4| ezt sem mondhatom;~Hanem ugy csak állok, hogy ha véled~
23 4| ÉJSZAKÁIM~Még ugy csak megjárja, ha az ég~
24 4| Ne hánykolódjál oly igen;~Ugy meg találod sérteni~Magad,
25 4| sorsod~Szivemből sajnálom...~Ugy nézz a szemembe,~Jó öreg
26 4| tüze ég fiatal szivében,~Ugy legelteti a nyájt a faluvégen.~
27 4| vagy majd betapasztjuk.~Ugy merje kend Ilust egy szóval
28 4| csárdában nem ég;~Bizonyára ugy lesz - hál’ a jóistennek!~
29 4| bántak a törökkel,~Csak ugy bántak ők most a jó ételekkel;~
30 4| között találtak engemet,~Ugy ruházták rám a Kukoricza
31 4| Fölnevelem szegényt, hisz ugy sincs gyermekem.”~Hanem
32 4| őtet szeretni, csodálni!~Ugy hítak minket, hogy: a falu
33 4| Mindazonáltal a reménytelenségbe’~Ugy szerettük egymást, mint
34 4| néhány mulatságos napnak.”~Ugy volt biz az, amint mondotta
35 4| forrása,~Amit mondott, csak ugy töredezve mondta,~El-elakadt
36 4| Az óriás király ezt nem ugy mondotta,~Hogy János tréfára
37 4| követ jobbkezével.~A kő ugy a király homlokához koppant,~
38 4| követelem:~Amidőn a szükség ugy hozza magával,~Nálam teremjenek
39 4| csillag;~János vitéz csak ugy tapogatva ballag,~Néha feje
40 4| sík tengerhabokra,~Mik, ugy tetszett, mintha még szenderegnének,~
41 4| kedvetek ha jön kötődni,~Ugy kapkodjatok felém:~A természetnek
42 4| haszna minden búm és bánatom?~Ugy sincs sokam; azt is tovább
43 5| szeretném, kedvem ebben telnék,~Ugy láthatni a természetet,~
44 5| csillagatlan~Éjjelében: ah, ugy~Tán nemcsak barátod~Lettem
45 5| S ha összenőttenek már:~Ugy velök együtt szívem is kitépem!~
46 5| érdekes,~A sziv örömében csak ugy repes.~A vargainasok pofozkodása,~
47 5| diadalt.~De hah, a szíverősítő ugy~Megerősíté szívemet,~Hogy,
48 5| Lent jár a föld szinén,~Ha ugy tartja kedve,~Sőt a föld
49 5| méltó más erre, mert hazát ugy,~Mint a költő, senki nem
50 5| mégis, ha rákerülne a sor,~Ugy tennék, mint álmomban tevék.~
51 5| vezessem-é?~Nem járnál-e ugy mellettem, lyányka,~Mint
52 5| fölött.~Oh, de, lyányka, ugy ne tégy, mint a nap,~Mely
53 5| én neked megengedem,~Hogy ugy halj meg, mint magadnak
54 5| kis felleget;~A viharból ugy maradt meg ez, mint~Bús
55 5| terhétől csaknem elesik.~Ugy vagyok, mint a fa, melynek
56 5| fügét~Mutatni őkegyelminek.~Ugy ám, de hátha nem nyerünk?...~
57 5| Még nem próbáltam, ámde ugy hiszem)~Ha kedvesünkkel
58 5| mulatság;~Lesz belőled, ugy hord a szerencse,~Száraz
59 5| És mig tested a táncot ugy járja,~Amint szól a szelek
60 5| Most is amott jön a lelkem;~Ugy megvágtat paripája,~A négy
61 5| paripáját saraglyához köté,~Ugy hajtott serényen szeretője
62 5| szolgált itt enyhére.~És nem ugy részünk-e a test, mint a
63 5| kúnok, hallgassátok,~Mert, ugy hiszem, legjobban érdekel~
64 5| szinte félek tőle, -~Ugy, mint a kő, mely várromokról
65 6| dajkája,~Te vagy, ki sajkám ugy hányod-veted,~Ki rám zavartad
66 6| fekete szivárvány,~S vállán ugy úsztak barna fürtei,~Miként
67 6| lyánykától,~Ki kedvesem vala;~Ugy fájt leszakadnom ajakáról,~
68 6| hogy az ne szakadjon rám,~Ugy reszketek,~Ha megfogom könnyű,
69 6| Kivált midőn~Reám tekintesz,~Ugy tündököl,~Mint zordon éjben~
70 6| megfagy-e, elég-e?~És ugy hiszem, hogy meg fog fagyni
71 6| testnek csak barátja?~S ugy tesz, mint rendesen a barát:~
72 6| sejtelem, ez olyan rettentő!~Ugy rángatózik, úgy ugrándozik
73 6| ebben a csillag, szemed ugy ég.~Ha egyetlen egy füzért
74 6| kötöm.~Ha az úrfi tudni ugy kivánja:~Van cigányné s
75 6| beszédeket,~Mikre Lidi csak ugy irult-pirult,~Szilaj Pista
76 6| megannyi szép leányszem,~Ugy ragyog.~Sötét árnyat vetnek
77 6| Dobálják szerte irgalmatlanul,~Ugy dől belőlük az átok, miként~
78 6| szaggaták!~A lélek benne ugy sírt, ugy nyögött,~Ugy küszködött,
79 6| A lélek benne ugy sírt, ugy nyögött,~Ugy küszködött,
80 6| benne ugy sírt, ugy nyögött,~Ugy küszködött, ugy jajgatott,
81 6| nyögött,~Ugy küszködött, ugy jajgatott, miként~A jég
82 6| ehhez tartsd magad!”~„Nem ugy, jó bátya,” monda Jób s
83 6| dacnak lángja gyúlt,~„Nem ugy, jó bátya! igy nem alkuszunk.~
84 6| föl, hallod-e?~Mi a tatár, ugy veszem észre, hogy ma~Fölkelni
85 6| meggazdálkodja könyvön.~A könyvvel ugy van, mint hajdan zsinóros~
86 6| fölmegyek,~S te rám sem ismersz, ugy megváltozám;~A szép természet
87 6| megvakúljak lelked fényitől?~Ugy fénylik lelked, mint a nap
88 6| jár át sebeiken,~Nem fájna ugy, ha tűzzel égetnének,~Mint
89 6| zúgásával összekeveredett,~Ugy barangolta be a földet és
90 6| bús énekét?~Záporeső csak ugy szakad,~Fülemile csak dalolgat.~
91 6| én szeretlek?~Az isten is ugy áldjon meg,~Ugy áldjon az
92 6| isten is ugy áldjon meg,~Ugy áldjon az isten engem,~Amily
93 6| én, olyan forrón szeret:~Ugy sohasem felejtesz el!~De
94 6| Kétségeim azt messze zavarák.~Ugy hull reám egy szebb idő
95 6| merem hinni, hogy szeretsz;~Ugy félek, félek, hogy csak
96 6| elválási gyötrelmeimet;~Ugy jártam, mint ki palotát
97 6| rab lábairul,~Még sokáig ugy jár,~Mintha rajta volna,~
98 6| aggastyánnak~Megőszült fürtei,~Ugy hullanak a fáknak~Sárgult
99 6| Édes érzeményeket?~Várod-e ugy, mint én a napot,~Mely kettőnket
100 6| egy pillanattal~Úgy örűlt, ugy vígadott?~Ember és polgár
101 6| jégcsap függ a házereszrül,~Ugy függ szivemről ez a gondolat.~
102 6| családom régi lombos fája~Ugy állna még, mint álla hajdanán.~
103 7| megtestesité a múzsa, ki téged ugy~Szeret, s ajándokúl hagyá
104 7| belőle,~De még ez is, ha ugy tetszik, pengőbe’.~Jer ide
105 7| tehetek róla... te gyujtottad ugy fel!~Hol is tehettél szert
106 7| volt a legkisebb szerep;~Ugy rettegé a föld kirántott
107 7| Csupán felhőket festenék.~Ugy kedvelem én a felhőket!~
108 7| barátim~E tarka égi vándorok.~Ugy ismernek már, hogy talán
109 7| alakjába lelkem átöltözik,~Ugy száll a hon fölött nyugattól
110 7| veszem a kicsiny bogarat,~Ugy segítem elő lankadt röpülésit.~
111 7| égeté meg,~Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok:~Ismét pusztíthat
112 7| meg,~Mert az maga tűz... ugy vigyázzatok:~Ismét pusztíthat
113 7| Mint tennap volt,~S nekem ugy tetszik: az egész~Világ
114 7| Bor megmelegedett.~Csak ugy űldögélnek~Hallgatag kedvökben;~
115 7| anyám,~Szegény jó leányzó~Ugy gondot viselt rám.~Áldom
116 7| patak,~Fehér keble csak ugy dagad,~Dagad, dagad széles
117 7| elébb-utóbb elérné!~De hátha ugy vagyunk,~Mint a fa, mely
118 7| búvik, onnan ugrik elő,~Ugy ragadja torkon, aki arra
119 7| szakadjon ki a nyelve,~Ki ugy dalol, hogy dalától~Nincsen
120 7| Szerencséje, hogy az bánt ugy velem,~Akinek a leányát
121 7| zaklatott~Megsebzett oroszlán, ugy megyek el veled!~Erdőd,
122 7| napkeleti királyt~A csillag, ugy kísért engem a szerelem.~
123 7| Szép hajnali álom,~Kit én ugy imádok,~S ki engem imád -~
124 7| Fölfelé vágytam én. Ah, ugy irigyeltem~Sorsáért a napot,~
125 7| most eltűnő ifjuságom után,~Ugy néztem utánok,~S milyen
126 7| lesz örökre;~Mi a szép? ugy tudja csak,~Mint apám bármelyik
127 7| vagyok.”~‘Mit? régi szeretőm? ugy annál~Kevésbbé jösz be,
128 7| elhagy az egész világ.~S ugy lett. Az árva ifjut elhagyák~
129 7| testestül-lelkestül.~Mit bámulsz ugy? ne szúrj szemeddel keresztül.~
130 7| gondolat gondolatot kerget,~Ugy vagyok, mint mikor az éhes
131 7| megrakott~Asztalhoz vetődik, - ugy vagyok valóban -~S nem tudja
132 7| színről-színre lássam, mert hiszen~Ugy, mint én, látni senki nem
133 7| ott van még a baj...~Fiu, ugy vigyázz magadra:~Örömedben
134 7| barátod volna feledve?~Dejsz ugy, öcsém, vessz meg, kívánom
135 7| is annak, nincs határa,~Ugy nyúlik által lelkemen,~Miként
136 7| arra fordítom a kantárt,~Ugy megugrik, alig bírok vele.~
137 7| minden más?~E sok vendég ugy megtölti~A szivet,~Hogy
138 7| Ha ott is szeretnek, ah ugy vágyok oda,~S hogy feljussak,
139 7| szerelem föl nem kísér oda,~Ugy isten hozzátok, ragyogó
140 7| hozzátok, ragyogó csillagok!~Ugy szebb a föld minden búbánata
141 7| CSAK UGY OMLANAK MOST HOZZÁM...~Csak
142 7| OMLANAK MOST HOZZÁM...~Csak ugy omlanak most hozzám~A szebbnél
143 7| szelíd tavaszi~Eső a rónára,~Ugy hulldogál csókod~Ajkamra,
144 7| Szava, mint pacsirta éneke, ugy hangzik,~Mert Szécsi Mária
145 7| Arca piros vére futni kezd, ugy rémlik,~Fut lefelé mélyen,
146 7| szemeitől lelke meggyulladt s ugy égett,~Mint itéletkor majd
147 7| Ez asszony boszorkány, ugy megbüvölt-bájolt!~Egy a
148 7| fenyegetve nézett~A vár felé, ugy ment vissza sátorába.~Csaknem
149 7| hangjáról a béreslegényre.~Ugy megörűlt rajta, hogy nagy
150 7| fák levele,~S szélcsendben ugy hallgat, miként~A fák, az
151 7| Nekem ennyi~Nem elég.~Csak ugy virág ha tarka,~Csak ugy
152 7| ugy virág ha tarka,~Csak ugy asszony, ha barna.~Barna
153 7| markába nincs mit szorítani,~S ugy megsohajtoz, mint a kárvallott
154 7| munka, ezt egy lélekzettel~Ugy kutyafuttában nem végezhetni
155 7| ölel,~Hogy a dereka is csak ugy ropog bele.~Ugy kell neked,
156 7| is csak ugy ropog bele.~Ugy kell neked, hazám! mért
157 7| folyamoddal;~Mint ez környékének, ugy esnek ők neked,~S ezt tőlök
158 7| rendnek híre sincsen jelen.~Ugy állnak a házak, oly egyenes
159 7| tempore pofonvágja a cselédet.~Ugy kell neked, ugy kell, te
160 7| cselédet.~Ugy kell neked, ugy kell, te kotnyeles Sára!~
161 7| azonban még alszik,~Még pedig ugy, hogy a szomszédba is hallik;~
162 7| unalom,~De ez az öregúr épen ugy utálja~A könyvet, mint apánk...
163 7| nevem s bár felednék~Hamar! ugy szeretném túlélni híremet:~
164 7| Kapaszkodván üstökébe,~Ugy ballag a városba bé,~Birájának
165 7| Levontad rólok kezedet,~Ugy távozának el,~Bár meggyőződésed
166 7| a gyeplőt közéjök vágta,~Ugy jön egyenest nekem~Sebesen,
167 7| világtól,~Amely széppel, jóval ugy tele!”~„Tele széppel, jóval,”
168 7| mindig jobban figyelt,~S ugy szivá be lelke e beszédet,~
169 7| könnyeim...~Oh, ha itt is ugy járok, mint ottan,~Lesz-e
170 7| Meg sem áldalak...~Menj el ugy, hogy többé~Ne is lássalak.”~
171 7| gazdának:~„Most, uram, már ugy hiszem, hogy~Én fölösleges
172 7| röpűlnek~Órák és napok,~Sőt még ugy sem hazudok, ha~Mondok egy
173 7| tán~Még keservesebben.~Ugy megsírtak, sírdogáltak,~
174 7| Hogy távozzék,~Onnan, ahol~Ugy szerették! - - -~Már kevés
175 7| Boldogokra vetheti viágát,~Ugy tetszik, hogy örömében rezg.~
176 7| pataka!~Megnőve folyammá~Ugy fog lezuhanni~Elleneidre,
177 8| kilátszik mezítelen teste,~Ugy áll a hidegben s didereg...
178 8| hogy ezt a célt elérd,~Ugy ingyen ahhoz senki sem jut
179 8| találja törni tömlöcét,~Ugy összetéphet, ugy széjjeltagolhat,~
180 8| tömlöcét,~Ugy összetéphet, ugy széjjeltagolhat,~Hogy lelked
181 8| határtól egész a horvátig.~2~Ugy bizony, hires kürt az a
182 8| elvannak őkegyelmek,~Csak ugy elvagyok őkegyelmek nélkül,~
183 8| darusereg az előljáróját~Ugy követünk téged ország-világon
184 8| hatalmas volt Lehel vezér ajka,~Ugy járta a nemzet, amikép ő
185 8| csak a németet szerette,~Ugy szerette, hogy no! könnyebb
186 8| az ifjú pedig vén.~Mi már ugy vagyunk, hogy ki megkopaszodott,~
187 8| vígan ettek és boroztak.~Ugy vagyon, boroztak, pedig
188 8| Hogy vagytok?~Viszket-e ugy egy kicsit a~Nyakatok?~Uj
189 8| Az ó kerékvágásba’ lesz.~Ugy állok itt, mint a tüzes
190 8| ölemben van~Kedves feleségem;~Ugy tartják szelíden~Ringató
191 8| No de semmi, jó az isten,~Ugy lesz, ahogy lenni kell:~
192 8| keresztfán,~Olyan volt a képe;~Ugy fizette a sok adót,~Hogy
193 8| vagy, itt vagy énvelem,~Ugy is látlak, ha behunyom szemem.~
194 8| nyerj te hős-erőt,~Mely ugy tündöklik a világ előtt!~
195 8| a madárka vagy, ki ottan~Ugy megdalolgat a bokorban?~
196 8| Cserebogár, sárga cserebogár!”~Ugy mentem el innen, mint kis
197 8| fellegek,~Szép felhők! mindenik ugy megy el fölöttünk,~Mint
198 8| szélmalmok~Széles vitorlákkal.~Ugy szeretek állni~A szélmalmok
199 8| rajtad az ellenség?~Ha eljön, ugy jőjön, hogy készen találjon,~
200 8| nem lehetett~Tudni, csak ugy rémlett.~Parasztfolttal
201 8| odavitte jó móddal a dolgot,~Ugy szívére beszélt a királynak,~
202 8| uram, mi~Engedelmeskedünk~Ugy, ha előre megy,~És nem hátra
203 8| unokája volna,~Harcoljon ugy minden ember, mintha~Egyedül
204 8| földet,~Mit vétettél, hogy ugy haltál meg, mint Mózes?...~
205 8| mert teneked sem~Fáj majd ugy a szó, mint nekem...~Hogy
206 8| tartják levágott fejöket,~Ugy nyögnek, ugy járják be a
207 8| levágott fejöket,~Ugy nyögnek, ugy járják be a vesztőhelyet.~
208 8| ki nem mondhatjátok,~Csak ugy féligmeddig lehet azzal
209 8| meghalunk, többé nem éhezünk.”~„Ugy én ohajtom a halált, apám,~
210 8| Elmondom azt... ha festeném,~Ugy festeném le, mint egy patakot,~
211 8| e gyermeket.~Hol vettem? ugy találtam,~Az isten áldott
212 8| mondom, viselje gondját,~Ugy bánjék véle, mint szemfényivel,~
213 8| S szemed megnyálazod,~És ugy rimánkodol~Beteg anyád s
214 8| Nyujtotta sárga kis kezét.~Ugy ment be hangja a szivekbe,~
215 8| többször, istenemre, nem!”~Ugy is lett. Első alkalommal~(
216 8| ember, mint akárki más,~Ugy büszkén mondom: lázadó vagyok.~
217 8| csak mindazt, amit érezek,~Ugy, amint érezem, kimondani,~
218 8| ifjúság fölgyúladott szivében,~Ugy égett, mint a fölgyúlt város
219 8| keletkezének!~S lelkét e lángok ugy megedzék,~Mint a hámortűz
220 8| Ragaszkodnátok hozzám, jó fiúk,~Ugy szeretnétek, mint most nem
221 8| szemekkel:~„Üdvöz légy, nép! ugy nézz szemembe,~Tanítód és
222 8| Látták, ha a jegyző marad,~Ugy ők pusztulnak el.~De volt
223 8| Egy lény, ki a nép emberét ugy~Tisztelte, mint a nép maga,~
224 8| el.”~A jó vagy rosz sors ugy hozá magával~Egyszer, hogy
225 8| föl,~S aztán mint szolga, ugy nevelkedett;~Lopott, koldult
226 8| ezt, miként fenyegetést,~Ugy mondom ezt inkább, mint
227 8| hárman.”~Dolgozni kezde, írt,~Ugy írt, amint sugalta lelke,~
228 8| szeméten éhen veszek el,~Inkább ugy végzem éltemet,~Amint elkezdtem
229 8| mutasd meg ujjadnak hegyét...~Ugy ég a homlokom, mikéntha~
230 8| Amint te megtagadtál engem,~Ugy tagadlak meg tégedet.~Egy
231 8| Mint a haszontalan cserép!”~Ugy ordított a rab, hogy a sötétség~
232 8| virrad már?...~Koronként ugy tetszett neki,~Hogy már
233 8| rab, mindinkább figyel,~Ugy elmerűl a hallgatásba,~Hogy
234 8| miként te fölkerestél,~Ugy fölkereslek én most tégedet,~
235 8| ködében,~Ott a város... csak ugy rémlik,~Mint a múlt, amelyet
236 8| Majd eltűnik, majd előjön;~Ugy lebeg a hegytetőkön,~Mint
237 8| fejére~Áldó keze az atyának,~Ugy hajolnak rám az ágak.~Istenem,
238 8| lesz,~Azok is, kik most ugy ócsárolnak engem,~Éljenezni
239 8| akkor olyan, ki vele tart,~Ugy eltűnik, mint az égrűl a
240 8| véretekkel fest.~Legyen tehát ugy, mint ti akartátok,~Élet-halálra
241 8| el, azt is talán,~Az is ugy lesz feleségem,~Hogyha megkér
242 8| Belelövöm bársonyába,~Hogy csak ugy porzik kínjába’.~Éljen,~
243 8| Kont feje is a porba’ van,~Ugy esett le a válláról,~Mint
244 8| amelybe~Követ hajítanak be,~Ugy feccsen szét a harcok mezejérül,~
245 9| szép~Fehér hó este be,~Ugy omlott a piros vér~A fehér
246 9| mindörökké verjen!~Verje meg ugy, amint ő akarta,~Hogy igába
247 9| sok sírás-rívás,~Hej hanem ugy csak korántse’ rítt más,~
248 9| ennyit keseregni.~Nékem is ugy fiaim, mint néked,~Azért
249 9| kedve volt a jó gyerekeknek;~Ugy mentenek a halál utjára,~
250 9| cseppje drágagyöngyöt ér.~Ugy mennek a halál elébe ők,~
251 9| azok:~Hála isten, minket hí ugy~A világ, hogy magyarok!~
252 11| Szomorú, rideg (bús lelkem)~Ugy bolyong söt(ét magányban,)~
|