Rész
1 1| Búcsúszót, mert elválunk sok időre tetőled!~S ti kedves
2 1| néktek, kipihenni fogunk sok~Munkáinknak utána, pihenni,
3 1| Kegyetlen a végzet; nem hagy sok időig örűlni~Minket együttlétünk
4 1| éjjele!~Mivé tevél te oly sok örömet?~Mivé tevél te annyi
5 1| A szittya kar csapásin~Sok alemann kimúl.~De nyugot
6 1| társa volt,~Mellette vívtam~Sok véres viadalt.~Halálom tőle~
7 2| életiskola;~Verítékemből ott sok elfolya,~Mert oly göröngyös,
8 3| fekszik ő halálos ágyon,~Sok szenvedésnek gyermeke,~S
9 3| akkor is virúlt.~Árnyában sok megnyúgodott;~De használt
10 3| tetszik ez a világ énnekem;~Sok már, amit életemben szenvedtem,~
11 3| életemben szenvedtem,~Nagyon is sok e parányi életre!~Annyi
12 3| Mert kellemes az, noha sok sebet ejt,~És rengetegekbe
13 3| viszik az ablak alatt;~Be sok ember sírva fakadt!~Mért
14 4| szokják a dalok~Altatni őt.~Sok szenvedésem síró gyermeke~
15 4| volt fájóbb, mérgesebb~A sok között,~Melyet vétkes könnyelmüséggel~
16 4| bánya a tapasztalás,~Melyből sok ember életkincset ás -~Nem
17 4| űlök a melegben,~Környékez sok jóbarát,~Töltögetve poharamba~
18 4| Biz az ám!~Míg olyan lesz, sok víz elfoly~A Dunán.~Elvirúlt
19 4| halászok mellettem,~Kihalásztak sok apró kis halat,~Hálójokban
20 4| jött;~Még a szinészetről is~Sok más egyéb között.~Szemében „
21 4| Csak húsvágáshoz ért;~Nem sok hajszála hullt ki~A tudományokért.~
22 4| Nem ihatom... nem kell... sok, ami sok.~Vagy a borban
23 4| nem kell... sok, ami sok.~Vagy a borban szerelmet
24 4| Secundába ponált mégis~Sok szamár professorom.~A poesisból
25 4| Hol étket és italt nekünk~Sok cifra szolga hord;~Míg a
26 4| mentem már én keresztül,~Sok jót értem, de több roszat,~
27 4| nekem a munkája.~Nincs abban sok cifra poétai szépség,~De
28 4| olvasni lelki gyönyörűség.~Sok számos poéta vagyon mostanában,~
29 4| és mindörökké csak párt~Sok század óta átkos jelszavunk. -~
30 4| kevés, ily kétes bére van~Sok átvirasztott, puszta éjjelednek.~
31 4| De mikor még ez az egy is~Sok!~Előbb-utóbb sírba vinni~
32 4| hogy nagy örömet szerzett.~Sok szépet elmondtál e levélben,~(
33 4| utáltam a nyegléskedést,~A sok „utószor”-t, a görögtüzet,~
34 4| követendi gyász.”~Úgy lett. A sok ugrándozás alatt~Kifolyt
35 4| Nagyszálnak borszülő hegye~Sok jó napot szerzett nekem;~
36 4| őneki,~Az igaz, hogy noha sok földet bejára,~Sehol sem
37 4| veszedelem várt:~Látott érkezni sok kutyafejű tatárt.~Kutyafejű
38 4| raboltak javába’;~Kirabolták a sok gazdag templom kincsét,~
39 4| borospincét.~Látni lehetett sok égő város lángját,~Kivel
40 4| hordónak elég volna hasa;~A sok boritaltól piroslik az orra,~
41 4| basának:~„Atyafi! te úgyis sok vagy egy legénynek;~Megállj,
42 4| Mikor a lyány ajkán tőle sok csók égett:~„Most már örömemnek
43 4| sereg elkisérte oda.~Tőlök sok „szerencsés jó utat” hallhata,~
44 4| én, hogy végre valahára~Sok küszködés után legyünk egymás
45 4| menyecske ezt felelte rája:~„Sok baja volt biz a szegény
46 4| Óriásországban.~Volt ennek a tájnak sok akkora fája,~Hogy a tetejöket
47 4| is akadt meg a szeme.~A sok vén szipirtyó benn csakugy
48 4| bejárás oda,~Őrizi kapuját sok iszonyú csoda...”~„Ne gondolj
49 4| Hej János vitéznek került sok bajába,~Míg lyukat fúrhatott
50 4| rózsát a tónak habjába;~Nem sok híja volt, hogy ő is ment
51 4| békét hagyjatok;~Ugysem sok gyümölcsü munka:~Falra borsót
52 4| Széles, hosszú szántóföldje,~Sok gabona terem benne,~Vásárra
53 4| A BÖLCS?~Hm, bizony csak sok nem úgy halad,~Amint kéne,
54 4| a pénz, melyben elsülyed~Sok hajó: elv, jellem, becsület.~
55 4| hol a bor? tölts!~Megterem sok prédikáció,~Nem igen hallgatják,
56 4| tervektől izzadó fejembe~Te oly sok eszme magvait vetéd,~S én
57 5| hozzám, meghalt életem!~Sok mondanivalóm van.~Hisz egymással
58 5| csillagokhoz fölmegy,~És látja a sok árva magzatot.~Megmérhetetlen
59 5| S hogy csak fényes álarc~Sok költő beszéde,~Mely sötét
60 5| kutyakölyköket!~Tudod-e, hogy sok legénynek~Tetszik feleséged?~
61 5| pártját fogom.~Volt itt nekem sok kellemes napom.~Kivált h’
62 5| meg éhhalállal~Megy sírba sok szegény fiad.~Eperjes, 1845.
63 5| élveznek szerelmet. Hej, de sok megjárja!~Vízbehullás vége
64 5| VAN A NAGY ALFÖLDÖN CSÁRDA SOK...~Van a nagy alföldön csárda
65 5| Van a nagy alföldön csárda sok.~Azok közt, akiket én tudok,~
66 5| dűledez,~Mint ivója, kiben sok a szesz!~Födele is félre
67 5| én,~Mert oly üres, mint sok tudós feje.~Szivemben hordom
68 5| hordom kincseim... szivem~Sok szép emlék kincsével van
69 5| csókommal.~Vessek számot sok keserű bajommal.~Hát az
70 5| Véghetetlen,~Mert nagyon sok telt palackot~Emelgettem.~
71 5| ez~Szentek szente,~Nem sok ember fordult meg még -~
72 5| Honderü, mi aztán a jutalmad~E sok jeles tulajdonságidért?~
73 5| fulánkja bánt.~(Az én utamban sok a kígyófészek~S hogy eltiporjam,
74 5| öntudat,~Mely tőlem már oly sok fájdalmat elveve.~Ha ez
75 5| boldogság”?~Nem kerűl ám sok fáradságodba,~Ne gondold;
76 5| hallgat orgonája,~Hallgat a sok énekesmadár.~A természet
77 5| mellette jár.~Olvassák is - a sok forgatásban~Össze is van
78 5| Mely így, mint van, már nem sok évet lát,~Teremtsd egészen
79 5| őt,~Gyors paripát; aztán sok, sok babért...~Nem hogy
80 5| Gyors paripát; aztán sok, sok babért...~Nem hogy fejemet
81 5| örömkönnyeknek~Cseppjeit, a sok szép csillagot.~Cinkota,
82 5| világát,~Kit tán megölne sok fárasztó dolga,~Ha nem láthatná
83 5| ÉN ÉS A NAP~Bámulja sok oly epedőleg a holdat,~Ezt
84 5| legvirítóbb rózsákat letépte.~Sok bajába kerűlt mindezt végbevinni,~
85 5| Tündérországban éktelen sok a kincs,~Hanem hát a göncölszekérnek
86 5| Gazdaságom van, de nem sok,~S van adósságom, de sok.~
87 5| sok,~S van adósságom, de sok.~Én magyar nemes vagyok!~
88 5| engemet a szenvedés.~Be sok búm volt, örömem meg be
89 5| korona.~Ha megszólamlanék, sok~Századról szólana.~Megszólamlott
90 5| fogada,~Felnőttem itten és sok századot~Láttam már, amint
91 5| HOGY VAN, HOGY AZT A SOK GAZEMBERT...~Hogy van, hogy
92 5| Hogy van, hogy azt a sok gazembert~Egytől-egyig föl
93 5| SZEMERE PÁLHOZ~Sok van, miben büszkélkednem
94 6| áll hazánk.~Igy hordozunk sok százados sebet,~Keblünk
95 6| nyerém;~Talán azért, mert nem sok volt... egyéb sem,~Mint
96 6| elmulasztanád.~Oh e hazában olyan sok jeles~Sírján ingatja vándor
97 6| fényes világot,~Amelyen oly sok sötét foltot látok.~Szeretnék
98 6| Rég volt ez; azóta már~Sok esztendő lejárt.~Az elválás
99 6| SOK EMBERT ISMEREK...~Sok embert
100 6| SOK EMBERT ISMEREK...~Sok embert ismerek,~Ki önmagát
101 6| ifju”, gondolá magában,~„Sok szerencsét vándorlásodon;~
102 6| lopva. -~Ezek után egyszer sok időre~Kiűlt Lidi a Duna
103 6| a dolgot:~Ez az úrfi oly sok szépet mondott,~Oly nyájasan,
104 6| hazát.~Haramjabarlang lett sok sziklavár,~Honnan le a kipusztitott
105 6| pezsgve jár.~Nézzük majd a sok virágot,~Amint nyílnak kelyheik,~
106 7| hosszu a pad,~Közepe, nem a sok űlés, hanem~Vénség miatt
107 7| tömlöc-sötétségbe.~Nedves tömlöc-falról sok víz csorga rája,~Kivitték
108 7| erdő magva, mely ha felnő,~Sok fáradt útasnak hüs árnyat
109 7| emeltek már emlékszobort~A sok hős lábnak, mely ott úgy
110 7| pántlikát árul,~Szebbet, ingyen, sok ezer virágbul.~Pest, 1847.
111 7| járt, volt harang szólása,~Sok szerelmes szívnek hangos
112 7| LEGSZEBB VERSEM~Sok verset írtam én már össze,~
113 7| zöldül,~És benne virít a~Sok tarka virág...~Mily édes
114 7| elé.~Gyűlt a toronyba a sok ifju bajnok,~Harc-öltözetnek
115 7| látvány volt a házak tetején~A sok üres fészek,~Szellő lehelt
116 7| Kedvem kerekedett beszólni sok ízben~Öregeimhez, de biz
117 7| szólhatok,~Hej pedig olyan sok mondanivalóm van.~Uj hivatalodban
118 7| bölcs - mert nem jogunk a sok válogatás -~Ahonnan jut,
119 7| muzsika: varju károg.~Hej, sok derék ifju legény,~Ki nyakamon
120 7| kevés,~De ami több, de ami sok, mi minden:~Ha úgy kivánod,
121 7| tintába, miként huzod a sok hosszu barázdát~A papiron,
122 7| szakad a tajték róla: ez a~Sok tűztől van, nem a fáradságtól.~
123 7| tudja:~Mi minden más?~E sok vendég ugy megtölti~A szivet,~
124 7| Várván, hogy megszólal a sok ágyú-torok,~Melyek, kitéve
125 7| gondolkodott, gondolt is sok szépet,~De mikor azt hitte,
126 7| jósága volt elég,~De nagyon sok gondja volt a feszületre.~
127 7| ki?~Tűrném a többivel;~A sok közt e kis tréfa~Nem is
128 7| csörög a bordája.~Életem sok drága éjét virasztám át,~
129 7| szállni,~S innen van - amit sok hinni vonakodik -~Hogy táblabíró
130 7| képcsarnok,~Ott lóg fölakasztva a sok híres bajnok,~Akik a Fegyveres-családból
131 7| nemeit.~Mit henyél az a sok béres?~Mit henyélnek az
132 7| ők boldogok, (érdemlik is~Sok szenvedésökért!)~Oly véghetetlen
133 7| szakállal,~Homlokán kevés haj, sok redő,~Úgy állt ottan komoly
134 7| egész temető,~Melyben oly sok, oly sok a halott,~S látható
135 7| temető,~Melyben oly sok, oly sok a halott,~S látható volt
136 7| világ!”~Itt megállott a sok évnek~És sok búnak embere,~
137 7| megállott a sok évnek~És sok búnak embere,~És az ifju
138 7| légyünk türelmetlenek!~Néki sok a gyermeke,~Ne kivánjuk,
139 7| a pusztába,~Összeszedi a sok szépen-nyíló~Vadvirágot,
140 7| mert bár érzi~A szükség sok nemeit:~Legalább egy, és
141 7| párja nincs neki,~És ezért sok úri ember~Saját testén viseli.~
142 7| eljövék, de milyen arcom! a sok~Tűznél tavaszomat leégetém.~
143 7| csekélyleni.~Itt megragadnak a sok emlékszobrok.~Kivált e Louvre
144 8| itt-ott rongyos is még,~Sok helyen kilátszik mezítelen
145 8| Lopva mosolyognak, nem sok hangot adnak,~Tudja a jóisten
146 8| sem jut el,~Ahhoz nagyon sok mindenféle kell:~A becsülettől
147 8| fél-feketén~Jut el csak a sok bujkálás miatt,~S hol a
148 8| Mily illat ez,~Mily sok virág!~Egy végtelen~Kert
149 8| JÓ TANÍTÓ~Van biz ott a sok rosz között,~Van jó tanító
150 8| jó tanító is;~Volt nekem sok rosz tanítóm,~Volt nekem
151 8| könnyelmüen mind elfecséreli,~A sok kincsnek a tél csak hült
152 8| Megérdemli a szót és jobban, mint sok más,~Mikre akárhányszor
153 8| hazát,~Másfelől kivűlről a sok kincset hozák.~Félt is tőlök
154 8| buzdította;~Nemt tanulták, mégis sok szépet beszéltek,~De legszebben
155 8| rá hangos tust huzának,~A sok összeveszett hang forgott
156 8| szidták az urakat,~Hogy oly sok csontot s oly kevés húst
157 8| magyar nemzetnek volt nagy és sok vétke,~S büntetéseit már
158 8| segített, ember fáradott;~Sok száz esztendő múlt el, mialatt~
159 8| esztendő múlt el, mialatt~Sok miljom kéz bevégezé a munkát.~
160 8| volt a képe;~Ugy fizette a sok adót,~Hogy a szeme dűledt,~
161 8| gondolatom,~Szedegeti a sok szép emléket,~Mint a méh
162 8| Pincéjében oly bőséggel~Állott a sok jó bor,~Hogy egy gyüszűnyi
163 8| a nemzet, és~Szólt: „Ami sok, az csak sok, hiába!~Ha
164 8| Szólt: „Ami sok, az csak sok, hiába!~Ha ez így tart,
165 8| odafönn a követek?~Mondja el a sok szép jó hírt felőlök,~Hadd
166 8| már őnéki ott a mélyben,~Sok gyászdolgot látott hosszu
167 8| látott hosszu életében,~Sok gyászdolgot látott, megirtózott
168 8| fejét,~S véle egyetemben sok jó társáiét.~Látta a hitszegő
169 8| megszomjaztál,~Egy hajtásra olyan sok vért inni tudtál,~A sok
170 8| sok vért inni tudtál,~A sok jó igazi magyar vért megivád,~
171 8| városnak végét nem érte.~Sok bámulástul, sok menéstől~
172 8| nem érte.~Sok bámulástul, sok menéstől~Elfáradott a kisfiú,~
173 8| mazna fattyunak nevezte.~Sok szennvedése volt szegény
174 8| volt,~És ilyen írat lett a sok betűből:~„Mi jognál fogva
175 8| beszédiben~Nem volt nagyon sok összefüggés:~„Ne, tedd el
176 8| le nem szakíthatott~Olyan sok évnek oly sok nyomora;~El
177 8| szakíthatott~Olyan sok évnek oly sok nyomora;~El kell most végre
178 8| világot.~És úgy történt. Amit sok évi~Erőködés meg nem hozott,
179 8| amért~Hiába volt olyan sok fáradás,~Meghozta egy véletlen
180 8| ott kinn a szabadban is sok,~Hát még ott benn az iszonyú
181 8| merne?... egy mer... egy a sok között...~Ez egy, oly hangon,
182 8| tavasza,~Magával vitte a sok szép virágot,~A sok szép
183 8| vitte a sok szép virágot,~A sok szép álmot, amelyet hoza,~
184 8| Dicsvágy patakja! ajkaim belőle~Sok boldogító mámort ittanak.~
185 9| Költészet és a szerelem,~Az a sok jó, mit e két istennő~Tett
186 9| volt és benne már~Milyen sok szép virág fakad.~Betlen,
187 9| vendégeskedik.~Amint mondom, volt sok sírás-rívás,~Hej hanem ugy
188 9| könnyei peregnek.~E hát vége a sok cifra szónak?~Addig beszélt
189 9| már, de meglehet,~Hogy még sok van hátra;~Hadd legyen,
190 9| Az ördög nem menti meg.~Sok az orosz, nagy a száma,~
|