1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10339
Rész
5001 6| úgyebár?~S nézzük, lyányka, a föld vére,~A patak, mi pezsgve
5002 6| nézzük, lyányka, a föld vére,~A patak, mi pezsgve jár.~Nézzük
5003 6| pezsgve jár.~Nézzük majd a sok virágot,~Amint nyílnak
5004 6| Szavai ekkép hangozának;~És a fiú, hogy mentül hamarabb~
5005 6| amint így sírján dolgozék,~A földben egy edényt talál,~
5006 6| drágakővel,~Csordultig áll.~A koldusból nagyúr lett.~Él
5007 6| fény~És drága ételek.~Mért a fiú ezen dúsgazdagságban~
5008 6| vig?~Mert fél szegény, fél a fölébredéstől,~Azt véli,
5009 6| vagyok e szegény fiú,~S te a talált kincs, édes angyalom!~
5010 6| KISASSZONY EMLÉKKÖNYVÉBE~A szerelemnek asztaláról~Nem
5011 6| S ha meg fogom siratni a napot,~Amelyben életem fogantatott,~
5012 6| fogantatott,~Ha nem lesz a világon többé örömem,~Azt
5013 6| az őszi szél.~Csörögnek a fák száraz lombjai,~Mint
5014 6| lombjai,~Mint rab kezén a megrázott bilincs.~Hallgass,
5015 6| keblemből mostan kiröpítek,~Mint a volkán az égő köveket.~Az
5016 6| hogy~E kétországos nemzet a magyar!~Ez tette lelkem
5017 6| Ez tette lelkem pusztává, a bánat~Pusztájává, hol egy
5018 6| Pusztájává, hol egy tigris lakik:~A vérszemű, a lángszemű harag.~
5019 6| tigris lakik:~A vérszemű, a lángszemű harag.~Oh e vadállat
5020 6| kettészakadjunk,~Hogy szétrepesszük a szent levelet,~Mit diadalmas
5021 6| kardjokat?~Kettészakadtunk, és a szép levélből~Rongyok levének,
5022 6| elsodort~És sárba dobott a századok viharja.~Lábbal
5023 6| panaszunkat az be nem fogadta.~A rabszolgákat nem hallgatja
5024 6| hurcolja is,~Míg össze nem dől a korbács alatt.~Tartottunk
5025 6| Tartottunk volna össze: a világ most~Tudná hirünket,
5026 6| hirünket, nem volnánk kizárva~A templomból, hol a nagy nemzeteknek~
5027 6| kizárva~A templomból, hol a nagy nemzeteknek~A tisztelet
5028 6| hol a nagy nemzeteknek~A tisztelet tömjénét égetik.~
5029 6| Történetünknek sötét lapjait.~A porszemet, mely csak magában
5030 6| összeolvad, összenő, ha~A porszemekből szikla alakúl:~
5031 6| porszemekből szikla alakúl:~A fergeteg sem ingathatja
5032 6| szele~Nem fú jelenleg, és a porszemek~Nyugton hevernek
5033 6| helyökön;~De ha föltámad a szél, mielőtt~Eggyé olvadnánk,
5034 6| olvadnánk, el-szétszór örökre~A nagy világnak minden részibe,~
5035 6| leljük egymást.~Iparkodjunk. A század viselős,~Születni
5036 6| eljövendő óriásokat.~Tartsuk meg a szép, a szent kézfogást,~
5037 6| óriásokat.~Tartsuk meg a szép, a szent kézfogást,~Tartsuk
5038 6| nyujtja ki kezét,~Azé legyen a hála s a dicsőség;~S ki
5039 6| kezét,~Azé legyen a hála s a dicsőség;~S ki elfogadni
5040 6| álmodom!~De mért hagyád a végső pillanatnak:~Megfejtését
5041 6| mélyen, mélyen szállok én be~A viszonlátás gyönyörtengerébe!~
5042 6| MIKOR A LÁNC LEHULL...~Mikor a lánc
5043 6| MIKOR A LÁNC LEHULL...~Mikor a lánc lehull~A rab lábairul,~
5044 6| LEHULL...~Mikor a lánc lehull~A rab lábairul,~Még sokáig
5045 6| jár,~Mintha rajta volna,~A szomorú terhet~Annyira megszokta.~
5046 6| hogy megszoktad,~Szívem, a fájdalmat,~Most, mikor jósorsom~
5047 6| Ilyen boldogsága?~Kinek van a földön~Ilyen mennyországa?~
5048 6| BUSÚLNAK A VIRÁGOK...~Busúlnak a virágok,~
5049 6| BUSÚLNAK A VIRÁGOK...~Busúlnak a virágok,~Szegénykék betegek.~
5050 6| messze már halálok,~Mert a tél közeleg.~Miként az aggastyánnak~
5051 6| Megőszült fürtei,~Ugy hullanak a fáknak~Sárgult levelei.~
5052 6| fáknak~Sárgult levelei.~Hiába a vidéken~Körültekintenem,~
5053 6| vidéken~Körültekintenem,~Nincs a nagy messzeségben~Egy zöld
5054 6| Lelkem, te vagy, te vagy~A zöld bokor, amelyben~Az
5055 6| teremnek~S fognak virítani~A boldog szerelemnek~Örökzöld
5056 6| RÖVIDRE FOGTAM A KANTÁRSZÁRAT...~Rövidre
5057 6| KANTÁRSZÁRAT...~Rövidre fogtam a kantárszárat,~Régóta fut
5058 6| kantárszárat,~Régóta fut a lovam, kifáradt,~Szájában
5059 6| kifáradt,~Szájában tajtékos a zabola,~Sarkantyúmtól véres
5060 6| Mint hegyes nyílvessző a madarat,~Úgy űzött engem
5061 6| madarat,~Úgy űzött engem ez a gondolat.~Lassan, lassan,
5062 6| jó lovam, lassan járj,~Ez a rosz gondolat elmaradt már,~
5063 6| kökényfa bokrában megakadt,~A bokor tüskéi közt szétszakadt.~
5064 6| Elvirított~Őszi tájra az eső.~A szobában~Ketten űlünk~Együtt:
5065 6| megcsalom.~Szépen titkon~A szobából~Kiröpítem lelkemet.~
5066 6| Megterhelve,~Mint virágokról a méh.~Koltó, 1846. október
5067 6| Véres napokról álmodom,~Mik a virágot romba döntik,~S
5068 6| szólna már, csak szólna már~A harcok harsány trombitája!~
5069 6| harcok harsány trombitája!~A csatajelt, a csatajelt~Zajongó
5070 6| trombitája!~A csatajelt, a csatajelt~Zajongó lelkem
5071 6| vágom én magam~Föl paripámra a nyeregbe!~A bajnokok sorába
5072 6| Föl paripámra a nyeregbe!~A bajnokok sorába én~Szilaj
5073 6| Ha meghalok, ha meghalok~A vérpadon vagy csatatéren,~
5074 6| tudom, hogy~Ki és mi volt a nagyapám.~Te fényes, csilláros
5075 6| mindennek nálad,~Amit kiván a száj s a szem,~Nekem ma
5076 6| nálad,~Amit kiván a száj s a szem,~Nekem ma még csak
5077 6| mindenik nagy úrnak~Jut a szerencse, elhihetd.~Hogy
5078 6| VILÁGOSKÉK A CSILLAGOS ÉJSZAKA...~Világoskék
5079 6| CSILLAGOS ÉJSZAKA...~Világoskék a csillagos éjszaka,~Tárva-nyitva
5080 6| pedig angyalomnak ölében.~A csillagos ég és az én angyalom~
5081 6| mondhatom.~Én legalább a világot bejártam,~De ezeknél
5082 6| nem láttam.~Fogytán van a hold, úgy ballag lefelé~
5083 6| hold, úgy ballag lefelé~A megé a messze kéklő hegy
5084 6| úgy ballag lefelé~A megé a messze kéklő hegy megé.~
5085 6| messze kéklő hegy megé.~A fogyó hold talán az én bánatom,~
5086 6| alig láthatom.~Magasan áll a Fiastyúk az égen,~Szólanak
5087 6| Fiastyúk az égen,~Szólanak a kakasok a vidéken,~Hajnalodik,
5088 6| égen,~Szólanak a kakasok a vidéken,~Hajnalodik, hüvös
5089 6| Pedig csak egy, csak egy: a jellem az,~Ami az embert
5090 6| hölgy! könyörgök hozzád, a haza~S az emberiség kettős
5091 6| EMLÉKKÖNYVÉBE~Tavasszal menj ki a szabadba,~Hol fris patak
5092 6| Kergetvén az est szellejét,~Mely a virágok illatával~És a csalogányok
5093 6| Mely a virágok illatával~És a csalogányok dalával~Fut
5094 6| csalogányok dalával~Fut a mezőben szerteszét,~Míg
5095 6| Míg mosolyogva néz le rája~A csillagok s a hold sugára. -~
5096 6| néz le rája~A csillagok s a hold sugára. -~S ha patakzajjal,
5097 6| szépet,~Adja meg mindazt a jövendő néked!~Debrecen,
5098 6| szelíden ringató dajkája~A nyájas szerelem.~Debrecen,
5099 6| Hazaértem és letettem~A vándorbotot kezembül,~S
5100 6| vándorbotot kezembül,~S veszem a lantot helyébe;~Mely sokáig
5101 6| most ujra zendül.~Melyik a leglélekrázóbb,~A legfájóbb
5102 6| Melyik a leglélekrázóbb,~A legfájóbb húr e lanton?~
5103 6| Azt verem, hogy ujjaimtól~A húr, s ennek hangjaitól~
5104 6| ennek hangjaitól~Bennem a szív megszakadjon!~Messze
5105 6| mindig egyet.~Azt, hogy a hon ereje fogy,~Hogy meghalni
5106 6| készülünk, hogy~Elfajult a magyar nemzet.~Alkotmányunk
5107 6| ily nemzetnek!~Elmegyünk a másvilágra,~S nem a magasról
5108 6| Elmegyünk a másvilágra,~S nem a magasról esünk le,~Mint
5109 6| melyet lelőnek~Közeléből a felhőnek,~S onnan hull a
5110 6| a felhőnek,~S onnan hull a mély tengerbe.~A pornak
5111 6| onnan hull a mély tengerbe.~A pornak vagyunk lakói,~Az
5112 6| Nincsen emberméltóságunk,~Mint a féreg, csúszunk-mászunk,~
5113 6| csúszunk-mászunk,~Mint a férget, eltipornak.~Jaj
5114 6| TÁVOL...~Mi van innen távol? a Tisza...~Mi van a Tiszán
5115 6| távol? a Tisza...~Mi van a Tiszán túl? Hortobágy...~
5116 6| Engemet sokszor meglátogat~A jó angyal, az emlékezet,~
5117 6| melynek tündére vagy,~Mely a dombról a rónára lát,~Hol
5118 6| tündére vagy,~Mely a dombról a rónára lát,~Hol a kék Szamosban
5119 6| dombról a rónára lát,~Hol a kék Szamosban tölti a~Holdvilág
5120 6| Hol a kék Szamosban tölti a~Holdvilág az éjszakát,~És
5121 6| Holdvilág az éjszakát,~És a kert a vári domb alatt,~
5122 6| Holdvilág az éjszakát,~És a kert a vári domb alatt,~És a kertben
5123 6| kert a vári domb alatt,~És a kertben a tó partinál~A
5124 6| domb alatt,~És a kertben a tó partinál~A gyászfűzek
5125 6| a kertben a tó partinál~A gyászfűzek néma lombjai -~
5126 6| virág;~Mult- s jövőnket a gazdag jelen~Koszorúi takarák. -~
5127 6| érzeményeket?~Várod-e ugy, mint én a napot,~Mely kettőnket összehoz
5128 6| NEM ÉRT ENGEM A VILÁG~Nem ért engem a világ!~
5129 6| ENGEM A VILÁG~Nem ért engem a világ!~Nem fér a fejébe,~
5130 6| ért engem a világ!~Nem fér a fejébe,~Egy embernek éneke~
5131 6| hazámhoz fordulok.~Keblemen a szerelem~Virágbokrétája,~
5132 6| RESZKET A BOKOR, MERT...~Reszket a
5133 6| A BOKOR, MERT...~Reszket a bokor, mert~Madárka szállott
5134 6| Madárka szállott rá.~Reszket a lelkem, mert~Eszembe jutottál,~
5135 6| Kicsiny kis leányka,~Te a nagy világnak~Legnagyobb
5136 6| Legnagyobb gyémántja!~Teli van a Duna,~Tán még ki is szalad.~
5137 6| HALHATATLAN A LÉLEK...~Halhatatlan a lélek,
5138 6| HALHATATLAN A LÉLEK...~Halhatatlan a lélek, hiszem,~De más világba
5139 6| nem megy át,~Csak itt lenn a földön marad,~A földön él
5140 6| itt lenn a földön marad,~A földön él és vándorol.~Többek
5141 6| LÁTTÁL-E A RÓNA FELETT...~Láttál-e
5142 6| RÓNA FELETT...~Láttál-e a róna felett~Elszállni madársereget,~
5143 6| szárnysuhogásaikat,~Már a másikban alig~Kisérheti
5144 6| másikban alig~Kisérheti a szem a kétes utat,~Mely
5145 6| másikban alig~Kisérheti a szem a kétes utat,~Mely röptük
5146 6| hamva~Az egész karavánnak.~A messzeség~Ködében az ég~
5147 6| összefolyának.~S te állasz a néma, a puszta határon,~
5148 6| összefolyának.~S te állasz a néma, a puszta határon,~Tünődve:
5149 6| KARÁCSONKOR~Énhozzám is benézett a karácson,~Tán csak azért,
5150 6| gondolattól elhül.~Miként a jégcsap függ a házereszrül,~
5151 6| elhül.~Miként a jégcsap függ a házereszrül,~Ugy függ szivemről
5152 6| házereszrül,~Ugy függ szivemről ez a gondolat.~Hej, be nem így
5153 6| imádtunk;~Akármikor jött a szegény, minálunk~Vigasztalást
5154 6| kenyeret kapott.~Mi lett a díj? rövid jólét multával~
5155 6| tenger, melyen által~Majd a halálnak révéhez jutunk.~
5156 6| halálnak révéhez jutunk.~De a szegénység énnekem nem fájna,~
5157 6| szétszaggatta;~Egy ág keletre, a másik nyugatra,~S éjszakra
5158 6| másik nyugatra,~S éjszakra a törzs, az öreg szülők.~Lelkem
5159 6| jó testvérem,~Ha én azt a kort újolag megérem,~Hol
5160 6| újolag megérem,~Hol mind a négyünk egy asztalhoz űl!...~
5161 6| élet!~Ki van rám mondva a kemény itélet,~Hogy vágyam
5162 6| A MAGYAR NEMZET~Járjatok be
5163 6| S nem akadtok bizonyára~A magyar nemzet párjára.~Vajon
5164 6| kell-e vagy megvetni? -~Ha a föld isten kalapja,~Hazánk
5165 6| föld isten kalapja,~Hazánk a bokréta rajta!~Oly szép
5166 6| aranysárgán~Ringatózik rónaságán~A kalászok óceánja;~S hegyeiben
5167 6| ilyen áldások dacára~Ez a nemzet mégis árva,~Mégis
5168 6| maradnak ott lenn.~Vagy ha épen a véletlen~Föl találja hozni
5169 6| elsodorja,~Messze tőlünk a világba,~Idegen nép kincstárába,~
5170 6| szégyenünkre válik!...~Csak a magyar büszkeséget,~Csak
5171 6| És ha jőne most halála,~A jövendő mit találna,~Mi
5172 6| itt hajdan magyar éle?~S a világtörténet könyve?~Ott
5173 6| csak felőlünk:~„Élt egy nép a Tisza táján,~Századokig,
5174 6| Lassan hervadni el, mint a virág,~Amelyen titkos féreg
5175 6| rág;~Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál,~Mely elhagyott,
5176 6| tövestül;~Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe~Eget-földet
5177 6| Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe~Eget-földet rázó
5178 6| arccal és piros zászlókkal~És a zászlókon eme szent jelszóval:~„
5179 6| Elharsogják kelettől nyúgatig,~S a zsarnokság velök megütközik:~
5180 6| megütközik:~Ott essem el én,~A harc mezején,~Ott folyjon
5181 6| nyelje el azt az acéli zörej,~A trombita hangja, az ágyudörej,~
5182 6| Fújó paripák~Száguldjanak a kivivott diadalra,~S ott
5183 6| elszórt csontomat,~Ha jön majd a nagy temetési nap,~Hol ünnepélyes,
5184 6| fátyolos zászlók kiséretével~A hősöket egy közös sírnak
5185 7| Ha hidegen vállat rántok~A roszra.~Ha már ifjuságom
5186 7| kény és kedv szerint lök~A sors idébb-odább.~Félénk
5187 7| sors idébb-odább.~Félénk eb a sors, csak csahol;~A bátraktól
5188 7| eb a sors, csak csahol;~A bátraktól szalad,~Kik szembeszállanak
5189 7| Demosthenesnél~Szebben beszél a tett.~Építs vagy ronts,
5190 7| Építs vagy ronts, mint a vihar,~S hallgass, ha műved
5191 7| hallgass, ha műved kész,~Mint a vihar, ha megtevé~Munkáját,
5192 7| Hadd vesszen el az élet, ha~A becsület marad.~Ha férfi
5193 7| férfi,~Függetlenségedet~A nagyvilág kincséért~Árúba
5194 7| nem árt.~Légy tölgyfa, mit a fergeteg~Ki képes dönteni,~
5195 7| Kivül-belül szomorú csárda ez~A Kutyakaparó,~Éhen-szomjan
5196 7| Éhen-szomjan szokott itt maradni~A jámbor útazó,~Mert eledelt
5197 7| hogy szőlőt is~Vett be a bárkába.~A kis szobán hosszu
5198 7| szőlőt is~Vett be a bárkába.~A kis szobán hosszu vékony
5199 7| asztal, mellette~Olyan hosszu a pad,~Közepe, nem a sok űlés,
5200 7| hosszu a pad,~Közepe, nem a sok űlés, hanem~Vénség miatt
5201 7| Fejét egyik vállára bocsátá~A pufók kemence,~Redők gyanánt
5202 7| repedezve.~Mogorva vén ember itt a csaplár,~Szavát sem hallani,~
5203 7| legyen~Mivel ásítani.~Ilyen a csaplár, a vén Dömötör;~
5204 7| ásítani.~Ilyen a csaplár, a vén Dömötör;~Hát a felesége?~
5205 7| csaplár, a vén Dömötör;~Hát a felesége?~Ez takaros menyecske
5206 7| Annak idejébe’.~De az idő a szegény jó asszonyt~Megviselte
5207 7| Szidalomra nyitja,~Hogy a vármegye a betyárokat~Már
5208 7| nyitja,~Hogy a vármegye a betyárokat~Már mind kipusztítja;~
5209 7| mind kipusztítja;~Még mikor a világ ezeké volt,~Ha nem
5210 7| cseppent,~De ezek híjával a kereset~Egészen megcsökkent. -~
5211 7| Egészen megcsökkent. -~Odabenn a Kutyakaparóban~Igy forog
5212 7| Kutyakaparóban~Igy forog a világ,~Ily szomorún, s az
5213 7| van, és annak is~Üveg csak a fele,~Fele pedig ó kalendáriom~
5214 7| kétharmad részéről~Levitte a meszet,~S ami rajta imitt-amott
5215 7| telefirkálva.~Pózna végén abroncs a cégére,~Ha véle összevesz~
5216 7| cégére,~Ha véle összevesz~A szellő, mint az akasztott
5217 7| búsan lengedez.~Jószágból a csaplárnak nem jutott~Egyéb
5218 7| jutott~Egyéb egy kuvasznál;~A ház végénél szundikál naphosszat,~
5219 7| használ.~És amilyen maga ez a csárda,~Olyan a vidéke,~
5220 7| maga ez a csárda,~Olyan a vidéke,~Körülötte a homokbuckáknak~
5221 7| Olyan a vidéke,~Körülötte a homokbuckáknak~Se’ hossza,
5222 7| homokbuckáknak~Se’ hossza, se’ vége.~A meztelen homokban alig teng~
5223 7| nyaranként~Kedvetlenül hozza.~A harangszó a távol falukból~
5224 7| Kedvetlenül hozza.~A harangszó a távol falukból~Meghalni
5225 7| S odább megy ízibe.~Még a nap sem süt itt úgy, mint
5226 7| tekintene~Ez árva csárdára.~A csárdától vagy száz lépésnyire,~
5227 7| Mi fog történni vélem s a hazával?~E kettős kérdés
5228 7| lelkemet.~Ah, nem érem be a magam bajával,~Még te is
5229 7| gyötresz, hazaszeretet!~Ez hát a költő sorsa, mindig ez,~
5230 7| tengeren evez?~S mit ér, ha őt a haragos habokból~Mentő sajkával
5231 7| azokból,~Kik ott maradtak a hajóba’ még?~Apám, apám,
5232 7| eke mellett nem hagyál?~A könyvet szép, de csalfa
5233 7| megkapja szívedet,~És fölvisz a legragyogóbb csillagra,~
5234 7| csillagra,~De le nem hoz... a magasból levet.~Inkább a
5235 7| a magasból levet.~Inkább a napba, mint a könyvbe nézz.~
5236 7| levet.~Inkább a napba, mint a könyvbe nézz.~A napvilágtól
5237 7| napba, mint a könyvbe nézz.~A napvilágtól szemed fénye
5238 7| szemed fénye vész.~Nem így a könyvvel; oly világ van
5239 7| most kínos virrasztással~A végtelenbe nyúló éjszakát;~
5240 7| juhász!~Ki messze, kint a pusztákon tanyáz,~S mig
5241 7| fujdogálja~Saját kedvéért a kis furulyát.~Vasárnap tisztát
5242 7| tisztát venni hazajár,~Hol a szerelmes lyányka várja
5243 7| szerelmes lyányka várja már.~A lyányka jó, friss, szereti
5244 7| lyányka jó, friss, szereti a dolgot,~S oly szép, mint
5245 7| dolgot,~S oly szép, mint a megszületett tavasz;~Csókot
5246 7| tavasz;~Csókot kap és ád a juhász, s ő boldog,~Hiszi
5247 7| boldog,~Hiszi tehát, hogy a világ is az.~Pest, 1847.
5248 7| A KUTYÁK DALA~Süvölt a zivatar~
5249 7| A KUTYÁK DALA~Süvölt a zivatar~A felhős ég alatt;~
5250 7| KUTYÁK DALA~Süvölt a zivatar~A felhős ég alatt;~A tél iker
5251 7| zivatar~A felhős ég alatt;~A tél iker fia,~Eső és hó
5252 7| szakad.~Mi gondunk rá? mienk~A konyha szöglete.~Kegyelmes
5253 7| Marad még asztalán,~S mienk a maradék.~Az ostor, az igaz,~
5254 7| A FARKASOK DALA~Süvölt a zivatar~
5255 7| A FARKASOK DALA~Süvölt a zivatar~A felhős ég alatt,~
5256 7| FARKASOK DALA~Süvölt a zivatar~A felhős ég alatt,~A tél iker
5257 7| zivatar~A felhős ég alatt,~A tél iker fia,~Eső és hó
5258 7| Meghúzhatnók magunk.~Itt kívül a hideg,~Az éhség ott belül,~
5259 7| Kinoz kegyetlenül;~S amott a harmadik:~A töltött fegyverek.~
5260 7| kegyetlenül;~S amott a harmadik:~A töltött fegyverek.~A fehér
5261 7| harmadik:~A töltött fegyverek.~A fehér hóra le~Piros vérünk
5262 7| takarja el.~Szakítsd le a cafrangokat,~Mit rá szolgája
5263 7| mindenné teszik?~Ott, hol a héja a kis madarat,~Mit
5264 7| teszik?~Ott, hol a héja a kis madarat,~Mit szétszakít,
5265 7| szétszakít, melynek vérén hizik.~A héja vígan lakomáz,~S szomszéd
5266 7| alatt! - -~S te kis kunyhó a magas palota~Szomszédságában,
5267 7| szerénykedel?~Miért bújtál a lombos fák mögé,~Azért-e,
5268 7| öltözet,~De szép szív... s a sötét szobákban~Találni
5269 7| Találni fényes szíveket.~Szent a küszöb, melyen beléptem
5270 7| melyen beléptem én,~Oh szent a szalmakunyhók küszöbe!~Mert
5271 7| küszöbe!~Mert itt születnek a nagyok, az ég~A megváltókat
5272 7| születnek a nagyok, az ég~A megváltókat ide küldi be.~
5273 7| Kunyhóból jő mind, aki a~Világnak szenteli magát,~
5274 7| Világnak szenteli magát,~S a nép mégis mindenfelől csak~
5275 7| idő;~Ha mult s jelen nem a tiétek is,~Tiétek lesz a
5276 7| a tiétek is,~Tiétek lesz a végtelen jövő. -~A földre
5277 7| lesz a végtelen jövő. -~A földre hajtom térdemet~E
5278 7| A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI~Ne fogjon
5279 7| fogjon senki könnyelműen~A húrok pengetésihez!~Nagy
5280 7| örömed:~Nincs rád szüksége a világnak,~S azért a szent
5281 7| szüksége a világnak,~S azért a szent fát félretedd.~Pusztában
5282 7| melyet isten külde~Vezérül, a lángoszlopot.~Ujabb időkben
5283 7| Lángoszlopoknak rendelé~A költőket, hogy ők vezessék~
5284 7| költőket, hogy ők vezessék~A népet Kánaán felé.~Előre
5285 7| Előre hát mind, aki költő,~A néppel tűzön-vízen át!~Átok
5286 7| reá, ki elhajítja~Kezéből a nép zászlaját.~Átok reá,
5287 7| lomhaságból elmarad,~Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,~
5288 7| Kétségbeesve tengenek.~Ha majd a bőség kosarából~Mindenki
5289 7| egyaránt vehet,~Ha majd a jognak asztalánál~Mind egyaránt
5290 7| egyaránt foglal helyet,~Ha majd a szellem napvilága~Ragyog
5291 7| megálljunk,~Mert itt van már a Kánaán!~És addig? addig
5292 7| fog fizetni semmivel,~De a halál majd szemeinket~Szelíd,
5293 7| selyempárnán~Bocsát le a föld mélyibe.~Pest, 1847.
5294 7| EGRESSY ETELKE~Ez a te lyányod, Gábor? én nem
5295 7| ilyen nem lehet.~Csupán a képzelet s az is ritkán
5296 7| perciben,~S megtestesité a múzsa, ki téged ugy~Szeret,
5297 7| szellemi!~Eszembe is jut róla a mesés világ;~Ily lényekkel
5298 7| Olymp körűl~Megnépesítve a források és a fák.~S ha
5299 7| Megnépesítve a források és a fák.~S ha ő reám tekint...
5300 7| leszen.~Midőn e lyányka a világra született,~Az isten
5301 7| született,~Az isten levevé a legszebb csillagot~Az égről,
5302 7| messze, messze,~Honnan a madár jő~Tavasz kezdetével,~
5303 7| Messze, messze, messze,~Hova a madár megy~Hűvös, ködös
5304 7| Messze tengerparton~Áll a szent sír, a zöld~Tenger
5305 7| tengerparton~Áll a szent sír, a zöld~Tenger sárga partján;~
5306 7| kívül~Nem gyászolja senki~A dicső halottat,~Ki a zajos
5307 7| senki~A dicső halottat,~Ki a zajos élet~Lejártával itt
5308 7| Végső volt honában,~Ki a szabadságért~Hősi kardot
5309 7| ránta,~Hogy lett volna híve~A sors, ha hazája~Sem volt
5310 7| ha látná:~Megátkozná, míg a~Messzeségből néma~Fájdalommal
5311 7| Fájdalommal néz rá.~Itten nézte a hős~A szülőföldéről~Ballagó
5312 7| néz rá.~Itten nézte a hős~A szülőföldéről~Ballagó felhőket,~
5313 7| Szégyenpírja?) égett.~Itten űlt a parton,~S hallgatá a csendes~
5314 7| űlt a parton,~S hallgatá a csendes~Tenger mormogását,~
5315 7| várta, várta,~Mikor jön már a hír,~Hogy szabad hazája?~
5316 7| addig várt, addig várt,~Míg a halál jött e~Hír helyett
5317 7| rája,~Egyedűl csak egy... a~Költő, a szabadság~Ez örök-lámpája.~
5318 7| Egyedűl csak egy... a~Költő, a szabadság~Ez örök-lámpája.~
5319 7| akaratos, galambom!~Eszem azt a képmutató szivedet,~Ugyis
5320 7| szivedet,~Ugyis tudom, hogy a csókot szereted.~Mit beszélsz,
5321 7| gyerekkoromba’,~Lesbe álltam amott a kis ajtóba,~Ha jöttek az
5322 7| Ha jöttek az iskolából a lyányok,~Kiugrottam, csókkal
5323 7| utánok.~Add ide hát azt a piros kis szádat,~Most láttam
5324 7| Tudod, soká szedi össze a tojást,~Addig akár agyoncsókoljuk
5325 7| Más csak levelenként kapja a borostyánt,~S neked rögtön
5326 7| tanulni, hiába,~Ilyet... a természet tanított tégedet.~
5327 7| tanított tégedet.~Dalod, mint a puszták harangja, egyszerű,~
5328 7| De oly tiszta is, mint a puszták harangja,~Melynek
5329 7| harangja,~Melynek csengése a rónákon keresztűl~Vándorol,
5330 7| rónákon keresztűl~Vándorol, s a világ zaja nem zavarja.~
5331 7| S ez az igaz költő, ki a nép ajkára~Hullatja keblének
5332 7| keblének mennyei mannáját.~A szegény nép! olyan felhős
5333 7| vigasztalás,~Egy édes álom a kemény nyoszolyára! -~Ezen
5334 7| elmém környékezték,~Midőn a költői szent hegyre jövék
5335 7| kantároz:~„Csapd vissza, fiam, a gyepre paripádat,~Ne űlj
5336 7| szegény vén apádat!”~De felelt a fiú: „apám, el kell mennem,~
5337 7| szereznem!”~S fölugrott a lóra, kengyelben két lába,~
5338 7| háború zajába.~Hazajött a ló, de bezzeg üres nyerge,~
5339 7| bezzeg üres nyerge,~Ott áll a kapunál kapálva, nyerítve.~
5340 7| kantároz:~„Csapd vissza, fiam, a gyepre paripádat,~Ne űlj
5341 7| szegény vén apádat!”~De felelt a fiú: „apám, el kell mennem,~
5342 7| szereznem!”~S fölugrott a lóra, kengyelben két lába,~
5343 7| erdők vadonába.~Hazajött a ló, de bezzeg üres nyerge,~
5344 7| bezzeg üres nyerge,~Ott áll a kapunál kapálva, nyerítve.~
5345 7| gazdája? rabla, fosztogata,~A nemes vármegye végre megsokalta.~
5346 7| szegény vén apádat!”~De felelt a fiú: „apám, én nem megyek,~
5347 7| Nincs annyi szám,~Ahány a szépség gazdag kebelén.~
5348 7| bérc, amely tekintetet vét~A Kaszpi-tenger habjain is
5349 7| túl,~És rónasága, mintha a föld végét~Keresné, olyan
5350 7| hangjai;~Ajkamra fel-felröppen a mosoly,~De nevetésem ritkán
5351 7| sírva fakadok;~De arcom víg a bánat idejében,~Mert nem
5352 7| vagyok. Büszkén tekintek át~A multnak tengerén, ahol szemem~
5353 7| játszottunk,~S mienk nem volt a legkisebb szerep;~Ugy rettegé
5354 7| legkisebb szerep;~Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,~
5355 7| kirántott kardunk,~Mint a villámot éjjel a gyerek.~
5356 7| kardunk,~Mint a villámot éjjel a gyerek.~Magyar vagyok. Mi
5357 7| Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?~Holt dicsőség halvány
5358 7| mélyibe.~Hogy hallgatunk! a második szomszédig~Alig
5359 7| testvérink, kik reánk készítik~A gyász s gyalázat fekete
5360 7| hajnallik még,~Holott máshol már a nap úgy ragyog.~De semmi
5361 7| semmi kincsért s hírért a világon~El nem hagynám én
5362 7| Vad kezekkel nyargal át a kín,~S olyan a dal, melyet
5363 7| nyargal át a kín,~S olyan a dal, melyet rajta penget,~
5364 7| melyet rajta penget,~Mint a szélbe zúgó tűzharang.~Néha
5365 7| zúgó tűzharang.~Néha téved a harmóniátlan~Hangzavarba
5366 7| tőled egy tekintetet,~Milyet a nap őszi tájra vet,~Melynek
5367 7| meghozza boldogabb napoknak,~A tavasznak emlékezetét.~Cseppenj
5368 7| A TISZA~Nyári napnak alkonyúlatánál~
5369 7| alkonyúlatánál~Megállék a kanyargó Tiszánál~Ott, hol
5370 7| kanyargó Tiszánál~Ott, hol a kis Túr siet beléje,~Mint
5371 7| kis Túr siet beléje,~Mint a gyermek anyja kebelére.~
5372 7| gyermek anyja kebelére.~A folyó oly símán, oly szelíden~
5373 7| medrében,~Nem akarta, hogy a nap sugára~Megbotoljék habjai
5374 7| habjai fodrába’.~Síma tükrén a piros sugárok~(Mint megannyi
5375 7| Volt terítve, s tartott a mezőnek,~Melyen a levágott
5376 7| tartott a mezőnek,~Melyen a levágott sarju-rendek,~Mint
5377 7| levágott sarju-rendek,~Mint a könyvben a sorok, hevertek.~
5378 7| sarju-rendek,~Mint a könyvben a sorok, hevertek.~Túl a réten
5379 7| könyvben a sorok, hevertek.~Túl a réten néma méltóságban~Magas
5380 7| s folyna vére.~Másfelől, a Tisza tulsó partján,~Mogyoró-
5381 7| tarkán,~Köztök egy csak a nyilás, azon át~Látni távol
5382 7| merengve néztek~Ködön át a mármarosi bércek.~Semmi
5383 7| füttyentett be,~Nagy távolban a malom zugása~Csak olyan
5384 7| édes, mély mámorba szédült~A természet örök szépségétül.~
5385 7| mondasz. -~Késő éjjel értem a tanyára~Fris gyümölcsből
5386 7| beszélgettünk.~Lobogott a rőzseláng mellettünk.~Többek
5387 7| rosszat kiabáltok róla,~S ő a föld legjámborabb folyója.”~
5388 7| letépte láncát,~Vágtatott a Tisza a rónán át,~Zúgva,
5389 7| láncát,~Vágtatott a Tisza a rónán át,~Zúgva, bőgve törte
5390 7| át,~Zúgva, bőgve törte át a gátot,~El akarta nyelni
5391 7| gátot,~El akarta nyelni a világot!~Pest, 1847. február~
5392 7| A FELHŐK~Ha én madár volnék:
5393 7| én madár volnék: örökké~A felhők közt szállonganék.~
5394 7| festenék.~Ugy kedvelem én a felhőket!~Megüdvözlöm mindegyiket~
5395 7| Szép halkan szenderegtenek~A hajnal és az alkony keblén,~
5396 7| haragos vad férfiak,~Hogy a viharral, e zsarnokkal,~
5397 7| néztem, hogyha virrasztott a~Beteg ifjú, a holdvilág,~
5398 7| virrasztott a~Beteg ifjú, a holdvilág,~S ők halvány
5399 7| még másban szinte hozzám~A felhőt hasonlítani:~Vannak
5400 7| CSUKLYÁBAN JÁR A BARÁT...~Csuklyában jár
5401 7| BARÁT...~Csuklyában jár a barát,~Szentnek kell lennie,~
5402 7| őneki helye.~Kabátban jár a deák,~Ha mozog is szive,~
5403 7| még mennie.~Mentében jár a huszár,~Trombita megharsan,~
5404 7| fut gyorsan.~Subában jár a juhász,~Kutyabaja néki,~
5405 7| A MAGYAR IFJAKHOZ~Lesz-e gyümölcs
5406 7| IFJAKHOZ~Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága?~
5407 7| lelkem átöltözik,~Ugy száll a hon fölött nyugattól keletig~
5408 7| volna mennyköve, mint van a felhőnek,~Csapásitól, ifjak,
5409 7| ifjak, sokan hevernétek~A port, élettelen.~Mert ti
5410 7| csak parányok!~Ne adja a balsors, hogy e szegény
5411 7| Garázda népséggel telik meg a terem,~S ezek között helye
5412 7| magát pók gyanánt szövi be~A hazaszeretet,~S ez is csak
5413 7| gyöngék vagytok! kiknél a hazának~Fénye nem ér annyit,
5414 7| Fénye nem ér annyit, mint a hiuságnak~Mulandó csilláma.~
5415 7| A SZÉL~Ma lágyan suttogó,
5416 7| sétálok,~Csókot lehelek a bimbók ajakára,~Édes meleg
5417 7| leplöket,~S én szép keblökön a kéjtől elájulok.~Holnap
5418 7| leszek,~Reszket előttem a bokor, mert fél tőlem,~Látja,
5419 7| lombjait azzal lemetélem.~A virágoknak ezt sziszegem
5420 7| csendes folyó gyanánt~Úszom át a léget néma nyúgalomban,~
5421 7| nyúgalomban,~Létezésemet csak a kis méhe tudja,~Mely hazafelé
5422 7| tudja,~Mely hazafelé tart a rétről fáradtan;~Ha fáradtan
5423 7| fáradtan;~Ha fáradtan száll a kis méh a tehertől,~Melyet
5424 7| fáradtan száll a kis méh a tehertől,~Melyet oldalán
5425 7| készít,~Tenyeremre veszem a kicsiny bogarat,~Ugy segítem
5426 7| vihar,~Szilaj paripámon a tengert bejárom,~S mint
5427 7| tengert bejárom,~S mint a tanító a csintalan gyermeknek,~
5428 7| bejárom,~S mint a tanító a csintalan gyermeknek,~Sötétzöld
5429 7| haragosan rázom.~Bejárom a tengert, s ha hajót találok:~
5430 7| hajót találok:~Szárnyát, a lobogó vitorlát kitépem,~
5431 7| kitépem,~S árbocával írom a habokba sorsát,~Hogy nem
5432 7| ittalak már,~És hova lett az a pohár,~Amelyből ittalak
5433 7| ittalak már,~És hova lett az a pohár,~Amelyből ittalak
5434 7| cseréppé lett.~Fényes nap a szív öröme,~Sötét felhő
5435 7| takarja be.~Sötét felhő a szív búja,~Szellő jön és
5436 7| elmult idő,~Te vagy, te vagy a temető.~A temető éjjelében~
5437 7| vagy, te vagy a temető.~A temető éjjelében~Bolygótűz
5438 7| emlékezet.~Mozdúlni kezd a levegő,~Halk, de hűvös fuvalom
5439 7| UJONNAN VISSZAJÖTT A RÉGI BAJ...~Ujonnan visszajött
5440 7| BAJ...~Ujonnan visszajött a régi baj,~Amely a másvilágnak
5441 7| visszajött a régi baj,~Amely a másvilágnak követe,~S hozzám
5442 7| magadat,~El fogsz utazni a föld mélyibe. -~Erőm fut,
5443 7| mélyibe. -~Erőm fut, mint a gyáva hadsereg,~Itt hágy
5444 7| gyöngén, egyedűl,~És vérem, a vég-búcsuzásra tán,~Elhagyván
5445 7| szembeszállt,~Az bátoran néz a halál szemébe!~Az élet rövid
5446 7| rövid béke s hosszu harc~És a halál rövid harc s hosszu
5447 7| csak írtam, hol van még a tett?~Piros betűk az ünnep
5448 7| meg lépésid, szép tavasz,~A déli tájról gyorsan jőj
5449 7| vendég, s hozz virágokat,~- A föld most olyan rideg puszta
5450 7| A NÉP NEVÉBEN~Még kér a nép,
5451 7| A NÉP NEVÉBEN~Még kér a nép, most adjatok neki!~
5452 7| nem tudjátok, mily szörnyű a nép,~Ha fölkel és nem kér,
5453 7| elégetétek,~De szellemét a tűz nem égeté meg,~Mert
5454 7| pusztíthat e láng rajtatok!~S a nép hajdan csak eledelt
5455 7| Jogot tehát, emberjogot a népnek!~Mert jogtalanság
5456 7| népnek!~Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg~Isten teremtményén,
5457 7| ti kiváltságosok?~Miért a jog csupán tinálatok?~Apáitok
5458 7| tinálatok?~Apáitok megszerzék a hazát,~De rája a nép-izzadás
5459 7| megszerzék a hazát,~De rája a nép-izzadás csorog.~Mit
5460 7| csak ekkép szólni: itt a bánya!~Kéz is kell még,
5461 7| bánya!~Kéz is kell még, mely a földet kihányja,~Amíg föltűnik
5462 7| valljátok olyan gőgösen:~Mienk a haza és mienk a jog!~Hazátokkal
5463 7| gőgösen:~Mienk a haza és mienk a jog!~Hazátokkal mit tennétek
5464 7| emeltek már emlékszobort~A sok hős lábnak, mely ott
5465 7| mely ott úgy futott?~Jogot a népnek, az emberiség~Nagy
5466 7| nevében, adjatok jogot,~S a hon nevében egyszersmind,
5467 7| védoszlopot.~Az alkotmány rózsája a tiétek,~Tövíseit a nép közé
5468 7| rózsája a tiétek,~Tövíseit a nép közé vetétek;~Ide a
5469 7| a nép közé vetétek;~Ide a rózsa néhány levelét~S vegyétek
5470 7| levelét~S vegyétek vissza a tövis felét!~Még kér a nép,
5471 7| vissza a tövis felét!~Még kér a nép, most adjatok neki;~
5472 7| nem tudjátok: mily szörnyű a nép,~ha fölkel és nem kér,
5473 7| elégetétek,~De szellemét a tűz nem égeté meg,~Mert
5474 7| gondolatja,~Háború, hol vérét a szív~Szabadságért ontja!~
5475 7| ontja!~Egy szentség van a világon,~Melyért fegyverünkkel~
5476 7| Melyért vérzenünk kell;~Ez a szentség a szabadság!~Őrültek
5477 7| vérzenünk kell;~Ez a szentség a szabadság!~Őrültek valának~
5478 7| áldozának.~Békét, békét a világnak,~De ne zsarnokkénytől,~
5479 7| zsarnokkénytől,~Békét csupán a szabadság~Fölszentelt kezéből.~
5480 7| kezéből.~Majd ha így lesz a világon~Általános béke,~
5481 7| mindhalálig!~Tartson bár a háború az~Itélet napjáig!~
5482 7| szeretett.~Azt tartják: nem a nyelv, de~A szem mond igazat.~
5483 7| tartják: nem a nyelv, de~A szem mond igazat.~Én hittem
5484 7| Meghalt anyám, le is tevék~A sírba őt:~Lelkemből varrtam
5485 7| Lelkemből varrtam én reá~A szemfedőt.~Anyám, miért
5486 7| hagyál?~Hisz sugarát elviszi a~Nap, ha leszáll.~Beszélek
5487 7| Beszélek hozzád; hallod-e~A bús panaszt?~Hiába van szóm,
5488 7| Itt állok, ahol rajtad a~Sír halma kél.~S messzebb
5489 7| kél.~S messzebb vagy mégis a világ~Legvéginél.~Midőn
5490 7| Édes szülém!”~Fölkelt-e a föltámadás~Majd tégedet,~
5491 7| Egy vendég érkezék...~Jött a halál.~Anyácskám, édesem,~
5492 7| hidegedett.~Midőn közel vala~A szörnyü vég,~Mint hervadt
5493 7| szülém,~Te csókolád belém~A tiedet!~3~Virágot ültettem~
5494 7| ültetém.~Kedvelője volt a~Virágoknak anyám,~Szép intését
5495 7| most is hallanám:~„Szeresd a virágot~És ne féltsd szívedet,~
5496 7| szereti,~Rosz ember nem lehet;~A virág s az erény~Két atyafi-gyermek,~
5497 7| ellenkezhetnek.~Tudod, mi a virág?~A földnek jósága;~
5498 7| ellenkezhetnek.~Tudod, mi a virág?~A földnek jósága;~Tudod, mi
5499 7| földnek jósága;~Tudod, mi a jóság?~A lélek virága.”~
5500 7| jósága;~Tudod, mi a jóság?~A lélek virága.”~Virágot ültettem~
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10339 |