1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10339
Rész
6001 7| kisértő lélek -~Bátran tudnék a vérpadra lépni,~Oh de ez
6002 7| vérpadra lépni,~Oh de ez a börtön... ettül félek.~Ifju
6003 7| de téged, téged akkorára~A nyomor s bú régen behavaz.~
6004 7| talán csak~Itt vesz búcsut a lánc és az élet -~Bátran
6005 7| az élet -~Bátran tudnék a vérpadra lépni.~Oh de ez
6006 7| vérpadra lépni.~Oh de ez a börtön... ettül félek.~Föld
6007 7| föl halk nyögés jön; mint a~Köszörült kés, metszi szívemet.~
6008 7| testi-lelki féreg!~Bátran tudnék a vérpadra lépni,~Oh de ez
6009 7| vérpadra lépni,~Oh de ez a börtön... ettől félek.~Munkács,
6010 7| Meleg dél van itt kinn a mezőben,~Rakja a nap a tüzet
6011 7| itt kinn a mezőben,~Rakja a nap a tüzet erősen,~Meleg
6012 7| kinn a mezőben,~Rakja a nap a tüzet erősen,~Meleg dél
6013 7| Meleg dél van, meglippen a madár,~A fáradt eb kiöltött
6014 7| van, meglippen a madár,~A fáradt eb kiöltött nyelvvel
6015 7| jár.~Két lyány gyüjti ott a széna rendét,~Két siheder
6016 7| rendét,~Két siheder hordja a petrencét,~Hej de nem telik
6017 7| benne,~Mert ilyenkor súlyos a petrence.~Legjobb dolga
6018 7| Legjobb dolga van most a királynak,~Vagy ott annak
6019 7| királynak,~Vagy ott annak a gulyásbojtárnak;~Király
6020 7| AMOTT AZ A HEGY...~Amott az a hegy
6021 7| AMOTT AZ A HEGY...~Amott az a hegy tőlem~Mi messze, messze
6022 7| oldhatom.~Ott vár reám, ott vár a~Végcél, a jutalom,~Az én
6023 7| reám, ott vár a~Végcél, a jutalom,~Az én szerelmes
6024 7| kelet leggazdagabb virányit,~A természetnek virág-háremét,~
6025 7| természetnek virág-háremét,~S a napnak rózsaszínű szempilláit:~
6026 7| homályos pálmaligetet,~Hol a szellő rejtélyesen susog,~
6027 7| hegyről egy kék szigetet~A tenger és a messzeség ölében;~
6028 7| kék szigetet~A tenger és a messzeség ölében;~Körűlem
6029 7| úsznak át az égen~Az őszbül a tavaszba, és utánok~Elküldi
6030 7| tavaszba, és utánok~Elküldi a szív minden vágyait,~S e
6031 7| éjszakát,~Az élet alszik, a halál viraszt:~A légen szellemek
6032 7| alszik, a halál viraszt:~A légen szellemek suhannak
6033 7| át,~Ruháiktól megrezzen a haraszt;~Nem alvilági rémes
6034 7| halottak, kik lejöttenek~A holdsugárok arany fonalán~
6035 7| Látok mindent, mi sohasem a szemnek,~Csak a sejtésnek
6036 7| sohasem a szemnek,~Csak a sejtésnek látható az éjben...~
6037 7| KARD ÉS LÁNC~Földre szállt a legszebb angyal~Isten engedelmivel,
6038 7| Fölkeresse, megtekintse~A legszebbik szép leányt.~
6039 7| ezentúl rája nézve~Szebb volt a föld, mint a menny,~És azért
6040 7| Szebb volt a föld, mint a menny,~És azért is minden
6041 7| is minden éjjel~Le-lejárt a szép leányhoz.~Csillagról
6042 7| lépett,~És midőn elérte már~A legalsó csillagot,~Ottan
6043 7| hattyúra, és ez~Hozta őt a lyányka mellé,~Aki őt kertébe
6044 7| mosollyal fogadá,~Melytől a bimbók kinyíltak~És az elhervadt
6045 7| űltek és beszéltek,~Míg a hajnal nem hasadt,~És beszédök
6046 7| Ami szép és ami szent.~A leányka szemlesütve~Hallgatá
6047 7| leányka szemlesütve~Hallgatá a fényes angyalt,~S ahogy
6048 7| egy csókot kére tőle,~És a lyány meg nem tagadta.~Milyen
6049 7| Összeért az angyal ajka~És a lyányé, az egész föld~Megrezzent
6050 7| az egész föld~Megrezzent a kéj miatt,~Mintha az csak
6051 7| e még nem hallott zenére~A virágok, mint megannyi~Tündérek,
6052 7| Tündérek, táncolni kezdtek,~És a hold - mivel talán az~Elpirult
6053 7| csókja szépen~Megfogamzott: a leányka~Anya lett: oly gyermeket
6054 7| ölelkezék.~Kardot szűlt a lyányka, kardot,~És ez a
6055 7| a lyányka, kardot,~És ez a kard... a szabadság.~*~Feljött
6056 7| kardot,~És ez a kard... a szabadság.~*~Feljött a legrútabb
6057 7| a szabadság.~*~Feljött a legrútabb ördög~Sátán engedelmivel,~
6058 7| Sátán engedelmivel,~Fel a földre, hogy meglelje~A
6059 7| a földre, hogy meglelje~A legocsmányabb boszorkányt.~
6060 7| ezentúl jobban tetszett~Néki a föld a pokolnál,~És azért
6061 7| jobban tetszett~Néki a föld a pokolnál,~És azért is minden
6062 7| minden éjjel~Föl-följárt a boszorkányhoz.~Tűzokádó
6063 7| Hozta föl az ördögöt,~S a boszorkány, denevérek~És
6064 7| seprőnyélen~Lovagolva jött elé a~Tűzokádó hegy torkába.~Ottan
6065 7| beszéltek,~Míg megszólalt a kakas,~És beszédök mindenről
6066 7| beljebb, jöszte beljebb,~Le a hegy legfenekére,~A tüzeknek
6067 7| Le a hegy legfenekére,~A tüzeknek őshonába...~Hah,
6068 7| fázom, fázom,~Szinte csattog a fogam...~Jer, ölelj meg,
6069 7| midőn~Összeértek ajkaik,~A boszorkány s ördög ajka:~
6070 7| ördög ajka:~Összeborzadott a föld,~S dörgött, morgott,
6071 7| volna el,~S elkezdett okádni a hegy,~És okádta ég felé
6072 7| hegy,~És okádta ég felé a~Tűzesőt, tűzköveket,~És
6073 7| tűzköveket,~És egy láng lett a világ,~Csak a csillagok
6074 7| láng lett a világ,~Csak a csillagok s a hold~Vontak
6075 7| világ,~Csak a csillagok s a hold~Vontak fátyolt arcaikra,~
6076 7| csókja,~Anya lett s szűlt a boszorkány,~Szűlt oly förtelmet,
6077 7| ölelkezék.~Láncnak híják a boszorkány~Undok kölykét,
6078 7| láncnak híják,~És e lánc... a szolgaság.~*~És a mennynek
6079 7| lánc... a szolgaság.~*~És a mennynek s a pokolnak~Két
6080 7| szolgaság.~*~És a mennynek s a pokolnak~Két szülötte, a
6081 7| a pokolnak~Két szülötte, a szabadság~S szolgaság, a
6082 7| a szabadság~S szolgaság, a kard s a lánc,~Harcot űz
6083 7| szabadság~S szolgaság, a kard s a lánc,~Harcot űz élet-halálra,~
6084 7| pihenve.~Tompa, csorba már a kard,~De a lánc is szakadoz.~
6085 7| Tompa, csorba már a kard,~De a lánc is szakadoz.~Várjunk,
6086 7| nemsokára:~Melyik lészen úr a földön?~Melyiké lesz a világ?~
6087 7| úr a földön?~Melyiké lesz a világ?~Szatmár, 1847. július
6088 7| hegyére,~S láttam körűlem a roppant világot,~Mely szépségekben
6089 7| Gazdagságában olyan szép, hogy a szem~Egy élten át elgyönyörködhetik~
6090 7| parányi részén is... midőn~Ezt a világot láttam, fölkiálték:~„
6091 7| fölkiálték:~„Dicső, dicső a munka! hol keressem~A nagy
6092 7| dicső a munka! hol keressem~A nagy mestert, ki mindezt
6093 7| bejárta~Minden vidékét a bölcselkedésnek,~Röpűlt,
6094 7| hogy akit úgy kerestem,~A jó s nagy isten kebledben
6095 7| e szerelem nagy! egykor a világot~Borítá el gyülölség
6096 7| s ha meghaltam, síromon~A megvetés s gyalázat bélyegét! -...~
6097 7| Elpusztitója nem leszek magam.~A név, amelyet örököl utódom,~
6098 7| bölcsődbe téged is, szerelmem,~A múzsa tett, a múzsa ringatott.~
6099 7| szerelmem,~A múzsa tett, a múzsa ringatott.~De te erőd
6100 7| nem ismered, s ki bízzék~A harcosban, ha maga sem bizik?~
6101 7| bizik?~Jobb, jobb, maradj el a csaták teréről,~Hol úgyis
6102 7| csaták teréről,~Hol úgyis a sors többnyire azért~Ád
6103 7| légyen.~Maradj, maradj el a csaták teréről;~Nem lész
6104 7| lennél kinn, bár bámultatva, a~Nyilvánosság napfényes ormain;~
6105 7| ormain;~Sőt kedvesebbé tészen a tudat,~Hogy aki mély és
6106 7| kis harmatcsepp ragyogsz~A szerénységnek rózsalevelén.~
6107 7| JÓ IDEJE LEMENT A NAP...~Jó ideje lement a
6108 7| A NAP...~Jó ideje lement a nap,~Le is szállott már
6109 7| nap,~Le is szállott már a harmat,~Már a hold is magasan
6110 7| szállott már a harmat,~Már a hold is magasan van,~Éjfél
6111 7| Gondolataid olyanok,~Mint azok a szép csillagok.~És vajon
6112 7| szép csillagok.~És vajon a csillagokat,~Juliskám, nem
6113 7| A BETEGSÉGGEL SZOMSZÉD A HALÁL...~
6114 7| A BETEGSÉGGEL SZOMSZÉD A HALÁL...~A betegséggel szomszéd
6115 7| BETEGSÉGGEL SZOMSZÉD A HALÁL...~A betegséggel szomszéd a halál...~
6116 7| A betegséggel szomszéd a halál...~Gyógyulj meg édes,
6117 7| neked, szebb lesz velem a föld,~Mint nélkülem a menny. -~
6118 7| velem a föld,~Mint nélkülem a menny. -~Ne vedd el tőlem,
6119 7| hagyd meg őt nekem!~Hisz ő a díj egy olyan életért,~Amely
6120 7| virágom, égi csillagom,~Ő a mindenség reám nézve...
6121 7| Sivatag közepén,~Magában áll a zászló,~Melyet szolgálok
6122 7| sorban állni vélünk.~Ha a fecskék ledérek~S éghajlatot
6123 7| e~Diszetlen csonka jel!~A legdicsőbbek érte~S alatta
6124 7| ez isten oltáránál,~Bár a világ odább áll,~Megállok
6125 7| világ odább áll,~Megállok a siriglan!~Szatmár, 1847.
6126 7| kell mondanom:~Legyen vége a tréfának,~Mert nagyon unom.~
6127 7| Máskép ezután.~Azért vége a tréfának,~Szedd össze magad,~
6128 7| fegyverkezzetek!~Hangoztassátok a harsonákat,~S emeljétek
6129 7| királyné!~Ott fönn lerántom a napról~A piros sugáru aranyat,~
6130 7| Ott fönn lerántom a napról~A piros sugáru aranyat,~S
6131 7| húmorom,~Nevető könyűkkel a címeren.~Magam pedig, királyné,~
6132 7| pirosbársony párnán~Átnyujtom a kis darab észt,~Amelyet
6133 7| AUGUSZTUS 5-DIKÉN~Itt a gyűrü, itt a gyűrü,~Itt
6134 7| 5-DIKÉN~Itt a gyűrü, itt a gyűrü,~Itt van végre ujjamon!~
6135 7| Oh, mi édes, oh, mi édes,~A csók piros ajakán!~A kerek
6136 7| édes,~A csók piros ajakán!~A kerek világnak minden~Édessége
6137 7| Elborítom csókjaimmal,~Mint a hajnal az eget.~Szédülök...
6138 7| milyen mámor ez!~Égbe vitt... a föld alattam~Végtelen mélységbe
6139 7| mélységbe vesz.~Túljutottam már a felhők~Tarka vándor-táborán;~
6140 7| Nyargalózik körülem.~Hát a szívem, hát a szívem?~Ott
6141 7| körülem.~Hát a szívem, hát a szívem?~Ott van, ott van
6142 7| szívem?~Ott van, ott van még a baj...~Fiu, ugy vigyázz
6143 7| JÁNOSHOZ~Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja, imádott~
6144 7| fogadt az öröklét bölcseje, a sír:~Akkor béke veled, legyenek
6145 7| Hogyha pedig görcs bánt, menj a patikába, s iparkodj~Meggyógyulni,
6146 7| feledtél.~Lomha vagy, itt a bibéd; restelsz, mit jó
6147 7| írni.~Kérlek, hagyd nekem a restséget, légy te serényebb,~
6148 7| ugorni,~Mint ragadod nyakon a tollat, mint vágod az orrát~
6149 7| tollat, mint vágod az orrát~A tintába, miként huzod a
6150 7| A tintába, miként huzod a sok hosszu barázdát~A papiron,
6151 7| huzod a sok hosszu barázdát~A papiron, ringy-rongy eszméket
6152 7| haraggal.~El ne feledje a barna Lacit s a szőke Julist,
6153 7| feledje a barna Lacit s a szőke Julist, e~Kedves gyermekeket.
6154 7| Kedves gyermekeket. Hát a kert hogy van, amelynek~
6155 7| szemeim sokszor függének, amíg a~Messzeröpűlt lélek hívemhez
6156 7| hívemhez vitte szerelmét?~És a csonka torony, mely a harcoknak
6157 7| És a csonka torony, mely a harcoknak utána~Most szomorún
6158 7| s akkor~Összeomol, mint a koldús, ha kikapja kezéből~
6159 7| koldús, ha kikapja kezéből~A mankót a halál... áll még
6160 7| kikapja kezéből~A mankót a halál... áll még a gólya
6161 7| mankót a halál... áll még a gólya fölötte,~Méla merengéssel
6162 7| Méla merengéssel nézvén a messze vidékbe?~Mindenről
6163 7| nincs mit rajta csodálni;~A veletek töltött kor tette
6164 7| ebben~Mind kicsinyecske, de a gazdának lelke nagy és szép! -~
6165 7| nagy és szép! -~Ejnye, mi a fene lelt engem, hogy szembe
6166 7| akartam csak kenyerezni~A nótáros urat, hogy... hogy...
6167 7| zsíros kenyerem)... hah, lesz a kutyának,~Nem pedig énnékem!
6168 7| Nem pedig énnékem! pusztán a gondolat is már~Lángfelhőket
6169 7| És szívem tombol, mint a harmadfü csikó, ha~A pányvás
6170 7| mint a harmadfü csikó, ha~A pányvás kötelet legelőször
6171 7| legelőször dobja nyakába~A pásztor, hogy a ménesből
6172 7| nyakába~A pásztor, hogy a ménesből kocsirúdho’ vezesse.~
6173 7| kocsirúdho’ vezesse.~Nem a tehertől fél, amelyet húznia
6174 7| húznia kell majd,~Nem! hanem a hámtól, mely korlátozza
6175 7| pótolja sem abrak,~Sem pedig a ragyogó szerszám. Mit néki
6176 7| szerszám. Mit néki az étel~S a hiu fény! megelégszik ő
6177 7| hiu fény! megelégszik ő a pusztai gyeppel,~Bármi sovány,
6178 7| gyeppel,~Bármi sovány, s a záporesők szabad égnek alatta~
6179 7| alatta~Verhetik oldalait s a bozót hadd tépje sörényét,~
6180 7| csak kergethesse tüzében~A sivatag viharát s a villám
6181 7| tüzében~A sivatag viharát s a villám sárga kigyóit - -~
6182 7| vitorlájába beléfújt,~Szétszakad a horgony, fut gályám, elmarad
6183 7| horgony, fut gályám, elmarad a part,~S ringat habkarján
6184 7| part,~S ringat habkarján a látkör nélküli tenger,~És
6185 7| És mig az orkán zúg, s a felhők dörgenek, én a~Lant
6186 7| s a felhők dörgenek, én a~Lant idegébe kapok, s vad
6187 7| dolgod, hadd örülnék,~Mert a boldogság úgy egész,~Sőt
6188 7| át felét,~Másik felével a harcot csak~Könnyebben végigküzdenéd.~
6189 7| bántja lelked,~Mi mérte rája a csapást?~S ha gyógyszert
6190 7| nyúlik által lelkemen,~Miként a föld felett az ég, mely~
6191 7| Nehéz: enyhíti e tudat;~Mert a boldogságnak testvére:~Boldoggá
6192 7| A KÖLTÉSZET~Oh szent költészet,
6193 7| Hallgassatok, egy szótok sem igaz.~A költészet nem társalgó-terem,~
6194 7| társalgó-terem,~Hová fecsegni jár a cifra nép,~A társaság szemenszedett
6195 7| fecsegni jár a cifra nép,~A társaság szemenszedett paréja;~
6196 7| szemenszedett paréja;~Több a költészet! olyan épület,~
6197 7| Világospej síma selyem szőrrel,~A napsugár hanyatt esik rajta.~
6198 7| született, ott kinn fogtam el a~Kis-kunsági szép nagy pusztaságba’.~
6199 7| pusztaságba’.~Nem bosszantom a hátát nyereggel,~Egy kis
6200 7| sebesvágtatva~Ragad, mert ő a villám testvére.~A pusztákra
6201 7| mert ő a villám testvére.~A pusztákra visz legörömestebb,~
6202 7| visz legörömestebb,~Mert a puszta születési helye,~
6203 7| helye,~Hej, ha arra fordítom a kantárt,~Ugy megugrik, alig
6204 7| megugrik, alig bírok vele.~A falukban megállok egy szóra,~
6205 7| megállok egy szóra,~Hol a lyányság, mint a méhe-raj,
6206 7| szóra,~Hol a lyányság, mint a méhe-raj, áll;~A legszebbtől
6207 7| lyányság, mint a méhe-raj, áll;~A legszebbtől egy virágot
6208 7| kerűlne,~Hogy kivigyen ebből a világból;~Ha szakad a tajték
6209 7| ebből a világból;~Ha szakad a tajték róla: ez a~Sok tűztől
6210 7| szakad a tajték róla: ez a~Sok tűztől van, nem a fáradságtól.~
6211 7| ez a~Sok tűztől van, nem a fáradságtól.~Pegazusom sohasem
6212 7| Azt hittem, hogy szemembül a sors~Örökre számüze,~S ismét
6213 7| fényes követe!~Alig vidultam a boldogság~Nyájas napsúgarán,~
6214 7| hamvadó haza.~E könny, mint a tüzes vas, mint a~Pokolnak
6215 7| mint a tüzes vas, mint a~Pokolnak lángja, süt...~
6216 7| irtóztatón~Orromba ment a pípafüst!~Szatmár, 1847.
6217 7| kurta kocsma,~Oda rúg ki a Szamosra,~Meg is látná magát
6218 7| közelegne.~Az éjszaka közeledik,~A világ lecsendesedik,~Pihen
6219 7| világ lecsendesedik,~Pihen a komp, kikötötték,~Benne
6220 7| kikötötték,~Benne hallgat a sötétség.~De a kocsma bezzeg
6221 7| Benne hallgat a sötétség.~De a kocsma bezzeg hangos!~Munkálódik
6222 7| bezzeg hangos!~Munkálódik a cimbalmos,~A legények kurjongatnak,~
6223 7| Munkálódik a cimbalmos,~A legények kurjongatnak,~Szinte
6224 7| Kocsmárosné, aranyvirág,~Ide a legjobbik borát,~Vén legyen,
6225 7| borát,~Vén legyen, mint a nagyapám,~És tüzes, mint
6226 7| való kedvem van,~Eltáncolom a pénzemet,~Kitáncolom a lelkemet!”~
6227 7| Eltáncolom a pénzemet,~Kitáncolom a lelkemet!”~Bekopognak az
6228 7| az uradba,~Te pedig menj a pokolba!...~Húzd rá, cigány,
6229 7| Kihörpentik boraikat,~Végét vetik a zenének~S hazamennek a legények.~
6230 7| vetik a zenének~S hazamennek a legények.~Szatmár, 1847.
6231 7| az embernek~Zsebje: üres a has is.~Zsebem üres, ennélfogva~
6232 7| vannak szemeim,~Megtöltötték a hidegtől~Kiszorított könnyeim.~
6233 7| Legalább sietnem kell,~S így a csárdát, mely még messze,~
6234 7| Egyik szárát úgy toldottam~A másikhoz a minap.~Volt nekem
6235 7| úgy toldottam~A másikhoz a minap.~Volt nekem jó új
6236 7| eladám.~S hogy kijátsszam a haramját,~Ki megállit, meglehet:~
6237 7| Ki megállit, meglehet:~A legelső kocsmárosnak~Általadtam
6238 7| aranyat.~Nincs zsivány, de a helyett a~Szél kutatja zsebemet.~
6239 7| Nincs zsivány, de a helyett a~Szél kutatja zsebemet.~Szél
6240 7| ne kutyálkodj,~Megütöm a kezedet.~Tréfa, ami tréfa,
6241 7| Telemenne vízzel, sárral~A csizmám e rosz uton.~Gúnykacaj
6242 7| gyanánt süvöltöz~Fölöttem a fergeteg.~Hadd gunyoljon!
6243 7| Feleségem, gyermekem...~Ott ha a szél, e cudar szél~Ablakomnál
6244 7| hogy ilyenkor szivembe~A bánatot nem te hozád vala...~
6245 7| szereznél bánatot nekem te,~A földnek égnek legjobb angyala?~
6246 7| vissza-visszajár.~Sokszor, midőn a kéj legédesb nedve~Érinti
6247 7| megáll ijedve~És földre ejti a telt poharat.~E szellem
6248 7| telt poharat.~E szellem a mult! mult időm emléke,~
6249 7| mult! mult időm emléke,~A legvadabb, legborzasztóbb
6250 7| pokoli bor hevétül égve~A sors viszályi kigondoltanak.~
6251 7| szívemig;~Várd el békében, míg a jelenésnek~Irtóztató órája
6252 7| kart,~S miatta mégis mennyi a kinom!~Álom csupán... de
6253 7| HOMÉR ÉS OSZIÁN~Hol vannak a hellenek és hol a celták?~
6254 7| vannak a hellenek és hol a celták?~Eltűntenek ők, valamint~
6255 7| valamint~Két város, amelyet~A tengerek árja benyel,~Csak
6256 7| tornyaik orma maradt ki a vízből...~E két torony orma:
6257 7| ha varázskezeik~Érintik a lant idegét,~Mint isten
6258 7| Halljátok Homért?~Dalában a mennyei bolt~Egy csendes
6259 7| örömnek örök mosolya,~Ahonnan a hajnali bíbor~S a déli sugár
6260 7| Ahonnan a hajnali bíbor~S a déli sugár aranya~Oly nyájasan
6261 7| aranya~Oly nyájasan ömlik alá~A tengeri szőke habokra~És
6262 7| szőke habokra~És bennök a zöld szigetekre,~Hol istenek
6263 7| alaktalan éjben,~És feljön a hold,~Mint a lemenő nap,~
6264 7| És feljön a hold,~Mint a lemenő nap,~Oly vérvörösen,~
6265 7| vérvörösen,~S zord fénybe borítja a rengeteget, hol~Bolygnak
6266 7| hol~Bolygnak seregestül~A harc mezején elesett daliák~
6267 7| daloljatok egyre,~Verjétek a lantot, az isteni lantot,~
6268 7| vagytok előttök;~Mindenre a sárga halált lehelik,~Csak
6269 7| fürösztöttek.~Volt már ágyam a mezetlen~Föld, kietlen rengetegben;~
6270 7| patyolat-párnákon.~Megemeltem a sipkámat~Szolgabíró hajdujának,~
6271 7| előttem hajtogatták~Magokat a szolgabírák.~Szobalyány
6272 7| nézek;~Csendes még az, mint a téli~Madárfészek.~Várj csak,
6273 7| csak, várj, ha majd eljő a~Kikelet,~Mily zajos néppel
6274 7| idője~Életünknek,~Amidőn a szív először~Népesül meg,~
6275 7| Amidőn kiséretével~Benn terem~A hatalmas nagy király, a~
6276 7| A hatalmas nagy király, a~Szerelem.~Kísérői: öröm,
6277 7| sok vendég ugy megtölti~A szivet,~Hogy ez, szegény,
6278 7| szinte-szinte~Megreped.~És ez a nép egyre lót-fut,~Föl s
6279 7| virágbokor, de~Kígyó lappang a tövén.~Keresém és nem lelém
6280 7| Akinek megorvosolni~Kén’ a régiebbeket.~Fuldokoltam
6281 7| régiebbeket.~Fuldokoltam a habokban,~S kezemet fölemelém...~
6282 7| MEGBÁNTOTT A RÓZSÁM...~Megbántott a rózsám
6283 7| MEGBÁNTOTT A RÓZSÁM...~Megbántott a rózsám nagyon,~Haragudtam
6284 7| gondoltam, hogy sebemet~A sirásó gyógyítja meg,~Hogy
6285 7| zárul be sebem,~Ha megnyílik a sír nekem.~S meddig tartott
6286 7| nekem.~S meddig tartott ez a bajom?~Míg megcsókolt az
6287 7| bajom.~Éles, hegyes tőr a szava,~S édes balzsam az
6288 7| balzsam az ajaka.~Ilyen az a leányféle!~Mit tegyen az
6289 7| képes~Érzem kicsinységemet.~A legkisebb gondolatban,~Mely
6290 7| Mely fejedben tündököl,~A legkisebb érzeményben,~Mely
6291 7| A CSILLAGOS ÉG~Fekszem hanyatt
6292 7| CSILLAGOS ÉG~Fekszem hanyatt a föld sötétzöld szőnyegén,~
6293 7| szőnyegén,~És merengve nézem a sötétkék eget;~Száll reám
6294 7| szennyet,~S most ujjászületve a magasba röppen,~S keresi
6295 7| magasba röppen,~S keresi a mennyet;~Alszik az egész
6296 7| lelkemnek himnusz-éneklése~Le a csillagkörbül.~Szállj, lelkem,
6297 7| meg, lelkem, mi van ott a csillagokon,~És nézd meg,
6298 7| És nézd meg, mi vagyon a csillagok felett,~Azután
6299 7| gyötrelmes, ily bús, mint a földi?~Áll-e az a kemény,
6300 7| mint a földi?~Áll-e az a kemény, szigorú itélet,~
6301 7| Vannak-e ott szívek és a szívek mélyén~Lángol-e szerelem?~
6302 7| forrón imádkozni fogok,~De ha a szerelem föl nem kísér oda,~
6303 7| ragyogó csillagok!~Ugy szebb a föld minden búbánata mellett,~
6304 7| mellett,~S enyésszem el, ha a sírba fognak tenni!...~A
6305 7| a sírba fognak tenni!...~A szerelem mindent pótol,
6306 7| szerelem mindent pótol, s a szerelmet~Nem pótolja semmi.~
6307 7| ugy omlanak most hozzám~A szebbnél szebb levelek!~
6308 7| fussak innen,~Mert közel van a halálom.~Fussak innen! orgyilkos
6309 7| Pegazusom lába~Ráhágott a tyukszemére,~Helikonra-ballagtába’?~
6310 7| Kinek úri fejirül~Leütöttem a parókát~S a feje is leröpült?~
6311 7| fejirül~Leütöttem a parókát~S a feje is leröpült?~Vagy valami
6312 7| kosarat hord,~Kit lehánytam a nyeregből~És szemébe rúgtam
6313 7| nyeregből~És szemébe rúgtam a port?~Hah, vagy talán mind
6314 7| port?~Hah, vagy talán mind a három~Összeesküdt ellenem?~
6315 7| Mit csináljak, istenem!~A poéta állkapcáját~Leszakítom
6316 7| Forró érzelem?~Hű tanya ez a szív,~Nemesebb barátság~
6317 7| szerelem!~Bánya ez, amely a~Szabadság számára~Kardvasat
6318 7| terem.~És mi szép, mi jó van~A kerek világon,~Melyet nem
6319 7| röpülne fel?...~S egykor ez a szív is~Megszünik dobogni,~
6320 7| Megszünik dobogni,~Mint a többiek;~Egykor ez a szív
6321 7| Mint a többiek;~Egykor ez a szív is~Megszünik dobogni...~
6322 7| Néma lesz s hideg.~Lenn a föld porában~Össze fog vegyűlni~
6323 7| Össze fog vegyűlni~Majd a többivel,~S tán olyannal
6324 7| Bírja másokéval~Ugyanaz a hely...~Vegyétek ki, hogyha~
6325 7| A SZÁJHŐSÖK~Meddig tart ez
6326 7| hangzavar még?~Meddig bőgtök még a hon nevében?~Kinek a hon
6327 7| még a hon nevében?~Kinek a hon mindig ajkain van,~Nincsen
6328 7| Évrül-évre folyvást tart a zaj,~És nem ott-e, ahol
6329 7| És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?~Nincs-e még meg
6330 7| régi baj?~Tenni, tenni! a helyett, hogy szóval~Az
6331 7| hiába néz az~Isten napja s a világ reátok.~Nyujtsátok
6332 7| reátok.~Nyujtsátok ki tettre a kezet már~S áldozatra zsebeiteket,~
6333 7| zsebeiteket,~Tápláljátok végre a hazát, ki~Oly sokáig táplált
6334 7| titeket.~Áldozat s tett, ez a két tükör, mely~A valódi
6335 7| tett, ez a két tükör, mely~A valódi honfiút mutatja,~
6336 7| áldozatra.~Hiszem én, hogy mint a fák tavasszal,~Megifjodnak
6337 7| fák tavasszal,~Megifjodnak a vén nemzetek,~De ti hernyók
6338 7| új lombot nem adtok,~Sőt a régit is leeszitek.~S oh
6339 7| mi vakság! fölemelte még a~Népszerűség őket paizsára,~
6340 7| karjaiba zárja.~Megváltók? ők a hon eladói,~Elveszünk ez
6341 7| ellenünk, hogy félünk,~Mert a félénk eb mindég ugat.~Én
6342 7| ugat.~Én ugyan nem állok a sereghez,~Mely kiséri őket
6343 7| ostorával vágjam~Arcaikra a bitó jelét!~Szatmár, 1847.
6344 7| maholnap már~Itt leszen,~Nem a világ ez az egy hét,~Lemorzsolom
6345 7| minden~Szó után,~Tüzes patak a mi vérünk,~Hanem azért csak
6346 7| Igy elejét álljuk szépen~A pörnek,~És ha nappal összeveszünk,~
6347 7| boldog leszek még.~Hogy a bú nálam csak~Átútazó vendég.~
6348 7| utánad.~Nézd, kedvesem, nézd, a~Nap még le sem mene,~Mégis
6349 7| Mégis már javában~Szól a filemile.~De hiszen ez nem
6350 7| Mint szelíd tavaszi~Eső a rónára,~Ugy hulldogál csókod~
6351 7| téged,~S lángodnál látszik a tündérkert újolag,~Melynek
6352 7| elhagyta szép Erdélyországot,~S a hitszabadságért küzdő seregével~
6353 7| seregével~Bátran, elszántan a magyar földre vágott;~Gömör
6354 7| Rákóczi bátya: most szent a frígy velem,~Barátod barátom
6355 7| ellenem!”~Tovább ment Rákóczi a frígykötés után,~Serege
6356 7| csak mosolyog Murány~Rá a víhatatlan sziklai tetőrül...~
6357 7| Magas és meredek, fölnyúl a fellegig,~Tán még a villám
6358 7| fölnyúl a fellegig,~Tán még a villám is alatta születik.~
6359 7| ellenség, pedig nem sokára,~A haragra lobbant császár
6360 7| lobbant császár emberei;~Őket a pártütő várnak ostromára~
6361 7| Követet nevez ki, hogy a várba menne,~S vagy megadást
6362 7| harcot üzenne.~Elindult a követ, be is bocsáttaték,~
6363 7| óhajtanék.”~‘Szólj, felelt a hölgy, én vagyok kapitánya.’~
6364 7| vagyok kapitánya.’~Elbámult a követ, hogyne bámult volna?~
6365 7| Kurta megtagadás volt a válasz érte,~Azt is gúnyos,
6366 7| kisérte.~Visszakullogott a követ a vezérhez,~S eléje
6367 7| Visszakullogott a követ a vezérhez,~S eléje terjeszté,
6368 7| Lelkére sötéten, sűrűn jött a felleg,~És belőle ilyen
6369 7| fejed is leszakad.~Tán üres a konyhád, nincs mit kotyvasztanod,~
6370 7| Hogy főzőkanál helytt most a kardot fogod.~Sohasem hallotta
6371 7| Holnap halvány lesz a hajnal, mert elijed,~Olyan
6372 7| ébredni,~S mire ő elszalad és a nap föltámad,~Murány égő
6373 7| Olyanforma tán, mint szoknyában a férfi.~Tehát amazonok csakugyan
6374 7| meg! el nem mulasztom.”~A vezérnek hosszu volt ez
6375 7| vezérnek hosszu volt ez a nap, hosszu,~Két madár szállott
6376 7| ment, viradni is kezdett...~A vár tetejéről lesz szép
6377 7| levente,~Ragyogó szép csillag a kócsagtoll fején,~S vállán
6378 7| vére~Fölfeccsent egész a fellegek szélére.~A köd
6379 7| egész a fellegek szélére.~A köd pedig, az éj csüggeteg
6380 7| apró csoportokra,~És elbujt a völgyek legtitkosabb táján,~
6381 7| ágára.~Ezalatt Murányon a nép talpon terme,~Látván,
6382 7| alszik.~Fegyverre! kiáltá a vezér, fegyverre!~Szava,
6383 7| Mert Szécsi Mária volt a vezér maga,~Vagy talán leesett
6384 7| maga,~Vagy talán leesett a hajnal csillaga?~Pej paripa
6385 7| Békétlenül rágván szájában a vasat;~Oldalán aranyos kardját
6386 7| két gyémántja.~Állt sorban a sereg, s előtte vezére,~
6387 7| Várván, hogy megszólal a sok ágyú-torok,~Melyek,
6388 7| ágyú-torok,~Melyek, kitéve a szomszéd hegytetőre,~Néztek,
6389 7| hegytetőre,~Néztek, mint a láncra-kötött komondorok.~
6390 7| láncra-kötött komondorok.~De ím, a várba az ágyúdörgés helyett~
6391 7| magyar lehet,~Tüzes két szeme a bátorság fáklyája,~Mely
6392 7| szivéig.~Ott áll haloványan a vezérhölgy előtt,~És, mint
6393 7| vezérhölgy előtt,~És, mint a nyelvetlen harang, oly szótalan.~
6394 7| tetszik?...~Egyet emelt fején a fiatal özvegy,~Ajkát rejtett
6395 7| mosoly vonásai jegyzik,~S a megzavarodott ifjuhoz közel
6396 7| paripája.~Nagy nehezen megnyílt a követnek szája:~„Asszonyom,
6397 7| mégegyszer küld hozzád a vezér~Császári királyi fönségünk
6398 7| Add meg magad, add meg a várat, amíg kér.~Megbánás
6399 7| amíg kér.~Megbánás terem a makacsság földében.~Nézd,
6400 7| szíves jó’karatját,~Hogy a fenyegető bajra figyelmeztet,~
6401 7| kiskutyák, meglapulnak.~Magasak a sziklák, erősek a falak...~
6402 7| Magasak a sziklák, erősek a falak...~És hogyha nem volna
6403 7| lélek-szakadásig!”~S megüté oldalán a fölcsengő kardot,~S lelkesedve
6404 7| karjaink erősek.~Eldőlhet a sánc, de bátorságunk nem
6405 7| hunyva lesz.”~Végighallgatá a követ e beszédet.~Vagy tán
6406 7| kedvtelésben~Küldé tekintetét a távozó után,~S ezt gondolta: „
6407 7| fegyveres hatalma.”~Midőn már a követ a kapuhoz ére,~Ahogy
6408 7| hatalma.”~Midőn már a követ a kapuhoz ére,~Ahogy úgy fölszedte
6409 7| fölszedte elszórt eszméletét.~És a porkolábtól iróeszközt kére,~
6410 7| barátom, mint járt hajdanában~A zultán követe Mátyás táborában.~
6411 7| Tudod, hogyan történt? a nagy király elé~Vitték a
6412 7| a nagy király elé~Vitték a törököt. ‘A zultán üdvezel.’~
6413 7| király elé~Vitték a törököt. ‘A zultán üdvezel.’~Megzavarodtában
6414 7| asszonyodnak.”~Ezt cselekedni a porkoláb nem késék.~Lohátról
6415 7| késék.~Lohátról olvasta a hölgy az iratot.~Jó, hogy
6416 7| meglepetését,~Mely miatt a lóról csakhogy le nem bukott.~
6417 7| sisak fölötte,~Mit csináljon a kard egyedűl oldalán?~A
6418 7| a kard egyedűl oldalán?~A kardot is többi fegyveréhez
6419 7| kivonva forgatott,~Mostan félt a kardtól, bár hüvelyében
6420 7| termett. Igy változik által~A haragos vihar bágyadt fúvalommá,~
6421 7| mely gyujtott sugarával,~A tüzes nap, enyhe szelíd
6422 7| enyhe szelíd alkonyattá.~És a szem, mely elébb villámot
6423 7| füröszté.~Többször olvasá már a kapott levelet,~S ujra elolvassa...
6424 7| Kell, hogy meglássalak.~A kárhozat keze vonna rám
6425 7| öless meg!~Szívesen veszem a halált is kezedbül. -~Veselényinek
6426 7| E lángoló szavak voltak a levélben,~De ki írná le
6427 7| közt egy kicsiny kis sajka,~A szív, hánykodott, de evezett
6428 7| világnak kincsét vitte rajta~A félelmet hírből sem ismerő
6429 7| remény.~Messze látszott még a part, de immár látszott;~
6430 7| bátorságot.~„Irok neki,” szólott a szép hölgy magában.~Hosszan
6431 7| hamarján:~„Éjfélkor légy a vár délnyugati sarkán.”~
6432 7| sátorába’,~Olyan kemény volt a medvebőr alatta.~Puhább
6433 7| Puhább fekvőhelyért indult ki a dőre,~S kapta magát, ráűlt
6434 7| sziklatetőre.~Magas volt a szikla, szemközt Murányvárral,~
6435 7| Murányvárral,~Hol leűlt a vitéz mélán elmerengve;~
6436 7| ugy megbüvölt-bájolt!~Egy a gondolatom, s ez ő... szemeimre~
6437 7| De nagyon sok gondja volt a feszületre.~Nem mondom,
6438 7| gránitkő-szívemet?~Ha hidegen felel a forró levélre...~Őrülés,
6439 7| szinte fenyegetve nézett~A vár felé, ugy ment vissza
6440 7| harca;~S mi volt halványabb: a levél-e vagy arca? -~Sokára
6441 7| de csak eljött az éjfél,~A szellemeknek e fényes fejedelme...~
6442 7| De most koronáját letevé, a holdat,~S mellén a ragyogó
6443 7| letevé, a holdat,~S mellén a ragyogó rendjelek nem voltak;~
6444 7| kötélhágcsó indul meg lefele;~A vitéz elfojtott sohajjal
6445 7| Mindegy!” ment, s belépett a vár kis ablakán.~Mária fogadta,
6446 7| asztalra téve reszketett a lámpa;~Tán szerelemféltés
6447 7| asszonyom!” szólalt meg a lovag,~„Nagyságos kegyedért
6448 7| holt, rideg magánya~Most a szerelemnek hangzatos tanyája.~
6449 7| hangzatos tanyája.~Reszket a szivem, de nem mint a rózsafa,~
6450 7| Reszket a szivem, de nem mint a rózsafa,~Mely fölött elsuhant
6451 7| az esti fuvalom;~Reszket a szivem, mint kárpáti szikla,
6452 7| igazán szeretsz, könnyü lesz a válasz:~Szerelmem s kezemért
6453 7| Mária csendesen, némán nézte a hőst,~Ajaka nem szólott,
6454 7| Azután fennszóval mondá a vitéznek,~S szavában tettetett
6455 7| S megnyitván egy ajtót a vérpadra mutat,~Mely állott
6456 7| vérpadra mutat,~Mely állott a szomszéd szobában sötéten.~
6457 7| sötéten.~Veselényi látja... a félelem utat~Nem talál szivéhez,
6458 7| talál szivéhez, de bántja a szégyen.~„Bolond, aki vagyok,
6459 7| Végeztesd, asszonyom, hol van a vérszolga?~Mert nem igen
6460 7| Gyalázat, gyalázat! kit a harc istene~Nem mert bántani,
6461 7| magamat átkozom.”~„Nem, nem a vérpadra!” kiált föl az
6462 7| szegem meg, legyen sértetlen a tiéd.~Tudom, mit várhatok
6463 7| hogy eltűrjem érted,~S a jövendő tán majd szelidebben
6464 7| itél,~S ha le nem mossa is a foltot, mely érhet,~Legalább
6465 7| Legalább elfödi, s megbocsát a nőnek,~Hogy elfelejtette
6466 7| asszonyvitézség,~Elhagyom a csata térét, a színpadot;~
6467 7| Elhagyom a csata térét, a színpadot;~A kardot, a páncélt
6468 7| csata térét, a színpadot;~A kardot, a páncélt nem nekünk
6469 7| a színpadot;~A kardot, a páncélt nem nekünk készíték,~
6470 7| Lakodalmat adtak hírül a vidéknek,~A hős vezér s
6471 7| adtak hírül a vidéknek,~A hős vezér s a szép özvegy
6472 7| vidéknek,~A hős vezér s a szép özvegy lakodalmát.~
6473 7| Meddig tartott, meddig nem a lakodalom?~Nem tudom, de
6474 7| magammal hoztam őt...~Talán a szép asszony szíve porábul
6475 7| ŐSZ ELEJÉN~Üres már a fecskefészek~Itt az eszterhéj
6476 7| eszterhéj alatt,~Üres már a gólyafészek~Tetejében a
6477 7| a gólyafészek~Tetejében a kéménynek...~Vándor népe
6478 7| Vándor népe ott halad.~Ott a messzeség homályin,~Ott
6479 7| vendégei,~És őket már nemsokára~A kertek s mezők virága~S
6480 7| kertek s mezők virága~S a fák lombja követi.~Mint
6481 7| Mint szeszélyes hölgy, a mennybolt~Majd borul, majd
6482 7| És egy más világba vonja~A merengés emberét.~Órahosszat
6483 7| BUCSÚ A NŐTELENSÉGTŐL~Tőled válok,
6484 7| szót fogadék,~Mentem én, a regényes kalandok~Zászlaját
6485 7| két karja~S fejér párnám a puha kebel.~Mosolyognak
6486 7| el mellettem...~Savanyú a szőlő, ugyebár?~Én valóban
6487 7| A KISBÉRES~Nem ül kevélyebben
6488 7| KISBÉRES~Nem ül kevélyebben a huszár a lovon,~Mint az
6489 7| ül kevélyebben a huszár a lovon,~Mint az a kisbéres
6490 7| huszár a lovon,~Mint az a kisbéres a vendégoldalon,~
6491 7| lovon,~Mint az a kisbéres a vendégoldalon,~Behordta
6492 7| vendégoldalon,~Behordta a szénát gazda padlására,~
6493 7| Üres szekerével ballag a tanyára.~Hat címeres ökör
6494 7| Hat címeres ökör sétál a szekérrel,~Legelöl a hajszás
6495 7| sétál a szekérrel,~Legelöl a hajszás nagy csengetyűjével,~
6496 7| egy csengetyű, oly hangos a szava:~Harangnak illenék
6497 7| holmi kis faluba.~Kiált a kisbéres: „Cselő, csákó,
6498 7| Cselő, csákó, cselő!”~S a szekérből a nagy ostort
6499 7| csákó, cselő!”~S a szekérből a nagy ostort veszi elő,~Kétöles
6500 7| ostort veszi elő,~Kétöles a nyele, három a kötele,~Irgalmatlanul
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10339 |