Rész

10001  8|                  nem tud, nem mer;~Körmét a mellébe vágta,~Fogaival
10002  8|                  csend... Kont lehajlott,~A kiomlott vérbe markolt,~
10003  8|                 kiomlott vérbe markolt,~S a piros vért odavágja~Zsigmond
10004  8|                    átkunk fejedre száll!”~A hóhérbárd villan, suhan,~
10005  8|               villan, suhan,~Kont feje is a porba’ van,~Ugy esett le
10006  8|                  porba’ van,~Ugy esett le a válláról,~Mint a nap az
10007  8|                 esett le a válláról,~Mint a nap az ég boltjáról.~Gaz
10008  8|              beteg világ,~Meddig tart még a nyavalyád?~Király-fene rágja
10009  8|                   kezembe,~Hadd szorítsam a szivemhez őt!~Mintha volnék
10010  8|                   szemlélem,~S találgatom a távol jövőt.~A reménynek
10011  8|                 találgatom a távol jövőt.~A reménynek nagy virágos fája,~
10012  8|                     tartsd ezt eszedben -~A hazának nevelem fel őt.~
10013  8|                    kisfiam, ha majdan,~Én a sorbul kiöregedem,~Iparkodni
10014  8|                    Meghalt! de nincs kára a hazának,~Nincs, mert lelke
10015  8|                hazának,~Nincs, mert lelke a fiában él.~Debrecen, 1848.
10016  8|                    mást nem látok,~Miként a sár, amelybe~Követ hajítanak
10017  8|            hajítanak be,~Ugy feccsen szét a harcok mezejérül,~Oh nemzetem,
10018  8|           mezejérül,~Oh nemzetem, képedre a gyalázat,~S a hit már-már
10019  8|           nemzetem, képedre a gyalázat,~S a hit már-már sokak szivében
10020  8|         aggodalmak néha rám is jőnek~Most a jövő rejtélyes távolábol,~
10021  8|                így megátkoza?~Hogy rajtad a szabadság~Örökké csak földönfutó
10022  8|                század óta,~Lerázni hősleg a bilincseket!~S kardunk mindig
10023  8|                  S kardunk mindig behullt a vérfolyóba,~Mely meghasított
10024  8|          keblünkből eredt,~S ájulva amint a földön feküdtünk,~Kacagva
10025  8|                feküdtünk,~Kacagva tombolt a zsarnok fölöttünk.~Most
10026  8|                 te jobban nem szeretheted~A szép halálnál a csuf életet,~
10027  8|               szeretheted~A szép halálnál a csuf életet,~Te inkább sírba
10028  8|                   mocsárba...~De aki kész a hős-halálra,~Az diadalmaskodni
10029  8|                  Százezerével, miljomával~A szolgaság Egyiptomábol~A
10030  8|                  A szolgaság Egyiptomábol~A szabdsági Kánaánba,~Mint
10031  8|               ellenség kiomló vére lészen~A vörös tenger, melyen átmegyünk!~
10032  8|                  ne menj magad,~Sötét van a másvilágba’.~Jó lesz egy
10033  8|           vehetlek,~Hangod, életed kihal.~A hadistenhez szegődtem,~Annak
10034  8|                megyek;~Esztendőre hallgat a dal,~Vagy ha írok, véres
10035  8|                   Csendes álomba ringatja~A mezők fűszálait.~Légy tükör,
10036  8|               Melynek legszebb két virága~A mulandó ifjuság s a~Múlhatatlan
10037  8|                virága~A mulandó ifjuság s a~Múlhatatlan szerelem.~Adj
10038  8|                  Ami benned még maradt...~A nap is midőn lemégyen,~Pazarolva
10039  8|                  vissza az időnek~Bércei, a századok.~Debrecen, 1848.
10040  9|                   ezt az évet is,~Megérte a magyar haza:~A vészes égen
10041  9|                    Megérte a magyar haza:~A vészes égen elborult,~De
10042  9|                  Meg van vagdalva, vérzik a kezünk.~De azért még elbírja
10043  9|             véritéletet,~Hogy elborzadjon a világ;~Majd addig szórjuk
10044  9|                  Majd addig szórjuk rájok a~Szörnyű halálos nyavalyát,~
10045  9|             mondja meg,~Hogy jaj neki,~Ki a magyart nem tiszteli!~Nekünk
10046  9|           könyörületet,~Mig e gazok~Közűl a földön egy mozog!”~Debrecen,
10047  9|        szégyenétül!~Egy kezünkön rajt van a lánc ismét;~Várjuk-e, hogy
10048  9|                  is lekössék?~Hogy megint a régi nóta járja,~En kinunkra,
10049  9|                   csufságára?~Kár azoknak a szabadság kardját~Kézbe
10050  9|                  csak azért tartják,~Hogy a zsarnok a porig alázza,~
10051  9|                   tartják,~Hogy a zsarnok a porig alázza,~S száradjon
10052  9|             helyett gyalázat.~Tedd le azt a fegyvert, magyar nemzet,~
10053  9|                  arra teremtett,~El onnan a csatatérrül, lódulj,~Messziről
10054  9|                   Messziről nézz csak rá, a kuckóbul!~Ha urad jön, térdepelj
10055  9|                  le szépen,~S csókold meg a korbácsot kezében,~S várd
10056  9|                reád halált szól,~És kirúg a nemzetek sorából!~Oh hazám,
10057  9|                  fel kell~Állandod, habár a sírban fekszel.~Azt hiszem,
10058  9|                   és nem gyávaságod,~S ha a balsors csüggedést nem hoz
10059  9|                   nem hoz rád,~Elszegődik a szerencse hozzád.~Új erővel
10060  9|                Magára hagyták, egy magára~A gyáva népek a magyart;~Lánc
10061  9|                  egy magára~A gyáva népek a magyart;~Lánc csörg minden
10062  9|                csörg minden kézen, csupán a~Magyar kezében cseng a kard.~
10063  9|             csupán a~Magyar kezében cseng a kard.~De hát kétségbe kell-e
10064  9|               lelkeinket,~Hogy mi vagyunk a lámpafény,~Mely amidőn a
10065  9|                  a lámpafény,~Mely amidőn a többi alszik,~Ég a sötétség
10066  9|                 amidőn a többi alszik,~Ég a sötétség éjjelén.~Ha a mi
10067  9|                 Ég a sötétség éjjelén.~Ha a mi fényünk nem lobogna~A
10068  9|                  a mi fényünk nem lobogna~A véghetetlen éjen át,~Azt
10069  9|                   égben,~Hogy elenyészett a világ.~Tekints reánk, tekints,
10070  9|                  vér öntözött.~Fehér volt a világ, szép~Fehér hó este
10071  9|              Fehér hó este be,~Ugy omlott a piros vér~A fehér hóra le.~
10072  9|                    Ugy omlott a piros vér~A fehér hóra le.~Négy hosszu
10073  9|                Rettentő vad csatát,~Minőt a messzelátó~Nap csak nagynéha
10074  9|                   megtettünk, amit~Kivánt a becsület...~Tízannyi volt
10075  9|               meghajlanék.~S nekem jutott a vészes~Dicsőség, hogy veled~
10076  9|              veled~Járjam be, oh vezérem,~A csatatéreket.~Te melletted
10077  9|       csatatéreket.~Te melletted lovaglék~A harc veszélyiben,~Ahol az
10078  9|                   Ahol az élet pusztul~És a halál terem.~Sokan elhagytanak,
10079  9|            bátorság s más, mind kófic: az a fő~A katonában, hogy nyakravalója
10080  9|                  más, mind kófic: az a fő~A katonában, hogy nyakravalója
10081  9|                  tanulám, s ő~Tudja, hogy a legfő hősben a nyakravaló,~
10082  9|                Tudja, hogy a legfő hősben a nyakravaló,~Mert hisz az
10083  9|           Nyakravalótalanok, takarodjatok a csatatérrül...~Éljen Mészáros
10084  9|                    Éljen Mészáros s éljen a nyakravaló!~Debrecen, 1849.
10085  9|                                  CSATÁBAN~A földön is harag,~Az égen
10086  9|                  vér és~Piros napsugarak!~A lemenő nap oly~Vad bíborban
10087  9|                  felhők közül~Bámul reánk a nap,~Rettentő szuronyok~
10088  9|           szuronyok~Füstben csillámlanak,~A sűrü lomha füst~Sötéten
10089  9|                Ágyúk bömbölnek, hogy~Reng a világ bele;~Te ég, te föld,
10090  9|                  Foly bennem, mint tüzár,~A vérszag és a füst~Megrészegíte
10091  9|                  mint tüzár,~A vérszag és a füst~Megrészegíte már,~Előre
10092  9|             BIZONY MONDOM, HOGY GYŐZ MOST A MAGYAR...~Bizony mondom,
10093  9|             Bizony mondom, hogy győz most a magyar,~Habár ég s föld
10094  9|               volt egy akaraton;~Most egy a lélek, egy a szív, a kar...~
10095  9|           akaraton;~Most egy a lélek, egy a szív, a kar...~Mikor győznél,
10096  9|                  egy a lélek, egy a szív, a kar...~Mikor győznél, ha
10097  9|                 sem, oh magyar?~Egy ember a haza, s ez halni kész,~S
10098  9|                 és szabad,~Amilyen senkié a nap alatt!~S én bátran állom
10099  9|                  alatt!~S én bátran állom a csaták tüzét,~Tudom, hogy
10100  9|                 csaták tüzét,~Tudom, hogy a golyó nekem nem vét,~Tudom,
10101  9|                nekem nem vét,~Tudom, hogy a sors őriz engemet,~Hogy
10102  9|              lenni, ki~Ha elleninket mind a föld fedi,~Megéneklem majd
10103  9|                diadalmadat,~Szabadság, és a szent halottakat,~Akiknek
10104  9|                  Meg kell, hogy érjem azt a szép napot,~Midőn áldásodat
10105  9|                    mit eltört láncunk ád, a nesz~Egy szabad nemzet imádsága
10106  9|                  Meg kell, hogy érjem azt a nagy napot,~Amelyért lantom
10107  9|                    Oh istenem, mi jólesik~A harci zaj után e dal,~Mikéntha
10108  9|              vagyok.~Eszembe jut dalodrul a~Költészet és a szerelem,~
10109  9|                   dalodrul a~Költészet és a szerelem,~Az a sok jó, mit
10110  9|               Költészet és a szerelem,~Az a sok jó, mit e két istennő~
10111  9|                    Emlékezet s remény, ez a~Két rózsafa ismét virít~
10112  9|                 hogy nem odafönn,~De lenn a földön van az ég.~Dalolj,
10113  9|               pacsírta, hangjaid~Kikeltik a virágokat;~Szivem mily puszta
10114  9|              PÉTER BÁTYA~Tíz katona esett a helységre,~Nem volt szükség
10115  9|              királyért hadakozunk mostan,~A hazáért fogunk állni sorban.~
10116  9|                sorban.~Nem királyért, sőt a király ellen,~Akit isten
10117  9|               nyomorba.~Teéretted megyünk a csatába,~Nemzetünknek drága
10118  9|           búcsuvétel végett.~Az anyák (ez a természet rende,~Isten őket
10119  9|          Elmenniök és még oda pedig,~Ahol a halál vendégeskedik.~Amint
10120  9|                    három fia vagyon,~Mind a három szép szál legény nagyon,~
10121  9|                szál legény nagyon,~S mind a három be vagyon sorozva~
10122  9|             sorozva~Katonának s ottan áll a sorba’.~„Hagyd el, anyjok,
10123  9|               nevemmel hárman~Lesznek ott a szabadság harcában.~Menjetek
10124  9|          szeretett cselédim;~Ha megjöttök a háború végin,~Nagy kedvem
10125  9|                     és ha odavesztek,~Fáj a szívem majd, de nem reped
10126  9|                 nem reped meg.~Szép halál a szabadságért halni,~Ahogy
10127  9|               gondolni,~Legszebb halál az a csatatéri,~Ahogy azt az
10128  9|                 kerekedtek,~Jó kedve volt a jó gyerekeknek;~Ugy mentenek
10129  9|                 gyerekeknek;~Ugy mentenek a halál utjára,~Mintha mentek
10130  9|                Olyat sóhajt, majd kiszáll a lelke,~Néz utána az ujonc-seregnek,~
10131  9|              könnyei peregnek.~E hát vége a sok cifra szónak?~Addig
10132  9|                   biztatólag,~Addig köpte a markát, mig aztán~Tyúkmadár
10133  9|                  mig aztán~Tyúkmadár lett a vitéz oroszlán.~Csúfolták
10134  9|                   Egy sziporkát sem felel a gúnyra.~Amit szólott, azt
10135  9|                drága áron,~S én ne legyek a véres vásáron,~Én itthon
10136  9|                Jólesik, hogy megértem ezt a kort,~Hol nemzetem lánc
10137  9|                  e szent munkát!~Elvágnám a két kezem két lábam,~Ha
10138  9|                  nőne,~Hogy mehetnék majd a harcmezőre!”~Szalonta, 1849.
10139  9|                  Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,~A szabadság régi
10140  9|            győznénk? hisz Bem a vezérünk,~A szabadság régi bajnoka!~
10141  9|                egy fehér zászló lengedez;~A kivívott diadal utáni~Békeségnek
10142  9|                   diadal utáni~Békeségnek a jelképe ez.~Ott megy ő,
10143  9|                   jelképe ez.~Ott megy ő, a vén vezér, utána~A hazának
10144  9|                megy ő, a vén vezér, utána~A hazának ifjusága mi,~Igy
10145  9|                  ifjusága mi,~Igy kisérik a vén zivatart a~Tengerek
10146  9|                Igy kisérik a vén zivatart a~Tengerek szilaj hullámai.~
10147  9|               bennünk,~S mily két nemzet! a lengyel s magyar!~Van-e
10148  9|             nemzet, ha egy célt akar?~Egy a célunk: a közös bilincset~
10149  9|                  célt akar?~Egy a célunk: a közös bilincset~Összetörni,
10150  9|        bérszolgáidat,~Hogy számodra innen a pokolba~Holttestökbül építsünk
10151  9|                  Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,~A szabadság régi
10152  9|            győznénk? hisz Bem a vezérünk,~A szabadság régi bajnoka!~
10153  9|                   nap vala!~Akkor, miként a férfigond,~Mogorva volt
10154  9|            Mogorva volt az ég,~Most, mint a kis gyermek szeme,~Szelíd
10155  9|              aggastyán feje,~Hófehér volt a föld,~Mostan miként az ifjunak~
10156  9|              ifjunak~Reménye, olyan zöld.~A légben akkor itt zugó~Golyók
10157  9|                  zugó~Golyók röpűltek el,~A légben most fejem fölött~
10158  9|                 énekel.~Láttunk itt akkor a síkon~Véres halottakat.~
10159  9|                   Véres halottakat.~S hol a holtak feküdtenek,~Most
10160  9|                vár!~Légy üdvezelve... hol a hős lakott,~A költő ottan
10161  9|            üdvezelve... hol a hős lakott,~A költő ottan lelkesedve jár.~
10162  9|                 jár.~Mily hős lakott itt, a nagy Hunyadi!~Mily lelkesűlés
10163  9|                  tetején,~Innen tekintett a jövőbe ő,~Ahonnan most a
10164  9|                  a jövőbe ő,~Ahonnan most a multba nézek én.~Itt pihené
10165  9|               fáradalmait,~Midőn elzúgtak a kemény csaták,~Melyek Konstantinápoly
10166  9|                  Konstantinápoly tornyain~A büszke félholdat megingaták.~
10167  9|            völgynek zöld ölén...~Itt lenn a vár; nem éri vihar~Még a
10168  9|                  a vár; nem éri vihar~Még a zászlót sem tornya tetején.~
10169  9|                  tetején.~El van rejtezve a világ elől~E szent magány;
10170  9|                   messziről fehér fejével a~Hegyek nagyapja, a vén Retyezát.~
10171  9|                fejével a~Hegyek nagyapja, a vén Retyezát.~2~Szólott
10172  9|                  vissza fogsz te jőni,~Ez a hitem volt, mi erőt adott,~
10173  9|               dőljek, hogy viselni bírjam~A négyszáz éves gyászt és
10174  9|                  most, hogy nem tud sírni a kő...~Örömkönyűimet hogy
10175  9|       Örömkönyűimet hogy ontanám!”~Felelt a vendég: „Sajnállak, szegény
10176  9|                nem Hunyadi.”~Szólt vissza a vár: „Én azzal törődjem,~
10177  9|                 Mi volt akkor s mi mostan a neved?~A név mulandó, változékony;
10178  9|                akkor s mi mostan a neved?~A név mulandó, változékony;
10179  9|                   ami~Örök, azt nézem én, a szellemet.~Nem a nevedről,
10180  9|                nézem én, a szellemet.~Nem a nevedről, hanem szellemedrül~
10181  9|                   s most~Te mentetted meg a magyar hazát!”~Vajdahunyad,
10182  9|                                           A SZÉKELYEK~Nem mondom én:
10183  9|                   harcolni mindegyik,~Hol a csata legrémesebben zúg.~
10184  9|                    Csak nem fajult el még a székely vér!~Minden kis
10185  9|              drágagyöngyöt ér.~Ugy mennek a halál elébe ők,~Amint más
10186  9|               kalapjaik~Mellé, s dalolnak a harc mezején.~Csak nem fajult
10187  9|                    Csak nem fajult el még a székely vér!~Minden kis
10188  9|                    Mennek, röpülnek, mint a szél, s üzik~Az ellenséget,
10189  9|                  üzik~Az ellenséget, mint a szél a port!~Csak nem fajult
10190  9|                   ellenséget, mint a szél a port!~Csak nem fajult el
10191  9|                    Csak nem fajult el még a székely vér,~Minden kis
10192  9|                 de nem magamért,~Pirúltam a magyar sereg miatt,~Hogy
10193  9|                  szabad,~De bánjék szépen a jó honfiakkal,~Különben
10194  9|                   Szándékszik ön kergetni a seregből,~És ez kemény vád
10195  9|                 hegyére~Tüzöm fel önt? ez a toll, istenemre,~Hegyesb
10196  9|                  toll, istenemre,~Hegyesb a tőrnél s lelkiismeretnél,~
10197  9|                 fáj neki~Még akkor is, ha a sír férgei~Cirógatják ott
10198  9|                férgei~Cirógatják ott lenn a föld alatt.~Kiírnám önt
10199  9|                 HALÁLÁRA~Végre megtörtént a~Rég várt viszonlátás!~Nincs
10200  9|                  Ezt is akkor láttam kinn a temetőben,~Mikor jó anyámat
10201  9|                   Mert körűlöveztek, mint a földet a nap~Lángoló sugári,
10202  9|               körűlöveztek, mint a földet a nap~Lángoló sugári, szent
10203  9|              távozátok?~Tudom, hogy áldás a~Sír nyugalma rátok,~De mi
10204  9|                  keservét,~Szerető szivök a sírban sem pihenne,~Egy
10205  9|               pihenne,~Egy bú lenne nékik a hosszú öröklét.~Isten veletek
10206  9|                Sírkeresztetekkel...~Olyan a két ága, mint két ölelő
10207  9|                                      JÖTT A HALÁL~Jött a halál, hogy
10208  9|                         JÖTT A HALÁL~Jött a halál, hogy elsöpörjön minket~
10209  9|                    hogy elsöpörjön minket~A föld szinéről, jött a döghalál,~
10210  9|              minket~A föld szinéről, jött a döghalál,~Reánk lehelte
10211  9|                  lelkéből~Azt sátándühhel a gonosz király.~Tombolt a
10212  9|                  a gonosz király.~Tombolt a vész irtóztató erővel~A
10213  9|                   a vész irtóztató erővel~A végitélet végórájaként,~
10214  9|        meghajoltunk, de el nem törénk!~Él a magyar még, áll a hon, s
10215  9|              törénk!~Él a magyar még, áll a hon, s hol egykor~Olyan
10216  9|                 egykor~Olyan halotti volt a hosszu csend,~Minő zajt
10217  9|              csend,~Minő zajt üt most ott a harcoló kard!~Minden csengése
10218  9|                Hogy létezel, s most tudja a világ:~Utósó voltál, s íme
10219  9|                világ:~Utósó voltál, s íme a legelsők,~Most még ők is
10220  9|                  tagja lett?~Méltóbb vagy a legdrágább koszorúra,~Mint
10221  9|                  De béfejezve nincsen még a munka,~Amelyet néked béfejezni
10222  9|                  kell.~Csak félig van még a csomó elvágva,~Mit szét
10223  9|                  élivel.~Majd akkor illet a koszorú téged,~Ha e munkát
10224  9|                  Félútadon vagy, fölértél a hegyre,~S könnyű már annak,
10225  9|                 aki völgybe mén.~Elő, elő a zászlóval, kezedben,~Egész
10226  9|                  jő.~Te vagy, hazám, most a világ vezére...~Mily nagy
10227  9|                                           A HUSZÁR~Szegény legény vagyok,~
10228  9|                                           A HONVÉD~Isten után legszebb
10229  9|             HONVÉD~Isten után legszebb és a legszentebb név~A honvéd-nevezet!~
10230  9|             legszebb és a legszentebb név~A honvéd-nevezet!~Hogy ne
10231  9|           iparkodnám hát megérdemelni~Ezt a szép nagy nevet?~Iparkodom
10232  9|              fölemelni téged, s lesujtani~A te ellenséged!~Sokat lesujtottunk
10233  9|              elvegyétek, amit érdemeltek,~A véres halálbért.~Ti vagytok,
10234  9|               istenátok.~Hanem hiszen ezt a földet ti teszitek~Ujra
10235  9|                űzünk titeket,~Űzünk, mint a szélvész a széjjelszaggatott~
10236  9|                    Űzünk, mint a szélvész a széjjelszaggatott~Rongyos
10237  9|                  hadd szúrjuk szíveiteket a~Szuronyunk hegyére,~Emlékezzetek
10238  9|          Szuronyunk hegyére,~Emlékezzetek a másvilágon is a~Honvédek
10239  9|              Emlékezzetek a másvilágon is a~Honvédek nevére!~Honvéd
10240  9|                  ragyogó szikrája~Szökken a szemembe,~Egy vagyok a végre
10241  9|            Szökken a szemembe,~Egy vagyok a végre föltámadt magyar nép~
10242  9|                 segítettem koronát leütni~A király fejérül!~Hej te király,
10243  9|               fényed?~Hej be tönkretették a szegény honvédek,~E rongyos
10244  9|                 szivemhez!~Hej az lesz ám a nap!... és mégse tudom,
10245  9|                  jobban:~Hazamenni-e majd a harc végén vagy itt~Elesni
10246  9|                harc végén vagy itt~Elesni a harcban?~Társaim arcáról,
10247  9|           elhullanak,~Én arról azt látom:~A hazáért halni legnagyobb
10248  9|                 legnagyobb boldogság~Ezen a világon!~Pest, 1849. június
10249  9|                                       FÖL A SZENT HÁBORÚRA!~Itt a próba,
10250  9|                 FÖL A SZENT HÁBORÚRA!~Itt a próba, az utósó~Nagy próba;~
10251  9|                   Minden ember lerója;~Ki a házból, ki a síkra,~Emberek,~
10252  9|                   lerója;~Ki a házból, ki a síkra,~Emberek,~Most az
10253  9|                   vagy győzedelmet~Nyerni a szent csatában.~Szent a
10254  9|                   a szent csatában.~Szent a csata, nem harcolunk~Királyért:~
10255  9|                  hogy megmentsen,~Eladtad a lelkedet.~De hiába volt
10256  9|                   lelkedet.~De hiába volt a vásár,~Elhihet’d:~Kit az
10257  9|                   meg.~Sok az orosz, nagy a száma,~Mi haszna?~Több lesz
10258  9|                  Mi haszna?~Több lesz ott a magyar; talán~Száz is jut
10259  9|                 Hála isten, minket hí ugy~A világ, hogy magyarok!~Ne
10260  9|                 Nem szúr által dárdájával~A vad kozák titeket;~Feleségink,
10261  9|                  előttünk,~Kockán van,~Ha a világ támad is meg,~Győznünk
10262  9|               Szörnyű idő, szörnyű idő!~S a szörnyüség mindegyre nő.~
10263  9|              Talán az ég~Megesküvék,~Hogy a magyart kiirtja.~Minden
10264  9|               Hogy is ne? villog ellenünk~A fél világnak kardja.~És
10265  9|              világnak kardja.~És ott elől a háború~Csak a kisebb baj;
10266  9|                 És ott elől a háború~Csak a kisebb baj; szomorúbb,~Mi
10267  9|                  szomorúbb,~Mi hátul áll,~A döghalál.~Be kijutott a
10268  9|                   A döghalál.~Be kijutott a részed~Isten csapásiból,
10269  9|                Leírni e~Vad fekete~Időket a világnak?~S ha lesz ember,
10270 10|                   csárda,~Sülyedj fenékig a sárba!~Befogadtad a rosz
10271 10|               fenékig a sárba!~Befogadtad a rosz legényt,~Megölte kincsemet,
10272 10|                     Fürge méh, te bejárod a ligetet,~Hogy szedhessed
10273 10|                                    IDA~1~„A kárhozat örök tüzére!~Ez
10274 10|                   ez ördögi;~Tegnap mondá a lány az esküt,~S ma csapodáron
10275 10|                Kiirtva lészen mindenestől~A mult, s további életem~Vad
10276 10|            Hullámzajába temetem.~Lerontom a hűség oltárát,~A vestaláng
10277 10|                 Lerontom a hűség oltárát,~A vestaláng hamvadjon el,~
10278 10|                   ábránd, balga hit!~Ezer a lány, ezerrel osztom,~Jövőmnek
10279 10|             Jövőmnek lepkenapjait.”~S mit a kétség setét betűkkel~Jenő
10280 10|                 éjjelében,~Miként rém áll a bűntanya,~Zord réme a szelíd
10281 10|                 áll a bűntanya,~Zord réme a szelíd erénynek,~Nemesb
10282 10|                 leány:~Jenőnek ajkán függ a kancsó,~Jenő függ lánynak
10283 10|                   üdvre! melynek édenéből~A hűtelenség kilöke,~Te vagy
10284 10|                hűtelenség kilöke,~Te vagy a szépségek szépsége,~Te vagy
10285 10|                 boldogabb~Nincsen halandó a földkereken.~Ott szívja
10286 10|                szívja ő az élet gyönyörét~A legszebb lánynak édes ajkiról,~
10287 10|                  S gyakran, midőn megtelt a kéjpohár,~Igy fél-enyelegve
10288 10|                 tudod nem alkudánk~- Mond a leány pajkos negédesen -~
10289 10|                 Jenőt, -~De szól szivében a mély szerelem:~Nem, én nem
10290 10|                   reménye mind hiába van,~A lány mint éjszak szüntlen
10291 10|               sivatag,~Mig lábaim elvégre~A sírba botlanak.”~És szólna
10292 10|                   És szólna még tovább is~A búcsuzó talán;~De hévvel
10293 10|             hévvel megszakasztja~Bucsúját a leány.~‘Nem ifju, menni
10294 10|                     én megyek el.~És most a búcsuóra~Végpillantásiban,~
10295 10|              Tudom, szived lángola,~De én a kéjleány,~Mint vágyakodhatnám
10296 10|             kéjleány,~Mint vágyakodhatnám a~Legtisztább szív után?~Eloltani
10297 10|                 Vagy jobb felejtsd örökre~A bűnös kéjleányt.’~S tovább
10298 10|                előtt az ifju,~Oltár előtt a lány.~S tán mondanom nem
10299 10|                    S az esküt nem zavarja~A bús emlékezet.~A megtisztult
10300 10|                  zavarja~A bús emlékezet.~A megtisztult kebelnek~Díja:
10301 10|           müvészet e kebelnek mindene,~Ez a kettő, melyért élnem kellene.~
10302 10|                  pályabért,~Hogy élhessek a hon- s a művészetért.~Kecskemét,
10303 10|                    Hogy élhessek a hon- s a művészetért.~Kecskemét,
10304 10|             Nyúgodalom, mely elszállottál a mi szivünkből,~Szállj ide
10305 10|                   Életet és örömet adnánk a férj s az apának,~S e kőnél
10306 11|           árjaiban.~Napjai így mulnak. Jő a lány gyakran elébe:~Haj!
10307 11|                  szalad életem át,~Mígnem a sír komor éjjele lát.~Oh
10308 11|                árva kebelt.~Vagy valamint a nap ridegen néz~Éjszak utósó
10309 11|                 kis csík, már elsiklanál?~A világért sem szabad!~Három
10310 11|                világért sem szabad!~Három a tánc s minden, ami jó!~S
10311 11|              három csókomat.~Ráadásul még a többihez~Tedd el a negyediket!~
10312 11|           Ráadásul még a többihez~Tedd el a negyediket!~Bizony isten
10313 11|               Végre - azt mondják, úgy jó a pénz,~Hogyha megszámlálva
10314 11|                   megszámlálva van;~Hanem a csók csak nem pénz talán?...~
10315 11|                 bolygó tűz az)~Éj ködében a p(usztában.)~Szatmár, 1846.
10316 11|                        AZ EMBERISÉG SORSA~A fának lombokat hoz a tavasz,~
10317 11|                SORSA~A fának lombokat hoz a tavasz,~Pest, 1847. március~
10318 11|                  fásító gondjait~Lerázni, a minap kedves sétálni vitt.~
10319 11|              kedves sétálni vitt.~Bolygék a főváros lármás utcáiban,~(
10320 11|                  zaj között vagyok vigan.~A természet nyugodt magányos
10321 11|                  De utcákon, holott, mint a champagnei bor~Az élet,
10322 11|                   champagnei bor~Az élet, a sürgő világ pezsegve forr;~
10323 11|              világ pezsegve forr;~Utcákon a lélek percenként újat lát,~
10324 11|           enyelegve lejt virágos kocsiján~A víg szórakozás, a szép könnyelmü
10325 11|                kocsiján~A víg szórakozás, a szép könnyelmü lyány.)~Jártam
10326 11|                lyány.)~Jártam föl és alá. A tiszta égi bolt~Magasról
10327 11|                   bolt~Magasról küldte le a napsugár-mosolyt;~De a forróságon
10328 11|                 le a napsugár-mosolyt;~De a forróságon koronként enyhite~
10329 11|             Tarkán hullámozott mindenfelé a nép,~Gyönyörködött szemem
10330 11|                 MURÁNY OMLADÉKAI~Itt állt a nagy, itt állt az erős Murány,~
10331 11|                  jő,~Mit még ad az isten, a nemzetek őre...~Pest, 1848.
10332 11|                               TOBORZÓ~Itt a zászló, csak, legények,
10333 11|              tégedet nem!~Ne látnám többé a napot, eget,~Csak láthatnálak,
10334 11|                    Harcolni vitézül!~Zeng a riadó szilajúl, komoran,~
10335 11|                 meg,~Bármilyen erős, nagy a szív a kebelben.~Ahány a
10336 11|               Bármilyen erős, nagy a szív a kebelben.~Ahány a magyar,~
10337 11|                  a szív a kebelben.~Ahány a magyar,~Tízannyi a morva,
10338 11|                  Ahány a magyar,~Tízannyi a morva, cseh, német,~Kik
10339 11|             szivárvány.~De mit pazaroljuk a szót? mi teszünk~Hallgatva...