Rész
1 1| könyűivel rebeg~Panaszt: szegény, szegény fiam!~?, 1840.~
2 1| rebeg~Panaszt: szegény, szegény fiam!~?, 1840.~
3 1| nyomába.~Sír az asszony, a szegény ártatlan,~Messze a férj
4 1| áldjanak!~O én irígylendő, szegény és~Mégis gazdag vagyok!~
5 3| könyét,~S bár megvetett, szegény, de nem boldogtalan,~Amig
6 4| örvénybe~Hanyatthomlok rohan, szegény.~Remény, remény, mért vagy
7 4| annyit szenvedett,~Mint szegény gyermeked,~Jobb annak odalenn.~
8 4| No hisz izzad még az is szegény!~Mert bizony már régen lehete,~
9 4| tél, fagy volt javába’.~A szegény lyány ment egy kis darabot,~
10 4| szerelmesen~Mosolygva hinti rám.~Szegény bohó! mit kandikálsz~Olyan
11 4| Én?~Mint gazdag városban szegény legény.~Másfél hete, hogy
12 4| szükecskén megélhessetek.~Szegény atyánk! ha ő ugy nem bizik~
13 4| hogy szerelmet nem ismer,~Szegény menyecske, még meg is ver.~
14 4| veletek,~Ki rosz gombát evett.~Szegény, szegény falusiak!~S kisvárosbéliek!~
15 4| rosz gombát evett.~Szegény, szegény falusiak!~S kisvárosbéliek!~
16 4| Megint nyaggatja csikóimat,~A szegény párákat,~Korbácsa csapásaival.”~
17 4| legény,~Tudjátok?~Hanem szegény~Fején~Ez épen a nagy átok,~
18 4| hon, e boldogtalan hon~Oly szegény és oly beteg.~És ti rablók!
19 4| koldulhassatok.~Amiként ti e szegény hazából~Magatok száműzitek:~
20 4| neki!”~Jaj neked Iluska, szegény árva kislyány!~Hátad mögött
21 4| Meg ne illesse kend ezt a szegény árvát.~Úgyis töri magát,
22 4| élünk?”~Nagy volt ijedsége szegény magyaroknak,~Minthogy a
23 4| Hogyne örűlt volna? ez a szegény vidék~Egyebet se’ terem:
24 4| vesztett országodat.”~„Hát szegény leányom, hát édes leányom?”~
25 4| cselekedett, amint megfogadta,~Szegény török basát kettéhasította,~
26 4| tudott venni lélekzetet szegény,~János leszállt róla és
27 4| hol?” felelt a menyecske,~„Szegény Jancsi bácsi!... hát el
28 4| rája:~„Sok baja volt biz a szegény teremtésnek;~Kivált mostohája
29 4| Ütötte lovait a fazekas, szegény,~A szekér azt mondta: nem
30 4| elszomorodának~Keserves halálán a szegény királynak,~S szomorúságokban
31 4| sem meri.~Pedig, pedig, szegény öreg,~Féltés hiába bánt;~
32 5| Oh de mért elősorolnom~E szegény hon vétkeit?~Lesz-e sors,
33 5| egyszer gyermeked hő könnyei.~Szegény anyám te!~Ez a vigasztalás
34 5| barátom!~Hamvadó testvére,~A szegény Etelke~Elvesztett vonásit~
35 5| irok,~Mivé lennének úgy a~Szegény kritikusok?~Időnként valamicske~
36 5| éhhalállal~Megy sírba sok szegény fiad.~Eperjes, 1845. április~
37 5| deríted is, de dőrited.~Szegény! Sajnállak... mert hisz
38 5| várhatok!~Szerelemmel a szegény költőre~Áldást hozni melyik
39 5| kincstárát, hogy~Gazdagítsam a szegény valót.~Pest, 1845. augusztus~
40 5| hogy ilyen a szerelem;~A szegény szivet halálra gyötri,~S
41 5| IMÁDSÁGOM~Elkárhozástól félt szegény anyám,~S talán féltése nem
42 5| vidéket még egy ifju lakja;~Szegény fiú, a legszegényebb szolga,~
43 5| senki fel nem költi.~És a szegény, az árva, árva szolga,~Tüntén
44 5| pillangó a költő lelke;~Szegény pillangó! neki megesett:~
45 5| Midőn élvezettel mereng a~Szegény költő mártirkoszoruján.~
46 5| rágják~És velőjét szíják~E szegény báránynak az~Éhes oroszlánok. - -~
47 5| ALKU~Juhászlegény, szegény juhászlegény!~Tele pénzzel
48 5| hazánk a török rabságot;~(Szegény Magyarország, szegény édes
49 5| Szegény Magyarország, szegény édes honom,~Be sokféle bilincs
50 5| ütötte,~Te vérzel, árva hal, szegény szivem!~Pest, 1845. október
51 5| Gyönyörüségesen ragyog.~Szegény hazám, szegény hazám te,~
52 5| Gyönyörüségesen ragyog.~Szegény hazám, szegény hazám te,~Neked kevés van
53 5| oh mi aljaslelküség! -~Szegény anyámra bosszut esküvék.~
54 5| nézek: látnom nem lehet~Szegény anyámat és testvérimet.~
55 5| áldja meg hát!~Felejtse el a szegény haramját.~Aki, aki...” itt
56 6| Kérlelhetlen karja~Letépi a szegény fák levelét,~A földre sujtja,
57 6| ébren a világon.~Álmában a szegény~Nem fázik és nem éhezik,~
58 6| oly jó dolgod van;~Majd e szegény magasabbról néz le rád,~
59 6| semmivé.~S szólt a tenger: „Te szegény teremtés,~Mit teszesz most,
60 6| itten a vész idejében nékem~Szegény madárnak fészket raktatok.~
61 6| szélvész volt szive bánata,~Szegény fiút messze ragadhatta.~
62 6| mért voltál csapodár?...~De szegény lyány, tán meg is bántad
63 6| hasad meg,~Amennyi érte a szegény Perennát. -~Őrizve Salgó
64 6| kezében kard,~Igy látni a szegény jó népet,~Igy ont majd vért,
65 6| hoz.~Mindegyre szenvedek, szegény félénk én,~És jókedvem virága
66 6| VOLT EGY SZEGÉNY FIÚ...~Volt egy szegény
67 6| SZEGÉNY FIÚ...~Volt egy szegény fiú,~Ki mindig éhezék;~Nem
68 6| csak néha vig?~Mert fél szegény, fél a fölébredéstől,~Azt
69 6| csak álmodik. -~Én vagyok e szegény fiú,~S te a talált kincs,
70 6| imádtunk;~Akármikor jött a szegény, minálunk~Vigasztalást és
71 7| Annak idejébe’.~De az idő a szegény jó asszonyt~Megviselte rútul,~
72 7| inséget lát.~Nem féljetek, szegény jó emberek,~Jön rátok is
73 7| keblének mennyei mannáját.~A szegény nép! olyan felhős láthatára,~
74 7| Ne űlj rá; ne hagyd itt szegény vén apádat!”~De felelt a
75 7| Ne űlj rá: ne hagyd itt szegény vén apádat!”~De felelt a
76 7| Menj te is, menj, hagyd el szegény vén apádat!”~De felelt a
77 7| között szóltam én hozzájok:~„Szegény Tisza, miért is bántjátok?~
78 7| Ne adja a balsors, hogy e szegény haza~Bajában reátok szorúljon
79 7| Hogy meghalt az anyám,~Szegény jó leányzó~Ugy gondot viselt
80 7| Mondj átkot koporsójokra!...~Szegény asszony, hogy tennéd ezt?~
81 7| ha nem kell halálod!”~Ha szegény utas jött, ezt mondta szívesen:~„
82 7| puszta, fegyverneki puszta~Szegény jó Zöld Marci halálát okozta,~
83 7| Sokat fáztam életemben,~Szegény testem sokat fázott,~De
84 7| nyargal~A bőszült paripa egy szegény lovaggal.~Kihányta nyergéből
85 7| vizet;~Torkig tele lett.~A szegény kis ürge~Egy darabig türte,~
86 7| szülőimet ekkép vigasztalák,~Szegény jó anyámmal fölfordult a
87 7| legény,~Ki nyakamon függött szegény,~Ott függ most az akasztófán,~
88 7| szerelem,~És siratálak tégedet,~Szegény pusztúló nemzetem.~De ennél
89 7| Isten áldja meg kendteket,~Szegény édesanyám beteg.”~Feleletet
90 7| megtölti~A szivet,~Hogy ez, szegény, szinte-szinte~Megreped.~
91 7| Lemorzsolom apródonként~Valahogy.~Szegény ember fia vagyok,~Az apám~
92 7| hogy a nagyvilág~Téged, szegény hazám te, meg se’ lát,~Hogy,
93 7| sajnálkozva távozik...~Ti szegény gazdagok, kiken ily~Rongyházi
94 7| nevöket.~És fejét már régen a szegény rab~Bilincsével zúzta volna
95 7| jut, neki-nekilódul,~És a szegény falun olyanokat ölel,~Hogy
96 7| volt s nem más.”~Nem más? szegény ember! gondold meg csak
97 7| lángja.~Sajnálatra méltó szegény kis leányka.~Azonban kinn
98 7| Meghala;~Azért gyászol,~Szegény~Éjszaka.~Csendesen a~Földre~
99 7| POLITIKUSOKHOZ~Lenézik a szegény költőket~Ez elbizott, kevély
100 7| szíveink telvék...~Az milyen szegény gazdagság!~Ez milyen gazdag
101 8| számlálva szenvedésim:~Szegény Gilbert, mennyit nem szenvede!~„
102 8| kiesik az írótoll kezembül:~Szegény Gilbert, mennyit nem szenvede!~
103 8| észre társok távollétét...~Szegény Gilbert, mennyit nem szenvede!~
104 8| milyen szép az élet!...~Szegény Gilbert, mennyit nem szenvede!~
105 8| Sorába...~Rimánkodott a szegény nép,~S hiába.~Állatoknak
106 8| csókolnám?~Csókokban nem szegény,~Nem is fösvény a szám.~
107 8| beteg hajnalt,~Beteg most szegény,~Oly halványan üldögél ott~
108 8| testeikkel.~Oh én hazám, oh én szegény hazám!~Minek nevezzem azt
109 8| ellenségünk~Egész világ, látom én;~Szegény magyar, be magad vagy~Ezen
110 8| Hogy magunk is megsajnáljuk~Szegény nyomorultakat!~Pest, 1848.
111 8| szenvedtenek~A nagy uraságok,~A szegény nép meg szenvedett~Húzzavonjaságot,~
112 8| magyarnak~Borát, étkét falták,~A szegény magyar nemzetet~Veszettül
113 8| kegyelmesen~Gróffá tette érte.~Szegény király, szegény király...~
114 8| tette érte.~Szegény király, szegény király...~De vigasztalódjál,~
115 8| haltál meg, mint Mózes?...~Szegény barátom, hogy meg nem ölelhetlek!~
116 8| Vive la République!”...~Szegény barátom, hogy meg nem ölelhetlek.~
117 8| év a legdicsőbb lap!...~Szegény barátom, hogy meg nem ölelhetlek.~
118 8| mely egy világot táplál!...~Szegény barátom, hogy meg nem ölelhetlek.~
119 8| szellemre és kardra!...~Szegény barátom, hogy meg nem ölelhetlek.~
120 8| feketesárga,~Avval mentek szegény Olaszországra!”~Huh még
121 8| elvérzett egy nap egymásután.~A szegény magyarok leverve zokogtak,~
122 8| valóban,~Oly kísértetszerűek?~Szegény család, szegény család!~
123 8| kísértetszerűek?~Szegény család, szegény család!~Az ágy fejénél űl
124 8| ejtett~E gyermek ajaka?~Szegény apa!~Tartóztatá magát,~De
125 8| mit napestig hordotok,~Szegény, szegény szeretteim.~Én
126 8| napestig hordotok,~Szegény, szegény szeretteim.~Én istenem,
127 8| asszony s ment az úri pár.~Szegény kisded te ott a kocsiban!~
128 8| Pólyája vén kopott ruha,~Szegény asszonynak gyermeke...~Hm,
129 8| az marad.~Ki lesz apád, szegény kicsiny gyerek?...~Ki? Én
130 8| ilyen szégyent hoz reám!~Szegény vagyok, de koldulásra~Nincsen
131 8| nevezte.~Sok szennvedése volt szegény fiúnak,~És napról-napra
132 8| durvább üldözések~Jutottak a szegény fiúnak,~És ő naponta jobban
133 8| Mily jól esett ez a fiúnak,~Szegény fiúnak milyen jól esett!~
134 8| Árnyékot és gyümölcsöt,~Szegény rövidlátó fiúk ti!~De majd
135 8| hívatalt,~De jöttek hozzá szegény emberek,~És meghivák őt
136 8| éljen-e~És sohase’ magáért?~Szegény fiu te, mikor élsz magadnak,~
137 8| uralkodni csak vakokon lehet.~Szegény, szegény nép, mint sajnálom
138 8| vakokon lehet.~Szegény, szegény nép, mint sajnálom őt,~S
139 8| állani szivemben,~Mint a szegény kunyhó falán a szentkép,~
140 8| úgy is azt a kínt,~Mely a szegény asszony szivét~Ezer körömmel
141 8| Vajon mi lett belőled,~Szegény árvám, szegény fiam?...~
142 8| belőled,~Szegény árvám, szegény fiam?...~Ki tudj’, a szükség
143 8| Kérdezte: emlékeznek-e~Ama szegény családra, mely~Ott fönn
144 8| egy jámbor öregasszony,~„Szegény menyecske, olyan szép teremtés~
145 8| Fájt, fájt, nagyon fájt a szegény öregnek,~Hogy nem lelé meg,
146 8| népek közt a föld kerekén.~Szegény, szegény nép, árva nemzetem
147 8| a föld kerekén.~Szegény, szegény nép, árva nemzetem te,~Mit
148 8| maga gazdaságát...~Csak a szegény szereti hazáját.~Édesapám,
149 8| Merre jártok, merre késtek?”~Szegény haza, fiaidat~Hasztalanúl
150 8| Be összeolvadt a számunk!~Szegény jó Magyarországunk,~Csupán
151 8| ezek jámbor koldúsok!...~Szegény golyhók, mit busúltok?~Jól
152 9| köténye,~Mint kelmednek, szegény Panna néne.~Hogyne sírna?
153 9| Felelt a vendég: „Sajnállak, szegény vár,~Hogy örömedet el kell
154 9| az átok énnékem,~Melytül szegény szívem csakhogy nem reped
155 9| A HUSZÁR~Szegény legény vagyok,~Nincs semmi
156 9| fényed?~Hej be tönkretették a szegény honvédek,~E rongyos legények.~
157 10| Márvány-leány, te, mégis, fölhevít!~Szegény fiú! eljártak az idők,~De
|