Rész
1 1| leng, s feledem keservem,~Hogyha te zengesz.~Zengj! - Ha
2 1| A szenvedések altatója hogyha jő~S átszenderíti lelkemet~
3 1| ád.~3~Zajos órák mámora~Hogyha széjjellebben,~Dúl a régi
4 1| TÖRÖK GYULA EMLÉKKÖNYVÉBE~Hogyha messze lészek tőled vettetődve,~
5 1| mint az őszi nap sugára,~Hogyha vész a láthatárra kelt.~
6 1| csalogány;~És te lengsz előmbe, hogyha sujta bánat,~S hogyha keblem
7 1| előmbe, hogyha sujta bánat,~S hogyha keblem éjén kéj koránya
8 2| csoroszlya~Az ugart fölhasogatja?~Hogyha magot nem vetsz bele,~Csak
9 2| az isten, s tudni fogja, hogyha él:~Mit szenvedtem, s te
10 3| virág ne’kül mit ér az ág?~Hogyha pusztán s szárazon a törzsök
11 3| élvet ad;~S mi ad élvet, hogyha nem bor és leány?~Éljen
12 3| Szállni csillagok fölé?~Hogyha őt a sors haragja~Földön
13 3| Nincs a fokos a kezemben,~Hogyha kéne verekednem;~Nyerges
14 3| életem,~Ezer bajba keveredem,~Hogyha leányszemem volna,~Egy pár
15 3| Azaz rágyujtottam volna,~Hogyha már nem égett volna.~A pipám
16 3| kivánod,~Azzá testesülni lásd.~Hogyha kell hír: minden hangod~
17 3| osztozhatnak~A borostyánlombokon. -~Hogyha kincs kell: mind megannyi~
18 4| tengerét;~Ugyis ki tudja? hogyha hallnád~Lelkem kiáradó fájdalmát:~
19 4| Még ma úgyis kipiroslik,~Hogyha nem egyébtől:~A kardomról
20 4| tréfa volna,~A felhőből hogyha folyna~Boreső -~Volna! itt
21 4| a malom jól nem megyen:~Hogyha nincs nedv, ami hajtsa,
22 4| mondtam a malomról... én bizon~Hogyha présbe csavarítnak sem tudom.~
23 4| rózsaerdő~Koszorúzná a telet.~S hogyha földobnám az égre~Szívemet,~
24 4| SÍROM~Hogyha én majd meghalok,~Nem leszen
25 4| ijedve kelnek légi útra,~Hogyha a nád a széltől meglebben.~
26 4| mily érdekes hallgatni, hogyha szól~Trágyárul, béresekről,
27 4| fut.~Fogj tollat és írj, hogyha van erőd~Haladni, merre
28 4| rendelék az istenek,~Mert hogyha vas lett volna a fogam,~
29 4| órájának.~A költő ír, csak hogyha kedve tartja.~A képiró,
30 4| tudom,~Szívesen fogadja.~S hogyha szép lyányt kaphatok:~-
31 4| küldöd?~Mi lesz belőlem, hogyha többé~Nem láthatok lyányt
32 4| nekem;~Hanem mi haszna? hogyha most~A száraz kortyokat
33 4| Mit mondjak felőletek?~Hogyha volnék tűz: kiégetnélek,~
34 4| bátorságod,~De mi haszna? hogyha erőd vele szállott.~Bízd
35 4| talán mostanság is futna,~Hogyha a huszárok el nem érték
36 4| Háladatosságból én mindent megteszek,~Hogyha kedved tartja, feleséged
37 4| soha jó szemet nem vetett.~Hogyha nem ment dolgom a maga rendiben,~
38 4| árvái.~Már gyerekkoromban hogyha őt láthattam,~Egy turós
39 5| lesz őt meglátogatnom;~S hogyha tőle száz mérföldre lennék,~
40 5| felelek.~Örültem egykor, hogyha jöttenek,~Most, hogyha mennek,
41 5| hogyha jöttenek,~Most, hogyha mennek, szívesebben látom.~
42 5| szülő~Letészi bölcsejébe.~És hogyha meghalok, ohajtásom csak
43 5| nálad?~Add vissza, kérlek, hogyha megtaláltad.” -~Oh nincs
44 5| találtam drága életed!~De hogyha az enyém kell: íme vedd!...~
45 5| mulattatják.~S azt kell még látni, hogyha szép időben~Sétára kél a
46 5| Haladása,~Mint lábának, hogyha táncol -~Hogyha táncol,
47 5| lábának, hogyha táncol -~Hogyha táncol, a mozgása!~Hanem
48 5| ABLAKODBÓL HOGYHA...~Ablakodból hogyha kitekintesz:~
49 5| ABLAKODBÓL HOGYHA...~Ablakodból hogyha kitekintesz:~Kertet látsz
50 5| kivánok,~És jó reggelt, hogyha este van.~Isten hozott!
51 5| tér, nincsen itt időköz,~Hogyha szárnyam fölkerekedik;~A
52 5| csak egy, csak egy esetben:~Hogyha rászáll szép tekinteted.~
53 5| Szeret-e hát avvagy nem szeret?~Hogyha visszatérünk a leánytól~
54 5| mindnyájan várnak énrám, hogyha késem.~Csak egyet sajnálok:
55 5| szívemtől melegszik ő?~És hogyha siromba leűzni fog a sors,~
56 5| Mennydörgő jelszódat elkiáltod.~Hogyha majd villámlasz s mennydörögsz,~
57 5| felele: „Kezem neked adom,~Hogyha teljesíted három kivánatom.~
58 5| göncölszekere,~Ezen űljek, hogyha megyünk esketőre.~Ha teljesíted
59 6| fürödjél bennem... üdvezűlök,~Hogyha kebled megcsókolhatom.~Jőj
60 6| kezdette ez:~„Hah, istenemre, hogyha átkozódva~Ily szép vagy,
61 6| mer moccanni és morogni, hogyha~Kompolti Péter ezt kiáltja:
62 6| óriása,~Mesés nagyságban... hogyha nyugoszol,~Meglátja széles
63 6| nem jött megmentőnek,~És hogyha ő nem jött, ne jőjön senki
64 6| megáldva,~Legyek megszentelve.~Hogyha már hallottam~Szárnyad csattogását,~
65 6| Gondolsz-e rám, angyalom?~Hogyha neked nem kellek,~Ne kelljek
66 6| szellő, egy lehellet;~De hogyha összeolvad, összenő, ha~
67 6| Koszorúi takarák. -~Lyányka, hogyha visszagondolod~E dicső kort:
68 6| Most tél van, hideg tél.~Hogyha már nem szeretsz,~Az isten
69 7| Mert eledelt nem kap, és hogyha csak~Rápillant borára,~Megátkozza
70 7| vajmi szebben~Tünik föl, hogyha távol nézheted.~Miért tanultam?
71 7| gyermekek.~És néztem őket, hogyha jöttek~Mint haragos vad
72 7| Élet-halálra vívjanak.~És néztem, hogyha virrasztott a~Beteg ifjú,
73 7| lovára?~Ha meg kell halnom, hogyha most halok meg,~Jőj el sietve,
74 7| tudom, hogy éjjelenként,~Hogyha férjed mélyen alszik,~Te
75 7| keblem dagad. -~Siromra, hogyha meghalok,~Ültessetek virágokat.~
76 7| jól szavaimat. -~Siromra, hogyha meghalok,~Ültessetek, virágokat.~
77 7| szellemhangokat. -~Siromra, hogyha meghalok,~Ültessetek, virágokat.~
78 7| szép dalokat. -~Siromra, hogyha meghalok,~Ültessetek virágokat.~
79 7| álmakkal mulat. -~Siromra, hogyha meghalok,~Ültessetek virágokat.~
80 7| Menj a pokol fenekére!~Hogyha mint koldús járod be~A földet
81 7| Oh a föld boldog lehetne,~Hogyha rajta te nem volnál,~S míg
82 7| leányka,~S az én szivemnek hogyha volt is foltja,~Leégeté
83 7| Hát ha még lenn volnék, hogyha ott lenn~Híznék rajtam testi-lelki
84 7| híred sem hallja az ember.~Hogyha magába fogadt az öröklét
85 7| mért késel szólni levélben?~Hogyha pedig görcs bánt, menj a
86 7| VÁNDORLEGÉNY~Hogyha üres az embernek~Zsebje:
87 7| kedvesem.~Te előtted elpirúlok,~Hogyha dícsérsz engemet,~Oh mert
88 7| másik is lehet.~Jóbarátom, hogyha tréfálsz,~Fordulnál más
89 7| Ugyanaz a hely...~Vegyétek ki, hogyha~Meghalok, barátim,~S égessétek
90 7| sziklák, erősek a falak...~És hogyha nem volna sem egyik, sem
91 7| mint tán senki más nem,~Hogyha intél, én szót fogadék,~
92 7| S érted teszek majd, hogyha tenni kell!~Koltó, 1847.
93 7| Könnyebb lesz talán halálok,~Hogyha azok néznek rájok,~Akik
94 7| bármi szép, csak álom,~S hogyha ma nem, holnap elmulandó;~
95 7| is pedig leírva mi lenne,~Hogyha nem az, ami legfontosabb
96 7| rád:~Meglátod az ókort, hogyha még nem látád,~Réki karosszékek,
97 7| hasadtára.~Ki teremne talpon, hogyha nem Borbála?~Borbála kisasszony,
98 7| tudhatod.~Milyen gyönyör, hogyha fölnyitom könyvemet!~Mintha
99 7| sors ily kemény törvényt.~Hogyha nem sajnálnám az útiköltséget,~
100 7| elvolt nélküle, el is lesz.~„Hogyha vétek,” ugymond, „a közügyi
101 7| röpűlni fogsz, ki az ablakon,~Hogyha vonakodol szót fogadni vakon;~
102 7| hiába, nem tehetek róla...~Hogyha mégis szállni tudnék,~Mint
103 7| kettő,~És mi hasznom benne?~Hogyha mindent elbeszélnék,~Szívem
104 7| sem hagylak már ezentul,~Hogyha csak te~Ki nem kergetsz
105 7| Láss boldogságomban is,~Hogyha láttad bánatom.”~„Maradok,
106 7| bokrétába,~És ezt a leányka,~Hogyha felkel,~Ablakában látja~
107 8| fölvirul.~Mivel felelsz majd, hogyha egykoron~Az, aki küldött,
108 8| néha-néha,~Csak olyan az, mint hogyha engemet~A szomjuság bánt,
109 8| Szabadságot nem akarnak;~Hogyha egyszer a raboknak~Akaratja
110 8| nagyon ismerte,~Jel-adó volt, hogyha mentek ütközetre,~Föl is
111 8| Nem is értett hozzá,~S hogyha értett vón is, szavát~Nem
112 8| szentelt küszöbre,~Mert hogyha egyszer átlép és kijő majd,~
113 8| mint a lyány,~Ríva fakadsz, hogyha magyar a hited,~Ha hazádat
114 8| rabszolga is kész~Fáradni, hogyha megfizetnek érte.~Én díjkivánat,
115 8| elhíztam nagyon,~S elűznek, hogyha koldulok,~Elűznek a kegyetlen
116 8| volt.~Mint vágya hozzá, hogyha reggelenként~Elhagyta őt,
117 8| jó ruha~Csalá őt vissza, hogyha útnak indult,~Hogy elbujdossék
118 8| mint ember beszéltem,~És hogyha egyszer már~A szolga emberré
119 8| küzdtek érte oly sokan,~És hogyha kell, elvérzenem,~Mint elvérzettek
120 8| lakója és imádkozik;~De hogyha telve volna szívem,~A legdicsőbb
121 8| ön hirét~A cenzurának?... hogyha nem,~Hát megmondom, mi az?~
122 8| dob rájok,~S zászlajához hogyha odaállnak,~Nyomorért csak
123 8| kicsiny ne lenne~Éretted, hogyha te~Örömet lelsz benne,~S
124 8| ami~Gyötrelmesen nem sért,~Hogyha te fájlalod~Annak veszteségét,~
125 8| Az is ugy lesz feleségem,~Hogyha megkér nagyon szépen.~Jó
126 8| mindnyájan itt veszünk is,~Előre!~Hogyha el kell veszni, nosza,~Mi
127 8| méltóképen a királyt?~Oh, hogyha szétönthetném köztetek~Azt
128 8| S szólj erősen, lantom, hogyha~Már utósó e dalod;~Hirtelen
129 9| megörökíteni.~Csak azt ajánlom, hogyha még leszen~Szerencsétlenségünk
130 9| tőle!... édes jó szülőim~Hogyha megéreznék fiuknak keservét,~
131 11| mondják, úgy jó a pénz,~Hogyha megszámlálva van;~Hanem
|