Rész

   1  1|      együttlétünk édeni napjainak.~Ámde az a földnek bármely részére
   2  1|              Nem kegyel. Csak vers, mit az árva ifju~Nyerhete tőle.~
   3  1|                            ELVÁLÁS~Vert az óra,~Halnak a remények,~
   4  1|        keblemnek~Éjjelét üzé szét.~Vert az óra!~A szörnyű itélet:~„
   5  1|              kékellő homályán~Bájjal ég az arany esti csillag;~A leányka
   6  1|              volt tebenned múlatásom,~S az órák mint a nyíl röpűltenek,~
   7  1|      mennyországon~Angyalnak adnak csak az istenek.~Édenben éltem üdvözűlöttképen~
   8  1|                 a gyermek-~Ifjunak.~Hol az életüdv örömvirági~Nyíltanak.~
   9  1|                                         AZ ŐRÁGYHOZ~Égig emeljen bár
  10  1|                 legyen első rang rangom az isten után;~S bár csak azért
  11  1|            hajlik öledbe fejem;~Hisz te az inségnek mikor éje boronga
  12  1|               enyhet adál.~Enyhet adál! az ölő vad kínok örömtelen
  13  1|            Szenvedém nagy kínjait;~Jött az éj szelíden végre,~S könyörűlve
  14  1|                 talán~Majd égi való jön az álmak után.~?, 1840.~
  15  1|                 Melyet lefutnom rendele~Az ég, ohajtom én kunyhód homályiban~
  16  1|               Nem válladon... szivedben~Az óriás teher.~2~Hová, hová
  17  1|               óriás teher.~2~Hová, hová az égi úton,~Darusereg;~Azért
  18  1|               ló sem jutna nyomába.~Sír az asszony, a szegény ártatlan,~
  19  1|                  S fényesítni oly nehéz~Az istenátkozta.~„Hej, jobb
  20  1|               alak,~Mint a feleséged.~Ő az, ő! az ártatlan férjhagyta
  21  1|              Mint a feleséged.~Ő az, ő! az ártatlan férjhagyta nő.~
  22  1|              Szeretlek oh, barátom, míg az élet~Köréből a halál a sírba
  23  1|         szemekkel -~Hűtelen lány! képed az.~Haj, nélkűle nincsen élet!~
  24  1|               mennyverte Prometh keblin az éhes ölyü?~Meddig nyűgöz
  25  1|                Hesper-tüzű tekintete;~S az érzemény, mely lelkesítve~
  26  1|                 ömlő dalra kelt.~Lejárt az év, s a fáradatlan~Idő uj
  27  1|       karjaimban.~És hervad a fantázia,~Az istenítő boldogságnak~Ekkép
  28  1|              csendes éjeken.~És e sugár az ő szép szelleme!~Az angyalok
  29  1|               sugár az ő szép szelleme!~Az angyalok között ott múlat
  30  1|              előre a jövő felett:~Midőn az alkotó székéből int,~S a
  31  1|                 tavasznak jövetén.~Ámde az új természetnek~Ébredő hangezrede~
  32  1|               van,~S mégis messze tőlem az.~A kedvelt árnykép elébe~
  33  1|           berekben,~S tiszta zajjal jár az ér;~Egy boldog szerelmü
  34  1|             DALA~Németből Claudius után~Az ékes nappali csillagzat~
  35  1|        Gyümölcsfánkhoz közel;~Itt jóizű az étel este,~S legtágasabb
  36  1|                dal kivesz,~Még csak itt az agg falak körében~Egy tücsök
  37  1|          Megnyugodni ősfedél alatt.~Itt az erdőkoszorús tetőkön,~Az
  38  1|                az erdőkoszorús tetőkön,~Az enyészet töredékiben,~Hol
  39  1|              üregén át~Csillog szomorún az esti fény,~Az atyának ott
  40  1|          Csillog szomorún az esti fény,~Az atyának ott talán könyűje~
  41  1|               ellene.~Béke veled! szólt az őszűlt bajnok,~Átövezve
  42  1|               meg sziklavára teremében,~Az örömkönyűt siró atyát~És
  43  1|         harctrombita~Csataménre pattant az atya.~Elhamvadtak a hatalmas
  44  1|                 szüle!~Hamvveder, szánt az emlékezetnek,~Halhatatlanság-igérő
  45  1|              nemes kebelt,~Eltűnt, mint az őszi nap sugára,~Hogyha
  46  1|                  Ó a puszta föld ez nem az én hazám;~Itt a bús valónak
  47  1|           szívnek dobbanása gyúlad,~Ott az ideál!~Ott lebegsz előttem
  48  1|                  szép alak!~Ott lebegsz az alkony elhaló tüzénél,~S
  49  1|           Lelkesűlt idegről száll feléd az ének,~Forró érzeményim szállanak
  50  1|               ül, titkos könyv kezében,~Az életkönyv ez; benne két
  51  1|                  benne két lap a mienk,~Az egyiken borongó gyász vonúl
  52  1|                 Gyermekéveim után:~Mert az ajak édesebb volt,~Mert
  53  1|                 ajak édesebb volt,~Mert az ajkon szebb pir lángolt,~
  54  1|            Melyet nyujta szép leány.~És az évek ballagának,~És fejemben
  55  1|             ballagának,~És fejemben ért az ész,~S jóra jöttem valahára!~
  56  1|                száll egéből ideálom,~És az ott - mely rózsaszál?~Ah
  57  1|              HUSZÁR~1~Ló dobog, por kél az úton,~Zeng a harsány trombita:~
  58  1|             vigyázz leányom édes,”~Mond az aggódó anya,~Nehogy ez vagy
  59  1|             aggódó anya,~Nehogy ez vagy az lakunkból~Vélek elvándorlana.”~
  60  1|           zenéje,~A függöny felrepűl,~S az arcokon kiváncsiságnak~Csendes
  61  1|               oh midőn szavak születnek~Az ajkak bíborán,~Nem, így
  62  1|                a zajongó nép között áll~Az ifju mereven,~Ah érzeményi
  63  1|               És benne lángoló szerelme~Az illatos virág.~2~A barnaleples
  64  1|              Nyugalmat osztogat,~De ah! az ifjunak~Nyugalmat az nem
  65  1|                ah! az ifjunak~Nyugalmat az nem ad.~Zajló küzdés szivén,~
  66  1|              sző.~„El, el! meglátni őt,~Az égi szép szemet.~Amelynek
  67  1|               Legszebbje tégedet,~Minőt az ég csupán~Egyszer teremthetett!”~
  68  1|                Egyszer teremthetett!”~S az ifju elsiet~Szerelme vágyiban~
  69  1|           kárpitok!~Szivszaggató, miket~Az ijfu látni fog.~Csók és
  70  1|                új érdemkoszorút arat.~S az ifju? ... Az ifju tetszés-zaja~
  71  1|      érdemkoszorút arat.~S az ifju? ... Az ifju tetszés-zaja~Fel-felzeng
  72  1|                       LEHEL~1~Mennydörg az óriás kürt~Lehelnek ajakán.~
  73  1|           riadva~A szélvészhangú kürt~S az alemann seregre~A dúló szittya
  74  1|             tört.~S vérnek patakja árad~Az eltiport mezőn,~Kietlen
  75  1|                  És haj fordít a kockán~Az inda-végezet,~És haj a magyaroknak~
  76  1|                 jégesőben.~Még dúl soká az ütközet,~Még diadal nem
  77  2|              Együtt vándorlanak.~De míg az ifju megy~Csüggedt lépésivel,~
  78  2|            patak~Gyorsan sikamlik el;~S az ifju ajkain~Míg néma csend
  79  2|            ajkain~Míg néma csend honol,~Az illanó vizár~Vig hangokat
  80  2|               danol.~A hegysor elmarad;~Az ifju s a patak~Sík róna
  81  2|                 Míg gyors szökés között~Az ifju dalt zeneg.~Az elnémult
  82  2|              között~Az ifju dalt zeneg.~Az elnémult patak~Honát vesztette
  83  2|               haszna, hogy a csoroszlya~Az ugart fölhasogatja?~Hogyha
  84  2|          begyógyul, s minden újra jó.~S az emberszív ha egyszer megreped:~
  85  2|               nékem, jóbarát!~Jó, minőt az isten többé sosem ád;~Te
  86  2|             ölelés közt összeforr.~S él az isten, s tudni fogja, hogyha
  87  2|              bajtárs, mit szenvedél;~Él az isten, aki annyi bánatért~
  88  2|           termett a bora?~Savanyú, mint az éretlen vadalma.~Csókolja
  89  2|           éretlen vadalma.~Csókolja meg az ajkamat szaporán,~Édes a
  90  2|             savanyú bor... édes csók...~Az én lábam idestova tántorog;~
  91  2|                 Úgyis kemény ágyam lesz az éjszaka,~Messze lakom, nem
  92  2|           darúid V betűje szállt;~Midőn az ősi háznak küszöbén~A búcsu
  93  2|             összejártam én.~A nagyvilág az életiskola;~Verítékemből
  94  2|               oly göröngyös, oly kemény az ut,~Az ember annyi sivatagra
  95  2|            göröngyös, oly kemény az ut,~Az ember annyi sivatagra jut.~
  96  2|                 enyhe bölcsőm lágy ölén~Az anyatejnek mézét ízlelém:~
  97  2|                    Hűtelen lyány, képed az!~Nincs tehát a nagyvilágon,~
  98  2|           vigyázzon magára,~Vagy inkább az oldalbordájára;~Fiatal is,
  99  2|              nem kell hallanom?~Szomorú az eset, ha úgy vagyon;~No
 100  2|                  Öcsémuram! mit gondol, az égre?~Az én öregem ezt már
 101  2|         Öcsémuram! mit gondol, az égre?~Az én öregem ezt már túllépte...”~‘
 102  2|                 van mondva, tudja.’~Így az agg szomszéd jó indulatja~
 103  2|                 Megtudni, hogy mi ennek az oka,~Öccseura hozzája ballaga.~
 104  2|               világ dicső folyása...~És az élet... és a szép világ...~
 105  2|                    és a szép világ...~S az igazság védpalástja, mely
 106  2|               igazság védpalástja, mely az~Üldözöttnek menedéket ád;~
 107  2|              leng alá a mély vadonra,~S az út majd jobb-, majd balra
 108  2|               Ha lángjaiknak hinni fog?~Az égi fények ezredénél~A lyányszem
 109  2|              Szinésszé lettem. Megkapám~Az első szerepet,~S a színpadon
 110  2|            ajkim~Zengenek;~Egyszersmind az ég is~Hallja meg.~Hosszan
 111  3|             hideg tél~Közepe,~Zúgolódik az idő kinn~Ízibe.~Zúgolódjék!
 112  3|                piros menyecskék~Ajakán?~Az hevíti ám az embert~Igazán.~
 113  3|         menyecskék~Ajakán?~Az hevíti ám az embert~Igazán.~Háborogj
 114  3|           Nehogy neki mutassuk meg, hol az út.~A búbánat gonosz vendég,
 115  3|                a napfény, mennyei,~Mely az élőfán a lombot neveli.~
 116  3|                kül, virág ne’kül mit ér az ág?~Hogyha pusztán s szárazon
 117  3|                A ház mögött pedig terűl az ól,~Honnan juhoknak bégetése
 118  3|            pásztornéra titkon foga fájt~Az úrfinak, s én éhezém a nyájt.~
 119  3|             Apasztanád ki bár!~3~Eljött az ősz; a part virága~Hervadva
 120  3|        csermelyár habjába.~Eljött a bú; az élet kéje~Kihalva fúl a
 121  3|                                         AZ ELSŐ DAL~Kit a dal istene~
 122  3|             társai,~Tinéktek szentelem.~Az érzet kútfeje~A dagadó kebel;~
 123  3|                 e~Szent templomába lép,~Az, illő, hogy legyen~Főben,
 124  3|              legyen~Főben, kebelben ép;~Az elme éjjele~S a megromlott
 125  3|         álmainkat~Éjente festi égi kéz;~Az álom ablak, melyen által~
 126  3|             lángra lobbant~Meleg keblén az ifjukor,~S a dal malasztos
 127  3|                vére forr.~Lantot ragadt az ifju karja,~Lantjának adta
 128  3|                 drága nap.~Pokollá lett az érzelemláng,~És ő a lángban
 129  3|           lángban martalék;~A földön őt az életfának~Csak egy kis ága
 130  3|                  Soká igérte őt éltetni~Az ég... vagy álmunk is hazud?...’~„
 131  3|            álmunk is hazud?...’~„Anyám, az álmok nem hazudnak;~Takarjon
 132  3|                                     JÖN AZ ŐSZ...~Jön az ősz, megy
 133  3|                       JÖN AZ ŐSZ...~Jön az ősz, megy a gólya már,~Hideg
 134  3|               Érted, mint a nyár, égett az.~S vajjon akihez röpűltél,~
 135  3|              lépteit,~Leplezve gondosan az élet terheit.~Szép álmot
 136  3|         pártfogója van,~Mert pártfogója az, mi neki üdvöt ád,~Szeretni
 137  3|            gyöngy ha van tán dalaimban,~Az csak ott terem.~Bűnnek éje
 138  3|                              ÉN~A világ az isten kertje;~Gyom s virág
 139  3|               kertnek egy kis magja,~De az úr ha pártom fogja:~Benne
 140  3|              szűzen égnek~Szent oltárúl az erénynek~El nem romlott
 141  3|                 Egyenes!~Szavaimmal egy az érzet,~Célra jutni álbeszédet~
 142  3|                 Tétovázva nem keres.~És az ég szivem földébe,~Drága
 143  3|                                         AZ UTÓSÓ ALAMIZSNA~A költő
 144  3|               voltak ők,~Együtt bolygák az életet.~Fa, mint most, akkor
 145  3|              Elszenderűlt e hangokon.~S az ég, a barna, haragos,~Midőn
 146  3|                emberek közé mene.~Tudá: az emberszív kemény;~De vélte:
 147  3|           vihart elaltatá,~És földeríté az eget,~Elandalító húrjain~
 148  3|                eget,~Elandalító húrjain~Az ének újra zenegett.~De melyet
 149  3|                nyögé- nem tudni, hol? -~Az inségterhes életet.~Egy
 150  3|                el.~Neved ragyog, miként az ég~Csillagsugáros éjfelen;~
 151  3|           hálaszózatom;~Mert pénzre vár az asztalos...~Koporsómat csináltatom.”~
 152  3|             kertet s benne~Körtefát?~És az isten rá gyümölcsöt~Minek
 153  3|               majd.~Tudjuk, hányat vert az óra,~Tudjuk ám!~Ön is rak
 154  3|         szemében ő a szálkát~Megleli,~S az övében a gerendát~Feledi.~
 155  3|                                         AZ ÉN MÁTKÁM~Istenem, be várva-várom~
 156  3|             Istenem, be várva-várom~Azt az órát, amidőn,~Kit nekem
 157  3|              ugyan ki és minő lesz~Majd az én szerelmesem?~Ugy sovárgok
 158  3|          maradtam volna benne végig!~De az embert vágyai vezérlik;~
 159  3|                 a Balaton.~Viszontagság az életem,~Ezer bajba keveredem,~
 160  3|       Bánatomban le kell innom magamat.~Az irgalmát, ide avval a borral!~
 161  3|                 fonnyadó;~Nem vagyok én az örömnek rózsája,~De vagyok
 162  3|                ilyen élet nem élet,~Hol az ember de semmit sem remélhet.~
 163  3|                              KÖRDAL~Bús az ember, ha nincs kedve;~Borba
 164  3|        feleségünk.~Nyelves, szájas mind az asszony;~Rá az ember hogy
 165  3|              szájas mind az asszony;~Rá az ember hogy hallgasson?~Van
 166  3|                 nézünk;~Úgyis holtig él az ember,~Költeni ha mer, ha
 167  3|           iddogálunk,~Míg fel nem kötik az állunk,~Iddogálunk naphosszában,~
 168  3|             hatalom;~Mint csillagfüggés az égen~Változatlan, végtelen,~
 169  3|          kellemes élet!~- Mert kellemes az, noha sok sebet ejt,~És
 170  3|                dal,~Bármint csalogassam az életi mézzel:~Mélázva örömtelen
 171  3|           lombja rezegve inog,~Hintázza az est fuvalomja szelíden.~
 172  3|           olvasom én;~A sírba, a sírbul az égbe ragadnak.~Bús tompa
 173  3|               Nem messze lehet keze már az időnek,~Mely engem is ágyba
 174  3|              Mely pályafutásom elállja, az óra;~Létem fonalai, szakadozzatok
 175  3|         láthatok, nem hallhatok.~Őrizem az apám nyáját,~De nem hallom
 176  3|                 gyöngye, ha lehet,~Hogy az isten áldja meg a lelkedet.~
 177  3|                          TEMETÉSRE SZÓL AZ ÉNEK...~Temetésre szól az
 178  3|               AZ ÉNEK...~Temetésre szól az ének,~Temetőbe kit kisérnek?~
 179  3|        százszorta boldogabb.~Itt viszik az ablak alatt;~Be sok ember
 180  4|             templomot~Eldöntöm érted;~S az összeroskadó kebel~Végső
 181  4|              mindegyre híven;~Nem, mint az árny az útazót,~Csak jó
 182  4|                híven;~Nem, mint az árny az útazót,~Csak jó időben.~
 183  4|                 Csak jó időben.~De mint az árnyék nő, midőn~Az est
 184  4|                mint az árnyék nő, midőn~Az est közelget:~Nő búm, ha
 185  4|                     A DAL~Bölcsőben sír az éber csecsemő;~Bölcső előtt~
 186  4|     Gyönyörszomjas szivem... remélve...~Az annyiszor megnyílt örvénybe~
 187  4|                szép virág?~Téged nekünk az ég miért is ád?~Azért-e
 188  4|           panaszlok, bár keblem teli,~S az elfojtás még inkább neveli~
 189  4|             akár megveted~Uj frígyemet.~Az istenség is tehetetlen~Eggyé
 190  4|              láncszemet...~Nem láncszem az, nem! egy világ vala,~Melynek
 191  4|                Lopott, rabolt, és tudj’ az ördög,~Még mit nem mívele.~
 192  4|              szinében.~„Hát kendnek tán az inába~Szállt a bátorsága?”~
 193  4|            sárga.”~‘Tiszt uram,’ felelt az ifju,~‘Már az az én gondom:~
 194  4|             uram,’ felelt az ifju,~‘Már az az én gondom:~Mérthogy olyan
 195  4|                 felelt az ifju,~‘Már az az én gondom:~Mérthogy olyan
 196  4|                EMBER TŰNŐDÉSE~Ejnye, mi az istennyila!~Üres már a ládafia?~
 197  4|                eladtam tavaly nyáron,~S az ára~Garatomon lejára.~A
 198  4|        kocsmából meg már régen~Kikopott az emberségem;~„Addsza - ne!”~
 199  4|                tán.~Tyhű, látjátok, ott az könnyen~Megesik,~Mert a
 200  4|               pálya~Fene sik;~Legkivált az olyfélének, mint magam,~
 201  4|                  Úgy igaz!~A malom volt az utósó...~Vagy nem az?~Mit
 202  4|               volt az utósó...~Vagy nem az?~Mit is mondtam a malomról...
 203  4|              nehez,~Mint malomkő... tán az álom~Környekez.~Elég is
 204  4|           voltam~Teljes életemben;~Csak az vigasztal, hogy~Meg nem
 205  4|                  Koporsóm zártáig;~Csak az vigasztal, hogy~Nincs messze
 206  4|             Hiába beszéltek -~Tudom azt az egyet,~Hogy nem soká élek.~
 207  4|                       NEM VER MEG ENGEM AZ ISTEN...~Nem ver meg engem
 208  4|              ISTEN...~Nem ver meg engem az isten.~Hogy szeretőt mást
 209  4|              világodat vele,~Áldjon meg az isten vele.~Debrecen, 1844.
 210  4|                             HÍRÖS VÁROS AZ AAFŐDÖN KECSKEMÉT...~Tisza-Duna
 211  4|           tájbeszéd szerint~Hírös város az aafődön Kecskemét,~Ott születtem,
 212  4|               csináljak?~Meginnám borát az országnak.~S mentül több
 213  4|                országnak.~S mentül több az, amit megiszom,~Annál iszonyúbban
 214  4|                szomjazom.~Mért nem tesz az isten most csodát?~Változtatná
 215  4|            tartsak?~Ez kelet felé visz,~Az nyugatnak.~Akármerre megyek,~
 216  4|                nekem,~Mindenütt szomorú~Az életem.~Mért nem tudom,
 217  4|                ezt a várost elkerülném,~Az isten is megverne.~Egyúttal
 218  4|                 HANGOK~Földön hó, felhő az égen -~Hát hiszen csak hadd
 219  4|           vagyon,~Ha ki nem pillantanék az~Ablakon.~Itt benn űlök a
 220  4|               telet.~S hogyha földobnám az égre~Szívemet,~Melegítné
 221  4|              Török vérrel irta be.~Hej, az volt ám még az ember,~Biz
 222  4|                 be.~Hej, az volt ám még az ember,~Biz az ám!~Míg olyan
 223  4|               volt ám még az ember,~Biz az ám!~Míg olyan lesz, sok
 224  4|                 e haza.~Megjövend-e még az elszállt~Kikelet?~Lesz virány
 225  4|                Új pohárt!~S ismét újat, az előbbi~Ha lejárt.~Igy!...
 226  4|             Boldogon!~Mert nem árva már az egykor~Árva hon.~Eger, 1844.
 227  4|                 SZÁNDÉK~Mikor térsz már az eszedre, te Sándor?~Tivornya
 228  4|              Tivornya éjjeled és napod;~Az istenért! hisz az ördög
 229  4|                napod;~Az istenért! hisz az ördög elvisz,~Ha még soká
 230  4|             tűkörben magadat;~Hát ember az, akit ott látsz? mennykő!~
 231  4|               Hidd el, kedves pajtásom, az ember~Korhelység nélkül
 232  4|            messzely bor?~No hisz csupán az kellene még!~O nem, nem!
 233  4|            költőileg kell~Végigrohannom az életuton!~Pest, 1844. március-április~
 234  4|                  Vessétek meg nekem azt az~Ágyat.~Vesd meg rózsám,
 235  4|             Benne.~Istenem! mi van ezen az~Ágyon?~Mindenütt nyom, mindenfelől~
 236  4|           megakadt.~Ha azt tudnám, hogy az én hálómba~Valami nagyon
 237  4|               Tovább üzéd eszeveszetten~Az ostobáskodásokat.~Most szépen
 238  4|             vagy, szépen... de úgy kell~Az ilyen szeleverdinek!~Hanem
 239  4|              ölelése enyhet adna,~Minőt az orvosság nem ad. -~S tán
 240  4|             legény...~No hisz izzad még az is szegény!~Mert bizony
 241  4|         keservesebb!~Ugy sipognak, mint az orgona,~S tudja isten, meddig
 242  4|            lángol-e?~Hasonmásául alkotá~Az ég e kettőt énnekem,~Hogy
 243  4|             gondolat,~Mig állni látszék az idő,~Bár a szekér szaladt.~
 244  4|                a kedvemért ez egyszer -~Az isten áldja meg!~Soká nem
 245  4|              Úgy megvénült azóta -~Hja, az idő lejár.~Beszéltünk erről,
 246  4|                 szálka még;~Előitéletét az~Évek nem szünteték.~„No
 247  4|                No csak hitvány egy élet~Az a komédia!”~Fülemnek ily
 248  4|             anyám;~Felelnem kelle - hát az~Irást abban hagyám.~És vége-hossza
 249  4|            IRTÓZTATÓ CSALÓDÁS~Elvégezém az én szivemben,~hogy magamat
 250  4|                      FÜRDIK A HOLDVILÁG AZ ÉG TENGERÉBEN...~Fürdik
 251  4|        TENGERÉBEN...~Fürdik a holdvilág az ég tengerében,~Méláz a haramja
 252  4|                 közepében:~Sűrű a füvön az éj harmatozása,~De sűrűbb
 253  4|             Régen összeroskadt... s áll az akasztófa.”~Pest, 1844.
 254  4|       elvesztette:~Pipa dohányt sem ért az élete.~Pest, 1844. április~
 255  4|              Boldog nem valék;~Üldözött az utcán és szobámban~A föld
 256  4|            utcán és szobámban~A föld és az ég.~Nem volt biztos sem
 257  4|               vagy!~Ki téged föltalált,~Az volt ám még az agy. -~Kölyök,
 258  4|               föltalált,~Az volt ám még az agy. -~Kölyök, pipát ide...~
 259  4|               Nincs rútabb valami,~Mint az a lomhaság.~Add errébb hát,
 260  4|                 kutya~Ott űl a fülemen.~Az ember élete~Méreggel van
 261  4|              Húzd a függönyt odább~Azon az ablakon;~Hadd lám, az építés~
 262  4|              Azon az ablakon;~Hadd lám, az építés~Ott kinn meddig vagyon?~
 263  4|                 mindenütt...~De tedd b’ az ablakot,~A nap szemembe
 264  4|             vagyok vele,~Mint a mesében az öreg.~Hiába! bármi a halál,~
 265  4|             öreg.~Hiába! bármi a halál,~Az élet nála többet ér.~Van
 266  4|           gyászoljatok;~Természetünktől az elüt -~Mert tudjátok, velem
 267  4|                 Ott általellenben lakik~Az én kedves babám;~Azt várom
 268  4|             Kicsinke szőke kis leányka,~Az én szerelmem nagy!~És tárgya
 269  4|             fenn lakunk Pest városában,~Az élet ott vig ám!~De az atyushoz
 270  4|                  Az élet ott vig ám!~De az atyushoz is lejárunk~Kivált
 271  4|                 Hogy suttogják majd, ha az utcán~Végigmegyek veled:~
 272  4|                  Tudom, hogy mondanád:~„Az istenért... ha feldőlsz...~
 273  4|                  Tudom, hogy mondanád:~„Az ördög hurcol arra,~Szaggatni
 274  4|                kisírhassam,~De majd ott az ablak alatt~Húzzatok valami
 275  4|                 valami vigat.~Ott lakik az én csillagom,~Az én bujdosó
 276  4|              Ott lakik az én csillagom,~Az én bujdosó csillagom,~Aki
 277  4|                 most.~Hej cigányok, itt az ablak:~Most a leges-legvigabbat!~
 278  4|             leges-legvigabbat!~Ne lássa az a csalfa lyány,~Hogy búsulok
 279  4|                                         AZ ÉN TORKOM ÁLLÓ MALOM...~
 280  4|                 ÉN TORKOM ÁLLÓ MALOM...~Az én torkom álló malom;~Úgy
 281  4|                 Bánatot hord garatjára.~Az én feleségem torka~Valóságos
 282  4|              Valóságos pergő rokka;~Hej az én jó feleségem~Pörpatvart
 283  4|                 pincegádor,~Nehéz teher az a mámor.~Hazafelé mendegéltem,~
 284  4|                a föld színére,~Megeredt az orrom vére.~Ha ott tégla
 285  4|                 arról,~Hogy oly igen jó az a bor -~Jó az a bor!~Dunavecse,
 286  4|               oly igen jó az a bor -~Jó az a bor!~Dunavecse, 1844.
 287  4|               tőlem kezedet;~Nem tudom, az oka mi lehet.~Olyan háborodott
 288  4|                 lehet.~Olyan háborodott az elmém!~Sokszor sírnék, ha
 289  4|       szégyelném.~Mért nem vagyok felhő az égen?~Sírnom akkor nem volna
 290  4|                 NÉZEK ÉN, MINEK NÉZNÉK? AZ ÉGRE...~Nem nézek én, minek
 291  4|                 nézek én, minek néznék? az égre;~Belenézek kedvesem
 292  4|              kedvesem két kék szeme;~Ez az egy szép, ami van a világon,~
 293  4|                 S ki megboszant, legyen az akárki,~Megtanítom kesztyűbe’
 294  4|              adnálak!~Te vagy a nap, én az éjjel,~Teljes teli sötétséggel;~
 295  4|               égett.~*~(Hol maradhatott az a kislyány? hol?~Üres volt,
 296  4|                jöttem én ide.~Tudod, ki az, ki Pestre elkisért?~A bú -
 297  4|           meghitt és vidám,~Mondjátok-e az est óráinál:~Hát a mi Sándorunk
 298  4|              atyánk! ha ő ugy nem bizik~Az emberekben: jégre nem viszik.~
 299  4|              gondolá, hogy minden ember az.~És e hitének áldozatja
 300  4|              terheit,~S meglásd, öcsém, az isten megsegít.~S anyánkat,
 301  4|               megsegít.~S anyánkat, ezt az édes jó anyát,~O Pistikám,
 302  4|                 Ha elszólítná tőlünk őt az ég...~E néhány sorral érd
 303  4|              meg is ver.~Ha megunod ezt az életet,~Tedd a kezembe a
 304  4|          zsivány,~Mért sikkasztottad el az én jó paripám?~Te bitangolsz
 305  4|            zsivány!~Mért csábítottad el az én kedves babám?~Te öleled
 306  4|                 pokol!~De mi haszna van az átkozódásoknak...~Imádkozzál,
 307  4|                  A CSAVARGÓ~Önkénytelen az ember,~Mindenre születik,~
 308  4|                  Fölöttem is határozott~Az égi végzemény:~Csavargónak
 309  4|            itten, holnap ottan,~Csak ez az élemény...~Csavargónak születtem,~
 310  4|               jó paripám:~Csikós vagyok az alföldi rónán.~Szőrén szoktam
 311  4|                 a hátán -~Csikós vagyok az alföldi rónán.~Gyócs a gatyám,
 312  4|                Gyócs a gatyám, patyolat az ingem.~Nem vettem, a rózsám
 313  4|            varrta ingyen.~Hej, maholnap az én piros rózsám~Csikósné
 314  4|              piros rózsám~Csikósné lesz az alföldi rónán.~Kúnszentmiklós,
 315  4|                 rajta senki ne~Csigázza az eszét,~Megfejtem röviden~
 316  4|        szerelmemet.~Csak hozza is! mert az nekem haj~Mindig mi jól
 317  4|   Viszontszerettetém.~Mint szeretett ő! az ebédnél~Tálalni ő szokott,~
 318  4|               Kihozni lehetett.~Ha jött az este, s holdvilág volt:~
 319  4|                kertben, ottan várt csak~Az üdvek üdve ránk!~Csend volt;
 320  4|                                         AZ ALFÖLD~Mit nekem te zordon
 321  4|           hegyvölgyedet nem járja.~Lenn az alföld tengersík vidékin~
 322  4|            vidékin~Ott vagyok honn, ott az én világom;~Börtönéből szabadúlt
 323  4|              gyíkok térnek.~Messze, hol az ég a földet éri,~A homályból
 324  4|                   KEDVES VENDÉGEK~Oh ez az ostoba falusi nép!~Irják,
 325  4|                 ez derék legény. Derék.~Az embert mostan is magázza
 326  4|                 művelt egy személy,~Még az irodalomról is beszél.~Könyvtára
 327  4|           társalog.~„Igen” s „nem” nála az egész dolog.~Vigan vagyunk.
 328  4|          dicséritek~A szép természetet!~Az tart legföljebb veletek,~
 329  4|             bánod is te mindezt!...~‘Sz az malheuröm, hogy nem bánod.~
 330  4|                napot.~Pipára gyujtok, s az esőnek~Halk susogását hallgatom,~
 331  4|              köszönnöm,~Hogy megvalljam az igazat.~Könnyelmüség, könnyelmüség!
 332  4|                 ez majd a maga idejében~Az ifjusággal elröpűl.~Viszontagságos
 333  4|                bajom közt~A színpadon s az őrhelyen.~Leend-e haszna
 334  4|           élvezi;~Falun keresd:~Mi szép az est.~Utcára mén~Leány, legény,~
 335  4|                                         AZ UTÁNZÓKHOZ~Azt gondoljátok:
 336  4|               indul fennen, szabadon.~S az élhetetlen nyomorú csoport~
 337  4|              HALÁL~Boldog, kinek fejére~Az ég oly sorsot mért,~Hogy
 338  4|                  pedig nagyok.~Jó, hogy az embernek csontfoga van,~
 339  4|               van,~Ezt bölcsen rendelék az istenek,~Mert hogyha vas
 340  4|                 be hideg van odaki’!”~S az volt derék,~Ha verselék!~
 341  4|              engedett.~Ez ínségben csak az vigasztala,~Hogy ennél már
 342  4|                 S enyém vagy-e? valóban az enyém?~Nem álmodom-e? félve
 343  4|              nem álom! hallom hangjaid,~Az andalító édes hangokat,~
 344  4|          fölviszi~Olyan magasra, honnan az leszédül.~Még jó, ha költőt
 345  4|                költőt ér e balszerencs,~Az ész holt fénye egykor föllobog,~
 346  4|               horgonyát:~Elmegy nevével az idő hajója,~És menni fog
 347  4|                idő hajója,~És menni fog az örökléten át.~Vakon mért
 348  4|                Hol érdemeknek kedvezőbb az ég:~Dicsőségednek fényes
 349  4|                  És a szinészt befogják az igába,~Habár halállal sujtja
 350  4|                Habár halállal sujtja őt az est.~S mit szóljak arról,
 351  4|                elmaradni!~Megtisztuland az érzet és az ész,~És eljövend
 352  4|               Megtisztuland az érzet és az ész,~És eljövend a méltánylás
 353  4|               csak~Egy;~De mikor még ez az egy is~Sok!~Előbb-utóbb
 354  4|          istenem! be jó kedvem~Volt.~De az ördög sosem vitte~El;~Oly
 355  4|                vitte~El;~Oly rosz, hogy az ördögnek sem~Kell.~Pest,
 356  4|             énekben~Első ének~Szeretnek az istenek engem,~Rémítő módra
 357  4|            legyen,~Méltó e tüdőhöz,~Lön az égi hatalmak irántami hajlandóságából~
 358  4|               szavamat!~*~„Ámen!” szólt az áhítat~Szent hangján~A menny
 359  4|             hangján~A menny szolgája; s az egyház~Négy fala, régi szokása
 360  4|                asztala mellett~Dícsérte az istent.~A becsukott templomban
 361  4|               fölkapta, s iramlott~Véle az oltár háta mögé~A tiszteletes
 362  4|                lárma riasztja~Egyszerre az egyház~Temetői nyugalmát!~
 363  4|                    sejtése pogány.~Megy az ajtóhoz; megrázza kilincsét.~
 364  4|                amennyire megy:~Szintugy az emberi hang.~Igy hát hahogy
 365  4|                tekenőjében. -~Leugorjam az ablakon által?~Az igaz,
 366  4|             Leugorjam az ablakon által?~Az igaz, gyerkőce-koromban~
 367  4|               Ha csősz-szagot érzék.~De az régen volt. Már az idén~
 368  4|            érzék.~De az régen volt. Már az idén~A negyvenedikszer~Értem
 369  4|         bográcsában~A bölcs férfiu, aki~Az idén már negyvenedikszer~
 370  4|         kitalálnom...~Vagy itt húzom ki az éjet,~S ez nem lesz módnélkűli
 371  4|                Most már szemeid pilláin~Az öröm könnyének~Gyöngye ragyoghat,~
 372  4|             látni sarat, port,~Már mint az idő járása vagyon; -~Mint
 373  4|                ennek okáért~Látogatá őt~Az egész falu népe~Oly szorgalmatosan;~
 374  4|                  nézett más kocsmába...~Az igaz, más kocsma nem is
 375  4|                A szemérmetes Erzsóknál.~Az isteni tisztelet elmúlt,~
 376  4|         koszorújában.~Megnyílt akközben az ajtó,~S lett széles az ő
 377  4|         akközben az ajtó,~S lett széles az ő nyílása,~Mint szája a
 378  4|           orgona mellett.~S ki volt, ki az ajtót~Kinyitotta imígyen?~
 379  4|              Miután a vitéz Csepü Palkó~Az orra alatti nyiláshoz~Emelte
 380  4|       Mélységeiből,)~Annakutána~Fölnéze az ég tájéka felé -~A kemencetetőre,~
 381  4|              kapánk.~Mi jött ki belőle?~Az jött ki belőle,~Hogy a zajra
 382  4|               fürge leányzót,~Kik eddig az ablakon által~Kukucskáltak
 383  4|        megjegyzését~Jámbor szívvel:~„Oh az a Palkó~Istentelen ember!~
 384  4|                Hát elmegy a nap,~Megjön az alkony,~Utána az éj,~Elűlnek
 385  4|                 Megjön az alkony,~Utána az éj,~Elűlnek a csirkék~És
 386  4|     Tervkivitelre~Egy ilyen pillanatot.~Az ilyen pillanatokkal~Fukaran
 387  4|                Fukaran kell bánni tehát~Az előre tekintő~Emberi léleknek,~
 388  4|          aggastyán. -~Előre tehát,~Hogy az alkalom el ne sikoljék.~
 389  4|               ügyetlen kézzel~Kap utána az ostoba filkó. -~Rajta azért,~
 390  4|            merényért?...~Hát feleségem,~Az amazontermészetü Márta?...~
 391  4|               éjszaka nem volt! -~Olyan az én lelkem,~Mint a Duna legközepében~
 392  4|              fölemelte,~Csordultig vala az, -~És amidőn letevé,~Üres
 393  4|                amidőn letevé,~Üres vala az,~Valamint üresek zsebeim~
 394  4|             piros?~Szégyen-e vagy harag az,~Mi arany súgáraidat~Megrezesíti,~
 395  4|                 Megrezesíti,~Mint a bor az emberek orrát?~Nem szégyen,
 396  4|                szégyen, de nem is harag az,~Csak én tudom ennek okát,~
 397  4|                 mészáros taglója lesujt~Az ökörnek szarva közé.~S nemcsak
 398  4|                vészt,~A már közelállót;~Az egész természet~Elhagyta
 399  4|            Szemérmetes Erzsók,~Koronája az asszonyi nemnek,~S kezelője
 400  4|            számomra,~Kimondom:~Mi furja az oldalamat.~Kimondom, igen,~
 401  4|            holmi cikornya-beszéddel,~De az érzés egyszerü hangján: -~
 402  4|      kápolnájában~A hűséges szerelemnek~Az öröklétnél~Félrőffel hosszabb
 403  4|             lobogással.~S éretted lobog az,~O szemérmetes Erzsók!~S
 404  4|                  Aztán meg letevé,~Hogy az orra is érte a földet.~„
 405  4|       hűtlenségnek fekete posztaja~Vagy az ártatlanságnak~Patyolatlepedője
 406  4|                Ártatlan vagyok én,~Mint az izé...”~Érté e néma beszédet~
 407  4|          meglakolásra -~Rémséges leszen az,~Valamint rémséges a bűn,~
 408  4|              unokák,~Hogy kell csábítni az ártatlanságot,~Hogy kell
 409  4|           unokáknak,~Hogy kell csábítni az ártatlanságot,~S hogy kell
 410  4|           Mentse magát,~Meghallgatom én az okos szót~Minden időben...~
 411  4|         tudomásom.~Ő volt, ki, midőn ma~Az isteni tisztelet alkalmával~
 412  4|          tisztelet alkalmával~Kegyelmed az álomnak karjába hajolt,~
 413  4|        javasolta nekem:~Zárjuk kelmedre az ajtót,~S így zárva levén,~
 414  4|              szelíden,~S ápolva tevé őt~Az ágy párnái közé.~Élettelenűl
 415  4|                 könnyü inakkal iramlott~Az öregbírói lakáshoz,~Amelynek
 416  4|               Párnáúl ködmöne szolgált,~Az öregebbik,~Mert az ujat
 417  4|            szolgált,~Az öregebbik,~Mert az ujat kímélnie kellett. -~
 418  4|                   Bagarja uram~Megdöfte az oldalbordáját,~Hogy az álom
 419  4|         Megdöfte az oldalbordáját,~Hogy az álom sűrü ködét~Szétoszlassa
 420  4|             Első látásra talán~Gondolja az ember.~Soká bajlódék véle
 421  4|              véle Bagarja,~Míg fölnyílt az egyik szeme nagy nehezen,~
 422  4|               Csapszéke lőn a csatatér.~Az egész falu népe~Egymást
 423  4|                 nézni iszony.~Potyognak az emberek,~Mint a legyek őszi
 424  4|             Olyan, mint a vörös posztó.~Az enyészet gyászlobogója~Leng
 425  4|           szaporán!~Mert csak bíró uram az,~Ki követ gördíteni képes~
 426  4|              kisbíró.~Beszóltanak ehhez az ablakon által,~És mondák:
 427  4|               kántorlak elébe jutottak,~Az amazontermészetü Márta~Szomszédnéjával~
 428  4|             agyonütötte,~Mert ez mindig az ő csirkéi közé járt,~S elette
 429  4|              közé járt,~S elette előlök az árpát.~Képzelni lehet,~Hogy
 430  4|              Hogy mekkora volt dühödése~Az amazontermészetü Mártának~
 431  4|            hívatalában pontos kisbíró~S az amazontermészetü Márta~Elértenek
 432  4|               kevés szavu bírónak,~Hogy az enyészet gyászlobogója~Leng
 433  4|         cimbalmos~S a bőgő sánta huzója~Az ifjúságot táncra vidítá~
 434  4|            tünődött~Egy leharapott fül.~Az amazontermészetü Márta~Hős
 435  4|              kezeit könyörögve kinyujtá~Az amazontermészetü Mártához,~
 436  4|              egyik lábszárát,~S kihúzta az asztal alól,~És addig döngette,
 437  4|              ura volt mindenha szavának~Az amazontermészetü Márta:~
 438  4|            megverte vitézül,~S ha innen az isten megszabadítja,~Megkéri
 439  4|              éjjel a macska szeme.~Eljő az irígység~Letépni babéraimat...
 440  4|                  mely azt mutatja, hogy az~I. ÉNEKBEN~fölébred álmából
 441  4|            szabadulást tervez - azonban az nincs megénekelve: hogy
 442  4|            dolgokat cselekszik. Itt már az is orrára köttetik a nyájas
 443  4|               Ingyen osztom azokat~Szét az újságokba;~Minden szerkesztő,
 444  4|                 beszélem,)~De legjobban az gyönyörködtetett,~Hogy a
 445  4|           Jőjünk csak mi össze!... fenn az égben~Örömkönnyeket sír
 446  4|             birta őt a baj sírba tenni.~Az igaz, most jobb az állapotom,~
 447  4|               tenni.~Az igaz, most jobb az állapotom,~Bár a legjobbnak
 448  4|               Még ugy csak megjárja, ha az ég~Fellegetlen, holdas,
 449  4|              alhatom,~Hát galléron csíp az unalom,~S összenyaggat irgalmatlanúl...~
 450  4|           összenyaggat irgalmatlanúl...~Az időm fut, mint a sánta nyúl.~
 451  4|            azonban folytatom dalom,~Míg az álom és az únalom~Egymással
 452  4|         folytatom dalom,~Míg az álom és az únalom~Egymással fölöttem
 453  4|          fölöttem hajbakap,~S csakugyan az első markosabb. -~Máskép
 454  4|         gazdálkodni tud;~Ilyennek aztán az adósság~Nem köt nyakába
 455  4|               jó öreg.~Hej, csakhogy én az efféléket~Mindig pénz fogytán
 456  4|           irántam,~Mint amilyen kegyes, az ég?~Nekem jutott a nagy
 457  4|            minden ember:~Tartsák meg őt az istenek!~Pinty úrfi a maga
 458  4|           SZERELEM VÁNDORAI~Kél a hold, az éj lovagja,~Hold kiséretében,~
 459  4|               Kár, hogy addig lesz csak az, mig~Kimegy fejemből a bor!~
 460  4|            lyány~Érte ég.~És igyék bort az, akinek~Pénze nincs,~S az
 461  4|               az, akinek~Pénze nincs,~S az övé lesz a világon~Minden
 462  4|             Minden kincs.~És igyék bort az, akinek~Búja van,~S a bú
 463  4|               DÁRIDÓ UTÁN~Ez volt aztán az éjszaka!~Bort többé sose
 464  4|              életemben párja volt~Ennek az áldomásnak.~Egész mohácsi
 465  4|            magyar mi lettünk.~Hanem még az is igaz ám,~Hogy harcoltunk
 466  4|              Kivált mikor már a király,~Az ész, kidőlt nyergébül.~A
 467  4|                vagyunk.~Miénk a hatalom~Az emberszív felett:~Idézni
 468  4|              vagyunk.~Apostolok vagyunk~Az erkölcs mezején.~Apostoli
 469  4|              bicskája szépen benntörik?~Az ajtót ekkor megnyitá egy
 470  4|                 Mert Elizéus prófétával az~Rokonságban volt... tudnillik:
 471  4|               Thalia papja?” kérdém. - „Az vagyok;~Talán ön is?” - „
 472  4|               rohant,~S vezette gyorsan az igazgatót.~Fehér köpenyben
 473  4|              igazgatót.~Fehér köpenyben az igazgató~Jött üdvezelni
 474  4|                Ah, jóbarátom, isteni is az!~S önnek szeméből olvasom
 475  4|            ajkai...~Ebédelt már ön? itt az ételek~Fölötte drágák, s
 476  4|             drágák, s ami több: roszak.~Az ispán urtól őzcombot kapánk,~
 477  4|           haladunk,”~Mond a szinész: és az meg így felel:~„Haladjatok,
 478  4|                keseríte minket annyira.~Az isten adja, hogy minél előbb~
 479  4|              kelmed, nap uram!~Mi dolog az, sugarával~Bánni olyan fukaran?~
 480  4|               Még mikor le nem rudalták~Az Olympról Jupitert.~Szánjon
 481  4|               tud magán segíteni.~Midőn az égen a szokott utat teszi:~
 482  4|             kefekötő,~Bújába’! -~Ha jön az est,~S a felleg oszlani
 483  4|                 mámorosan~Piros pofával az égről lezuhan.~Pest, 1844.
 484  4|                gondolhatjátok,~Mily bús az életem,~Hogy gyakran a keservek~
 485  4|                  SOVÁNY ŐSZ~Megköszönöm az ilyen őszt,~Alázatosan köszönöm!~
 486  4|                 bosszusan, nagy álmosan~Az ágyba vágom magamat,~S hej
 487  4|            akiről szól, mindig csak pap az.~Tart a panasz estétől hajnalig,~
 488  4|                panasz estétől hajnalig,~Az ember még csak nem is alhatik!”~
 489  4|              nem is alhatik!”~Igy szólt az úristen nagy bosszusan.~„
 490  4|              ott alant mi van.”~Felkelt az ágyról, gyertyát gyujtatott,~
 491  4|              ily alkalomkor lakmát tart az ég,~Mivel mostanság úgy
 492  4|                 hallja kend?”~Igy szólt az úr, amidőn odament,~Hosszan
 493  4|               végre s nyitja a kaput,~S az úr egy hulló csillagon lefut,~
 494  4|                ember mondá a panaszt;~S az isten ekkép szólitá meg
 495  4|                  Hej, jó atyám, de nagy az én bajom!~Kapaszkodjék csak
 496  4|            bajom!~Kapaszkodjék csak föl az ablakon,~S kit ott a pap
 497  4|          menyecskének férje én vagyok.”~Az úr nagy halkkal fölkapaszkodott,~
 498  4|              senki sem;~Kötelesség! mit az ember~Hon jólléteért teszen.~
 499  4|              Karjait kiterjesztendi,~És az áldást mondja ránk.~Pest,
 500  4|              mégis... nem volna életem,~Az örök üdvességnek~Magas helye