Rész

  1  2|               vén kecske is megnyalja.~Hanem ez csak ugy van mondva,
  2  2|               tanácsával elő nem álla;~Hanem, ülvén a kemence mellett,~
  3  3|             Pedig én kakas nem vagyok,~Hanem filemile vagyok,~Egy a fészkem,
  4  3|             Többé meg nem fogamszanak.~Hanem ha dobsz egy-két garast:~
  5  3|               én gyökeres fa, virágzó,~Hanem vagyok letörött ág, fonnyadó;~
  6  4|                Az ilyen szeleverdinek!~Hanem mit prédikálok? késő~Eső
  7  4|                pénzt, nem hogy legyen,~Hanem azért, hogy eligyam s egyem.~
  8  4|     meglátogatnak. Még szebb. Jőjetek.~Hanem meg is szököm előletek.~
  9  4|               öklére hajolva~Alszik... hanem íme fölébredt,~Miután elhortyantotta
 10  4|           arcát~Nem a szende szemérem,~Hanem a borital festette hasonlóvá~
 11  4|           választ:~„Ott van, ahol van;~Hanem itten nincs... s ma alig
 12  4|             Kiket annyira szeretek én,~Hanem akiktől~Nem nyerek egy makulányi
 13  4|           Hagyná ott bőrét tenyerének;~Hanem a hűséges bőr~Konokúl így
 14  4| kovács-mesterséget~Valami két hétig. -~Hanem ekkor eleblábolt,~Mert nem
 15  4|          legjobbnak ezt sem mondhatom;~Hanem ugy csak állok, hogy ha
 16  4|                És a magyar mi lettünk.~Hanem még az is igaz ám,~Hogy
 17  4|                házas legény,~Tudjátok?~Hanem szegény~Fején~Ez épen a
 18  4|               jó napot szerzett nekem;~Hanem mi haszna? hogyha most~A
 19  4|            késő, mert minden megesett.~Hanem vigasztalásul mondhatom,~
 20  4|            vágyaimnak a szövétnekfény;~Hanem mi volt e fény a lánghoz
 21  4|               patak csillámló habjára,~Hanem a patakban egy szőke kislyányra,~
 22  4|             hogy tüstént vigyen el -”~„Hanem most már elég, hallja-e
 23  4|               mert az nem volt csárda,~Hanem volt tizenkét zsiványnak
 24  4|               ott, hogy harapni lehet.~Hanem még italhoz is furcsán jutottak:~
 25  4|                 s a többiekkel harcol;~Hanem a huszárok bölcseszű vezére~
 26  4|             hisz ugy sincs gyermekem.”~Hanem volt ám neki haragos vad
 27  4|              pedig vett más feleséget;~Hanem az apja is elhalt nemsokára,~
 28  4|      erőltetlek hát, fiam, házasságra;~Hanem amit nyujtok hálámnak fejében,~
 29  4|             galambodnál,~Eredj tehát - hanem társid maradjanak;~Éljenek
 30  4|             nem legszebben bánt velem;~Hanem én őneki mindazt elengedem.~
 31  4|                 aligha szél nem lesz.”~Hanem János vitéz nem figyelt
 32  4|              gyakran megfordúltam...”~„Hanem hát beszéljen csak: Iluska
 33  4|               Jó, hogy nem állt János, hanem űlt a széken,~Mert lerogyott
 34  4|             most már csak néha szállt,~Hanem ismét eltünt; (mert be volt
 35  4|           patak folyt a határ mellett;~Hanem folyónak is jóformán beillett.~
 36  4|                nagy palota ajtaját.~No hanem hisz ugyan volt is mit látnia!~
 37  4|                s tudj’ isten hány fia.~Hanem mit ebédelt, ki nem találjátok;~
 38  4|           darab,~Aztán gombócot kapsz, hanem összeharapd.”~„Harapod bizony
 39  4|               veszett ki szeme világa,~Hanem hogy ez volt a sötétség
 40  4|          óriásoknak hogy jőjön serege,~Hanem megakadt a keze valamiben,~
 41  4|              kezéből kivette hirtelen,~Hanem a boszorkány kicsusszant
 42  4|              Hogy nem nyugszik máshol, hanem temetőbe’;~Temetőhely volt
 43  4|               föld reszketve dobogott;~Hanem János vitéz álmai közepett~
 44  4|            partjára?~Örömest fizetnék, hanem nincsen pénzem,~Tegye meg
 45  4|                is tett semmi kifogást,~Hanem vitte őtet és a partra tette,~
 46  4|             Öcséd nődet nem szereti...~Hanem a szobalyányt.~Pest, 1844.
 47  5|             kedves pajtásom nem hever,~Hanem jön és szól: ne legyek gyerek.~
 48  5|                embernek mennyet mutat,~Hanem megtiltja, hogy belé ne
 49  5|   Megmérhetetlen látköröm volt egykor,~Hanem most már nem látom ezeket:~
 50  5|               De itt~Sem a napfénytől,~Hanem szemem,~Síró szememnek szakadó
 51  5|              szélvész,~Gyors a villám;~Hanem az alföldi betyár~Még gyorsabb
 52  5|              okért?~Volt itt szeretőm, hanem az már~A sírhalom éjibe
 53  5|         szívesen,~Nem az ebédre nézve,~Hanem mert vettem észre,~Hogy
 54  5|           bevágott vagy két itce bort.~Hanem dicséretére mondhatom:~Nem
 55  5|              Hogyha táncol, a mozgása!~Hanem hiszen száz szónak is~Egy
 56  5|          képzetem~Még ekkor sem pihen,~Hanem a legfelső~Csillagzaton
 57  5|              jó háziorvos,~Nem késett, hanem lesietett,~És megrémült
 58  5|        kritizál,~A világért sem az!... hanem~Az, hogy ön verseket csinál.~
 59  5|          Szükséges, hogy lelke légyen;~Hanem önnek lélek helyett~Spongyia
 60  5|             Kihamvadatlan lángolással.~Hanem már mindeneknek vége.~Alszik
 61  5|             bosszu,~De nem bosszu űzi, hanem a szerelem,~Azért a tündöklő
 62  5|   Tündérországban éktelen sok a kincs,~Hanem hát a göncölszekérnek párja
 63  5|       váromladék ez. Csárdának romjai.~Hanem hiszen azt az idő nem keresi:~
 64  5|         alázattal, hogy kissé kimélje;~Hanem sikeretlen esdeklő beszédje.~
 65  5|              egyik, sem a másik biz a!~Hanem ott termett a puszták fia,~
 66  6|              Rózsaszínben tündökölnek;~Hanem akkor már indulhat~Temetésemre
 67  6|                madár dalolása~Volt ez, hanem szivök dobogása.~Elváltanak
 68  6|             beszédet.~Pista sem szólt, hanem csak evezett.~Már közel
 69  6|               Elmegyek a másvilágra... hanem~Nektek is el kell ám jőni
 70  6|           jajgatnak ilyen durva ágyon.~Hanem hát kelj föl, s mosd meg
 71  6|         bilincs...~Az volna lelkén is, hanem már lelke nincs - -~Pest,
 72  6|              világnak~Nem csalogányok,~Hanem pacsírták kellenek.~Szatmár,
 73  6|               lesz ez örökszomju élet,~Hanem éretted még e kín is jólesik!~
 74  6|                nem az~Ősznek esőjétől,~Hanem szemeimnek~Sokszor folyt
 75  6|                tavaszt, sem egy telet,~Hanem egész életemet!~Egy napja
 76  7|                Közepe, nem a sok űlés, hanem~Vénség miatt horpad.~Átellenben
 77  7|               e lyánykának: gyermekem,~Hanem tinálatok még boldogabb
 78  7|                a nap nem fönn az égen,~Hanem lenn a szív mélyében~Van,
 79  7|        lefejledez:~Nem szagolom többé, hanem~Hallom majd e szép dalokat. -~
 80  7|                paripáján.~Nem is a ló, hanem hát a tánc számára~Verette
 81  7|                ürge~Egy darabig türte,~Hanem aztán csak kimászott,~Még
 82  7|              találok valamit,~Találok, hanem a sejtés nem mondta: mit?~
 83  7|               nyílt, nagy természet...~Hanem akkor szóljunk, ha dolgodat
 84  7|               Se’ pedig nem imádkozik,~Hanem csak úgy gondolkodik:~Tudom,
 85  7|         amelyet húznia kell majd,~Nem! hanem a hámtól, mely korlátozza
 86  7|               Tüzes patak a mi vérünk,~Hanem azért csak megférünk~Valahogy.~
 87  7|              ez nem is~Madár danolása,~Hanem csókjaidnak~El-elcsattanása.~
 88  7|              nagy örömébe’~Nem paréjt, hanem egy szép virágot tépe;~Ha
 89  7|                már ő~A mennyei életet.~Hanem ebből azt ne hidd, hogy~
 90  7|      vincelléred~Műveli, nem szőlődet,~Hanem a pincédet.~Meddig alszol
 91  7|               de nem ám a fájdalomtul,~Hanem a méregtől, amely torkomon
 92  7|               is bevallja,~Gátolná is, hanem hiába gátolja;~Lel módot,
 93  7|               De biz ez nem fordul el, hanem~Utoléri, s dől rá vad haraggal.~
 94  7|             mennyit mos a zápor engem!~Hanem hiszen szerecsent mos,~Mert
 95  7|              ugyan próféta nem vagyok,~Hanem annyit merek jóslani,~Hogy
 96  7|          nyugvék, egy dalt csattogott,~Hanem a kínszenvedések függtek~
 97  7|        cselédség véle,~Lusta nép volt, hanem őket~Váltig ösztökélte.~
 98  7|               az~Ősz hajak késő korát,~Hanem ez ne légyen más, mint~Álarcban
 99  7|            száll,~S nem hogy barátnak, hanem még az~Ellenségnek is megbocsát,~
100  8|                Nem előre szeret nézni, hanem hátra.~A kis asztal mellett
101  8|                gyertyaszála~Vagyok én, hanem a kunyhók mécsvilága.~Alant
102  8|               a kutyák őket~Ebédre!...~Hanem még se!... atyafiak,~Megálljunk!~
103  8|            lehetett,~Mellette a gödör, hanem már beomlott,~Be is gyepesedett;~
104  8|             pedig nem tekinték máskép,~Hanem csak úgy, mint egy új csillagot.~
105  8|                csillagot.~Hazament ám, hanem otthon bezeg~Fenekestül
106  8|                a kún és tatár leányok.~Hanem egyszer ilyen szókat hallott:~„
107  8|            küld,~Hogy híjalak vissza!”~Hanem a huszárok~Nem fordultak
108  8|            fogadtuk hozzánk a németet,~Hanem a vendégből csakhamar gazda
109  8|               fizetni, isten megsegít.~Hanem mondom, viselje gondját,~
110  8|               nem mivelhogy fájt neki,~Hanem mert szégyenlé magát.~Tizenhat
111  8|               de~Ezek nem nap sugárai, hanem~Az embereknek lelkei.~Miden
112  8|                pap kötötte össze őket,~Hanem az isten és a szerelem.~
113  8|                a királyok nem istenek,~Hanem csak emberek,~És minden
114  8|              az embernek nemcsak joga,~Hanem teremtőjéhezi~Kötelessége
115  9|                 de nem zsarnok-vértül!~Hanem saját szivünk szégyenétül!~
116  9|              volt sok sírás-rívás,~Hej hanem ugy csak korántse’ rítt
117  9|             szellemet.~Nem a nevedről, hanem szellemedrül~S annak müvéről
118  9|               én foglak megkoszorúzni,~Hanem az egész nagy emberiség!~
119  9|       esztendeig mint~Nehéz istenátok.~Hanem hiszen ezt a földet ti teszitek~
120 11|               Hogyha megszámlálva van;~Hanem a csók csak nem pénz talán?...~