Rész
1 1| idő röptével~Éjbe minden, amit föld szüle!~Hamvveder, szánt
2 3| elvészi holnap;~Majd megadja, amit elkap;~Jellemképe: változat.~
3 3| világ énnekem;~Sok már, amit életemben szenvedtem,~Nagyon
4 3| RABSÁG~Mindent elkövettem,~Amit lehetett,~Jó remény fejében,~
5 4| finnyás közönsége!~Csúnyaság, amit mivel:~Minden este megköszönti~
6 4| országnak.~S mentül több az, amit megiszom,~Annál iszonyúbban
7 4| változtatni nem lehet,~És legjobb, amit tehetek, ha~Előveszem türelmemet.~
8 4| pohár!~Csak egy van benned, amit restelek;~Azt restelem csak
9 4| lett,~Elveszte mindent, amit keresett.~Szorgalmas élte
10 4| keseríti meg.~Tégy érte, amit tenni bír erőd;~Légy jó
11 4| bámuljatok!~Mert nem mindennapi,~Amit most hallotok.~E dolgon
12 4| közelembe~Jő.~Megteszek mindent, amit csak~Kér,~Mégis mindig dorgálás
13 4| Érti-e kend ezt? -~Mind igaz, amit kántor uram szólt,~Aki,
14 4| Minden teljesülni fog,~Amit csak kivánnak;~Megelőzöm
15 4| a nagyapjának se’ volt;~Amit telt erszénynek neveznek,~
16 4| pompás szobái vannak!~És amit ő mond, hinni kell.~Bár
17 4| színészek vagyunk.~Csak árny, amit teremt~A költőképzelet;~
18 4| Hogy színészek vagyunk.~De amit színpadon~A népnek hirdetünk,~
19 4| Elfogadjuk, bármi durva,~Amit a hon méhe szül;~Bármi lágy
20 4| oly beteg.~És ti rablók! amit orvosságra~Izzad kínnal
21 4| FERDINÁNDHOZ~Igaz-e, királyom,~Amit mondogatnak?~Nálad híre
22 4| vitézek,~Mert nagy fontosságu, amit majd beszélek.”~S a magyar
23 4| fiam, házasságra;~Hanem amit nyujtok hálámnak fejében,~
24 4| könnyének bőséges forrása,~Amit mondott, csak ugy töredezve
25 4| léptében-nyomában~Olyat, amit látott Óriásországban.~Volt
26 4| is, jobbágyaid vagyunk!”~„Amit bátyánk mondott, közös akaratunk,~
27 4| nézett,~Nem volt az többé bú, amit akkor érzett.~Ott állott
28 4| arcára.~Gyönyörűséges volt, amit ekkor látott,~Meg is állt,
29 4| vitéz ez országba,~Mindent, amit látott, csodálkozva láta.~
30 4| SZERELEM ÉS BOR~Azt mondom, amit mindig mondok:~Ne háborgassanak
31 4| szivem!~Hiszen~Megtetted, amit kelle,~Megtetted, amit lehetett:~
32 4| amit kelle,~Megtetted, amit lehetett:~Viselted honfisebedet.~
33 4| remény,~S hahogy szabad, amit jövendöl, hinnem:~A mennyországnak
34 5| fontolóra vette lelkem,~Amit e hon végbevitt.~S mit találtam
35 5| szellemek,~Akik mindent, amit tettek,~A hazáért tettenek.~
36 5| Szép, szelíd galambom!~Amit érezék és~Szenvedék, elmondom.~
37 5| S most tudsz mindent, amit~Éreztem, szenvedtem;~Fogsz-e
38 5| nyoszolyád?~Hogy meghallgasd, amit majd ajakam szól:~A szerelemnek
39 5| úgy mégsem fájt, mint az, amit vert~Bennem halálod, legszebb
40 5| HAZUGSÁG AMIT...~Hazugság, amit annyiszor
41 5| HAZUGSÁG AMIT...~Hazugság, amit annyiszor hallottam,~Hogy
42 5| is zeneg.~Nem bánom, ha, amit eddig irtam,~Nem bánom,
43 5| ha mindaz elenyész;~Csak amit tehozzád írok, lyányka,~
44 5| okvetetlen tőled kell tanulnom,~Amit mostan tudni akarok,~Nem
45 5| Józanan tőlem nem láttatok.~Amit szinte szégyenlek kivallni:~
46 5| SZEKÉR~Nem Pesten történt, amit hallotok.~Ott ily regényes
47 5| szép szóval meg nem kapja, amit akar.~Erőszakkal vívja ki
48 5| még...~Erre törekszem, ez amit kivánok:~Büszkén nevezzen
49 6| vágytam, bírni is reméltem,~S amit reméltem, azt el is nyerém;~
50 6| őket~Avégett,~Hogy tudja, amit nem tudok:~Mi van ebben
51 6| Tégedet és gyalázatodat.”~Amit egykor nem értett a lyányka,~
52 6| tanító s büszkén~Tanítá, amit maga sem tuda.~Több mesterségbe
53 6| lehetne felejteni.”~S így amit a vadász úrfi szólott,~Minden
54 6| Keresztülment lelk’ismeretesen:~Amit talált, szépen ki is szedte,~
55 6| lehet azt a kínt megnevezni,~Amit a lyány és az úrfi érzett.~
56 6| nélkűl is átadod nekik,~Amit kivánnak... minden vagyonod.~
57 6| Fossz hát, zsivány, és vidd, amit találsz!”~Szólt megvetőleg
58 6| gazda ám a magyar ember!~Amit kutyákon, kártyán s más
59 6| mást;~S oh, szerelem, az, amit te írtál,~Feketébb a halálnál
60 6| eddig titkon forra csak,~S amit keblemből mostan kiröpítek,~
61 6| ezt meg, elvált magyarok,~Amit mondtam, nem új, de szent
62 6| Bősége van mindennek nálad,~Amit kiván a száj s a szem,~Nekem
63 6| s aludjál reggelig,~És amit ekkor álmodol jót, szépet,~
64 7| gyermeki ártatlanság kora.~Amit már elveszték, még minden
65 7| sem találta még meg?~Talán amit~Mi boldogságnak nevezünk,~
66 7| valék.~Tudtam akkor már, amit más~Vén korában sem tud
67 7| kérek babért ujabban.~Sőt amit már eddig kaptam,~Ha kell,
68 7| lyánnyal, tüzes borral...~És - amit majd elfeledtem -~Nem maradhat
69 7| odább nem megyek?~Végzém, amit kelle: elmondtam legszörnyűbb~
70 7| pedétiglen~Fölakasztják, amit adjon is az isten,~Mert
71 7| ünnepélyes~Komoly szavamat:~Amit eddig még nem tettél,~Bármint
72 7| veszem észre, hohó! mind, amit mondtam, hazugság,~Csúnya
73 7| mely korlátozza futását.~És amit így elveszt, azt nem pótolja
74 7| mosolygasz,~Csintalan lyány?~Amit itten magyaráztam,~Már tudod
75 7| kegyedért vedd köszönetemet,~Amit már megírtam, elmondjam
76 7| ELÉRTEM, AMIT EMBER ÉRHET EL...~Elértem,
77 7| EMBER ÉRHET EL...~Elértem, amit ember érhet el:~Boldogsággal
78 7| látni,~Bármily kevés az, amit lát.~Ki tette volna föl
79 7| szokott szállni,~S innen van - amit sok hinni vonakodik -~Hogy
80 7| borzadjatok,~Mert iszonyúságos az, amit hallotok!~Oly fiatal leány,
81 7| EGY APÁHOZ~Mindent tevél, amit szabad~És amit nem szabad,~
82 7| Mindent tevél, amit szabad~És amit nem szabad,~Hogy visszatartsd
83 7| Megfordult a fejiben.~S amit ő magában gondolt,~Ki is
84 7| itt az~Élten át.~Mondd el, amit tennap mondtál,~Mondd még
85 7| beszélnek...~De ki~Tudja, mit?~Amit senki~Nem sejt,~Nem gyanit.~
86 8| De míg igy ölte őt az, amit láta,~Szivott bódítón-édes
87 8| olyan gondatlan rosz gazda;~Amit a kikelet~És a nyár gyüjtöget,~
88 8| Mint a győzedelmi oszlop, amit~A szabadság romjain emeltek.~
89 8| felebarátim, régesrégen volt a,~Amit én elmondok; akkor még,
90 8| hazánk és életem határa.”~18~Amit Álmos sejtett, nem sejtette
91 8| lelke.~Mit elméje gondolt, amit szíve érzett,~Szózatos ajkával
92 8| pályád;~Hány nem érte meg, amit te? ámbár~Késő vénség görbitette
93 8| rá a szép rend nyakára.~Amit mondtam, ujra csak azt mondom:~
94 8| ebben?~Nem istentelenség,~Amit ők akarnak:~Segítséget vinni~
95 8| nekem...~Hogy is tehetted, amit tettél,~Az isten szent szerelmeért! -~
96 8| Uj volt előtte minden, amit látott...~Szép cifra boltok,
97 8| S tudnám csak mindazt, amit érezek,~Ugy, amint érezem,
98 8| szórul-szóra érzem azt, amit te,~De sohasem mertem kimondani.~
99 8| mondom néked, hogy tanúlj,~Amit különben~Nem is kén mondanom,~
100 8| jogaidra”~És teljesíté, amit ígért.~Nem a kocsmába jártak
101 8| világot.~És úgy történt. Amit sok évi~Erőködés meg nem
102 8| e kárhozat helyére?~Mert amit isten meghagyott neki,~Tudtára
103 8| öregnek,~Hogy nem lelé meg, amit keresett, hogy~Könyűiből,
104 8| Nincsen akaratom,~Mert amit te akarsz,~Én is azt akarom,~
105 8| haza~Veszített egykor s amit szívem nyert;~Elhúnyt vitézek
106 9| lát.~Mindent megtettünk, amit~Kivánt a becsület...~Tízannyi
107 9| sziporkát sem felel a gúnyra.~Amit szólott, azt csak úgy magában~
108 9| önt itt név szerint, de amit~Saját kardjával tenni képtelen,~
109 9| egyébért,~Csak hogy elvegyétek, amit érdemeltek,~A véres halálbért.~
|