Rész
1 2| hosszában elesem.~Ej galambom, milyen puha a keble!~Hadd nyugodjam
2 4| aztán a füttyök mellett~Milyen a jövedelem?~A színész elébb-utóbb
3 4| rajzához~Szent Kleofás!~Milyen karaván...~Nem lehet más,~
4 4| hozzánk?~Majd meglátnád, milyen jól mulatnánk!~Messze vagy,
5 4| De ő fennen dicsekszi el:~Milyen pompás szobái vannak!~És
6 4| angyala!~Sejted-e te mostan, milyen öröm vár rád?~Hogy hazatart
7 5| volt szép lyány, mégpedig milyen szép!~Könnyű lehellet termete,~
8 5| Önmagáról tudja e lak népe, milyen~Édes a szabadság tiszta
9 5| teremtő,~Azt sem tudja: milyen lesz a jövendő?~Lesz-e még
10 5| mily hosszan merengtem~S milyen áhitattal szemeden?~Áhitattal
11 5| időben, együtt hamvad el...~Milyen édesen fog majd pihenni~
12 5| azért, hogy tisztán lássék: milyen~Hervadás van a világ fölött.~
13 5| MILYEN FUCSA ÁLMAM...~Milyen furcsa
14 5| MILYEN FUCSA ÁLMAM...~Milyen furcsa álmam volt az éjjel!~
15 5| oroszlánok. - -~Olyan öröm sincs,~Milyen az én örömem.~Oh, mikor
16 5| Én magyar nemes vagyok!~Milyen jó, hogy nem adózok.~Gazdaságom
17 5| az idő nem keresi:~Mely’k milyen épület? vár-e avvagy csárda?~
18 5| még akkor is e rémeket.~És milyen rémek, milyen alakok!~Arcomról
19 5| rémeket.~És milyen rémek, milyen alakok!~Arcomról hideg izzadás
20 6| telepedtem...~Oh e magányban milyen alakok~Lengtek körűlem s
21 6| után~A lyányka, „látod, milyen változás?~Én nem tudom,
22 6| SZEMED...~Oh lyány! szemed~Milyen sötét,~S mégis ragyog;~Kivált
23 6| Mosolygjatok az aggastyán dalán.~Milyen jövendőt biztosít erénytek!~
24 6| emberiség javáért!~Mily boldog, milyen szép halál!~Szebb s boldogítóbb
25 6| csodálkozás,~Ezt kérdték volna: milyen látomány ez?~Melyik tündére
26 6| végre nyílnak szemeid;~Milyen szemek, mily égetőn-vakítók...~
27 6| esett...~Kétségbeesni!... milyen gyávaság!...~Kinek van erre
28 6| RABSÁG~Töredék~Milyen vig a világ! folyvást miként
29 6| olyan tiszta fényben kel.~Milyen hullám ez? hogy híják e
30 6| ez? hogy híják e sziklát?~Milyen virító a vidék amott!~A
31 6| Vércsékkel és bagolyfiakkal?~Milyen kisértetes ez a dal! -~S
32 6| nemzetem!~Mily szolgaság, milyen hizelgés!~S mindig tovább
33 6| meg,~Amely kifejezze majd:~Milyen forrón érzek!~Nagybánya,
34 7| nézzen énreám!~Ki gondolná, milyen fájó emlékezet~Kél bennem
35 7| után,~Ugy néztem utánok,~S milyen bús látvány volt a házak
36 7| hogy mély a tengerszem,~De milyen mély? nem tudja senki sem.~
37 7| a lyány meg nem tagadta.~Milyen csók volt ez!... midőn~Összeért
38 7| ölelkeztek, csókolóztak.~Milyen csók volt ez!... midőn~Összeértek
39 7| szállt nehéz fejemre,~Oh de milyen mámor ez!~Égbe vitt... a
40 7| Ilyet nem hallott fülem.~S milyen fény! százezer villám~Nyargalózik
41 7| két lábam, fussatok!...~Milyen áldott két csikó ez,~Egyik
42 7| tudom, hogy álmodám.~Ah, milyen szép álom vala!~Most amidőn
43 7| haldoklik már,~Az erdő mégis milyen hangos!~Hogy fütyöl benne
44 7| ur ül nagy csendesen;~Ah, milyen napfogyatkozás van~E gazdag
45 7| Tudjátok: melyik fán terem,~Milyen madár a szerelem?~A kotyvaszték,
46 7| teli...~A kárhozat magvát milyen mohón nyeli!~Olvas, olvas,
47 7| gyümölcs a legjobb, tudhatod.~Milyen gyönyör, hogyha fölnyitom
48 7| Nyaka vére fölfelé fut...~Milyen szép piros szökőkut!~Holdvilágos
49 7| fülembe, hogy szeretsz,~Hej, milyen jólesik nekem ez!~Lenn a
50 7| legalább ezt gondolod.~Hah, milyen lázitó,~Mily iszonyú tett
51 7| kis angyalom...~Munka után milyen~Jó a nyugalom!~Pest, 1847.
52 7| Aki ezt a ruhát varrja;~S milyen olcsó! ingyen kapni,~S mégis
53 7| olcsó! ingyen kapni,~S mégis milyen kevés hordja.”~Igy elmélkedék
54 7| emberek:~Akkor mondd meg, milyen a világ,~Akkor mondd meg,
55 7| öregkoromnak,~Hát ennek még~Milyen nevet adjak?~Szerettem;
56 7| minket nem kisérhet el.~Milyen áldás, ott lenn porladozni,~
57 7| hogy utószor láttam...~Milyen szépen néz reám...~Ifju
58 7| vagdalkoznak némely~Nem t’om milyen emberek,~Hogy ez országban
59 7| télben a kert puszta fája~Milyen vággyal, mily ohajtva várja~
60 7| Kevély urak, e szent betegnek~Milyen segélyt nyujtottatok?~Ha
61 7| mezőt veled.”~Én eljövék, de milyen arcom! a sok~Tűznél tavaszomat
62 7| szerezték.~Feleségem, lásd, milyen jó,~Hogy minékünk nincsen
63 7| Minekünk szíveink telvék...~Az milyen szegény gazdagság!~Ez milyen
64 7| milyen szegény gazdagság!~Ez milyen gazdag szegénység!~2~Még
65 8| meleg hajlékot s családot.~Milyen boldogság most a jó meleg
66 8| űlni le:~Oh mily boldogság, milyen szép az élet!...~Szegény
67 8| völgy)~Ha én hegy volnék! milyen isteni~A csillagok szomszédságábul~
68 8| Ha én völgy volnék! oh milyen rideg~Ez a magasság, e dicsőség,~
69 8| haladhatunk?~Én istenem, milyen golyhók vagyunk!~Lábunk
70 8| hatalmas Árpád;~Gondolta-e milyen nagy becsület vár rá?~Nemcsak
71 8| jólesik ölelkezésünk,~S mégis milyen sokáig késtünk!...~De mindegy,
72 8| erősen,~Megmutatta, hogy ő milyen férfi,~Hogy ő nemcsak a
73 8| van,~Nagy és veszedelmes.~Milyen gonoszságot~Forralnak magokban,~
74 8| itt alant van~A földön, milyen nagy madár,~S olyan kicsiny,
75 8| nem kutya,~Az isten tudja, milyen sorsra jutsz!~A bérkocsis
76 8| nyúl... csóválja... hah,~Milyen visítás!~Meghökken a vén
77 8| mit beszélek én megint,~Milyen bolond beszédek már ezek!~
78 8| rájok merően,~S gondolta, milyen jó lehet~Az a játék, az
79 8| És nem kellett koldulnia,~Milyen boldogság, mily jótétemény!~
80 8| Süvöltő óriása;~S e lángokban milyen csudálatos~Mesés képek keletkezének!~
81 8| a fiúnak,~Szegény fiúnak milyen jól esett!~Ez volt az első
82 8| nyelve mondta volna.~Oh milyen érzés, milyen gondolat,~
83 8| volna.~Oh milyen érzés, milyen gondolat,~Midőn az ember
84 8| mondta a hiveknek a pap,~Hogy milyen istentagadó ez ember,~Istentagadó
85 8| A föld alatt, ki tudja milyen mélyen.~Mélyebben mint a
86 8| isten ezt sem engedé meg.~Milyen kegyetlen az az isten!~S
87 8| kis madár s dalolgat,~Ah, milyen édesen dalol!~És szólt a
88 8| fel-felköltött piros hajnalon...~Milyen sötét vón a világ, az élet,~
89 8| már s nem susog a lomb...~Milyen sötét vón a világ, az élet,~
90 8| gondok fojtó levegője nyom...~Milyen sötét vón a világ, az élet,~
91 8| többé nem szomjazom...~Milyen sötét vón a világ, az élet,~
92 8| tehetek, csak sirathatom...~Milyen sötét vón a világ, az élet,~
93 8| napom és éjjel csillagom...~Milyen sötét vón a világ, az élet,~
94 8| Atillától egész Rákócziig.~Hah, milyen múlt! hacsak félakkorák
95 8| MILYEN LÁRMA, MILYEN VÍGADALOM!~
96 8| MILYEN LÁRMA, MILYEN VÍGADALOM!~Milyen lárma,
97 8| LÁRMA, MILYEN VÍGADALOM!~Milyen lárma, milyen vígadalom!~
98 8| VÍGADALOM!~Milyen lárma, milyen vígadalom!~Mi légyen ez?
99 8| örvendő dalom.~Kis parányom, milyen nagy örömmel~Állok itt és
100 9| puszta volt és benne már~Milyen sok szép virág fakad.~Betlen,
101 9| vezére...~Mily nagy szerep, milyen lelkesitő!~Pest, 1849. május
102 11| Oh istenem, te nélküled~Milyen rideg az élet!~Inkább lennék
|