Rész
1 1| márvány dicsér:~Minden, ami bájol, s vággyal tölti~Itt
2 4| cibál, -~Azt cselekszem, ami tetszik... Tudja Pál,~Mit
3 4| megyen:~Hogyha nincs nedv, ami hajtsa, bőviben.~Hadd igyam
4 4| Sose búsúlj! úgyis késő;~Ami elmúlt, vissza nem jő.~Találtam
5 4| hogy volna nyerhető.~S ami több, ki rája nehezűl,~Nemcsak
6 4| ihatom... nem kell... sok, ami sok.~Vagy a borban szerelmet
7 4| mint Ádám-Éva édene;~Ez ami búban engemet vigasztal,~
8 4| kék szeme;~Ez az egy szép, ami van a világon,~Ezen a rút,
9 4| ahonnan számüzélek,~Légy ami voltál, légy szinész!”~Hát
10 4| Egyebet nem válaszola,~Mint ami következik:~„Oh te tudója
11 4| Ha meg nem tesszük azt,~Ami föladatunk:~Akkor gyalázat
12 4| ételek~Fölötte drágák, s ami több: roszak.~Az ispán urtól
13 4| kény~Elhat ten lakodba.~Ami örömednek~Volna kútforrása,~
14 4| fele:~Tolvaj-e vagy farkas, ami elment vele?~Akárhová lett
15 4| vad zivatarba.~De a vihar ami hamar keletkezett,~Oly hamar
16 4| leányok.~Lyányokra nézve ami Jancsit illeti,~Egyetlenegy
17 4| szakácsot híja,~Készítsen, ami jó, mindent vacsorára,~Az
18 4| meghallgatjuk biz azt;~Hiábavalóság, ami téged aggaszt.”~Igy biztatta
19 4| király nagy fekete vára~Volt, ami sötéten szeme előtt álla.~
20 4| mindenkor a tenger mélysége,~Ami kevésre van éltemnek szüksége.~
21 5| hazában híven őrzik~Mindazt, ami nemzeti;~Ősi kincsét a magyar
22 5| vágyam hasztalan hevit,~Mert, ami fölsegítene,~Eltörve lajtorjám,
23 5| ugyan:~Galamb-e igazán,~Ami ott száll... vagy az~Én
24 5| De mért panaszlanék?~Hisz ami megtörtént: mind, mind várhattam
25 5| poklot bejárok:~A pokolban ami gyötrelem~És a mennyben
26 5| gyötrelem~És a mennyben ami üdvesség van,~Egy percben
27 5| asszony, te csábító férfi!~De ami átka van a széles világnak,~
28 6| mi emberek...~Mi volna, ami nem vénülne meg?~Nézzétek
29 6| Az idő igaz,~S eldönti, ami nem az.~Ott áll a sír most
30 6| Lidinek szóval azt elmondja,~Ami mostan volt csak gondolatja.~
31 6| buzogánya ért,~Övé lett minden, ami kincs vala,~S hol ellenállás
32 6| kisértet, ördög s minden, ami~Irtóztató a képzeletben
33 6| csendesen,~Mindenre kérlek, ami szent előtted!”~Szólott
34 6| éretted, barátom...~Szó ami szó, de nekem igazán~Nem
35 6| orcámat?~Hajnal-e vagy alkony,~Ami ottan támad?~Hajnal is,
36 6| minden sötét,~Csak két dolog, ami kis csillámot vét:~Egy sárga
37 6| angyalom~Mindennél szebb, ami csak szép, mondhatom.~Én
38 6| csak egy: a jellem az,~Ami az embert emberré teszi,~
39 6| Azzal dicsekedni váltig,~Ami szégyenünkre válik!...~Csak
40 7| részéről~Levitte a meszet,~S ami rajta imitt-amott maradt,~
41 7| Fátyolon átlátok, s attól, ami ott van alatta,~Borzadok,
42 7| énnekem esnek,~Hej van, ami jobban fáj szivemnek,~Az
43 7| rája,~Csak sötét gondolat, ami benne terem,~Sötét gondolatok
44 7| gyöngyének,~Az ő nekem, ami a csillag az éjnek,~Szeretőm
45 7| Sárikámnak, húgomnak nevezték!~Ami eddig ott lenn volt ruháján,~
46 7| érzékeny szived vagyon,~De, szó ami szó, jobb szeretném,~Ha
47 7| beszédök mindenről folyt,~Ami szép és ami szent.~A leányka
48 7| mindenről folyt,~Ami szép és ami szent.~A leányka szemlesütve~
49 7| beszédök mindenről folyt,~Ami rút s szentségtelen.~S szólt
50 7| ez még mind kevés,~De ami több, de ami sok, mi minden:~
51 7| mind kevés,~De ami több, de ami sok, mi minden:~Ha úgy kivánod,
52 7| Megütöm a kezedet.~Tréfa, ami tréfa, de ez~Kriminális
53 7| karjaimba!~Nincs hatalom, ami tőlem elszakasszon,~Sorsom
54 7| mi lenne,~Hogyha nem az, ami legfontosabb benne?~Szerencse,
55 7| kamarába’ van,~S ez az, ami őt oly jókor odavonja,~Koránsem
56 7| Mi vezetett haza? az ami elhajtott,”~Válaszola Dezső
57 7| szived~Annak forrása, bennem ami jó van.~Avvagy talán a földnek
58 7| mit~Táplált, s mindent, ami kedves, messze hajt,~S a
59 7| Hisz Bolond Istóknak híták.~Ami volt és ami lesz,~Ami nem
60 7| Istóknak híták.~Ami volt és ami lesz,~Ami nem volt és nem
61 7| híták.~Ami volt és ami lesz,~Ami nem volt és nem leszen,~
62 7| Hosszu és mély tőrdöfés az, ami~Kis redő csak homlokod fölött.~
63 7| szolgájok is hizik?~Vagy, ami még szebb, azt gondolják~
64 7| eveztem, csak eveztem,~S ami legfő: akkor is még,~Amidőn
65 8| csavarognak szanaszét elméik,~És ami már régen elmult, nagyon
66 8| csörög!~Hát volna még?~Hisz ami volt,~Mind eltörék...~Csörög...
67 8| előre, se’ hátra,~Elfeledte, ami történt ezelőtt,~A jövő
68 8| kerül a sor,~Léssz-e megint, ami voltál egykor?~Oly hatalmas
69 8| többen~Előterjesztették, ami volt fejökben,~Ki a három
70 8| nagy véres csatákról,~S ami következik: nagy boros kupákról.~
71 8| mert ez az~Utósó falattok.~Ami most van szájatokban,~Ettül
72 8| fejét a nemzet, és~Szólt: „Ami sok, az csak sok, hiába!~
73 8| élet~Fájáról lehullatok.~Ami elhal életembül,~Föltámad
74 8| saját örök birtokunk lesz,~Ami után eddig csak sovárgánk.~
75 8| Dicsőséges tolvajjá nevelem!~Szó, ami szó, már ahhoz értek,~Hogyan
76 8| hegy erdejét~És mindent, ami csak szemébe tünt,~Mert
77 8| De nyitva áll mindennek, ami szép s jó.~S az üldözött
78 8| joggal~Dorgál ön engemet?~És ami az ijesztést illeti,~Az
79 8| meggyőződék végre is,~Hogy ami kinyomathatik,~Abból nem
80 8| Minden lenn maradt, ami bánt,~Nem hoztam föl magammal
81 8| föl magammal mást,~Csak ami boldogságot ad,~Kedvesemet
82 8| jóra.~Folyamodjunk ahhoz, ami~Hozzánk illik, merészséghez,~
83 8| valóban!~Csak miljomad része, ami közte jó van.~Menjetek!...
84 8| miért csatázunk,~Mert van, ami győzelemre buzdít,~Vagyon
85 8| még a népeknek vére~Annyi, ami fölkiált az égre.~Áll a
86 8| csókolóznak nagyba’,~Minden, ami gond, oda van hagyva,~Mintha
87 8| benne,~S nincs csekélység, ami~Gyötrelmesen nem sért,~Hogyha
88 8| édes lantom,~Zengd ki, ami benned van,~Szólj vadúl,
89 8| ki minden hangot, lantom,~Ami benned még maradt...~A nap
90 9| lesz is az, sokára lesz!~És ami több, és ami fő:~Az isten
91 9| sokára lesz!~És ami több, és ami fő:~Az isten könyörűletes.~
92 9| fekszel.~Azt hiszem, hogy ami most levágott,~Balsorsod
93 9| oh hon, inkább~Ez légyen, ami lelket ad.~Emelje ez föl
94 9| név mulandó, változékony; ami~Örök, azt nézem én, a szellemet.~
95 9| gyanánt~Tenéked áldozám.~Ami még megmaradt:~Te szűz becsületem,~
96 9| az ég boltjáig!~Minden, ami szent előttünk,~Kockán van,~
97 11| Három a tánc s minden, ami jó!~S így vedd három csókomat.~
98 11| lelkem előre,~S még több, ami jő,~Mit még ad az isten,
|