Rész
1 4| JÁNOS VITÉZ~1~Tüzesen süt le a
2 4| keresztelem,~Mától fogva neved János vitéz legyen.~Derék János
3 4| János vitéz legyen.~Derék János vitéz, halld most beszédemet:~
4 4| csodálkozással hallák a huszárok.~János vitéz pedig e szíves beszédet~
5 4| őt a jó francia király,~S János vitéz beszélt, amint itt
6 4| elfelejtkezik is rólam halálom.”~15~János vitéz ekkép végzé történetét,~
7 4| meg a legnagyobb zsákot,~János ennyi kincset még csak nem
8 4| nem is látott.~„Nos hát János vitéz, lyányom megmentője,”~
9 4| amint mondotta a király,~János vitéz kivánt lenni galambjánál.~
10 4| ködöt nem vont rája.~16~Ment János vitézzel a megindult gálya,~
11 4| vitorlája,~De sebesebben ment János gondolatja,~Utjában semmi
12 4| semmi sem akadályoztatta.~János gondolatja ilyenforma vala:~„
13 4| hazaérek.”~Ezt gondolta János s több ízben gondolta,~Mialatt
14 4| esik tőle távol.~Egyszer János vitéz a hajófödélen~Sétált
15 4| aligha szél nem lesz.”~Hanem János vitéz nem figyelt e szóra,~
16 4| a tenger elsodorja.~Hát János vitéznek milyetén sors jutott?~
17 4| már a felhő rojtja;~Ekkor János vitéz nagy hirtelenséggel~
18 4| bírt volna véle,~Csakhogy János vitéz nem engedte magát,~
19 4| isten! hogy örült ennek János vitéz,~Az öröm szemébe könnycseppeket
20 4| venni lélekzetet szegény,~János leszállt róla és magára
21 4| kegyelmed?” nyájasan kérdezte~János vitézt egy kis takaros menyecske.~
22 4| takaros menyecske.~Elmondotta János, hogy kit és mit keres...~„
23 4| Szavaiba vágott kérdezőleg János,~A menyecske szeme könnytől
24 4| temetve.”~Jó, hogy nem állt János, hanem űlt a széken,~Mert
25 4| hazugság előbbi szózata.~18~János reáborúlt az asztal sarkára,~
26 4| nézett ki az őszi homályból,~János eltántorgott kedvese hantjától.~
27 4| halálom napja megérkezik.”~19~János vitéznek volt utjában két
28 4| isten jó napot” szólott János vitéz;~A fazekas rútul a
29 4| kedvben vagyunk” felelt neki János.~„Hogyne? mikor ez az út
30 4| vajjon hova jutnak?”~Kérdé János vitéz egy útra mutatva,~
31 4| aki odalépett.”~Felelt János vitéz: „Bizza kend azt csak
32 4| hogy köszönjön szépen,~János vitéz már jól bennjárt az
33 4| jól bennjárt az erdőben.~János vitéz ment, és elért nemsokára~
34 4| óriásföld csősze;~Mikor János vitéz a szemébe néze,~Oly
35 4| óriás amint rálépett volna,~János feje fölött kardját föltartotta,~
36 4| ez, amint csak kivántam,”~János vitéznek ez járt gondolatában;~
37 4| nem tápászkodhatott,~Amint János vitéz a túlpartra jutott,~
38 4| várjunk csak kicsinnyég.~20~János az erdőben mindig beljebb
39 4| akkora fája,~Hogy a tetejöket János nem is látta.~Aztán olyan
40 4| elkelnének.~Volt is mit aprítni János szablyájának;~Minthogy feléje
41 4| felhőnek vélte.~Így ballagott János bámulva mód nélkül,~Egyszerre
42 4| nem építtet.~Hát odaért János s ekkép elmélkedék:~„A külsejét
43 4| csupa kősziklákat.~Mikor János vitéz a házba belépett,~
44 4| ezt nem ugy mondotta,~Hogy János tréfára gondolhatta volna;~
45 4| törik a fogad!”~Kiáltott fel János haragos beszéddel,~S meglódította
46 4| kőszikla-ebédre,”~Szólt s kacagott János „ráforrt a gégédre!”~És
47 4| volna.~A legöregebbik szólt János vitézhez:~„Urunk és királyunk,
48 4| jobbágyidúl minket.”~Felelt János vitéz: „Elfogadom tehát~
49 4| óriás ezeket mondotta,~S János vitéznek a sípot általadta.~
50 4| vitéznek a sípot általadta.~János bedugta a sípot tarsolyába,~
51 4| szemem világa veszett ki?”~János vitéz ekkép kezdett gondolkodni.~
52 4| itt sem nap, sem csillag;~János vitéz csak ugy tapogatva
53 4| nyilásakor meglátta a tüzet~János vitéz s annak irányán sietett.~
54 4| annak irányán sietett.~Mikor János vitéz odaért: valának~Egybegyülekezve
55 4| mind előszámlálni?~Csakhogy János mindjárt át kezdette látni,~
56 4| szaporán, legények!”~Parancsolá János, s azok betörének.~No hisz
57 4| soron épen...~Kire ismert János ebbe’ a banyába’?~Hát Iluskájának
58 4| mostohaanyjára.~„De, kiáltott János, ezt magam döngetem.”~S
59 4| rugaszkodj utána!”~Kiáltott most János egyik óriásra.~Szót fogadott
60 4| utolsó boszorkányt~Halva, János vitéz faluja határán;~S
61 4| homálynak napfény lett helyében,~János vitéz pedig rakatott nagy
62 4| hogy hűségesek lesznek,~S János vitéz jobbra és ők balra
63 4| 22~Vándorolgatott az én János vitézem,~Meggyógyult már
64 4| édesség volt érezésében,~Ha János elmerült annak nézésében.~
65 4| fogyó hold sárga világától.~János még ballagott; amint a hold
66 4| reszketve dobogott;~Hanem János vitéz álmai közepett~Sem
67 4| mind eltünt a kakasszóval.~János is felébredt a kakas szavára,~
68 4| magát s utra kerekedett.~23~János vitéz egy nagy hegy tetején
69 4| akart hálót vetni vízbe,~János odament és tőle ezt kérdezte:~„
70 4| óperenciás?” kiáltott fel János,~„Annál inkább vagyok hát
71 4| ezen a tengeren?”~Kérdi János vitéz „gázolj által velem.”~„
72 4| kimondta.~24~Vitte az óriás János vitézünket;~Nagy lába egyszerre
73 4| sziget,” felelt, aki vitte.~János ezt kérdezte: „És micsoda
74 4| szilaj medve.~De fáradságosan János keze által~Mind a három
75 4| halállal.~„Ez elég lesz mára,” János ezt gondolta,~Nagy munkája
76 4| Bátorság dolgában helyén állott János,~Találós ész sem volt őnála
77 4| magából a megtört életet.~Hej János vitéznek került sok bajába,~
78 4| tölti el.~27~Hogy belépett János vitéz ez országba,~Mindent,
79 4| mélyen vezették el.~Amint János vitéz mindent megszemléle,~
80 4| Tündérországnak egy tó állott közepén,~János vitéz búsan annak partjára
81 4| én beszélni ékesen,~Csak János vitéznek akkori kedvét nem,~
82 4| szerető ölében~Mai napig János vitéz őkegyelme~Szép Tündérországnak
83 4| JÁNOS GAZDA~János gazda, derék
84 4| JÁNOS GAZDA~János gazda, derék gazda,~Nincsen
|