Rész
1 1| kegyetöknek örüljön!~Drága tanító úr, ki fáradhatatlan iparral~
2 3| kertnek egy kis magja,~De az úr ha pártom fogja:~Benne gyom
3 4| nyárfa levele.~De ha szél úr könnyü szekeren~Gyors lovakkal
4 4| hallja kend?”~Igy szólt az úr, amidőn odament,~Hosszan
5 4| végre s nyitja a kaput,~S az úr egy hulló csillagon lefut,~
6 4| menyecskének férje én vagyok.”~Az úr nagy halkkal fölkapaszkodott,~
7 5| DRÁGA ORVOS ÚR...~„Drága orvos úr!” szólék
8 5| ORVOS ÚR...~„Drága orvos úr!” szólék eszemhez,~„Látogassa
9 5| FERENC ŐNAGYSÁGÁHOZ~Nagyságos úr! ismer engem,~Tudja azt
10 5| szemébe vágom.~Nagyságos úr! ön nem isten,~Csak ember,
11 5| ki ne mondanám?~Nagyságos úr! kimondom azt,~Mert ön énnekem
12 5| nem rejiciálhat.~Nagyságos úr! meglehet, hogy~Önnek számtalan
13 5| megbocsáthatatlan.~Nagyságos úr! tudja mi ez?~Nem, hogy
14 5| verseket csinál.~Nagyságos úr! az isten szent~Szerelmére,
15 5| címmel együtt jön?~Nagyságos úr! a költőnek~Szükséges, hogy
16 5| van a szivében.~Nagyságos úr! a spongyia~Lángot nem vet,
17 5| üti-veri tehát?~Nagyságos úr! valahányszor~Az ön verseit
18 5| Drága, tisztelt nagyságos úr!~Az ön atyja csizmadia;~
19 5| Nagyúr leszek, mennykő nagy úr,~Föltéve persze: ha nyerek.~
20 6| Nem valánk mi jóbarátok.~Úr voltál te, én kutyád;~Korbácsoltál,
21 6| E GAZDAG ÚR...~E gazdag úr miként~Gőgösködik,
22 6| E GAZDAG ÚR...~E gazdag úr miként~Gőgösködik, mint
23 6| mit csinálok:~Látja az úr, hogy kötöm a hálót;”~Így
24 6| Nem soká várt, hogy egy úr érkezett,~S hallott tőle
25 6| bátorság szivében.~Jött is egy úr nem igen sokára,~Gyorsan
26 6| egy fillérig pénze.”~Az úr reá nagy szemekkel néze,~
27 6| ez oly engesztelő,~Nagy úr ez, mely minden megbántást
28 6| Salgón Kompolti Péter volt az úr,~Nevét rettegve emlité a
29 6| bárha~Bizonytalanság kisér;~Úr a sors, hajlok szavára,~
30 6| már éhezem.~Szóval: nagy úr vagy és én koldus,~S mégis,
31 7| hozzám nyúlni, te hatalmas úr?~Vagy csak ijesztesz?...
32 7| nemsokára:~Melyik lészen úr a földön?~Melyiké lesz a
33 7| Hogy, aki rajta egykor úr valál,~És reszketett parancsod
34 7| napfogyatkozás van~E gazdag úr szemeiben!~Meglátja őt a
35 7| papirosom.~Fegyveres Tamás úr legfontosabb része~Az, mely
36 7| megyeházánál~Fegyveres Tamás úr szónokolni föláll,~Első
37 7| vonakodik -~Hogy táblabíró úr mélyen gondolkodik.~Arca
38 7| valóságos cethal.~Táblabíró úr hű gyermeke a földnek,~Lelke-teste
39 7| a többi.~Fegyveres Tamás úr háza a más végen~A tiszteletes-lak
40 7| hasztalanul várja,~Mert Tamás úr ennek rettentő barátja,~
41 7| járását ne lássa,~Tamás úr, követvén örökös boszúját,~
42 7| szép kis Piroska, Tamás úr leánya.~Az ebédlő terem
43 7| poflevest.~Fegyveres Tamás úr azonban még alszik,~Még
44 7| hátra,~Csak hogy Fegyveres úr álljon ki a gátra,~Irja
45 7| apánkhoz.”~4-ik §~Táblabíró úr az ég segedelmével~Óriási
46 7| PATÓ PÁL ÚR~Mint elátkozott királyfi~
47 7| magában falujában~Pató Pál úr mogorván.~Be más lenne itt
48 7| Közbevágott Pató Pál úr:~„Ej, ráérünk arra még!”~
49 7| Közbevágott Pató Pál úr:~„Ej, ráérünk arra még!”~
50 7| ekék?~Közbevágott Pató Pál úr:~„Ej, ráérünk arra még!”~
51 7| Közbevágott Pató Pál úr:~„Ej, ráérünk arra még!”~
52 7| Sebesen, lóhalálába.~Hallj’ az úr,~Legyen annyi embersége,~
53 7| nem tágitott. „Ki itt az úr?”~Kérdezé,~„Véle szólok;
54 7| az ügyet~Ő elé.”~„Itt az úr, mi a baj?”~Szólt egy tompa
55 7| Hófehér aggastyán volt az úr,~Hófehér bajusszal és szakállal,~
56 7| felel.”~„Jó uram, tisztelt úr,~Ételed jó, de egy híja
57 7| gyalog,~Mert eltiportat ezen úr, ki~Hintón melletted elrobog.~
58 8| ezer éves~Kínokat,~Ha az úr most testvérének~Befogad;~
59 8| víznek árja,~Azért a víz az úr!~Pest, 1848. március 27-
60 8| jut,~Hogy három század óta úr~Hazánkon a Habsburg-család,~
61 8| gonoszságod bérét.~E földön legyen úr a tót vagy a német?~E földön,
62 8| hátra velünk.~Vitéz kapitány úr,~Legyen a vezérünk,~Ilyen
63 8| Kijött egy asszonyság s egy úr,~Beűlnek a hintóba, a kocsis~
64 8| Elérte a hintó a célt,~Az úr s az asszonyság kiszáll,~
65 8| számára szól.~Egy vén mogorva úr~Megállt mellette s hosszan
66 8| Megállj!” morgott reá az úr.~A gyermek állt s moccanni
67 8| moccanni sem mert,~S az úr kérdé: „vannak szülőid?”~„
68 8| halt meg apja,~De e mogorva úr előtt~Nem mert hazudni,~
69 8| Kövess tehát” szólt a mogorva úr,~S utána indult a fiú.~A
70 8| fiam, uram!”~„Nagyságos úr,” rimánkodott a gyermek,~„
71 8| rimánkodott a gyermek,~„Nagyságos úr, én nem vagyok fia.~Mentsen
72 8| lélekzés alatt;~Itt a mogorva úr~Szóhoz jutott s szólt:~„
73 8| hazaért a fiúval a~Nagyságos úr, átadta őt a~Cselédségnek.
74 8| Ekkor magához hívatá~Az úr, és így szólt szigorún:~„
75 8| fogadsz neki,~Ő lesz az úr, te lész a szolga.~Egyéb
76 8| urfiak.~Érezteté, hogy ő az úr,~Érezteté, minden nyomon.~
77 8| szolga fensősége~Az ifjú úr fölött,~S ha nem tudá~Leckéit
78 8| talán az én apám~Különb úr volt, mint minden ivadékod,~
79 8| nem enyém,~S ha minden úr ilyen roszlelkű, mint te,~
80 8| midőn e pályát végezé,~Több úr hivá meg őt~Nagy s gazdag
81 9| GOROMBA TÁBORNOKHOZ~Tábornok úr, én nem tartom magam~Nagy
82 9| tábornokja van.~Tábornok úr, van ellenség elég,~Gorombáskodjék
|