Rész

 1  1|  berkének kedvesem árnyai alatt.~Jött és látta Eos bájait; irigyelve
 2  1|          Szenvedém nagy kínjait;~Jött az éj szelíden végre,~S
 3  3|         Bűnnek éje ült a földön.~Jött a vízözön.~A víz által a
 4  3|          bácsi~Rajtakap,~S akkor jött még a valódi~Haddelhadd.~
 5  4|          arról,~Amint nyelvünkre jött;~Még a szinészetről is~Sok
 6  4|    kamrából~Kihozni lehetett.~Ha jött az este, s holdvilág volt:~
 7  4|           S komoly orcájára derű jött:~Mint kiderűl példának okáért~
 8  4|           S így hajba kapánk.~Mi jött ki belőle?~Az jött ki belőle,~
 9  4|    kapánk.~Mi jött ki belőle?~Az jött ki belőle,~Hogy a zajra
10  4|      Fehér köpenyben az igazgató~Jött üdvezelni engem nyájasan:~„
11  4|       talán a csap.~S a csap nem jött, és a pap morgott:~„De mi
12  4|     kihalt~S az áldomás csengése jött helyébe.~Vagyok henyélő
13  4|        álom őt odavitte, ahonnan jött,~Iluskája pihent hű karjai
14  4|        Ekkor a királynak ily szó jött szájába:~„Figyelmezzetek
15  4|    lakják ott azt a vidéket,~Nem jött ki még onnan, aki odalépett.”~
16  4|    szemmel nézze;~Napfogyatkozás jött szeme világára,~Melynek
17  4|        idővel.~Mikor az éjfélnek jött rémes órája,~A száját mindenik
18  5|      Együttlétünknek végső napja jött.~Tán mindörökre válandók
19  5|          Uj szerelmem, mint nap, jött ez éjre~Fölkelt a nap...
20  5|           A kisfiúból ifju lett;~Jött az idő, mely soha meg nem
21  5|         oh magyar~Dicsőség! mely jött s távozék,~Hogy századok
22  5|       századot~Láttam már, amint jött és távozott.~Ah, mily unalmas
23  6|      oroszlánok itt termettenek;~Jött a tatár, jött a török reánk.~
24  6|       termettenek;~Jött a tatár, jött a török reánk.~Isten csodája,
25  6|         őneki bátorság szivében.~Jött is egy úr nem igen sokára,~
26  6|          éj következék.~Borús éj jött rá... ekkor áldozott le~
27  6|         szomszéd Somoskőt,~Utána jött a távolabb Fülek,~S most
28  6|      nyilt s azon~Kompolti Péter jött be kardosan.~„Gedő uram,
29  6|        beszéltek.~Kompolti Péter jött be s rájok ordít:~„Megálljatok!”
30  6|       semmi, semmi módot!~S most jött reá a legnagyobb csapás;~
31  6|       Hallá zaját a lyány és nem jött megmentőnek,~És hogyha ő
32  6|     megmentőnek,~És hogyha ő nem jött, ne jőjön senki sem!~Oh
33  6|       istent imádtunk;~Akármikor jött a szegény, minálunk~Vigasztalást
34  6|         mint álla hajdanán.~Vész jött e fára, mely azt szétszaggatta;~
35  7|          addig várt,~Míg a halál jött e~Hír helyett hozzája.~S
36  7|   átellenben épen,~Pór menyecske jött. Korsó kezében.~Korsaját
37  7|     közénk~Egy vendég érkezék...~Jött a halál.~Anyácskám, édesem,~
38  7|    holdfényes éjszakát...~Férjed jött sötét orcával.~Szörnyü ember!
39  7|        ne-mulass.~Ha gazdag útas jött, Marci így kiáltott:~„Ide
40  7|        halálod!”~Ha szegény utas jött, ezt mondta szívesen:~„Nesze
41  7|       füződék,~Mint távoli utról~Jött régi barát...~Mily édes
42  7|        kiben vér volt, elszántan jött elé.~Gyűlt a toronyba a
43  7|      anyámhoz még csak hírem se’ jött.~Apám s anyám pedig búbánatba
44  7|     engem,~De azt is tudom, hogy jött volna akárki,~Nem fogadnál
45  7|         inni, mint amelyre kedve jött.~A bölcs - mert nem jogunk
46  7| Hórihorgas seprőnyélen~Lovagolva jött elé a~Tűzokádó hegy torkába.~
47  7|       villám is alatta születik.~Jött is az ellenség, pedig nem
48  7|           Lelkére sötéten, sűrűn jött a felleg,~És belőle ilyen
49  7|    szarka és károgó holló.~Végre jött az éj s ment, viradni is
50  7| tetejéről lesz szép nézni eztet.~Jött az ifju hajnal, az ékes
51  7|         piros bársony mente;~Igy jött elé fényes diadalszekerén...~
52  7|   Egyszerű fekete felhőpalástban jött,~Tán mert ő is titkos kalandokra
53  7|          fölött meggyülekezék.~S jött a végén e hollóseregnek,~
54  7|     végén e hollóseregnek,~Végre jött egy szép fehér galamb,~Jött
55  7|      jött egy szép fehér galamb,~Jött a drága hírnek meghozója,~
56  7|           ha ismerős jönne?~Több jött, mint ismerős; bátyja jött
57  7|       jött, mint ismerős; bátyja jött meg, bátyja,~Kitörő örömmel
58  7|          bírót e hang költé fel,~Jött az ifju éjfelenként,~És
59  7|        akit elkerűlne,~Ha ma nem jött, eljön holnap...~Míg az
60  7|         meg nem halhat.~Ő hozzám jött, volt bizalma bennem...~
61  7|         zaj van,~A leányért apja jött,~De kilép az agg s reádörg:~„
62  8|         hordta,~Tudták már, ha ő jött, hogy a tavasz közel,~S
63  8|   mesterséget!”~~~Második ének~1~Jött és ráborult az este a határra,~
64  8|      ajka,~Csak egy szellő-sohaj jött ki néha rajta.~A lakmázó
65  8|              oh nem!~Földindulás jött, mely lerombolá,~Megingatá
66  8|  magyarokhoz elmégysz!”~És el is jött azonnal a püspök,~S odavitte
67  8|        horgonyát e futó homokba,~Jött a villám és fölfordította
68  8|          feléje, mindig közelebb~Jött az szeméhez, hogy kisüsse
69  8|           Esztendő esztendő után~Jött a földet meglátogatni,~S
70  8|        semmi, semmi sem volt!~Mi jött eszébe, hogy e gondolatra~
71  8|      őneki volt fia is;~Mért nem jött ez hozzá soha?~Ezt kérdezé,
72  8|         ünnep ez?~Talán az isten jött a földre~Saját képében,
73  8|      szolganemzedék,~Uj nemzedék jött, mely apáit~Arcpirulással
74  8|       nagy éjszaka.~Piros arccal~Jött e hajnal,~Piros arca vad
75  8|          lemén.~De emléked velem jött és marad,~Az vet reám bús
76  9|              Csalatkozol: nem az jött, akit vártál,~Az én nevem
77  9|                                  JÖTT A HALÁL~Jött a halál, hogy
78  9|                     JÖTT A HALÁL~Jött a halál, hogy elsöpörjön
79  9|          minket~A föld szinéről, jött a döghalál,~Reánk lehelte