Rész

 501  4|      kiégetnélek,~Égetném rosz véretek.~Nem vagyok tűz, nincs emésztő
 502  4|                 van hát e hazának,~Hogy nem is fér benne meg?~Hiszen
 503  4|              mely porban esd kenyérért.~Nem esik meg szívetek;~Míg ő
 504  4|        körülötte.~De ő a virágra szemét nem vetette;~Egy kőhajtásnyira
 505  4|                szemei odatapadtanak.~De nem ám a patak csillámló habjára,~
 506  4|                  Ha a mosással oly igen nem sietnék;~Sietek, mert máskép
 507  4|             kezével,~Megcsókolta száját nem egyszer sem százszor,~Ki
 508  4|                 a szók a gondolatot:~(S nem mondhatni, hogy jókedvvel
 509  4|    elmondottakhoz e szavakat tette:~„Ha nem akarja, hogy felgyujtsam
 510  4|                nyájt félig összeszedte;~Nem tudja, hol lehet annak másik
 511  4|         akaratja.”~Ezt gondolta, többet nem is gondolhatott;~Mert ekkor
 512  4|              van;~Szánom, bánom, de már nem tehetek róla,”~Kukoricza
 513  4|              bolondozz Jancsi, a tréfát nem értem;~Amíg jól van dolgod,
 514  4|              husz legényen kitett,~Noha nem érte meg még husszor a telet.~
 515  4|               is; s mindevvel mit akar?~Nem tudta, mert nagy volt fejében
 516  4|              látására.~Jancsinak látása nem esett kedvére,~Mert megijedt
 517  4|                inge bő ujjával.~Indult; nem nézte egy szemmel sem, hol
 518  4|          messzire volt már háta megett,~Nem látta lobogni a pásztortüzeket;~
 519  4|            rónaság nyujtózkodott végig.~Nem volt virág, nem volt fa,
 520  4|    nyujtózkodott végig.~Nem volt virág, nem volt fa, nem volt bokor
 521  4|                volt virág, nem volt fa, nem volt bokor ott,~A harmat
 522  4|          szomjuságát.~A tónak partjáról nem távozott messze:~Az álom
 523  4|                  Sem erdő, sem holló őt nem háborgatván,~Kukoricza Jancsi
 524  4|                a világ aligha csárdában nem ég;~Bizonyára ugy lesz -
 525  4|            Csalatkozott Jancsi, mert az nem volt csárda,~Hanem volt
 526  4|            tizenkét zsiványnak tanyája.~Nem állott üresen a ház, a zsiványok~
 527  4|                 Ha jól megfontoljuk, ez nem tréfadolog;~De az én Jancsimnak
 528  4|                 feleséged?~Akármid van, nem fog többé látni téged.”~
 529  4|             téged.”~Jancsinak sem szíve nem vert sebesebben~E szókra,
 530  4|                sebesebben~E szókra, sem nem lett haloványabb színben;~
 531  4|       zsiványkapitány fenyegetésire~Meg nem ijedt hangon ily módon felele:~„
 532  4|             nagyon bölcsen teszi.~Nekem nem kedves az élet, hát közétek,~
 533  4|             éjjel itten megpihennem;~Ha nem akarjátok ezt: üssetek agyon,~
 534  4|                 Hitvány életemet védeni nem fogom.”~Ezt mondta, nyugodtan
 535  4|              Éltedet megveted, a halált nem féled...~Te kellesz minekünk...
 536  4|             kezdé meg:~„Jó éjszakát!... nem kelt föl titeket sem más,~
 537  4|              Iluskám!~Cudar mostohádnak nem lész többé rabja,~Feleségül
 538  4|           Hozzájok sem nyúlok... azt én nem tehetem,~Nincs elromolva
 539  4|             hetedhét országon túl jára,~Nem is igen gondolt a zsiványtanyára;~
 540  4|                  Jól meggondold, földi!~Nem mulatni megyünk, megyünk
 541  4|          nyeregbe vethetném;~Mert ha én nem ölök, engem öl meg a bú -~
 542  4|           Bámulói lettek katonapajtási,~Nem győzték szépségét, erejét
 543  4|           magyar sereget.~Az igaz, hogy nem is lett semmi bántása,~De
 544  4|           árnyékában.~Itt semmi különös nem történt népünkkel,~Csakhogy
 545  4|                határos,~De köztük az út nem nagyon mulatságos.~India
 546  4|              óra-járásra lehetett.~Enni nem ettek mást, mint levegőeget;~
 547  4|                 te gonosz mostoha,~Hogy nem tudom, melyik kinek a csillaga;~
 548  4|                melyik kinek a csillaga;~Nem kínzanád tovább az én galambomat -~
 549  4|               tán egymaga volt csak~Meg nem hallója az elmondott dolognak;~
 550  4|              szokás szerint fölkelt,~De nem lát és nem hall olyat minden
 551  4|          szerint fölkelt,~De nem lát és nem hall olyat minden reggel,~
 552  4|                 ilyen tanácsot intéze:~„Nem, kegyelmes király! csak
 553  4|               indult a rabló törököket;~Nem soká kereste, mindjárt rájok
 554  4|       megrohanták a magyar huszárok.~De nem volt gyerekség ez a megrohanás,~
 555  4|               vasával.~Kukoricza Jancsi nem veszi tréfának,~S ily szóval
 556  4|             futna,~Hogyha a huszárok el nem érték volna.~De bezzeg elérték,
 557  4|             volt a francia királylyány;~Nem tudott magáról semmit, elájulván.~
 558  4|                 fut.”~De a basa fia meg nem állott volna,~Ha a ló alatta
 559  4|             volna,~Ha a ló alatta össze nem omolna.~Összeomlott, ki
 560  4|        nemeslelkű vitéz!~Ha semmi másra nem: ifjuságomra nézz;~Ifjú
 561  4|              ajaki:~„Kedves szabadítóm! nem kérdezem, ki vagy?~Csak
 562  4|                 leszek.”~Jancsi ereiben nem folyt víz vér helyett,~Szivében
 563  4|                nézett a siralmas tájra.~Nem látott egyebet, csak a véres
 564  4|               mely a halottakra szállt;~Nem igen telt benne nagy gyönyörüsége,~
 565  4|             kisérték;~A csatamezőtől az nem messzire állt...~Idekisérték
 566  4|                 számára.”~„Király uram! nem kell híni a szakácsot,”~
 567  4|                a jó magyar huszároknak;~Nem igen sokáig hívatták magokat,~
 568  4|                 ők most a jó ételekkel;~Nem is csoda biz az, mert megéhezének~
 569  4|                 kicsit parasztos, de én nem szégyenlem.”~Kukoricza Jancsi
 570  4|              koronát,~Fényes koronámért nem is kívánok mást,~Csak hogy
 571  4|              karatját,~Amely reám nézve nem érdemlett jóság;~Egyszersmind
 572  4|   nyilatkoztatnom,~Hogy én e jóságot el nem fogadhatom.~Hosszú históriát
 573  4|                 én másnak terhére lenni nem szeretek.”~„De csak beszélj,
 574  4|         sikítottam, sorsomat megszánta,~Nem hagyott a földön, felvett
 575  4|          haraggal.~Hiszen ott kinn csak nem hagyhattam vesztére,~Tarthatnék-e
 576  4|                 isten kegyelmére?~Aztán nem lesz ez a háznál haszontalan,~
 577  4|          felcsuporodik a kis istenadta,~Nem kell kednek bérest, juhászt
 578  4|                azért rám soha jó szemet nem vetett.~Hogyha nem ment
 579  4|               szemet nem vetett.~Hogyha nem ment dolgom a maga rendiben,~
 580  4|                 turós lepényért látását nem adtam;~Örültem is, mikor
 581  4|                 És ki tudja, még mit el nem követ rajta,~Ha fenyegetésem
 582  4|                 Ha fenyegetésem zabolán nem tartja.~Magamnak is ugyan
 583  4|                szívem, teljes életemben~Nem sokszor esett meg, hogy
 584  4|                 a szép kis szőke leány,~Nem tettetett bútól fakadt sírva
 585  4|            amiben lehetett, szegénynek.~Nem egyszer mondta, hogy: „várakozzatok
 586  4|           állott ő minden időbe’)~Ha le nem szállt volna a föld mélységébe.~
 587  4|          katonának csaptam föl végtére.~Nem mondtam én neki, az én Iluskámnak,~
 588  4|              tarts reám számot;~Mert ha nem bírhatom kedves Iluskámat:~
 589  4|              bírhatom kedves Iluskámat:~Nem is fogok bírni senkit e
 590  4|                 ekkép végzé történetét,~Nem hagyta hidegen a hallgatók
 591  4|                szókat intézte hozzája:~„Nem erőltetlek hát, fiam, házasságra;~
 592  4|           hálámnak fejében,~Elfogadását nem tagadod meg tőlem.”~Erre
 593  4|            János ennyi kincset még csak nem is látott.~„Nos hát János
 594  4|               Tartóztatnálak, de tudom, nem maradnál,~Kivánkozol lenni
 595  4|              Mig a nagy messzeség ködöt nem vont rája.~16~Ment János
 596  4|          gazdagok;~Senki fiára is többé nem szorulok.~Gazduram ugyan
 597  4|                szorulok.~Gazduram ugyan nem legszebben bánt velem;~Hanem
 598  4|                 az ég alja: aligha szél nem lesz.”~Hanem János vitéz
 599  4|                lesz.”~Hanem János vitéz nem figyelt e szóra,~Feje fölött
 600  4|                Iluskájáról,~S oly régen nem látott kedves hazájáról.~
 601  4|         Csakugyan szél támadt, mégpedig nem gyönge.~Zokogott a tenger
 602  4|             volt minden erőmegfeszítés,~Nem látszott sehonnan érkezni
 603  4|                 ekkép szabadította meg;~Nem gondolt vele, hogy kincsét
 604  4|                elvesztette,~Csakhogy el nem veszett a kinccsel élete.~
 605  4|              szikla tetején szétnézett,~Nem látott mást, csupán egy
 606  4|              véle,~Csakhogy János vitéz nem engedte magát,~Jól átszorította
 607  4|           elmerűlve mély gondolatokba.~„Nem hozok aranyat, nem hozok
 608  4|       gondolatokba.~„Nem hozok aranyat, nem hozok kincseket,~De meghozom
 609  4|               készűlt a falu lakossága.~Nem figyelmezett ő szüretremenőkre,~
 610  4|                  S mellében csakhogy el nem állt lélekzete;~Benyitott
 611  4|           mellette:~„Ismer-e még engem? nem is ismer talán?~Tudja, én
 612  4|               el van temetve.”~Jó, hogy nem állt János, hanem űlt a
 613  4|        lerogyott volna kínos érzésében;~Nem tudott mást tenni, a szívéhez
 614  4|     menyecskének orcáján láthatta,~Hogy nem volt hazugság előbbi szózata.~
 615  4|              fájdalomtól hangja:~„Miért nem estem el háború zajában?~
 616  4|                 Miért a tengerben sírom nem találtam?~Miért, miért lettem
 617  4|        kínozásban telhetetlen bánat!~Ha nem tudsz megölni, ne gyötörj
 618  4|             akadsz jobb tanyára.~Látom, nem te vagy az, ki nekem halált
 619  4|           szegény,~A szekér azt mondta: nem mozdulok biz én.~„Adj’ isten
 620  4|       boszankodással im ezeket mondja:~„Nem nekem... van biz az ördögnek
 621  4|              itt? dejsz erre ne menjen,~Nem mondok egyebet;... odavesz
 622  4|               lakják ott azt a vidéket,~Nem jött ki még onnan, aki odalépett.”~
 623  4|                 vizet.~Az óriás még föl nem tápászkodhatott,~Amint János
 624  4|                 a csősz nyaka csigáját.~Nem kelt föl többé az óriások
 625  4|                 csodálkozás miatt,~Mert nem látott minden léptében-nyomában~
 626  4|                  Hogy a tetejöket János nem is látta.~Aztán olyan széles
 627  4|               sötéten szeme előtt álla.~Nem hazudok, de volt akkora
 628  4|            kapuja,~Hogy, hogy... biz én nem is tudom, hogy mekkora,~
 629  4|                  Az óriás király kicsit nem építtet.~Hát odaért János
 630  4|            látom, megnézem belsejét;”~S nem törődve azon, hogy majd
 631  4|              fia.~Hanem mit ebédelt, ki nem találjátok;~Gondolnátok-e,
 632  4|                 vitéz a házba belépett,~Nem igen kivánta meg ezt az
 633  4|            jöszte és ebédelj velünk,~Ha nem nyelsz kősziklát, mi majd
 634  4|               meg.”~Az óriás király ezt nem ugy mondotta,~Hogy János
 635  4|             szókkal felelt:~„Megvallom, nem szoktam még meg ez eledelt;~
 636  4|               kendtek ajánlatát.~Én itt nem maradok, mert tovább kell
 637  4|        óriásoktól aztán elköltözött.~21~Nem bizonyos, mennyi ideig haladott,~
 638  4|                 annyit vesz észre, hogy nem lát.~„Éj van-e vagy szemem
 639  4|              ekkép kezdett gondolkodni.~Nem volt éj, nem veszett ki
 640  4|               gondolkodni.~Nem volt éj, nem veszett ki szeme világa,~
 641  4|                volt a sötétség országa.~Nem sütött az égen itt sem nap,
 642  4|  Szárnysuhogás-formát lehetett hallani.~Nem szárnysuhogás volt az tulajdonképen,~
 643  4|          kezdette látni,~Hogy a barlang nem más, mint boszorkánytanya.~
 644  4|              seprőt kétségbeeséssel,~De nem találták, s így nem repülhettek
 645  4|                  De nem találták, s így nem repülhettek el.~Az óriások
 646  4|            keblén a rózsaszálra nézett,~Nem volt az többé bú, amit akkor
 647  4|              Ledőlt, el is aludt, észre nem is véve,~Hogy nem nyugszik
 648  4|                 észre nem is véve,~Hogy nem nyugszik máshol, hanem temetőbe’;~
 649  4|               Sem énekszóra, sem táncra nem ébredett.~Amint egy kisértet
 650  4|                 térét a végtelenségnek.~Nem mozdult a tenger, de fickándoztanak~
 651  4|                  Azért semmi áron által nem vihetlek,~Se vége se hossza
 652  4|                  De a tulsó partot csak nem érhették el.~Egyszer a távolság
 653  4|             életedet veszély fenyegeti.~Nem olyan könnyű ám a bejárás
 654  4|            odáig;~Hogy bemehetek-e vagy nem, majd elválik.”~Szófogadásra
 655  4|              inté az óriást,~Aki tovább nem is tett semmi kifogást,~
 656  4|          hiányos,~Látta, hogy kardjával nem boldogúl itten,~Más módot
 657  4|                 és tündérleányok~Halált nem ismerve élnek boldogságnak;~
 658  4|             ismerve élnek boldogságnak;~Nem szükséges nekik sem étel
 659  4|               szerelem édes csókjaival.~Nem sír ott a bánat, de a nagy
 660  4|                 érce,~Kincsleső emberek nem kis örömére.~A tündérgyerekek
 661  4|           merészelt körültekinteni.~Meg nem futamodtak tőle a tündérek,~
 662  4|                 rózsát a tónak habjába;~Nem sok híja volt, hogy ő is
 663  4|            János vitéznek akkori kedvét nem,~Mikor Iluskáját a vizből
 664  4|          természet~Vadvirága vagyok én.~Nem verték belém tanítók~Bottal
 665  4|          természet~Vadvirága vagyok én.~Nem virítok számotokra,~Árva
 666  4|                így okoskodott,~Csakhogy nem csapta~Ő félre most a kalapot:~„
 667  4|             véle,~Még sincs soha pénze.~Nem kóborol a kocsmába,~Kocsmárosra
 668  4|                 a kocsmába,~Kocsmárosra nem kiáltja:~Hej, bort az iccébe!~
 669  4|               szép, takaros,~Legényekre nem haragos,~Kivált béresére...~
 670  4|                Míg nőtlen volt: terhére nem~Esett a hivatal,~Nyugodtan,
 671  4|                 hiába bánt;~Öcséd nődet nem szereti...~Hanem a szobalyányt.~
 672  4|          csillag, mondd meg nekem,~Mért nem maradtál odafenn?~Mondd
 673  4|               Ragyog a hold, a csillag.~Nem jó csillag lett volna énbelőlem;~
 674  4|                 énbelőlem;~Tudja isten, nem maradnék az égen,~Nem kellene
 675  4|            isten, nem maradnék az égen,~Nem kellene énnekem a mennyország,~
 676  4|              BÖLCS?~Hm, bizony csak sok nem úgy halad,~Amint kéne, itt
 677  4|                Megterem sok prédikáció,~Nem igen hallgatják, bármi jó.~
 678  4|       pontosságom, nagy volt a hűségem,~Nem volt reám mérve csak egy
 679  4|                                         NEM TESZ FÖL A LYÁNY MAGÁBAN
 680  4|                LYÁNY MAGÁBAN EGYEBET...~Nem tesz föl a lyány magában
 681  4|                Én is iszom, igyatok!~Én nem nézhetek vidámon~Végig elhagyott
 682  4|                örökké kéne élnem,~Fiuk, nem láthatna éngem~Soha senki
 683  4|            Felhős az ég hazámon,~Aligha nem lesz vész;~Csak hadd legyen,
 684  4|                 vész;~Csak hadd legyen, nem bánom,~Lelkem reája kész.~
 685  4|      Csalatkozásban éltek, jó királyok,~Nem uraink, csak bábjaink valátok.~
 686  4|                 lett a világ, s a férfi~Nem gondol többé gyermekjátékával.~
 687  4|           fejetekről le a koronával!~Ha nem teszitek azt le fejetekrül,~
 688  4|                 vele gördül.~Így lesz s nem máskép. A bárd, mely Lajosnak~
 689  4|              maholnap meglesz érkezése,~Nem én vagyok már első mennydörgése!~
 690  4|           fogjuk ezt az égre írni,~Hogy nem gyermek már a világ, de
 691  4|            téged ér:~Elvetném tollamat, nem írnék, bárha lenne~Minden
 692  4|              Lélekzetével életmécsedet,~Nem foglak odaírni tégedet,~
 693  4|           büszkén nézek szét.~Jutalmaúl nem rest munkálatomnak~A hír
 694  4|          nemzetem,~S te sóhajára semmit nem figyelve,~Ekkép feleltél
 695  4|            Ekkép feleltél mennydörögve: nem!~Te koszorúját eltépted
 696  4|          reménye mit fejére tett;~Ezért nem írlak oda tégedet,~Hol boldog
 697  5|             szemfödelet.~S kérni istent nem merem, hogy~Nemzetem gyógyítsa
 698  5|              nemzet, elhigyétek,~Életet nem érdemel.~Figyelemmel átforgattam~
 699  5|          találtam, hogy e nemzet~Életet nem érdemel.~Jóra termett nép
 700  5|                ilyen önző nemzet~Életet nem érdemel.~Voltak egyesek
 701  5|              ily hálátlan nemzet~Életet nem érdemel.~Más hazában híven
 702  5|                elkorcsult nemzet~Életet nem érdemel...~Oh de mért elősorolnom~
 703  5|               nemzet olyan,~Hogy halált nem érdemel?~Pest, 1845. január~
 704  5|                 terem,~És szól, hogy ez nem férfias dolog;~Azt mondja,
 705  5|              ver,~Az én kedves pajtásom nem hever,~Hanem jön és szól:
 706  5|            magamat;~Ámbátor az most rám nem is figyel,~Ki szerelmem
 707  5|              idő,~Hol fűtetlen szobában nem lakom,~Ha szűk udvarra nyíló
 708  5|       üdvességemnek~Megváltó keresztje!~Nem nyilik meg ajkad?~Semmit
 709  5|                                     MIT NEM TETTEM VOLNA ÉRTED...~Mit
 710  5|               TETTEM VOLNA ÉRTED...~Mit nem tettem volna érted,~Szép
 711  5|               Vagy holtjokat a sírok ki nem adják~S csak a mennyben
 712  5|               éj, sem a mennyország~Meg nem mutat már tégedet nekem?!~
 713  5|                            HA ÉBREN MEG NEM LÁTOGATSZ...~Ha ébren meg
 714  5|               LÁTOGATSZ...~Ha ébren meg nem látogatsz,~Jőj hozzám álmaimban,~
 715  5|              utánam;~Vélted, hogy észre nem veszem?~Oh, én mindent jól
 716  5|                 szárnya;~Megtörve vagy: nem szállhatok.~Te voltál vérem
 717  5|                                         NEM HÁBORÍTOM-E NYUGALMAD...~
 718  5|                HÁBORÍTOM-E NYUGALMAD...~Nem háborítom-e nyugalmad,~Elásott
 719  5|             Hozzád gyakorta kijövendek?~Nem fog zajt ütni érkezésem,~
 720  5|           sértőbb ellentét legyen.~Mért nem keltek bőszült háborúra?~
 721  5|                 üző sas,~Szárnyaid mért nem süvítenek?~Mért nem hajtod
 722  5|                mért nem süvítenek?~Mért nem hajtod a felhőt az égen?~
 723  5|                 verőfény~A természetnek nem gúnyja? nem!~Sőt részvéte:
 724  5|                természetnek nem gúnyja? nem!~Sőt részvéte: csak azért
 725  5|                szobámba?~Kiváncsi hold!~Nem úgy foly már itt a világ,
 726  5|         Betévedett:~Látád a szívben meg nem férő~Lángéletet.~Bú, kedv
 727  5|               De győzedelmeskedni a bút~Nem láthatád.~Ez akkor volt, -
 728  5|              dönthetlen határt,~Min túl nem léphetek,~Mely mennyemből
 729  5|               És mégsem hihetem;~Mindez nem álom-e?~Kétkedve kérdezem.~
 730  5|                  S tekintek szerteszét:~Nem látom-e szemed~Tündökletes
 731  5|                szemed~Tündökletes egét?~Nem látom, mindenütt~Hiába keresem,~
 732  5|           Játékszered volt szívem,~Hová nem hordozád!~Nyilként rohanva,
 733  5|             Szemeimből könnyek hullnak.~Nem tudom, mért hull a csillag?~
 734  5|               egyszer elzárt ajtaja~Meg nem nyíl az ítéletnapig.~S a
 735  5|             kételkedés~Sarját mindig el nem metszené! -~S ki lesz új
 736  5|              fájdalom.~Különben már rég nem volnál magadban,~Veled fekünném,
 737  5|               édes angyalom!~A fájdalom nem éles fejsze, melynek~Csapásától
 738  5|                 mely lassan, lassan,~De nem fáradva, folyvást rág belől.~
 739  5|             szívem,~(Mert a sziv üresen nem állhat,~Kell, hogy legyen
 740  5|             akár búbánat;)~E kincset el nem tékozolnám~A föld minden
 741  5|                én szivemre tűzi:~S mért nem tűzné? s lehetetlenség-e?~
 742  5|            csendes, néma bánatom;~Élek? nem élek? szinte nem tudom.~
 743  5|                  Élek? nem élek? szinte nem tudom.~Jön és megszólít
 744  5|           szégyen reám!~De többé, többé nem panaszkodom,~Büvös szigetté
 745  5|              változni keblem,~Honnan ki nem fog út vezetni, melyben~
 746  5|             tavára.~És fon talán a sors nem fáradó keze~Egy rózsás kötelet,~
 747  5|                jókedvü lementén,~Mintha nem is látná~Sírhalmodat, édes
 748  5|             volt egykor,~Hanem most már nem látom ezeket:~Az a kis domb,
 749  5|                 ÉLETÉBEN...~Ha életében nem szerettem volna~A szőke
 750  5|             Avvagy létem~E tengert mért nem nyelé el! -~E szobában lesz
 751  5|              halottak puszta országára.~Nem enged a hó a nagy temetőben,~
 752  5|                  Oh nincs az nálam,~Meg nem találtam,~Meg nem találtam
 753  5|            nálam,~Meg nem találtam,~Meg nem találtam drága életed!~De
 754  5|         Megsiratott szép gyermekem!~Meg nem jelensz többé nekem?~Mint
 755  5|                 az éjfél;~Mi haszna jő? nem jő veled.~Nem látom lengő
 756  5|                haszna jő? nem jő veled.~Nem látom lengő szellemed,~S
 757  5|               terhedre van búm,~S többé nem háborítalak.~Pest, 1845.
 758  5|        megpendűl a méla nyúgalomban:~Az nem az összes hangszernek zenéje,~
 759  5|                 hogy van olyan,~És hogy nem kevés van,~Aki e szentséghez~
 760  5|            kevés van,~Aki e szentséghez~Nem fél vakmerően~Nyúlni szennyes
 761  5|                Szorításra, és te~Vissza nem taszítád;~S ha Etelke meghűlt~
 762  5|                 meghűlt~Szíve ott alant nem~Porlanék a sírnak~Hold-
 763  5|                  A jelen siralma~Vissza nem teremti.~Enyhítsd legalább
 764  5|          természet söpredéke vagy te,~S nem király a természet felett.~
 765  5|                 munkában,~S így jelessé nem teremthetett.~Szeretélek
 766  5|              gyermeke;~Jól ismerlek, te nem érdemelsz mást,~Nem, mint
 767  5|                  te nem érdemelsz mást,~Nem, mint megvetést s utálatot...~
 768  5|                látod; ámde tudd meg:~Én nem függök tőled semmiben,~Amily
 769  5|                        KÖLTŐ LENNI VAGY NEM LENNI~Légy átkozott, te
 770  5|                 gyilkos férget én~Többé nem hizlalom,~Ugyis, mi lenne
 771  5|           csendes folyásod~Sziklák közé nem vág.~Nem lesz hirem, nevem,~
 772  5|          folyásod~Sziklák közé nem vág.~Nem lesz hirem, nevem,~Tán a
 773  5|           hullámin szélvészek rohannak?~Nem, költészet, nem hagylak
 774  5|               rohannak?~Nem, költészet, nem hagylak el soha,~Mert nem
 775  5|               nem hagylak el soha,~Mert nem hagyhatlak el!~Táplálni
 776  5|            kebelnek~Legforróbb vérivel.~Nem bánom: tépj, eméssz,~Másoktól
 777  5|                 Mig végső csep vérem ki nem szivárog.~Pest, 1845. február~
 778  5|                 midőn esője hull.~De én nem sírok, nem szivelhetem,~
 779  5|            esője hull.~De én nem sírok, nem szivelhetem,~Megfogadám,
 780  5|                  Megfogadám, hogy többé nem sírok.~El, könnyek!... szívem
 781  5|                irígye?~Van-e, van-e, ki nem sovárg utána?~Van-e, van-e,
 782  5|                  Van-e, van-e, kinek az nem bálványa?~S méltán! a hír
 783  5|           nyujtja,~Rontó enyészet vésze nem fog rajta,~S hozzá magzatjai
 784  5|               szép a hír borostyánfája!~Nem is csoda, ha hervadás nem
 785  5|               Nem is csoda, ha hervadás nem bántja,~Hiszen tövét a meggyilkolt
 786  5|                 és bemegy,~Bár a cigány nem szól: szabad!~Hol a boldogság
 787  5|         keresztül~Galamb száll sebesen.~Nem is tudom ugyan:~Galamb-e
 788  5|               Mi az a nap? mi az a nap?~Nem is nap az tulajdonkép.~Ugyan
 789  5|                 Miért is van, vagy mért nem végtelen?~Pest, 1845. február-március~
 790  5|                  ROSZ VERSEIMRŐL~Tán én nem tudnék írni~Mindig jó verseket?~
 791  5|                élősködjenek!~Hiszen, ha nem csalódom,~Tán ők is emberek.~
 792  5|             börtönöm ajtaja megnyilt,~- Nem börtön-e a hivatal? -~Csókolgat
 793  5|                 sírhalom éjibe tért.~És nem vagyok én már senki barátja.~
 794  5|               ver kebelembe sebet...~De nem! mi vigadtunk minden időben,~
 795  5|                meghivást nagy szívesen,~Nem az ebédre nézve,~Hanem mert
 796  5|           Sötétkék napok égtek...~De ez nem tartozik ide.~Csak hogy
 797  5|                az erőből aztán~Lábamban nem maradván,~Kirontanom nem
 798  5|                nem maradván,~Kirontanom nem lehetett.~Eperjes, 1845.
 799  5|           kunyhót bércek koszorúja;~Meg nem árt erőtlen szalmafödelének,~
 800  5|            vadgalamb és fütyölő rigófaj~Nem félnek, hogy őket csalják
 801  5|             szózatja.~És az isten jó, ő nem soká haragszik:~A dorgáló
 802  5|                 Te bálba mentél, hozzám nem jövél.~Te is leány vagy,
 803  5|                kép a~Világ tallérján... nem, királyi kép sem!~Ő a tallérnak
 804  5|                nekem e játék láthatása,~Nem én vagyok bár, akit boldogit.~
 805  5|               sziv első mozdulásra kél?~Nem olyan-é ez, mintha rózsabokrot,~
 806  5|            napja elkerül.~Költőkebelnek nem szolgál szerencse;~Tudod
 807  5|             ember addig nézi csak,~Amíg nem látja sugarát~Lelked dicső
 808  5|              fényét ölő szikrákat hány;~Nem ismerem még párod~Az elmésségben,
 809  5|                 szívedig;~Ennél följebb nem vágyok én,~Hisz ott a menny,
 810  5|               varrd meg szemfedőmet,~Ha nem szeretsz, te szép varróleány!~
 811  5|             Visszajöttem hozzád. Csókot nem adhattam~Nyájas idvezletül;
 812  5|                fejemet árvafűz módjára,~Nem lágy kebledre, de kemény
 813  5|             fejfádra.~Játszanak ujjaim, nem szőke hajaddal,~Tán már
 814  5|       fűszálakkal;~És hallok suttogást, nem kedves ajkadét,~Hallom suttogni
 815  5|                Mit ér a kert, ha rózsát nem terem?~Ha szerelemmel nem
 816  5|               nem terem?~Ha szerelemmel nem diszeskedik,~Mit ér az élet,
 817  5|                 újolag,~A holt leánykát nem feledtem el...~A hegytetőn
 818  5|                EMLÉKE~Ládámat tolvajtól nem féltem én,~Mert oly üres,
 819  5|            Hanem dicséretére mondhatom:~Nem is látszott meg rajta, hogy
 820  5|                  Örüljön-e, búsuljon-e? nem tudja.~De ha isten bút adott
 821  5|                 minden~Paripa hátán;~Le nem vetette volna a~Hétfejű
 822  5|                lennék, hogy a világ még~Nem láta oly hűségeset.~Légy
 823  5|            holdvilágom, szép leányka!~S nem bánom: a sors bármit ad;~
 824  5|                lelkesedve,~De a leányka nem felel;~Csak áll és némán
 825  5|           szivközép, ez~Szentek szente,~Nem sok ember fordult meg még -~
 826  5|                  Az ugyan ki soha többé~Nem megy innen.~Ezután úgy nézzetek
 827  5|                a barátság~Szép ünnepje,~Nem is hiszem, hogy valaki -~
 828  5|                vígadtunk~Tennap déltül,~Nem csoda hát, ha kissé a~Fejem
 829  5|                 is már, ha még egy~Szóm nem vóna.~Kimondjam-e vagy ne
 830  5|           kimondom;~Mit szóltok rá, mit nem szóltok -~Mit nem szóltok,
 831  5|               rá, mit nem szóltok -~Mit nem szóltok, semmi gondom.~Amott
 832  5|            mászva mégy.~De minden ember nem néz láb alá, majd~Elgázolnak...
 833  5|            régen:~Az érdem becsüléséhez nem ért.~Lám annyi útál tégedet,
 834  5|              útál tégedet, ki a hont~Ha nem deríted is, de dőrited.~
 835  5|                        KÉPZETEM~Még mit nem mondanak!~Hogy az én képzetem~
 836  5|         képzetem~Alant jár, magasra~Föl nem röpíthetem.~Lent jár a föld
 837  5|                  A sas mind elfárad,~De nem fárad ő el,~Egy utat kezd
 838  5|             VILÁG~Gyalázatos világ! mit nem gondolsz ki még?~Hogy szívemet
 839  5|             várhattam ezt.~Az én pályám nem mindennapi pálya,~S ki új
 840  5|                 fájdalmat elveve.~Ha ez nem volna, a kígyók marása~Eddig
 841  5|                Kit eltiporhatok,~S akit nem: azt majd az idő gyilkolja
 842  5|           Sárral dobáltatom...~Ha senki nem lesz is, leszesz te majd
 843  5|             gyönyörű szemed -~Gyönyörű? nem! csak azért sem az, mert~
 844  5|               eget!~S ez hazugság, mert nem láttam addig,~Míg nem láttam
 845  5|              mert nem láttam addig,~Míg nem láttam a te szemedet.~Vetted
 846  5|         megváltóm lehetnél,~Mindazáltal nem halnál te meg:~Holt, hideg
 847  5|                 te meg:~Holt, hideg fán nem függnél... ölelned~Kéne
 848  5|          mondtam?... szerelmet~Tőled én nem, oh, nem várhatok!~Szerelemmel
 849  5|             szerelmet~Tőled én nem, oh, nem várhatok!~Szerelemmel a
 850  5|              van ez:~Tarka, pompás toll nem ékesíti~A madárt sem, amely
 851  5|           csillagom vagy,~S tőlem senki nem tilthatja meg:~Ha keblemre
 852  5|              tilthatja meg:~Ha keblemre nem tűzhetlek is, hogy~Szemeimmel
 853  5|             vándorútamon.~A távolból ha nem melegítesz:~Legalább nézz
 854  5|                 lesz.~Oh leányka, ha te nem szeretsz is,~Engedd meg,
 855  5|        szeretlek! bár tudom: mily rém a~Nem viszonzott szerelem baja;~
 856  5|                 lesz ezt is megszoknia.~Nem viszonzott szerelem keserve!~
 857  5|             édes álmak környekeznek,~De nem alszom, ébren álmodom.~Minden
 858  5|            Hagyjatok, ti régi cimborák!~Nem látjátok, hogy mi lett belőlem?~
 859  5|           belőlem?~Címerem most rózsa s nem borág.~Szerelemnek katonája
 860  5|           eljövék.~Honn vagyok... honn? nem tudom. Szédűlök.~Kereng
 861  5|              költőt kell szeretned,~Más nem méltó birni tégedet,~Nem
 862  5|                nem méltó birni tégedet,~Nem méltó más erre, mert hazát
 863  5|                ugy,~Mint a költő, senki nem szeret.~Mit tegyek? szólj,
 864  5|           megérdemeljelek.~De ha semmit nem tennék is, lyányka,~Érdemetlen
 865  5|                 is, lyányka,~Érdemetlen nem vagyok reád:~Szerelemért
 866  5|         VASÁRNAP VOLT...~Vasárnap volt. Nem felejtem én el~E napot.
 867  5|                 ész, ez a jó háziorvos,~Nem késett, hanem lesietett,~
 868  5|             szélesb a Dunánál -~Mért is nem vigyáz magára, mért?~De
 869  5|               az eszme:~Ha te, lyányka, nem lennél enyém!~Iszonyú ez
 870  5|               ekkor viselte nyelvem:~Az nem mindig olyan néma, holt.~
 871  5|      összejöttem,~Ajkamon szó, hang meg nem jelent.~Fergeteg ha van
 872  5|           Elszakad, még aztán is zeneg.~Nem bánom, ha, amit eddig irtam,~
 873  5|            bánom, ha, amit eddig irtam,~Nem bánom, ha mindaz elenyész;~
 874  5|                 én hiszem, hogy ezt idő nem bántja:~Szent lesz minden
 875  5|               vándor;~Éj van és az útat nem tudom.~Egy kicsiny fény
 876  5|         féltselek, leányka,~Mert hiszen nem is vagy még enyém;~Néha
 877  5|            világ ilyenkor...~Elsötétül? nem, sőt meggyulad...~Végitélet
 878  5|             ekkép változik, de~Soha meg nem szűnik, mindig él,~S nem
 879  5|                nem szűnik, mindig él,~S nem gyöngül, ha néha szelidebb
 880  5|               Amit mostan tudni akarok,~Nem tanulják azt az iskolában,~
 881  5|              tanulják azt az iskolában,~Nem tudják azt a professzorok.~
 882  5|                a szó, hogy „boldogság”?~Nem kerűl ám sok fáradságodba,~
 883  5|                 De ha nincs igy, oh, ha nem szeretsz, s tán~Kebled értem
 884  5|                 s tán~Kebled értem soha nem hevül:~Akkor... akkor legjobb
 885  5|           hollófeketén.~Egyre vínak, és nem tudhatom még:~Győzedelmes
 886  5|            nekem, jaj énnekem, leányka,~Nem emelkedhetem én oda...~De
 887  5|               Szerelemnek ékes tavasza;~Nem mulandó e tavasz viránya,~
 888  5|            szerelme,~A hervasztó ősz rá nem akad.~Kell-é e kert, lyányka,
 889  5|                 madár.~Jőj le, lyányka, nem törődöm azzal,~Ha otthagyod
 890  5|                úgy együtt sétáltunk,~Én nem szóltam és te hallgatál.~
 891  5|               Hej! ha tudnám, be sokért nem adnám,~Hogy te ekkor min
 892  5|               Hogy... izé... bizony már nem tudom:~Mit gondoltam? -
 893  5|             elfödi sebünket,~Elfödi, de nem gyógyítja meg.~Tedd kezembe
 894  5|             falnak mennek a gondolatok.~Nem csoda, ha olyasmit teszek,
 895  5|               teszek, mit~Józanan tőlem nem láttatok.~Amit szinte szégyenlek
 896  5|             szerelem.~Szárnyat ád ő, és nem rabbilincset,~Szárnyat ád
 897  5|          gerezddel,~Egy egész szőlőhegy nem epeszt;~Hej, beérném én
 898  5|              szabadság drága koszorúja,~Nem hitvány pénz volt a harci
 899  5|              kicsiny sajkát vezessem-é?~Nem járnál-e ugy mellettem,
 900  5|            Szenvedésim tudni sem fogod.~Nem borúl el soha én miattam,~
 901  5|               borúl el soha én miattam,~Nem borúl el fényes homlokod.~
 902  5|              legdicsőbbike! -~De ha ezt nem engedné az isten,~Kérném
 903  5|               Ajándékozlak meg tégedet.~Nem bánom, ha senkinek sem tetszik,~
 904  5|           kősziklaoszlop,~Mely soha meg nem rendíttetett,~Nem reszket...
 905  5|              soha meg nem rendíttetett,~Nem reszket... csak egy, csak
 906  5|                a villám~Tölgyeket sujt, nem virágokat.~Lelkem Illés
 907  5|                  Avvagy én már soha meg nem nyugszom?~Mindörökké tart
 908  5|               harc?~Oh leányka, e véget nem érő~Kínozással, mondd, hogy
 909  5|            gyötresz engem,~Pedig én meg nem bántottalak;~Vagy talán
 910  5|               én felém az álom,~De reám nem édesgethetem:~A galamb félénk
 911  5|                aminő közöttünk~Még soha nem ünnepeltetett.~Jöszte, jókedv!
 912  5|             lyányka~Szeret-e hát avvagy nem szeret?~Hogyha visszatérünk
 913  5|              leánytól~És szerelmet tőle nem hozunk:~Messze utra küldelek,
 914  5|          küldelek, barátom,~S többé tán nem is találkozunk.~Megvallom,
 915  5|               Irigylendő vándormadarak!~Nem tudják ők, nem tudják: mi
 916  5|           vándormadarak!~Nem tudják ők, nem tudják: mi a tél,~Egy tavaszból
 917  5|              egy sírba a két aggastyánt~Nem tettetésből síró unokák.~
 918  5|                gondviselésem.~Az ebédre nem kell senkit is megvárnom,~
 919  5|                sorsa;~Ő fejét csóválja, nem hisz a szavamnak.~„Úgy van,
 920  5|          szegény anyám,~S talán féltése nem alaptalan.~Tart tőle - s
 921  5|          igazsága van -~Hogy már régóta nem imádkozám.~Imádkozom hát;
 922  5|                 Mely így, mint van, már nem sok évet lát,~Teremtsd egészen
 923  5|                aztán sok, sok babért...~Nem hogy fejemet ékesítse, nem,~
 924  5|              Nem hogy fejemet ékesítse, nem,~De hogy, ha nem lesz szénám,
 925  5|              ékesítse, nem,~De hogy, ha nem lesz szénám, abrakom,~Csikóm
 926  5|            Homlokára szállt sötét ború,~Nem tudom mért?... csakhogy
 927  5|                 vágom.~Nagyságos úr! ön nem isten,~Csak ember, de az
 928  5|           kimondom azt,~Mert ön énnekem nem árthat;~Cenzurázni nem akarok,~
 929  5|          énnekem nem árthat;~Cenzurázni nem akarok,~És így nem rejiciálhat.~
 930  5|           Cenzurázni nem akarok,~És így nem rejiciálhat.~Nagyságos úr!
 931  5|              Nagyságos úr! tudja mi ez?~Nem, hogy engemet kritizál,~
 932  5|         Nagyságos úr! a spongyia~Lángot nem vet, szikrát sem ád,~Akármikép
 933  5|              Madárszó vagy leánydal? Oh nem!~A férgek rágják a koporsó~
 934  5|        késedelmező halálra.~Halál, mért nem jösz? félsz talán, hogy~
 935  5|             veled s legyőzlek?~Ne félj, nem az vagyok, ki voltam,~Ki
 936  5|           világgal.~Bátran jöhetsz. Meg nem támadlak.~Hagyom magam.
 937  5|                 1~Volt egy lovag, kinek nem volt hazája,~Mert rajtütének
 938  5|         megtarta:~S ezt tékozolni másra nem akarta. -~Megindult és ment
 939  5|                De ő a lyányka szépségét nem látta,~Semmit sem látott,
 940  5|            látott, csak romját honának;~Nem látta, hogy rá gyakran szállt
 941  5|            föstének~Gyötrelmei a szólni nem merésnek;~Mert mit mondhatna
 942  5|          megölne sok fárasztó dolga,~Ha nem láthatná néha a leánykát;~
 943  5|              Ahol bitor kény mennykövit nem szórja~Az ártatlanság népének
 944  5|                az anyaföld ölébe;~Követ nem tettek a halom fölébe,~Mely
 945  5|                mit keressen a világban?~Nem volt a lyányka sem sokáig
 946  5|              Lefekvék, honnan senki fel nem költi.~És a szegény, az
 947  5|                 a fájdalomban.~De többé nem leszek komédiás,~Ki víg
 948  5|         kínszenvedés könyűi égnek! -~Oh nem, ez mégsem szép határozat!...~
 949  5|             titeket lefú,~Majd elmulik, nem lesz örökkorú;~S ha eljövend
 950  5|        leveleket.~De tudjátok: többé ki nem virul~Az a levél, mely fájáról
 951  5|                csak,~E tompa hangok meg nem bántanak.~Szilaj vagyok,
 952  5|                 lehet.~Az észt tanácsra nem hivom,~Csak a szivet.~No
 953  5|               kalpagom teszem.~S a szív nem rosz tanácsadó,~Higyétek
 954  5|         Visegrád táján~A bágyadt alkony~Nem Zách Klárának megtört szelleme?~
 955  5|          Visegrád táján~A vad, sötét éj~Nem Zách Bódognak bosszus szelleme?~
 956  5|                 Mindenh’á, csak ládámba nem!~Meg nem penészedik az én~
 957  5|                á, csak ládámba nem!~Meg nem penészedik az én~Ládámban,
 958  5|          őkegyelminek.~Ugy ám, de hátha nem nyerünk?...~Ha nem nyerünk:
 959  5|                hátha nem nyerünk?...~Ha nem nyerünk: isten veled,~Jó
 960  5|                perc életünkben az,~(Még nem próbáltam, ámde ugy hiszem)~
 961  5|                 akár kimaradjon örökre,~Nem csüggök én merengve rajt.~
 962  5|           földnek alatta,~A szép napot, nem láthatom.~De szabad a holtnak
 963  5|             téli napjaid.~Ha e tanácsom nem lesz sikeretlen:~Engedd,
 964  5|                      A NÉGYÖKRÖS SZEKÉR~Nem Pesten történt, amit hallotok.~
 965  5|                 Ott ily regényes dolgok nem történnek.~A társaságnak
 966  5|                 mint halálos bosszu,~De nem bosszu űzi, hanem a szerelem,~
 967  5|             végbevinni,~De vitézségének nem állt gátul semmi.~Most megyen
 968  5|           fegyverét;~Ha szép szóval meg nem kapja, amit akar.~Erőszakkal
 969  5|                 beszéde megeredt,~Végét nem is várva, nekirohantanak~
 970  5|          Amelzbe maga is majd hogy bele nem halt.~Ekkoron Barangó nem
 971  5|               nem halt.~Ekkoron Barangó nem is tett egyebet,~Az istálóból
 972  5|                félj, jó Barangó, Ildikó nem búsul!~Vigad ő más karján
 973  5|              férje neki,~Jősz-e te vagy nem jősz? nem igen keresi.~Feledte
 974  5|                Jősz-e te vagy nem jősz? nem igen keresi.~Feledte Ildikó
 975  5|           ejtett nagy gúnnyal nevetve:~„Nem érdemlitek meg, hogy ezen
 976  5|     Ismerkedjetek meg a méltó halállal!~Nem fogja szívetek kardom hegye
 977  5|             rozsda marja,~Rozsda marja, nem ragyog.~Én magyar nemes
 978  5|                 a te lovad vontat.~Csak nem járhatok gyalog.~Én magyar
 979  5|                 tudósok mind szegények.~Nem irok, nem olvasok.~Én magyar
 980  5|               mind szegények.~Nem irok, nem olvasok.~Én magyar nemes
 981  5|                 vagyok!~Milyen jó, hogy nem adózok.~Gazdaságom van,
 982  5|              adózok.~Gazdaságom van, de nem sok,~S van adósságom, de
 983  5|               valóban! ennyire~Csalódás nem megy, nem mehet;~Ismérem
 984  5|              ennyire~Csalódás nem megy, nem mehet;~Ismérem én jól e
 985  5|              Jött az idő, mely soha meg nem állott,~S miként a szélvész
 986  5|            alföldem, hol hegy után hegy nem kél,~Olyan vagy, mint a
 987  5|               kinn a pusztákon töltenem nem lehet!~Itt szeretnék élni
 988  5|                ez? sír... halál... hova nem vetődtem!~Nem csoda különben,
 989  5|             halál... hova nem vetődtem!~Nem csoda különben, mert rom
 990  5|         különben, mert rom van előttem.~Nem váromladék ez. Csárdának
 991  5|                 Hanem hiszen azt az idő nem keresi:~Mely’k milyen épület?
 992  5|               kő, ha vas,~És neki semmi nem alacsony, nem magas. -~Hogy
 993  5|                neki semmi nem alacsony, nem magas. -~Hogy van, hogy
 994  5|                avvagy város állott,~Míg nem nyögte hazánk a török rabságot;~(
 995  5|             földúlta az ozmán,~Kő kövön nem maradt, csak az isten házán.~
 996  5|                 Míg végre bujában össze nem roskadott.~Hogy haszna ne
 997  5|                szolgált itt enyhére.~És nem ugy részünk-e a test, mint
 998  5|                 csaplár, hogy ezért föl nem pattan?~Kinn a kazal végén
 999  5|                                VÁLTOZÁS~Nem úgy van, amint volt. A földön~
1000  5|               Szivem, barátsággal tele;~Nem volt szükség, hogy kérjék