1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2752
Rész
1501 7| Ezt a férjet mért adá,~Ki nem tudja, hogy mi a szép?~Kebeledbe
1502 7| Ezt a tündér zongorát,~Mit nem tud pengetni férjed.~Oh
1503 7| e dalnak,~Elváltunk, és nem tudom, hogy~Nézek-e még
1504 7| Tőled mindent követel,~És nem enged semmit, semmit.~Volnál
1505 7| mosolygál én előttem?~Engem el nem ámitottál;~Jól tudom, hogy
1506 7| asszony, hogy tennéd ezt?~Nem szabad megátkoznod, sőt~
1507 7| állsz,~Ha hideg van is, meg nem fagysz,~Ott a körmöd, belefujhatsz.~
1508 7| süt melegen,~S ez a nap nem fönn az égen,~Hanem lenn
1509 7| virággal~Ékesítse kalapom,~Nem kérek babért ujabban.~Sőt
1510 7| megkérdem: engem szeret-e?~Nem szól, de úgy hiszem, hogy
1511 7| ki tudja: az illat vajon~Nem a virág beszéde-e?~Csakhogy
1512 7| virág beszéde-e?~Csakhogy nem értjük, nem hat át~Testünkön
1513 7| beszéde-e?~Csakhogy nem értjük, nem hat át~Testünkön lelkünk
1514 7| fülibe;~Szagolja csak s nem hallja meg~A test e szellemhangokat. -~
1515 7| Sírban rólam lefejledez:~Nem szagolom többé, hanem~Hallom
1516 7| Ismét elröppenjen.~Szép de nem jó csillag~Vitt engem tehozzád!~
1517 7| összeforraszt~Véled ölelésem,~Oh ezt nem igéri~Még a reménység sem. -~
1518 7| a boldogság~Senki mástól nem kell,~S bárha tőlem örök~
1519 7| közeledni, minőket~Eddig nem látott a világ; s a mostani
1520 7| érette a mennybe röpűlnünk~Nem lesz szükség, mert a menny
1521 7| könyörgés, lárma, mindhiába!...~Nem az fájt már, hogy nem leszek
1522 7| Nem az fájt már, hogy nem leszek szinész,~De hogy
1523 7| akárhol, csak ne tőlem,~Szívem nem fogad be téged;~S ha bejárod,
1524 7| szivem lesz,~Melyre nevedet nem vágod.~Türelem, kicsépelt
1525 7| mellette.~Türelem, te... nem tudom, mi?~Mint gyülöllek,
1526 7| lehetne,~Hogyha rajta te nem volnál,~S míg te rajta lész,
1527 7| társasági termeket.~De eszméim nem henye ifjak,~Kik élnek,
1528 7| kézzel~Látogatóba járjanak.~Nem cseng a kard, nem dörg az
1529 7| járjanak.~Nem cseng a kard, nem dörg az ágyú,~A rozsda-álom
1530 7| bátorsága~Teszi diszét, nem a ruhák.~S nem kérdem én,
1531 7| Teszi diszét, nem a ruhák.~S nem kérdem én, hogy költeményim~
1532 7| mellett hollók károgása,~Nem volt Zöld Marcinak két országban
1533 7| fogott sörény paripáján.~Nem is a ló, hanem hát a tánc
1534 7| Rátermett a táncra Marci, nem tanulta;~De őtőle sokan
1535 7| amugy magyarán megrakta.~Nem kivánkozott ő Bakony erdeibe,~
1536 7| Ide az erszénnyel, ha nem kell halálod!”~Ha szegény
1537 7| nyugatra?~Ha nap volnék, nem járnék én arra,~Nyugatról
1538 7| TŰZ~Nem akarok elrohadni,~Mint a
1539 7| kancsód a~Falhoz vágom, nem fejedhez. -~Csak igy élet
1540 7| amit majd elfeledtem -~Nem maradhat még el a dal.~Mondjatok
1541 7| Nincsen a szív feltüzelve.~Nem akarok elrohadni,~Mint a
1542 7| verset írtam én már össze,~S nem mindenik haszontalan;~De
1543 7| egyszer az én feleségem,~Nem lesz párod a földkerekségen,~
1544 7| párod a földkerekségen,~Nem lesz párod boldogság dolgába’,~
1545 7| boldogság dolgába’,~Még csak nem is vágysz a másvilágra!~
1546 7| össze lelkeinket,~Ember nem képes elválasztani.~Mint
1547 7| össze lelkeinket,~Ember nem képes elválasztani.~Szeretjük
1548 7| össze lelkeinket,~Ember nem képes elválasztani.~Tiéd
1549 7| össze lelkeinket,~Ember nem képes elválasztani.~Erdőd,
1550 7| fejem,~Ugyis kopár föld az, nem süt a nap rája,~Csak sötét
1551 7| apádtól, kértelek hiába,~Nem kaptam egyebet hideg feleletnél.~
1552 7| szép paradicsomkertem,~De nem angyal, aki ott őrt áll
1553 7| őrt áll előtted;~Ne félj, nem örökre váltunk el! te érted~
1554 7| a sziklák tömegében,~Ki nem álla.~S mért nem állt ki?
1555 7| tömegében,~Ki nem álla.~S mért nem állt ki? miért nem jelent
1556 7| mért nem állt ki? miért nem jelent meg?~Csak azért,
1557 7| hogy enyelgek,~Hogy szívem nem eladó.~Nem, szivem nem eladó,
1558 7| Hogy szívem nem eladó.~Nem, szivem nem eladó, e szívnek~
1559 7| szívem nem eladó.~Nem, szivem nem eladó, e szívnek~Nincsen
1560 7| e szívnek~Nincsen ára,~Nem megy az be a hatalmasoknak~
1561 7| Megjött már jókedvem, és még~Nem hagyott el bánatom;~Sírjak-e
1562 7| vagy mosolyogjak~Örömömben? nem tudom.~Én vagyok hát az
1563 7| lesz,~Boldogságban párt nem kap.~Bárcsak már lehullanának~
1564 7| Akkor vőlegény leszek...~De nem nézek a jövőbe,~Belenéznem
1565 7| nézek a jövőbe,~Belenéznem nem lehet,~Mert az olyan fényes
1566 7| hagyj el, szép csillagom,~Nem neked való hely ez, ahova
1567 7| ahova értem;~Vagy ha el nem maradsz, fátyolt vetek reád,~
1568 7| állok még itt? mért odább nem megyek?~Végzém, amit kelle:
1569 7| De ameddig szeme elhat,~Nem lát nálunk boldogabbat.~
1570 7| mióta~Bírom Juliskámat.~Nem fejemen, de szívemen~Hordom
1571 7| csinált? Elment a kúthoz.~De nem volt viz a vederbe’,~Kapta
1572 7| meglocsolnia?~Vagy ihatnék?... nem biz a.~Telt vederrel a kezében~
1573 7| falu tornyát?~Hisz azon meg nem sokat lát...~Vagy tán azt
1574 7| közelembe,~Jó régi barátok,~Nem néz a gyanúnak.~Kancsal
1575 7| guggol Sári néni,~Guggol s nem áll; nem akar már nőni,~
1576 7| néni,~Guggol s nem áll; nem akar már nőni,~Van nyergelve
1577 7| Ott benn pislog szomorún, nem vígan,~Mint lámpa a beroskadt
1578 7| választottam, a dal-mesterséghez~Nem ért az a madár.~S egyszerű,
1579 7| messzeséget járhatni meg lábbal~S nem a magasságot;~Mit ér nekem,
1580 7| járnak, ahol nekik tetszik,~Nem korlátoztatnak,~Nem állnak
1581 7| tetszik,~Nem korlátoztatnak,~Nem állnak körűlem mogorva sziklák,
1582 7| mondja senki, hogy a puszta nem szép!~Vannak szépségei,~
1583 7| kedvelem, bár se’ tolla nem ragyog,~Se’ szép hangot
1584 7| ragyog,~Se’ szép hangot nem ád.~Mostan is kedvelem és
1585 7| Hej, alföld, alföld, nem reméltem,~Hogy így fizess
1586 7| szó, jobb szeretném,~Ha nem szeretnél ily nagyon.~Mezőtúr,
1587 7| tengerszem,~De milyen mély? nem tudja senki sem.~Mondhatnék
1588 7| rólad csak megfeledkezem.~Nem mondok esküt és átkot. Jaj
1589 7| már a mennybe szállt vala,~Nem látja azt a föld többé soha!~
1590 7| kicsordult,~Kedv s bor bennök meg nem férve már.~Koszorúnk egy
1591 7| Cimborák, ez a bucsúpohár!~Nem veszem már a bort gyógyszeremnek,~
1592 7| érte;~Árnya lenne a nap, és~Nem kivánkoznék az égre.~A halálos
1593 7| Hogy lehetne szép? hiszen~Nem hasonlít kedvesemhez.~Pest,
1594 7| kiabálástokat,~Mig engem el nem hágy a türelem.~Vagy feledétek
1595 7| feledétek már a múlt időt?~Nem ég, nem viszket többé hátatok?...~
1596 7| már a múlt időt?~Nem ég, nem viszket többé hátatok?...~
1597 7| viszket többé hátatok?...~Nem árt meggondolni, hogy ezelőtt~
1598 7| Találok, hanem a sejtés nem mondta: mit?~Még azt sem
1599 7| adjon is az isten,~Mert nem vagyok mai legény a világban,~
1600 7| ilyen foltja vagyon!~Ha föl nem akasztják, én lövöm őt agyon!”~
1601 7| szónak, hozzám is elére,~Nem is tettem lábam apám küszöbére,~
1602 7| mit.~Tudnivaló dolog, hogy nem lőtt meg apám,~Mikor azután
1603 7| így teli kebele,~S bezeg, nem mondja most, mint egykoron
1604 7| mint egykoron tevé,~Bezeg nem mondja, hogy beszennyeztem
1605 7| bocsánatot,~Ajtómat meg nem nyithatom:~Mit szólna majd
1606 7| Büntessen isten engemet, ha nem!’~„Senkit sem szeretél?
1607 7| Senkit sem szeretél? az nem lehet,~Egyet szerettél,
1608 7| galambom, kedves múzsám?~Miért nem szóltál? jer be hozzám,~
1609 7| elhagyák~Baráti, ismerősei.~Te nem tudád csak őt felejteni,~
1610 7| csatolnak oly szent kötelek?~Nem, nem, örökre itt maradsz
1611 7| oly szent kötelek?~Nem, nem, örökre itt maradsz szivemben,~
1612 7| AZ IDŐHÖZ~Nem a terhes szekér~Alföld fertőiben,~
1613 7| szekér~Alföld fertőiben,~Nem a vitorlátlan~Hajó a tengeren,~
1614 7| vitorlátlan~Hajó a tengeren,~Nem e jő lassan, nem e jő;~Te
1615 7| tengeren,~Nem e jő lassan, nem e jő;~Te jössz lassan, te
1616 7| fogsz te futni majd,~Ha én nem akarom.~Mint fogsz te futni
1617 7| leszünk,~Midőn őt ölelem:~Nem bánom én, ha mindenik~Órád
1618 7| Húnyd be a szemedet, ha neki nem hiszesz,~Ha nem hiszed,
1619 7| ha neki nem hiszesz,~Ha nem hiszed, hogy itt csakugyan
1620 7| Akárkit gondoltál, tudom, csak nem engem,~De azt is tudom,
1621 7| hogy jött volna akárki,~Nem fogadnál senkit nálam szívesebben,~
1622 7| senkit nálam szívesebben,~S nem fognád forróbban karjaidba
1623 7| ugy vagyok valóban -~S nem tudja mely tálhoz kapjon.
1624 7| tudja mely tálhoz kapjon. Nem szólhatok,~Hej pedig olyan
1625 7| udvarod; semmi a,~Még jó: nem vesz éhen múzsád szárnyas
1626 7| együtt a lant és a biblia?~Nem vesz össze rajtad Apolló
1627 7| kedve jött.~A bölcs - mert nem jogunk a sok válogatás -~
1628 7| Tudj’ isten, mit érzek, mit nem érzek,~Tudja isten, hol
1629 7| Amilyet eddig még talán nem ittam?...~Ez volt tehát~
1630 7| szobor...~Miért fehér? miért nem fekete?~Vegyétek el s tűzzétek
1631 7| könnyen telt ki tőle,~Mert nem maradt több,~Csupán hét
1632 7| ügyét.~Magyar nemzet, most nem volnál magyar,~Ő akkor volt
1633 7| bizonnyal,~Erejét az éj s lánc nem töré meg -~Bátran tudnék
1634 7| másik sáncon egy öreg rab,~Nem tekint sem ide, sem oda,~
1635 7| hordja a petrencét,~Hej de nem telik nagy kedvök benne,~
1636 7| Ruháiktól megrezzen a haraszt;~Nem alvilági rémes szellemek:~
1637 7| beszéltek,~Míg a hajnal nem hasadt,~És beszédök mindenről
1638 7| kére tőle,~És a lyány meg nem tagadta.~Milyen csók volt
1639 7| varázshangon csilingelt,~S e még nem hallott zenére~A virágok,
1640 7| hosszu harcot,~Elfáradva, nem pihenve.~Tompa, csorba már
1641 7| Oh lyány, ki vagy te? nem tudod magad sem;~Hadd mondjam
1642 7| más elméje járt~S amerre nem járt, megfutá nagy útját,~
1643 7| kebledet,~Mely eddig még nem nyílt meg senkinek,~S ott
1644 7| és hol lesz utánad?~Azt nem tudom, de most benned lakik,~
1645 7| Ugy, mint én, látni senki nem kivánta.~De netalán, ha
1646 7| valék:~Méltatlan, oh lyány, nem leszek reá,~Hogy nékem ád
1647 7| De ezt kivánni tőlem nem fogod,~Tudom, hogy nem;
1648 7| tőlem nem fogod,~Tudom, hogy nem; mert akit te szeretsz,~
1649 7| Annak nevén szégyenfolt nem lehet.~Sőt ösztönözni fogsz,
1650 7| meg, amint születém,~Meg nem fordulva, hajthatatlanul.~
1651 7| magam teremték,~Elpusztitója nem leszek magam.~A név, amelyet
1652 7| amelyet örököl utódom,~Ha nem nagy is, de szép és tiszta
1653 7| múzsa ringatott.~De te erőd nem ismered, s ki bízzék~A harcosban,
1654 7| maradj el a csaták teréről;~Nem lész kevésbé kedves én előttem~
1655 7| álmodik.~S ha Juliskám se’ nem alszik,~Se’ pedig nem imádkozik,~
1656 7| se’ nem alszik,~Se’ pedig nem imádkozik,~Hanem csak úgy
1657 7| a csillagokat,~Juliskám, nem te gondoltad?~Te gondoltad
1658 7| beillik kárhozatnak is,~Ha nem nyer semmi bért.~Ő mennyországom,
1659 7| mindenség reám nézve... én~Oda nem adhatom.~Vagy vidd el őt,
1660 7| hajtani.~Hadd menjenek! nem méltók~Egy sorban állni
1661 7| éghajlatot cserélnek,~Mi sasok nem cserélünk.~Mily varázshatalmú
1662 7| szavamat:~Amit eddig még nem tettél,~Bármint kértelek,~
1663 7| ez vagy bor? biz én már~Nem is tudom igazán,~Bor lesz
1664 7| istenek,~S én, az ember, nem birom meg,~Fölforgatja eszemet.~
1665 7| dalolnak, mint dalolnak!~Ilyet nem hallott fülem.~S milyen
1666 7| ott lenn,~Feddő kérdésem nem fogja zavarni nyugalmad,~
1667 7| Irtózom tőlök; tán mert én nem tudok olyat~Kompónálni,
1668 7| jövedelmet~Dús uradalmam nem hullat zsebeimbe, mióta~
1669 7| hah, lesz a kutyának,~Nem pedig énnékem! pusztán a
1670 7| ménesből kocsirúdho’ vezesse.~Nem a tehertől fél, amelyet
1671 7| amelyet húznia kell majd,~Nem! hanem a hámtól, mely korlátozza
1672 7| És amit így elveszt, azt nem pótolja sem abrak,~Sem pedig
1673 7| csapást?~S ha gyógyszert nem tudnék is adni,~Adhatnék
1674 7| Cseppjében egy gyöngy, egy öröm~- Nem csak magam: másodmagammal -~
1675 7| fölemeljenek.~Azt hirdetik föl nem kent papjaid,~Azt hirdetik
1676 7| szótok sem igaz.~A költészet nem társalgó-terem,~Hová fecsegni
1677 7| AZ ÉN PEGAZUSOM~Nem angol ló az én Pegazusom,~
1678 7| nyakkal, hórihorgas lábbal,~Nem is német teherhordó állat,~
1679 7| napsugár hanyatt esik rajta.~Nem nevelték benn az istállóban,~
1680 7| nevelték benn az istállóban,~Nem is igen járt az iskolába;~
1681 7| szép nagy pusztaságba’.~Nem bosszantom a hátát nyereggel,~
1682 7| róla: ez a~Sok tűztől van, nem a fáradságtól.~Pegazusom
1683 7| Mely önti záporát reám.~De nem, nem zápor ez; csak egy
1684 7| önti záporát reám.~De nem, nem zápor ez; csak egy könny,~
1685 7| ennél keserűbb könyűt még~Nem ejtettem soha,~Sem érted,
1686 7| látná magát benne,~Ha az éj nem közelegne.~Az éjszaka közeledik,~
1687 7| arcom néha elsötétedik;~Nem lehetek én, bármiként kivánom,~
1688 7| ilyenkor szivembe~A bánatot nem te hozád vala...~Hogyan
1689 7| martaléka,~Mely meg-meglátogatni nem feled.~Hiába kérem, hasztalan
1690 7| Kérlelhetetlen, siket ő! nem enged,~Talán örökké vissza-visszajár.~
1691 7| használ? amig tart,~Eszembe nem jut, hogy csak álmodom.~
1692 7| lót-fut,~Föl s le nyargal,~Nem nyugosznak, dörömböznek~
1693 7| nekünk e zaj, mely soha~Nem szünik,~Oly nagyon fáj és
1694 7| magyaráztam,~Már tudod tán?~Oh nem, ezt még nem teszem föl~
1695 7| tudod tán?~Oh nem, ezt még nem teszem föl~Felűled!~De ha
1696 7| lappang a tövén.~Keresém és nem lelém meg,~De csipését érzem
1697 7| érzem én.~Készakarva vagy nem tudva~Bántod ekkép lelkemet?~
1698 7| megcsókolt angyalom,~Mindjárt nem lett semmi bajom.~Éles,
1699 7| fogok,~De ha a szerelem föl nem kísér oda,~Ugy isten hozzátok,
1700 7| mindent pótol, s a szerelmet~Nem pótolja semmi.~Szatmár,
1701 7| meg arra figyelmeztet~Egy nem ismert jóbarátom,~Hogy „
1702 7| tréfácskával~Engemet meg nem ijesztesz.~S ha nem tréfa?
1703 7| meg nem ijesztesz.~S ha nem tréfa? ha valóban~Tör valaki
1704 7| A kerek világon,~Melyet nem ölel,~Melyhez imádása~Nem
1705 7| nem ölel,~Melyhez imádása~Nem hajolna le vagy~Nem röpülne
1706 7| imádása~Nem hajolna le vagy~Nem röpülne fel?...~S egykor
1707 7| indúlat~Sosem gyujta fel.~Oh nem! szívemet ne~Bírja másokéval~
1708 7| folyvást tart a zaj,~És nem ott-e, ahol volt, a nemzet?~
1709 7| De ti hernyók új lombot nem adtok,~Sőt a régit is leeszitek.~
1710 7| eb mindég ugat.~Én ugyan nem állok a sereghez,~Mely kiséri
1711 7| egykor közibök vetődöm,~Nem egyébért lépek e csapatba,~
1712 7| maholnap már~Itt leszen,~Nem a világ ez az egy hét,~Lemorzsolom
1713 7| Hagy reám;~Baj, baj! de nem olyan nagy baj,~Azért mi
1714 7| emberi keblet?~Boldogságom nem fér~Igy egészen belé,~El
1715 7| a filemile.~De hiszen ez nem is~Madár danolása,~Hanem
1716 7| Asszony létemre is hallani nem fogod.~Igy, Rákóczi bátya:
1717 7| Jött is az ellenség, pedig nem sokára,~A haragra lobbant
1718 7| csakugyan termenek,~Melyekről nem egyszer hallottam regélni?...~
1719 7| kell látnom, igen, meg! el nem mulasztom.”~A vezérnek hosszu
1720 7| erősek a falak...~És hogyha nem volna sem egyik, sem másik,~
1721 7| Eldőlhet a sánc, de bátorságunk nem ing.~Meghalhatunk, de úgy
1722 7| más lengedez,~Mi már azt nem látjuk, mert szemünk hunyva
1723 7| követ e beszédet.~Vagy tán nem is hallá, csak azt asszonyt
1724 7| gondolta: „Kár volt, tovább nem beszélnem,~Maradt volna
1725 7| két szót hebegé,~S tovább nem mehetett elakadt nyelvivel.~
1726 7| elakadt nyelvivel.~Miket el nem mondtam, mik reám bizattak,~
1727 7| Ezt cselekedni a porkoláb nem késék.~Lohátról olvasta
1728 7| az iratot.~Jó, hogy meg nem láták nagy meglepetését,~
1729 7| miatt a lóról csakhogy le nem bukott.~Le is szállt hirtelen,
1730 7| vonna rám szemfedőt,~Ha már nem látnálak, dicső tündéralak.~
1731 7| ki tudná:~Mi volt és mi nem volt Mária szivében,~Amidőn
1732 7| de immár látszott;~És, ha nem volna, ez adna bátorságot.~„
1733 7| maga sem tudta.~Bement, de nem soká maradt sátorába’,~Olyan
1734 7| meghalt, és ezt bölcsen tette,~Nem szerettem, szegényt; jósága
1735 7| gondja volt a feszületre.~Nem mondom, hogy nem lett volna
1736 7| feszületre.~Nem mondom, hogy nem lett volna jó apáca,~Kár
1737 7| volna jó apáca,~Kár is, hogy nem az lett, nagyon elhibázta.~
1738 7| Itt vagy végre, itt: de nem átkozlak-e meg,~Hogy álmaiból
1739 7| mellén a ragyogó rendjelek nem voltak;~Egyszerű fekete
1740 7| egyedűl várt rája,~Egyedűl? nem... együtt ezer szépségével,~
1741 7| tanyája.~Reszket a szivem, de nem mint a rózsafa,~Mely fölött
1742 7| kezemért pártom közé állasz?”~„Nem!” szólt Veselényi gondolkodás
1743 7| Ezen föltétellel elmém meg nem békül,~Kivánj akármi mást,
1744 7| életem,~De becsületemet nem adom érted sem.~Amely zászlónak
1745 7| némán nézte a hőst,~Ajaka nem szólott, csak szíve dobogott.~„
1746 7| lobogott:~„Jól van; ha én értem nem jösz: kényszerítlek~Pártomhoz...
1747 7| Pártomhoz... e várat elhagyni nem fogod.~Itt maradsz, s ha
1748 7| fogod.~Itt maradsz, s ha nem kell menyasszonyi ágyam,~
1749 7| látja... a félelem utat~Nem talál szivéhez, de bántja
1750 7| hol van a vérszolga?~Mert nem igen van több szó közted
1751 7| gyalázat! kit a harc istene~Nem mert bántani, ím asszonyi
1752 7| hamar végeztess, asszonyom.~Nem átkozlak téged, magamat
1753 7| téged, magamat átkozom.”~„Nem, nem a vérpadra!” kiált
1754 7| magamat átkozom.”~„Nem, nem a vérpadra!” kiált föl az
1755 7| szelidebben itél,~S ha le nem mossa is a foltot, mely
1756 7| szerepének.~Mert csak szerep s nem más az asszonyvitézség,~
1757 7| színpadot;~A kardot, a páncélt nem nekünk készíték,~Szégyenlem,
1758 7| Meddig tartott, meddig nem a lakodalom?~Nem tudom,
1759 7| meddig nem a lakodalom?~Nem tudom, de víg és zajos volt,
1760 7| mint kis felhőket,~Vagy már nem is látom őket?~Csak úgy
1761 7| Fölriasztott álmaimbul:~Elmém, nem tudom, hol járt?~Szatmár,
1762 7| bajtársam vagy,~Búcsu nélkül nem hagyhatlak el.~Ne neheztelj,
1763 7| Szeretélek, mint tán senki más nem,~Hogyha intél, én szót fogadék,~
1764 7| piszkosabb csárdákba~Estenként nem barangolhatok.~Nem szabad
1765 7| Estenként nem barangolhatok.~Nem szabad már, csak egyet,
1766 7| is csak engemet szeret,~Nem úgy, mint az ő jó szeretőik,~
1767 7| barátom!~Haragszol vagy nem haragszol rám:~Már ezentúl
1768 7| A KISBÉRES~Nem ül kevélyebben a huszár
1769 7| rajta, hogy nagy örömébe’~Nem paréjt, hanem egy szép virágot
1770 7| koránsem az, aki~Az ajándékot nem szokta elfogadni,~Kivált,
1771 7| érezett szivében,~Mit el nem mondhata ott hirtelenében:~
1772 7| zajnak csak viszhangja, nem más,~S mely meg nem zavarja
1773 7| viszhangja, nem más,~S mely meg nem zavarja álmainkat,~Sőt még
1774 7| földeket?~Messze járt, de el nem tévedt,~És vadásztak bár
1775 7| És vadásztak bár reá,~Meg nem ölték, nem ölhették,~Mert
1776 7| bár reá,~Meg nem ölték, nem ölhették,~Mert magát ő nem
1777 7| nem ölhették,~Mert magát ő nem hagyá.~De csatája hosszu,
1778 7| ajakam,~Ha olyan szörnyüképen~Nem szégyelném magam;~Mindeddig
1779 7| emberként ragyogok,~Pedig nem volt s nincs s nem leszen~
1780 7| Pedig nem volt s nincs s nem leszen~Oly tökfilkó, mint
1781 7| ne aggódjatok,~Mint eddig nem hallgattam,~Eztán sem hallgatok,~
1782 7| hallgatok,~Sőt még majd nem is győzitek~Végighallgatni
1783 7| szél,~Halkan beszélget, nem hallhatni meg;~Vajon mit
1784 7| hínak,~Kergetélek, s el nem értelek.~Ámde végre birtokomba
1785 7| csiklandja~Csak fejemet s nem karcolja fel. -~Lépj elő,
1786 7| arcoddal, sötét Fájdalom!~Nem remeg kend, örök ellenségem,~
1787 7| nyugtalankodik, mert~Engem olyan rég nem láta már.~Várj, lovacskám,
1788 7| kebelemre tevéd le,~Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?~Oh
1789 7| búját, baját... -~De el nem hagylak, hazám, tégedet,~
1790 7| tenger-özöne,~Csak szent oltárodat nem önti le.~Veled sohajtok,
1791 7| hanginál,~Most rája nézve nem is létezel...~S érted teszek
1792 7| igazság a mi fegyverünk.~S nem volna messze már a diadal,~
1793 7| barátom, csüggedetlenűl~S nem tántorogva egy pillantatig
1794 7| beszélek? mért említem ezt?~Nem fáradunk mi jutalom-reménnyel,~
1795 7| előtte~Kétfelé tért el az ut,~Nem kérdezte senkitől sem:~Ezen
1796 7| Álmodtam a minap...~Már nem tudom, hogy ébren-e vagy
1797 7| hosszu úton,~Azaz, hogy nem ballagva,~Sőt inkább sebesen,~
1798 7| tovább, mindig tovább,~De nem pihenheték sehol,~Mert mindenik
1799 7| ifjuság időit,~Álmaimnak nem volt vége-hossza,~S szebbnél-szebbek
1800 7| csak álom,~S hogyha ma nem, holnap elmulandó;~Elment,
1801 7| Embereknek csak a föld való;~S ha nem is oly szép ez, mint szeretnők,~
1802 7| szép ez, mint szeretnők,~Nem is oly rút, mint az ifju
1803 7| feleségem mosolyát,~S szemem nem kíván többet látni,~Bármily
1804 7| diján.~Igaz, hogy ily leány nem~Minden bokorban nő,~S uramfia:
1805 7| útban~Kocsinknak kereke,~De nem hiszem, hogy a nagy~Áldás-súly
1806 7| Hogy az ajtón jövék ki~És nem az ablakon.~Miért is nem
1807 7| nem az ablakon.~Miért is nem dobtak itt ki?~Tűrném a
1808 7| A sok közt e kis tréfa~Nem is tűnt volna fel.~Koltó,
1809 7| bántalmakat,~Mit megtorolni nem szabad,~Mert kedvesünk azé,
1810 7| föllépett,~Beözönlő sugara~Nem boszantja képed?~Meddig
1811 7| Íme vincelléred~Műveli, nem szőlődet,~Hanem a pincédet.~
1812 7| alszol még, hazám,~Még rád nem gyul a ház,~Mindig, míg
1813 7| míg a félrevert~Harang föl nem lármáz?~Meddig alszol még,
1814 7| is,~Feleség!~Nekem ennyi~Nem elég.~Csak ugy virág ha
1815 7| gyertyát,~Mert azt ingyen nem adják,~A gyertya~Derága,~
1816 7| Minden órát századokra nyujt.~Nem napok, nem! évek folytak
1817 7| századokra nyujt.~Nem napok, nem! évek folytak el már,~Amióta
1818 7| És ezért várt, és ezért nem zúzta~Bilincsével szerteszét
1819 7| versgyártó pimaszok,~Kiknek nem a szíve, csak a füle mozog,~
1820 7| busúlok.~Sápadt vagyok, de nem ám a fájdalomtul,~Hanem
1821 7| hány keserves nyávogást nem hallok!~Efféle mákvirág
1822 7| dagadnak a nyakán.~S mit össze nem beszél! s váltig engem kérdez,~
1823 7| Bizony pedig csoda, mert nem nő a hája,~Sőt oly sovány
1824 7| világra jön a vég-itélet.~Nem síri kisértet fejér lepedőben~
1825 7| Franciaország az ő laka, nem kripta,~A neve pediglen:
1826 7| hősöm vezetem be,~De hogy is nem jutott ez mindjárt eszembe?~
1827 7| leírva mi lenne,~Hogyha nem az, ami legfontosabb benne?~
1828 7| Szerencse, hogy írom, és hogy nem rajzolom,~Erre nagon kicsiny
1829 7| nagyon.~Egyik a másiknál nem rútabb s nem kisebb,~Csak
1830 7| a másiknál nem rútabb s nem kisebb,~Csak az a különbség,
1831 7| rejtélyes van vonásaiban,~Nem tudhatni: mihez hasonlít
1832 7| lélekzettel~Ugy kutyafuttában nem végezhetni el.~Lelkiismeretem
1833 7| 2-dik §~Betyárok nélkül nem szűkölködik hazánk,~De a
1834 7| kell neked, hazám! mért nem tanítottad,~Iskolába mért
1835 7| tanítottad,~Iskolába mért nem járattad folyódat?~De hogyan
1836 7| Megbotlott a nyelvem; akarva nem sértek.~Se szere, se száma
1837 7| én azt szentül,~Ha apámra nem dűlt, unokámra sem dül.”~
1838 7| délre; csak nyugat felé nem...~Rövid kis történet, tehát
1839 7| Meglátod az ókort, hogyha még nem látád,~Réki karosszékek,
1840 7| Ki teremne talpon, hogyha nem Borbála?~Borbála kisasszony,
1841 7| amióta század ez a század,~Nem érte Borbálát még az a gyalázat,~
1842 7| gazdaságnak gondja.~De mi nem hallgatunk minden szíre-szóra,~
1843 7| kell, te kotnyeles Sára!~Nem volt elég, nézned az aszalt
1844 7| hála, hogy csak álom volt s nem más.”~Nem más? szegény ember!
1845 7| csak álom volt s nem más.”~Nem más? szegény ember! gondold
1846 7| valóban.~Eszébe is jutott nem igen sokára,~Nyilalt az
1847 7| bevága...~Éhgyomorra csak nem kaphat ily munkába.~Az almáriomnak
1848 7| Hiába keressük, ha ott meg nem lelnők,~Reggelenként a nap
1849 7| nap ottan üdvezli őt.~Ime, nem megmondtam? a lugas mélyében~
1850 7| S ahová magamnak elmenni nem szabad,~Legalább elküldöm
1851 7| elgyöngülék, s karjaiba dőltem.~De nem küzdök többé. Merre kedve
1852 7| Dezső pedig örömkönnyekre nem fakadt,~Hallván ez édesen
1853 7| tollat dühösen eldobja,~„Nem tudott az ördög elébb hazahozni~
1854 7| kemény törvényt.~Hogyha nem sajnálnám az útiköltséget,~
1855 7| levelem ott Pest városába’,~Nem írtam legyen azt ily szörnyen
1856 7| kert; szolgabíróságot.”~Nem felelt egyebet erre Dezső,
1857 7| Hogy ő ezen kertből virágot nem szakaszt,~S a nemzetre nézve
1858 7| ugymond, „a közügyi terhet~El nem fogadni, ha az ember rátermett,~
1859 7| főtáblabirája!”~Dezsőben nem nyargal szilaj vér patakja,~
1860 7| fiúi érzés tusakodik benne:~Nem lenne-e jobb, ha szivéből
1861 7| most~Von tovább, maradni nem hágy.~Nevezetes ez a város.~
1862 7| Mint az üstökös kalandoz~S nem telik be nézésével.~Összevissza
1863 7| egyetérzék~A természettel, most nem sérti kedvemet,~Hisz magammal
1864 7| hátamra űltettem,~S most le nem hányhatom a már megúnt nyerget.~
1865 7| hányhatom a már megúnt nyerget.~Nem a hír, nem a hír többé,
1866 7| megúnt nyerget.~Nem a hír, nem a hír többé, mi ösztönöz,~
1867 7| nem-zavart magányban,~Míg nem emlékezném már saját magam
1868 7| üdvözölne, de én~Felelnék: nem tudom, kihez van szerencsém?~
1869 7| érte;~Az isten a magányt nem nekem teremti,~Odavaló vagyok
1870 7| senki sem,~Véglehelletemig nem hagyom a helyet,~Ott esem
1871 7| csak egy fűszálat is,~Ha nem sütnének rá a napsugárok?~
1872 7| szerelmed, kedves hitvesem!~Nem sötét a sír:~Szemünk vakul
1873 7| másvilágból arcainkra dől.~Nem az enyészet~Rideg tanyája~
1874 7| Fekszik a gyönyör, a hírrel nem törődve;~Nagyra született
1875 7| bántsd a költőt, ha, mit nem gyógyíthat,~Kéjek közt akarja
1876 7| látnál?~Késő éj van, s ez még nem elég:~Éj a földön és felhők
1877 7| hazátlan szellem,~Kit be nem fogad se’ ég, se’ föld,~
1878 7| Bíró, bíró, hívatalod~Nem játék, nem tréfadolog,~Jól
1879 7| bíró, hívatalod~Nem játék, nem tréfadolog,~Jól meggondold,
1880 7| én téged, kedvesem.~Mit nem fognak rám a gonoszok,~Hogy
1881 7| Soha sincsen semmije.~De ez nem az ő hibája;~Ő magyarnak
1882 7| tevél, amit szabad~És amit nem szabad,~Hogy visszatartsd
1883 7| iszonyú tett volna ez,~Ha nem voln’ olyan ó,~Ha minden
1884 7| minden istenadta nap~Meg nem történnék újolag.~Van embervásár,
1885 7| tisztelt apa,~Tudd meg, nem teljesűlt,~S ha tán a szükség
1886 7| anakronizmus!~Mondd, hogy nem szeretsz,~Mint akkor mondád... „
1887 7| Mint akkor mondád... „Én~Nem szeretem önt.”~Nem szeretsz,
1888 7| Én~Nem szeretem önt.”~Nem szeretsz, galambom?~Szépen
1889 7| nyiltan bevallja~Már, hogy nem szeret.~Hahh! - vagy úgy...
1890 7| utána nyargal,~De biz ez nem fordul el, hanem~Utoléri,
1891 7| Kimondhatatlan egykedvüleg:~„Jó; ha nem hallgatsz rám,~Üssön a mennykő
1892 7| Az eső minden ruhát.~De nem áztathat le egyet, a~Filozófiát.~
1893 7| sáros.~Én ugyan próféta nem vagyok,~Hanem annyit merek
1894 7| annyit merek jóslani,~Hogy ma nem gyönyörködhetnek már~Bennem
1895 7| Sajnálom szegényeket,~De hiába, nem tehetek róla...~Hogyha mégis
1896 7| Istóknak hínak,~Ily bolond csak nem leszek -~Mit tünődöm? amott
1897 7| áll.~Éspedig nagy épület,~Nem paraszt kőmíves rakta,~Drága
1898 7| közbevágott,~A beszédnek végét el nem várva:~„Mit keres kend?
1899 7| hírivel~Menjen arrébb, ez nem csárda.~Majd biz itt minden
1900 7| felelt a vándor,~„Hisz nem ment el az eszem,~Hogy beüssem
1901 7| orrom ilyen helyre,~Ha el nem esteledem.~Ép azért, mert
1902 7| este van...”~De szavát el nem végezheté,~Nagy csetepatával
1903 7| Őt az asszony kifelé.~Ő nem tágitott. „Ki itt az úr?”~
1904 7| Útazó vagyok;~Még ugyan nem fagytam meg, de~Nem is izzadok.~
1905 7| ugyan nem fagytam meg, de~Nem is izzadok.~Nagyon utolért
1906 7| volt a válasz, ámde több~Nem kellett az ifjunak.~Fönn
1907 7| Ami volt és ami lesz,~Ami nem volt és nem leszen,~Minden,
1908 7| ami lesz,~Ami nem volt és nem leszen,~Minden, minden~Megfordult
1909 7| pedig ezt vajmi régen,~Régen nem tevé már,~Szinte csikorgott
1910 7| öreg urat,~Ha felel, ha nem felel.”~„Jó uram, tisztelt
1911 7| híja, hogy~Nagyon sótalan.~Nem ezt a sót értem... mással~
1912 7| idegen.~Elhagyám, s már nem láttam sem őt, sem~A világot
1913 7| akarhat még velem, hogy~Nem ereszt el?~Kiivott már mindent,
1914 7| már mindent, bennem~Semmi nem maradt,~Mért nem dobja hát
1915 7| bennem~Semmi nem maradt,~Mért nem dobja hát el már az~Üres
1916 7| gödör, hová az~Élet minket nem kisérhet el.~Milyen áldás,
1917 7| Kettősen szent az öreg szivé...~Nem akarlak bántani; bocsáss
1918 7| bűnök koronája,~Minthogy ez nem más,~Mint a legsötétebb~
1919 7| ember megláthatja,~Aki el nem fordul tőle.~Csak ne légyünk
1920 7| törvény: »várj sorodra,«~És nem vársz hiába;~Mint a nap
1921 7| nincsen akit elkerűlne,~Ha ma nem jött, eljön holnap...~Míg
1922 7| holnap...~Míg az ember boldog nem volt,~Addig meg nem halhat.~
1923 7| boldog nem volt,~Addig meg nem halhat.~S a boldogságod
1924 7| keresnem.~Isten hozzád... vagy nem,~Mondok valamit:~Ne bucsúzzunk
1925 7| itt.~Maradj itt, míg meg nem únod~E tanyát,~És ha tetszik,
1926 7| pusztán!~Vajjon ki lehet?~„Nem szabad bejőni senkinek!”~
1927 7| Hol találnám azt, ha nálad nem?~Jaj, hogy erre rászorultam,
1928 7| ezentul,~Hogyha csak te~Ki nem kergetsz hajlékodbul.”~Mennyit
1929 7| kergetsz hajlékodbul.”~Mennyit nem akart felelni~E beszédre
1930 7| fenyegette,~Vagy ha életét nem is, de~Elméjét nagyon féltette.~
1931 7| mondtad:~Míg az ember boldog nem volt,~Addig meg nem halhat.~
1932 7| boldog nem volt,~Addig meg nem halhat.~Ő hozzám jött, volt
1933 7| ki tudja, még mit~Össze nem beszélt,~Összevissza hányva~
1934 7| Át ne lépd e küszöböt,~Nem szentségtelen lábnak való
1935 7| itt van... lyányod?~Többé nem tiéd,~Mért is volna? őt
1936 7| Őrködik az igazság felett.~Meg nem átkozlak, de~Meg sem áldalak...~
1937 7| Ne is lássalak.”~És a fiú nem mert közeledni,~Összezúzva
1938 7| Menne is, ha őt a gazda~Meg nem fogná,~S nyájas keménységgel
1939 7| nyájas keménységgel így nem~Szólna hozzá:~„Az elébb
1940 7| azt is, hogy a szép lyány~Nem haragszik a virágra.~Annak
1941 7| hónapot.~Hogy mult el, hogyan nem,~Azt nem tudja senki,~De
1942 7| mult el, hogyan nem,~Azt nem tudja senki,~De hogy elmult
1943 7| De hogy elmult szépen,~Nem tagadja senki.~S már akárhogyan
1944 7| azazhogy szólott volna,~S nem tudott, csak szája mozgott,~
1945 7| is~Általlátott szándokán,~Nem különben, aki ott állt~Másfelől,
1946 7| bot,~Bolond Istók többé~El nem távozott,~Nem volt bolond,~
1947 7| Istók többé~El nem távozott,~Nem volt bolond,~Hogy távozzék,~
1948 7| jöttenek,~E szavaknál egyebet nem~Mondhatott a jó öreg:~„Gyermekeim,
1949 7| Boldogság, meghalhatok.”~„Nem szabad meghalnod,” súgta
1950 7| ki~Tudja, mit?~Amit senki~Nem sejt,~Nem gyanit.~Nem is
1951 7| mit?~Amit senki~Nem sejt,~Nem gyanit.~Nem is volna~Ezt
1952 7| senki~Nem sejt,~Nem gyanit.~Nem is volna~Ezt jó~Tudnotok,~
1953 7| szellem-~Hangok~Rejtelmét,~De nem szólhat~Róla,~Ne kérdezd...~
1954 7| Tőszomszédja, vajmi jó!~Nem lopózhatik be hozzá~A civilizáció.~
1955 7| ia!~Ő magát e gonosztól nem~Hagyja elcsábítnia.~Ő, noha
1956 7| Szerény állat itt a lélek,~Nem kér szénát, abrakot;~Mint
1957 7| kalendáriomot.~Aminek következtében~Nem nagy számmal lelhetők~A
1958 7| Fölösleges itt a fog;~Harapnia nem leszen mit,~Legfölebb csak
1959 7| szép is,~Hogy különvált s nem vegyes~A bagarja s a kutyabőr,~
1960 7| Nagyra van az úri rend,~Nem mondhatni, hogy nem gondol~
1961 7| rend,~Nem mondhatni, hogy nem gondol~A köznéppel odalent:~„
1962 7| Azzal vagdalkoznak némely~Nem t’om milyen emberek,~Hogy
1963 7| fúvalom, mely elröpítse, nem jő:~Tedd szelíddé, aranyozd
1964 7| melyet~Apáink örökségiből~El nem rabolt még az enyészet,~
1965 7| életednek~Bánatai, bajai?~Eh, ez nem is jó kivánság!~Bánat és
1966 7| rövid, s aztán meghalni?~Nem nagyon víg gondolat.~Érd
1967 7| szellő~Kebelén a rózsafa.~Nem vagyok rá érdemetlen,~Jó
1968 7| Ábrándos dalt pengetek,~Nem szabályos, nem kigondolt~
1969 7| pengetek,~Nem szabályos, nem kigondolt~Mesterkélt dalt...
1970 7| Keresett-e rokon lelket,~S nem talált egy jóbarátot?~Vagy
1971 7| Az életnek nedvei.~Miért nem csináltatok~Eddig is már?...
1972 7| tüzes ifju?~Ki néha magával~Nem bírt, kinek ez~Volt a neve
1973 7| aggalom ez, mily~Hiábavaló!~Nem hagyhat el engem~Nemes indulatom,~
1974 7| indulatom,~Az ifju-harag;~Nem apad ki szivembül~E zuhatagos~
1975 7| zuhatagos~Vad bérci patak,~S nem fog kiapadni.~Csak csendesedett~
1976 7| Ha kiszáradott a torka,~Nem is csoda ily melegben,~Süt
1977 7| kalap alatt,~Egyebökkel nem gondolnak,~Ha megpörköli
1978 7| minékünk nincsen pénzünk:~Nem piszkoljuk be kezünket,~
1979 7| piszkoljuk be kezünket,~S nem csorog a verítékünk.~Amazoknak
1980 7| szállitá föl lelkeinket~Nem ismert és nem sejtett örömekre...~
1981 7| lelkeinket~Nem ismert és nem sejtett örömekre...~Fonjunk
1982 7| koronként~Szivünkre rácseppente,~Nem keseríté boldogságunk,~Sőt
1983 7| Elzárkozik, magába száll,~S nem hogy barátnak, hanem még
1984 7| rabszolgáknak~Bocsássak meg?... nem, sohasem!~Az isten ítélőszékénél,~
1985 8| halvány síri árnyak.~Egyebet nem látni hónál és fellegnél;~
1986 8| El sem hinnétek tán, ha nem ismernétek.~A családfő ott
1987 8| borával;~A palack fenekét nem lelik, akárhogy~Iparkodnak...
1988 8| kötelességét ő jól megtanulta,~Nem bánik könnyen a ház becsületével,~
1989 8| könnyen a ház becsületével,~Nem is foghatják rá, hogy fösvény
1990 8| nincs messze az élet határa,~Nem előre szeret nézni, hanem
1991 8| egy lyányka,~Fiatal pár, nem is a mult időt hányja.~Mit
1992 8| élet~Előttök vagyon még, nem a hátok megett;~Lelkök a
1993 8| eget.~Lopva mosolyognak, nem sok hangot adnak,~Tudja
1994 8| Tennapot felejtett, holnapra nem gondol. -~Lám, ki hinné,
1995 8| behúzta.~Járó-kelő ember nem is igen akad,~Egy-egy látogató
1996 8| Szeretlek most százszor jobban,~Nem százszor, de ezerszerte,~
1997 8| százszor, de ezerszerte,~Ha meg nem haragszol érte.~Nem is tudja
1998 8| meg nem haragszol érte.~Nem is tudja a nőtelen,~Mi az
1999 8| Homály és lombok takarák.~Nem volt körűle semmi, semmi
2000 8| Mert a virág piros volt... nem csoda,~Egy összetépett szívből
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-2752 |