Rész

 1  1|        hely vár~Éjszak hófödözte bús ölén.~Isten véled hát örökre,
 2  1|        Te csalál?~Ah, rád vissza bús könyhullatással~Néz szemem:~
 3  1|      hajnalán~Feléd siet remegve bús~Pillantatom, mindig feléd,
 4  1|           A csalódott megy kinok bús~Éjjelén,~S hallgat a dal
 5  1|          meg, szerető anya!~S te bús atyának gyászló kebele!~
 6  1|        ez nem az én hazám;~Itt a bús valónak hervatag körében~
 7  3|                           KÖRDAL~Bús az ember, ha nincs kedve;~
 8  3|         sírbul az égbe ragadnak.~Bús tompa harang konog a faluban.~
 9  3|  csillaga!~Hogy ne legyen életem bús éjszaka;~Szeress engem,
10  4|       hol a nap újra támad~Éltem bús egén.~Szent magány! hegyláncaid
11  4|   háborgatottan.~Ott tenyészik a bús árvalyányhaj~S kék virága
12  4|         tűz körűl,~S megszólal a~Bús furulya:~Ökre, lova~Jár
13  4|          mellettem,~Mosolyogva a bús múlt időket~Elbeszélem,
14  4|       Megérjük boldogabb korát~A bús magyar hazának.~Pest, 1844.
15  4|         nem gondolhatjátok,~Mily bús az életem,~Hogy gyakran
16  4|    egyszer menté meg már~Megúnt, bús életem.~Mert gyakran voltam
17  4|        BÁR...~Volnék bár sivatag bús szigete~A tenger közepének,~
18  4|         eddig hozzád folyamodtam~Bús állapotban,~Keresztelő lett...
19  4|   halovány,~Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán?”~„Hej, Iluskám!
20  4|       akaratja,~Szívünknek ezt a bús örömet sem hagyta.~Egyszer
21  5|                          JAJ, BE BÚS EZ A HARANGSZÓ!~Jaj, be
22  5|          EZ A HARANGSZÓ!~Jaj, be bús ez a harangszó!~Neked harangoznak,~
23  5|        üres,~Egy lepusztult ház, bús, laktalan;~Rajt az árva
24  5|         harmatkönyűket sír még a bús özvegy,~Az éj? midőn a csillagokhoz
25  5|         kipödörve.~Így is jó ily bús legénynek,~Akit elhagyott
26  5|       szerencse;~Tudod szerelmem bús történetét:~Volt életemnek
27  5|       enyém oly boldogtalan, oly bús,~A tiéd oly boldog, oly
28  5|          ugy maradt meg ez, mint~Bús időkből az emlékezet.~A
29  5|   megszakadt felhőkben,~Miként a bús hölgy, aki férjinek~Sírhalmát
30  5|       meg. De nője~Siratja tán a bús áldozatot?~Mit? nője? nője
31  6|        Kérdezte: ki vagyok?~„Egy bús sohajtás voltam eddig,”
32  6|      édenéből,~Haldokló hattyúm, bús emlékezet!~Eljött az ősz,
33  6|          a pohár csengése,~Olyan bús a rabbilincs csörgése.~Dalaim,
34  6| gunykacaj felelt,~Miként az őszi bús szellő után~Jön a süvöltő
35  6|       éber tábora.~És míg a férj bús lámpa fénye mellett~Pusztult
36  6|       Mint a meghalt menyasszony~Bús vőlegénye karján.~S talán
37  6|   megigéztek.~Oly mondhatatlanul bús~Ez a hold, hogy láttára~
38  6|         árnyékodnak vélsz, az én bús lelkem az!~Szatmár, 1846.
39  6|       Nekem való hely; engem ily~Bús szomszédság illet.~Nézem
40  6|          fölébe,~Mondd, hogy oly bús a szivem, miként te.~Szállj
41  6|   Hallod-e a fülemilét,~Fülemile bús énekét?~Záporeső csak ugy
42  6|      Fülemile csak dalolgat.~Aki bús dalát hallgatja~Megesik
43  6|     útitársul.~Távol tetőled oly bús életem!~De egy eszmével
44  6|   karácson,~Tán csak azért, hogy bús orcát is lásson~És rajta
45  7|      Beszélek hozzád; hallod-e~A bús panaszt?~Hiába van szóm,
46  7|    váromladék~A hegy legtetején,~Bús pusztulásomat~Venném csak
47  7|          néztem utánok,~S milyen bús látvány volt a házak tetején~
48  7|      Levelei, a halvány sugárok,~Bús mosollyal hullnak róla szét.~
49  7|    szeretném tudni,~Vidám-e vagy bús életed?~Ha jól van dolgod,
50  7|      harc mezején elesett daliák~Bús szellemei.~Minden mi világos,~
51  7|         van, ily gyötrelmes, ily bús, mint a földi?~Áll-e az
52  7|          S ajkán ujra mosoly űl.~Bús mosolygás és vidám könny!~
53  7|                BESZÉL A FÁKKAL A BÚS ŐSZI SZÉL...~Beszél a fákkal
54  7|        SZÉL...~Beszél a fákkal a bús őszi szél,~Halkan beszélget,
55  7|      kinn a~Pocsétás országuton.~Bús arccal, kopott ruhában~Ahogy
56  7|      lássa ezt a madarat, mely~A bús csendet szétkergeté.~Keres,
57  7|  tarkaságát,~S feledem falunknak bús egyformaságát,~S ahová magamnak
58  7|   először látogattalak meg,~Most bús egyformaság födi a világot,~
59  7|      egyformaság födi a világot,~Bús egyformasága a mogorva ősznek;~
60  7|  járomszög a kezében.~Minden oly bús,~Oly kedvetlen,~Mintha egy
61  7|        Úgy állt ott az aggastyán~Bús hideg fönségben,~Minnt a
62  7|         mécsvilág?~S a beteg, ki bús ágyán az éji~Sötétséget
63  7|          a hegyet, hol születém!~Bús és hideg láz fut rajtam
64  8|          Nem kell, nem kell,~Oly bús vagyok:~Vigyétek el!...~
65  8|         végtelen~Kert a világ...~Bús, puszta lesz~Mindjárt az
66  8|       estefelé,~Egy-egy bozontos bús tinó el-elbődül,~Jobb szeretne
67  8|          Áll még a hegy, de orma bús rideg.~Hol a szobor, mely
68  8|         Üres fészkébe énekelni a bús~Szellő vagy a haragos vihar
69  8|       jött és marad,~Az vet reám bús halvány sugarat;~Emléked
70  8|    sirass, egy kis vigasztalás~A bús sziveknek a könnyhullatás,~
71  8|       föl a királyokat!~Ezerfelé bús harcmező a hon,~Arat rajt
72  8|        Magyarország,~Mi a bajod? bús az orcád,~Az orcád bús,
73  8|           bús az orcád,~Az orcád bús, a könnyed hull,~Alig vagy
74  8|      hova nézzek?~Mindenütt csak bús enyészet,~Minden tagom zsibban
75 10|         S az esküt nem zavarja~A bús emlékezet.~A megtisztult
76 11|        esengem.)~Szomorú, rideg (bús lelkem)~Ugy bolyong söt(