Rész
1 1| valahára!~Most szemem a lyány ajkára~Szinte egykedvűleg
2 1| Omlik kéjes kedvet adva,~A lyány édes bájos ajka~Keserű és
3 2| ködnek~Kétségbarna éjjele;~Lyány! temetve mindörökre~Legyen
4 2| kék szemekkel...~Hűtelen lyány, képed az!~Nincs tehát a
5 3| nem bor és leány?~Éljen a lyány, éljen a bor... húzd, cigány!~
6 3| szép kikelet;~Kikelet a lyány, virág a szerelem,~Kikeletre
7 4| megettök férj, menyecske, lyány~Egymás mellett és egymás
8 4| volt javába’.~A szegény lyány ment egy kis darabot,~Aztán
9 4| leges-legvigabbat!~Ne lássa az a csalfa lyány,~Hogy búsulok csalfaságán.~
10 4| hinni fogja, hogy minden lyány~Érte ég.~És igyék bort az,
11 4| a következőket,~Mikor a lyány ajkán tőle sok csók égett:~„
12 4| faluban egy szép kis szőke lyány volt.~Ennek édesanyja jókor
13 4| NEM TESZ FÖL A LYÁNY MAGÁBAN EGYEBET...~Nem tesz
14 4| EGYEBET...~Nem tesz föl a lyány magában egyebet,~Csak hogy
15 5| észre,~Hogy köztünk szép lyány is leszen.~S volt szép lyány,
16 5| lyány is leszen.~S volt szép lyány, mégpedig milyen szép!~Könnyű
17 5| most beveti;~A kántor, a lyány részeg apja,~Benn feleségét
18 5| Drága bor!... s ha a lyány porba önti?~Kár lesz...
19 5| estem tőled, oh, te szép lyány.~Te aranyba foglalt drágakő!~
20 5| szentül hittem, hogy minden lyány~A mennyországnak angyala.~
21 5| golyó.~Fehér bor, szőke lyány, fényes nap~Hatottak egykor
22 5| lelkemig;~Vörös bor, barna lyány, sötét éj,~Kedvem most bennetek
23 6| semmit e beszédből.~„Én lyány vagyok,” szólt, „földi lyány,
24 6| lyány vagyok,” szólt, „földi lyány, nem angyal;~Ahol vagyunk,
25 6| rózsalevelet,~Melyet tavasszal szép lyány vet bele,~S a száraz fűveket,~
26 6| OH LYÁNY! SZEMED...~Oh lyány! szemed~
27 6| OH LYÁNY! SZEMED...~Oh lyány! szemed~Milyen sötét,~S
28 6| Legtüzesebb bor a szép lyány csókja?~Csók az észnek könnyen
29 6| révészlegény,~De megnyugodt a lyány tekintetén,~Tekintetén,
30 6| pénzzel fizette ki;~De mégis a lyány meg nem állotta,~Egyet pillantott
31 6| csapodár?...~De szegény lyány, tán meg is bántad már,~
32 6| kínt megnevezni,~Amit a lyány és az úrfi érzett.~Nem tudták:
33 6| ásom,~S mélyen nézek a szép lyány szemébe,~Mint a csillag
34 6| szerelmes lelkemnek.~Szeret a lyány? iszom örömömben,~Nem szeret?
35 6| hogy rólad e kebel,~Oh lyány, örökre megemlékezik?~Hitelt
36 6| szerelemmel.~De kedvesem nem földi lyány.~Szeretek én egy istenasszonyt.~
37 6| Mátrán lángol,~Mint kékszemű lyány arcán~A rózsaszínű fátyol.~
38 6| lázas szivem,~Hallá zaját a lyány és nem jött megmentőnek,~
39 6| ne jőjön senki sem!~Oh lyány, oh lyány, hogy rám ily
40 6| senki sem!~Oh lyány, oh lyány, hogy rám ily bánatot hozz,~
41 6| a megőrülés!~Adj vissza, lyány, adj vissza enmagamnak,~
42 6| mellett,~Melletted, barna lyány, mindig csak melletted,~
43 6| megpihenésem?~Öledben-e, lyány, vagy a sír ölében?~Szatmár,
44 6| Melyet te hoztál rája, te!~Oh lyány, ez nagy kegyetlenség.~Bocsáss,
45 7| lehelletem.~Oly szellemi e lyány, oly tisztán szellemi!~Eszembe
46 7| AZ ÁRVA LYÁNY~1~Csak egy lénnyel van kevesebb,~
47 7| kelet felé,~Mert a legszebb lyány ott keleten él.~Feljött
48 7| azokat, mint a szemérmes lyány arcát,~Sürű fátyol fedi;~
49 7| sincs róla, hogy~Szép e lyány. Uram kegyelmezz,~Hogy lehetne
50 7| megint~Szomoru hangon a lyány odakint,~„Épen azért jövék;~
51 7| ragyogsz, csillagsugár,~S a lyány virít, dalol, ragyog...~
52 7| kiöltött nyelvvel jár.~Két lyány gyüjti ott a széna rendét,~
53 7| egy csókot kére tőle,~És a lyány meg nem tagadta.~Milyen
54 7| mivel talán az~Elpirult lyány belenézett -~Elpirúla szinte,
55 7| olyan szentek e sorok!...~Oh lyány, ki vagy te? nem tudod magad
56 7| méltatlan valék:~Méltatlan, oh lyány, nem leszek reá,~Hogy nékem
57 7| mit mosolygasz,~Csintalan lyány?~Amit itten magyaráztam,~
58 7| rózsaszín ruhában...~Mert lyány vagy s még szép is a felett,~
59 7| elsőség tied.~Kis hamis lyány! mért kerültél eddig?~Csak
60 7| drága volna~Minden háznál a lyány.~Be kevés pap híznék meg~
61 7| kinyílt az ajtó,~És bejött a lyány,~Oly fiatal, oly szép~És
62 7| ember,~Isten hozzád, ifjú lyány.”~Menne is, ha őt a gazda~
63 7| leszek a gazda, mindenes.~Lyány levén a háznál,~Rendnek
64 7| Tudja azt is, hogy a szép lyány~Nem haragszik a virágra.~
65 7| öreg az ifju~Elméjét, a lyány pedig szivét!~És igy telnek,
66 8| fakadsz, kedves öcsém, mint a lyány,~Ríva fakadsz, hogyha magyar
67 8| de úgy, igaz,~Fiú-e vagy lyány? még nem is tudom.”~„Fiú,
68 8| vagy tán készakarva?~Sem a lyány, sem a ifju nem tudá.~És
69 8| Azonban egykor (fölhivá-e a lyány~Vagy csak magától nyílt
70 8| a vert hadsereg...~És a lyány véle zokogott.~13~Még ez
71 11| szórakozás, a szép könnyelmü lyány.)~Jártam föl és alá. A tiszta
|