Rész
1 1| vegyétek!~Hosszú éltetöket soha gond, bú, baj ne epessze,~
2 1| Átövezve hősi karddal őt,~Soha többé, vagy térj győzve
3 4| szivem nagyon.~Mi egymáséi soha nem leszünk,~Egymást feledni
4 4| szent fogadása tartá:~Vizet soha nem innia.~Ő most békével
5 4| bőgni, amint még~Nem bőgött soha~Sem temetéseknél,~Sem a
6 4| Azonban rajtam nem fog ki soha,~Minden dolognak van oka-foka.~„
7 4| ámbár~Nap nem süt belé soha.~Még a füst is rózsaszínű,~
8 4| És elfeledni nem fogom soha~A jót s roszat, mely ott
9 4| csakugyan engedett;~De azért rám soha jó szemet nem vetett.~Hogyha
10 4| mostohája...~Isten neki soha azt meg ne bocsássa!~És
11 4| Iluskámnak,~Hogy ne adja szivét soha senki másnak,~Ő sem mondta
12 4| Csak egy a bibéje,~Hogy soha sincs pénze.~Széles, hosszú
13 4| Vásárra jár véle,~Még sincs soha pénze.~Nem kóborol a kocsmába,~
14 4| bort az iccébe!~Még sincs soha pénze.~Felesége szép, takaros,~
15 4| Fiuk, nem láthatna éngem~Soha senki józanan.~Pest, 1844.
16 5| költészet, nem hagylak el soha,~Mert nem hagyhatlak el!~
17 5| Egyszer itt benn,~Az ugyan ki soha többé~Nem megy innen.~Ezután
18 5| Egy rózsája...~Hej csak soha ne is néztem~Volna rája!~
19 5| szerelmem ekkép változik, de~Soha meg nem szűnik, mindig él,~
20 5| szeretsz, s tán~Kebled értem soha nem hevül:~Akkor... akkor
21 5| sem fogod.~Nem borúl el soha én miattam,~Nem borúl el
22 5| egy kősziklaoszlop,~Mely soha meg nem rendíttetett,~Nem
23 5| AVVAGY ÉN MÁR SOHA...~Avvagy én már soha meg
24 5| MÁR SOHA...~Avvagy én már soha meg nem nyugszom?~Mindörökké
25 5| hatalmast, aminő közöttünk~Még soha nem ünnepeltetett.~Jöszte,
26 5| lett;~Jött az idő, mely soha meg nem állott,~S miként
27 6| százados sebet,~Keblünk soha be nem gyógyúlhatott;~Mérget
28 6| világnak ti nem adtatok~Szívet soha, mert nincsen szívetek!~
29 6| beszéded -~Mondád, hogy soha senkit nem szeretsz.~Nem
30 6| S ha nem szeretsz, ha soha nem szeretnél?~Mindegy!
31 6| engem el nem hagysz,~A soha el nem váló sötétség melletted,~
32 6| könnyek csak úgy szakadnak.~Soha, soha ilyen őrült szerelem!~
33 6| csak úgy szakadnak.~Soha, soha ilyen őrült szerelem!~Nem
34 6| világnak minden részibe,~És soha többé meg nem leljük egymást.~
35 7| egy, mi nem jön el többé soha, soha! -~Boldog vagy, férfiú,
36 7| mi nem jön el többé soha, soha! -~Boldog vagy, férfiú,
37 7| megyek,~Hírvágy, kincsvágy soha nem bántott engemet.~Gondolatom
38 7| lelkét,~Áldja meg az isten,~Soha életében~Egy könnyet se
39 7| gondolat,~Nem fázott az soha,~Nem tudja még: mi a hideg?~
40 7| És lehetnél véle boldog?~Soha, sohasem hiszem,~Noha mindig
41 7| kedvem,~Vagy látsz többé vagy soha. -~Vártam, vártam, és hiába,
42 7| Nem látja azt a föld többé soha!~Pest, 1847. június 14-30.~
43 7| könyűt még~Nem ejtettem soha,~Sem érted, égő szerelem,~
44 7| Éjjel-nappal.~És nekünk e zaj, mely soha~Nem szünik,~Oly nagyon fáj
45 7| ajkain van,~Nincsen annak, soha sincs szivében!~Mit használtok
46 7| bokorban nő,~Nincs ezekre soha, nincs sovány esztendő.~
47 7| Mindent oly bőven hagyának,~Soha sincsen semmije.~De ez nem
48 8| mindenféle kell:~A becsülettől soha el ne térj~Sem indulatból,
49 8| nyakam, hogy nem is lesz a soha,~De van abban egy kürt,
50 8| legények kerekedtek akkor,~Soha el nem váltak a kardmarkolattol,~
51 8| haza!~Itt az idő, most vagy soha!~Rabok legyünk, vagy szabadok?~
52 8| háromszáz évig vagy talán soha többé~Arcát nem mutatja!~
53 8| mert ha most nem ébredsz,~Soha többé nem lesz ébredésed,~
54 8| meg.~Olaszország minket soha nem bántott,~Egyet akar
55 8| hosszu útat még nem tett soha,~Uj volt előtte minden,
56 8| harmatcsepp sem hull reá soha!~Nyugodjál meg sorsodban,
57 8| nincsen ember és nem volt soha,~Ki őt testvérnek vagy barátnak~
58 8| Beszélt oly lelkesen, mint még soha.~Hiába. Ahol pap emelt szót,~
59 8| nyomasztó~Éjem tán még nem volt soha.~Alszol, szerelmem? alszol,
60 8| láthatja újra kedvesit?~Talán soha!~S miért jutott e kárhozat
61 8| melyet~Nem hallok én többé soha:~Én már kiszenvedék, isten
62 8| Mért nem jött ez hozzá soha?~Ezt kérdezé, s ekkép felelt
63 8| láttam őt~A temetés után soha.~Hová temették a menyecskét,~
64 8| tégedet,~Mint ember még soha,~Sohasem szeretett!~Oly
65 10| Szeretni, hidd, én nem foglak soha!’~„Az ördögökbe - el tehát
|