Rész

 1  1|      sohajt a~Szív után,~Mellyet annyi kéjnek bölcsejében~Ringatál,~
 2  1|      birt volna a föld egy helye annyi romot?~Dunavecse, 1841.
 3  1|        sok örömet?~Mivé tevél te annyi szép reményt?~Mely zsenge
 4  1|  estelink szabadban tartjuk,~Hol annyi csillag ég!~A hold ezüstlő
 5  1|      kürt éltem hű társa volt;~Ő annyi vért és viadalt~Karom között
 6  2|         zord világ!~Szívemet hol annyi kínnak~Skorpiói szaggaták.~
 7  2|      szenvedél;~Él az isten, aki annyi bánatért~Tán megadja akkor
 8  2|       oly kemény az ut,~Az ember annyi sivatagra jut.~Ezt én tudom -
 9  3|       Háladatlan!~Szólj: ki véde annyi baj közt~Szakadatlan?~Sorscsapási
10  3|         is sok e parányi életre!~Annyi baj közt kinek volna még
11  4|    présbe csavarítnak sem tudom.~Annyi szent: a szemem héja~Oly
12  4|      tavasznak?~Maholnap eljő, s annyi élvet ad!~A réteken majd
13  4|  barátság lánca köt,~Kikkel most annyi éjszakát~Fölségesen virasztok
14  4|           Jelenleg is - amennyi, annyi - van.~Naponként jön, miből
15  4|     megnyitá egy ur;~Volt bennem annyi emberismeret,~Ráfoghatnom,
16  4|      terhét nyögi;~Rosz felesége annyi bút szerez neki.~Természetes
17  4|      kiáltja,~Átkait irtóztatón.~Annyi kincse van hát e hazának,~
18  4|        mennyi ideig haladott,~De annyi bizonyos, mennél tovább
19  5| életemben~Érted tennem lehetett,~Annyi, hogy a koporsóba~Én tevém
20  5|      ragyog!~Egy csillagon sincs annyi fény.~És bennem így szól
21  5|       hír, a költőnek híre?~Hogy annyi a bolondja és irígye?~Van-e,
22  5|        embert~Döntött volna meg:~Annyi még jóformán meg se~Kottyant
23  5|        becsüléséhez nem ért.~Lám annyi útál tégedet, ki a hont~
24  5| viszonzott szerelem baja;~De kit annyi rém gyötör, szivemnek~Könnyű
25  5|        kellene~Hazámért, melynek annyi a baja?~Ezért csak egy,
26  5|     szenvedély köde.~Mely előlem annyi szép virányt, de~Annyi puszta
27  5|    előlem annyi szép virányt, de~Annyi puszta tájt is elföde.~Tiszta
28  5|       bírt énvelem.~S a hőst, ki annyi századéven át~Oly bátran,
29  5|             Tán csak azért, mert annyi fája~Nincs a világnak, hogy
30  6|       hogy egyre szomjazol?~Hogy annyi könnyet s annyi vért iszol?~
31  6|  szomjazol?~Hogy annyi könnyet s annyi vért iszol?~Szalkszentmárton,
32  6|       oly nagy, mint az ég, hogy annyi~Szem volna rajt, ahány csillag
33  6|     teremté isten a szivet?~Hogy annyi bútól, kíntól sem hasad
34  6|      sors. -~S azt gondolod tán: annyi a barátom~Mint fönn az égen
35  6|         nem törölnénk~Szemünkből annyi fájdalmas könyűt,~Midőn
36  6|         mennyi bánya!~És ezekben annyi kincs van,~Mennyit nem látsz
37  7|        Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,~Ahány a szépség gazdag
38  7|       Tisza, miért is bántjátok?~Annyi rosszat kiabáltok róla,~
39  7|          talán.~Oh keblemben még annyi dal szunyad,~Egész egy erdő
40  7|         Akinek szivén ahány nap,~Annyi átok feküvék.~Én vagyok
41  7|      ahogy egyszer föltekintett,~Annyi bűbáj volt szemében,~Hogy
42  7|         pártom híveitől,~De lesz annyi erőm, hogy eltűrjem érted,~
43  7|          a nagyvilág zajába,~Hol annyi sáros láb gonoszul vagy
44  7| lóhalálába.~Hallj’ az úr,~Legyen annyi embersége,~Hagyjon békét
45  7| aggastyán,~És, egy szó kevés, de annyi~Sem jöhetett ki az ajkán.~
46  7|     szelek fújnak,~De vagyon még annyi, hogy elég lesz~Menyasszonyi
47  7|       nagyapáink mellett...~Csak annyi az élet, mint futó felhőnek~
48  8|         szerint amennyi illetné;~Annyi az áldása, hogy alig fér
49  8|     hintsék,~Legyen oly bőséged, annyi gazdagságod,~Hogy szinig
50  8|       sokáig vártunk rád epedve,~Annyi éjen által, mint kisértet,~
51  8|         atyai keze;~Midőn minket annyi ellenséges század~Ostromolt
52  8|     Söpörjük ki~A királyi házat,~Annyi benne a szemét, hogy~Igazán
53  8|      vagy a német?~E földön, hol annyi vitéz magyar vérzett!~Magyar
54  8|        mint~Kapitány ur, nékünk!~Annyi szent, hogy minket~Vissza
55  8|      ébredésed,~S ha ébredsz is, annyi időd lesz csak,~Míg nevedet
56  8|        óriásodik.~Hiába volt hát annyi szenvedés,~Hiába annyi áldozat,~
57  8|       hát annyi szenvedés,~Hiába annyi áldozat,~Mit a magasztosabb
58  8|          jusson ellenség kezére.~Annyi földet sem mondhat övének,~
59  8|       maradt még a népeknek vére~Annyi, ami fölkiált az égre.~Áll
60  8|          a nagyvilág. Ahány kéz,~Annyi fegyver, annyi katona.~Mik
61  8|        Ahány kéz,~Annyi fegyver, annyi katona.~Mik ezek itt lábaim
62  9|       áldásodat reánk adod,~S mi annyi átokteljes év után~Sirunk,
63  9|        kell,~Utánunk még kétszer annyi jön el.”~S összeálltak indulásra
64  9|     rövid hét előtt~Itt folyt el annyi vér?~Itt harcolánk, itt
65  9|     rövid hét előtt~Itt folyt el annyi vér?~Szászsebes, 1849. április