Rész
1 1| alatt, a nyájas Múzsasereg közt!~Ennyit, nagytudományu atyák,
2 2| Hol szivünk hév ölelés közt összeforr.~S él az isten,
3 3| vagyok, hazám,~Színházad népe közt.~Zengjen tehát a lant!~S
4 3| Szólj: ki véde annyi baj közt~Szakadatlan?~Sorscsapási
5 3| parányi életre!~Annyi baj közt kinek volna még kedve?~Nem
6 4| készülőben;~Volt egy ifju a sereg közt,~Halovány szinében.~„Hát
7 4| színpadon~Kín és gyönyör közt... hírben.. szabadon...~
8 4| Verseltem én minden bajom közt~A színpadon s az őrhelyen.~
9 4| legboldogtalanabb~Valamennyi teremtmény közt,~Mely látta a nap karimáját,~
10 4| zavarnak~Lett okozója~A mulatók közt.~Megbomlott a tánc;~A kancsal
11 4| Minden jóbarátját;~Borozás közt lelköket~A jókedvbe mártják.~
12 4| Faluzgatánk jó- s balszerencse közt.~De a barátság végre megszakadt,~
13 4| nem ver~Órjási hánykódás közt földet és eget;~Elszenderűlt,
14 5| földet a nap, s vad haragja közt,~Hogy kergeté hiába, megragadt~
15 5| napnak;~Pajkos enyelgés közt~Egymásnak csókokat adnak.~
16 5| éj felére jár,~S felhők közt búsong sárga holdsugár:~
17 5| alföldön csárda sok.~Azok közt, akiket én tudok,~Legkülönösebb
18 5| Uj pályámon paréj, tövis közt gázolok;~De megyek egyaránt,~
19 5| különben köztem s a világ közt~Megszakadnak minden kötelek.~
20 5| fényes napsugár;~Sárga lomb közt zengje végdalát egy~A tavasztól
21 5| Legnagyobb, legszebb ezen kövek közt~Egy gyémánt, a tiszta becsület.~
22 5| hivém, hogy csak az emberek közt~Van irigység és kajánkodás.~
23 5| megujit,~Hogy a sorompók közt ketten állunk.~Most, barátom,
24 6| Gyászos napokban e falak közt volt, hogy~Hallám az ellenségnek
25 6| SALGÓ~Nógrád s Gömör közt hosszan nyúlik el~A Mátra
26 6| szivét.~*~Salgó s Gedővár közt emelkedék~Hajnácskő, szinte
27 6| Ez és az baj. E két baj közt~Melyik jobb?... tudj’ az
28 6| Szeptember 7. 1846~Hát e falak közt hangozának~Nagy szavaid,
29 6| megakadt,~A bokor tüskéi közt szétszakadt.~Kökényszemeket
30 6| földön él és vándorol.~Többek közt én, emlékezem,~Rómában Cassius
31 6| engemet:~Ágyban, párnák közt halni meg!~Lassan hervadni
32 7| felhős láthatára,~S felhők közt kék eget csak néhanapján
33 7| volnék: örökké~A felhők közt szállonganék.~Ha festő volnék:
34 7| vagy mielőtt~Rivalgó zaj közt harci paripára~Pattanhatnék
35 7| én is a csatában~Katonáid közt, századom!~Csatázok verseimmel...
36 7| szólana,~S mintha virágok közt ballagnék,~S csupamerő csillag
37 7| utánam.~Feleség föld s ég közt a határ.~Adja isten azt
38 7| földre vágott;~Gömör bércei közt magas Murány vára~Rá s katonáira
39 7| magasan emelvén.~És e hullámok közt egy kicsiny kis sajka,~A
40 7| Murányvárban~Vadrózsa-bokrok közt halk szellők susogtak.~Letörtem
41 7| a napot,~Ott a liget fái közt zeng~Az apró madársereg,~
42 7| álmodék,~Midőn virágaid közt, képzelet,~Mint mámoros
43 7| Tűrném a többivel;~A sok közt e kis tréfa~Nem is tűnt
44 7| Igen, már a táblabirák közt is vannak,~Akik parókájok
45 7| mit nem gyógyíthat,~Kéjek közt akarja elfelejteni;~Oh csak
46 7| ég, se’ föld,~Ég és föld közt elkárhozva bujdos...~Hallod,
47 7| verjenek,~S futnak ezek a húrok közt~Föl s le öntudatlanúl,~Mintha
48 7| nagy világban, ő e~Milliók közt állt magában.~Végre lelt
49 8| Ne vond föl közted s más közt a hidat,~A hon nevét, a
50 8| virágos fűben,~Bent a fák közt merengve űlni le:~Oh mily
51 8| tudja;~Mint a csillagok közt a nagy országutja,~Itt alant
52 8| Szélén a sötétzöld~Káka közt egy-egy gém nyakát nyujtogatja,~
53 8| nemzet,~Aki ott az elsők közt lehetnél,~S kárhozatos lomhaságod
54 8| nyoma~Elvész az óriási munka közt,~De életemnek a tudat erőt
55 8| magadnak,~Te szétosztod mások közt lelkedet,~Lesz-e, ki néked
56 8| Lenéző gőggel megy az emberek közt,~Mint a szelindek a kicsiny
57 8| szelindek a kicsiny ebek közt,~S amerre néz, térdek s
58 8| Regényes bércek kősziklái közt folyt~Csengő morajjal egy
59 8| A HEGYEK KÖZT~Ott alant, alant, a mélyben,~
60 8| legelhagyottabb~Minden népek közt a föld kerekén.~Szegény,
61 9| dörgött az ágyu~Vizakna s Déva közt,~Ott minden talpalatnyi~
62 11| lágyulva szerelmed~.... csókjai közt Dalma tüzének...~Ostfiasszonyfa,
|