Rész
1 1| Védj, szent Apolló!”” Ujra mennydörög.~Megborzad a
2 1| EPIGRAMMOK~1~Ujra mosolyg a táj aranyos sugarakba’
3 3| Permetegje enyhe csöpjén~Vérem ujra forr.~Tettetés-e, vagy belösztön,~
4 4| a vizet,~Miután lerázta, ujra utnak eredt.~Mikor a nap
5 4| ellenséged,~S elfoglalhatd ujra a királyi széket.”~Erre
6 5| Hogy boldogságom napja ujra kél.~Te is leány vagy, édes
7 5| többinél.~Boldogságomnak napja ujra kelt.~Boldogság napja volt
8 5| délibábja,~Amelyben lelkem ujra látja~Szép arcod s boldog
9 5| ifjuságom,~Hagyd karjaidban ujra látnom~Ragyogni boldog gyermekségemet!~
10 5| Hogy századok multával ujra~Lássák fényét a népek s
11 6| egykor ringatott reményem,~Im ujra látlak ötven év után,~Megifjodunk
12 6| egykor ringatott reményem,~Im ujra látlak ötven év után.~Megifjodunk
13 6| egykor ringatott reményem,~Im ujra látlak ötven év után.~Megifjodunk
14 6| a másik perc fuvalmával~Ujra felhő érkezék.~S a felhők,
15 6| víg napom!~És ím bokámot ujra össze-~S kalapomat félrecsapom.~
16 6| NEM CSODA, HA UJRA ÉLEK...~Nem csoda, ha ujra
17 6| UJRA ÉLEK...~Nem csoda, ha ujra élek,~Mert hisz ujra láttam
18 6| ha ujra élek,~Mert hisz ujra láttam őt!~Visszaszállt
19 6| Kín s reménység kebelemben~Ujra fáklyát gyujtanak,~És e
20 6| félretéve~Hallgatott, most ujra zendül.~Melyik a leglélekrázóbb,~
21 7| Oh leány, mért tünsz föl~Ujra képzetemben?~Miért tünsz
22 7| képzetemben?~Miért tünsz föl ujra~Piros orcáiddal,~Fekete
23 7| aki tőle~Elszökött és aki~Ujra megkerűle.~Csörög lelkemen
24 7| hogy hiába~Ömlött, mert ujra mindig megtelék.~Ez olajos-korsó
25 7| kérek,~Akkor aztán, akkor ujra hajrá!~Visz csikóm, s csak
26 7| helyettem is evett.~S holnap ujra nap lesz, akkor~Ehetem majd...
27 7| kiégett~Piros éjszaki-fény! ujra meggyujtalak,~Képzetem fáklyája
28 7| meggyujtalak,~Képzetem fáklyája ujra meggyujt téged,~S lángodnál
29 7| már a kapott levelet,~S ujra elolvassa... reszket keze
30 7| ennek sincs vége,~S ajkán ujra mosoly űl.~Bús mosolygás
31 7| boldog óra már,~Melyben ujra szabad léget szívok~S újra
32 7| gyermek, zokogott előttem,~S ujra elgyöngülék, s karjaiba
33 7| magányból a mézeshetek után~Ujra belépek a nagyvilág zajába,~
34 7| elbájolva áll a jövevény.~Ah ujra látom, látom falumat~És
35 8| akárhogy~Iparkodnak... ujra megtelik, ha már fogy.~Kinálgatja
36 8| könnyhullatásitul~S mosolygásától ujra fölvirul.~Mivel felelsz
37 8| ősök vére,~Fiaik befesték ujra feketére~A földet, rákenték
38 8| hegyében.~Talán minden reggel ujra~Kivirult az orra,~De nem
39 8| sziveket, mik előbb dobogtak,~Ujra víni a szabadság harcát~
40 8| mindenhonnan vissza-visszavágyott,~Ujra láttam végre születésem
41 8| S rosz gazda, aki mindig ujra épit,~S ma vagy holnap,
42 8| rend nyakára.~Amit mondtam, ujra csak azt mondom:~Fene gyerek
43 8| elmosolyodott a~Nemzet, ujra lebiggyedt a szája,~Mert
44 8| vette észre, hogy istentől~Ujra elrugaszkodott királya.~
45 8| oldalára fordult,~S mostan ujra aluszik javában.~Ébredj,
46 8| hogy embertársaim~Rabokból ujra emberek levének,~Mert én
47 8| gyermekem?~Ha meg nem értél, ujra magyarázom,~S ha szó után
48 8| S így tizszer, százszor ujra s ujra írt,~Aztán eltépte,
49 8| tizszer, százszor ujra s ujra írt,~Aztán eltépte, belátván,
50 8| megrepedt sziveknek~Vérével ujra s ujra fested~Királyi széked
51 8| sziveknek~Vérével ujra s ujra fested~Királyi széked kopott
52 8| másikhoz ment,~S midőn elvégzé, ujra kezdte,~De kedvesének halmát
53 8| BUCSÚ~Alig virradt, már ujra alkonyúl,~Alig jövék, s
54 8| ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN UJRA...~Itt van az ősz, itt van
55 8| Itt van az ősz, itt van ujra,~S szép, mint mindig, énnekem.~
56 9| BUDA VÁRÁN UJRA NÉMET ZÁSZLÓ!~Buda várán
57 9| NÉMET ZÁSZLÓ!~Buda várán ujra német zászló!~Hova legyek
58 9| EURÓPA CSENDES, UJRA CSENDES...~Európa csendes,
59 9| CSENDES...~Európa csendes, ujra csendes,~Elzúgtak forradalmai...~
60 9| ezt a földet ti teszitek~Ujra termékennyé:~Véreteket issza
|