1-500 | 501-1000 | 1001-1223
Rész
1 1| Emma! isten véled hát!~Majd ha egykor értem, szinte árva,~
2 1| Hogyha te zengesz.~Zengj! - Ha dús volnék, aranyat fizetnék~
3 1| dijad és jutalmad,~S majd ha a végzet kiszakaszt karodból~
4 1| szívem pokla, szívem édene.~S ha szólanék is, mit remélhetek?~
5 1| paradicsom-kertéből.~És ha tiszta a liget virágit~Gyémánt-cseppel
6 1| mindörökre tőle!~Hagyjatok, ha néha álmim őtet~Elragadtan
7 1| mosolygó~Szép halálunk,~Ha riadtán trombitának~Harcra
8 1| hév szerelmi~Éneket.~Zeng, ha gyúl a rózsahajnal~Keleten,~
9 1| gyúl a rózsahajnal~Keleten,~Ha nyugodni bérc megé a~Nap
10 1| díja zengzetének,~A leány~Ha kacsingat által a kert~Ajtaján.~
11 1| hervadván enyhre találok,~Ha tovaszállt lelkem Lethe
12 1| fürödve,~A hanyatló Phoebus ha nyugalomra megyen.~Engemet,
13 1| temette,~Őt pedig Afrika; hant ha bizonyára födi.~Hogy szanaszét
14 1| Szedvén új édes csókokat,~Akár ha szárnya képzetemnek~Dicsőbb
15 1| keserv, a kín!~Oh, a szülők! ha sorsok vészt zudít~Keblökbe
16 1| legkisebb is hagyja fészkét,~Ha álom nincs szemén.~Sokat
17 1| Éj s nappal nyugtalan.~Ha úri mód nem élhetünk is,~
18 1| pajzsot kért a gyermek,~Ha riadván a harctrombita~Csataménre
19 1| dalra lantomat?~És a dal ha fölzeng, újra vajh mi némit?~
20 1| éjfél~Holdsugárinak.~És ha zúg a szélvész tomboló csatája,~
21 1| szélvész tomboló csatája,~És ha nyögve sír a berki csalogány;~
22 1| tüzére~Szellemcsókodat!~Vagy ha zárva tőled e világ határa,~
23 1| tőled e világ határa,~Oh ha karjaimba jőnöd nem szabad!~
24 1| jót iszom;~S manó vigye, ha éneket~Ugysem zeng kobozom.~
25 2| nevetem.~És mit ámultok? ha mondom,~Hogy csak a bor
26 2| borocska mellől~A halál ha űzni jő:~Még egy korty -
27 2| nem vág szenvedély.~Mégis, ha elmegy fergeteg s hajó:~
28 2| újra jó.~S az emberszív ha egyszer megreped:~Nincs
29 2| fakad bánatom forrása;~Mert ha látom szép páros voltokat,~
30 2| téged gyászol, drága hon!~És ha néha jobb időkben a pohár~
31 2| hallanom?~Szomorú az eset, ha úgy vagyon;~No de míg másnak
32 2| erősen reája,~Mit feleljen? ha majd szól a lecke:~Fiatal
33 2| Idenézzen a puszták homokja,~És ha nem tud inni, megtanúl.~
34 2| belé! mert nem szivelhetem, ha~Puszta szájjal ásitoz reám;~
35 2| vajh talál-e célra pályám,~Ha lángjaiknak hinni fog?~Az
36 2| zsír~Özöne.~S életünk fölé ha~A halál~Romboló torát meg-~
37 3| kincsem, rózsám, itt a bor!~Ha megittad, csókra kerül majd
38 3| Földön csúszni rendelé.~Vagy ha száll e vágyak szárnya,~
39 3| Halhatatlanság honol;~És ha puszta nékem üdvben~E világ,
40 3| Örömet fogadjon el?~Vagy ha van szív, mely a kéjben~
41 3| Szent cél ne vesszen el.~S ha ez lesz életünk:~Édes jutalmat
42 3| nem kivánom.~Mert a gólya ha visszaszáll,~Virító szép
43 3| lányokkal nem beszélek.~Mert ha szólok őhozzájok,~Hajnal
44 3| Öble tengerem,~S gyöngy ha van tán dalaimban,~Az csak
45 3| víz ott se érjen,~S már ha sírni kell,~Sírja hát hideg
46 3| egy kis magja,~De az úr ha pártom fogja:~Benne gyom
47 3| meg nem fogamszanak.~Hanem ha dobsz egy-két garast:~Fogaddsza
48 3| bámulás?~H’sz én vagyok, ha nem csalódom,~Én és senki
49 3| Bátran, szilajan.~S tán ha látja sors komám, hogy~Csüggedés
50 3| barna,~Mind a kettő szép, ha szép;~Hátha még a bájjal
51 3| marasztott esdeklő szavával!~Oh, ha akkor látok a világba:~Nem
52 3| Szóljatok be, földiek, ha lészen~Útazástok háza közelében.~
53 3| kedvez a szerencse - -~Ah, ha tudná, mily nyomorban élek,~
54 3| vagyok én? nem mondom meg;~Ha megmondom: rám ismernek.~
55 3| megmondom: rám ismernek.~Pedig ha rám ismernének?~Legalább
56 3| messze legel,~Nem t’ok futni, ha futni kell.~Hogy is tudnék
57 3| A bor meg a leány hamis.~Ha elhagyom galambomat,~Kialuszom
58 3| lelkem a jövőben lát;~S ha nyílik út embernek égbe,~
59 3| KÖRDAL~Bús az ember, ha nincs kedve;~Borba van a
60 3| holtig él az ember,~Költeni ha mer, ha nem mer.~Hát azért
61 3| az ember,~Költeni ha mer, ha nem mer.~Hát azért csak
62 3| Abból ugyan semmi sincs.~De ha már ezermesterré~Engeded,
63 3| jőnek.~Isten neki! üssön, ha ütnie kell,~Mely pályafutásom
64 3| semmit rám,~Nézzétek el, ha hibázok -~Tudom is én, mit
65 3| szánt lelkemet,~Annyibul ha megérdemli tán,~Hogy szeretni
66 3| mint a dél nyárközepen;~Ha a nap ily tűzzel sütne ránk,~
67 3| HALOTT~Egem ki nem derűl,~Ha jő a kikelet;~Egem be nem
68 3| kikelet;~Egem be nem borúl,~Ha látom a telet.~Mint őszi
69 3| lehet,~Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet;~Kikelet
70 3| felhő a napsugarat.~Jaj ha tudnám, hogy másnak vár
71 3| Szeress engem, szívem gyöngye, ha lehet,~Hogy az isten áldja
72 3| sorsom itten mostoha;~Hát ha volna még mostohább is,~
73 3| sorsom igen mostoha;~De ha volna még mostohább is,~
74 3| kivánsága szerént.~Hej, ha mostan hó lehetnék:~A szán
75 4| e lélek;~Kit szeretnék, ha tégedet~Nem szeretnélek?~
76 4| Oltára képed.~Te állj, s ha kell: a templomot~Eldöntöm
77 4| Az est közelget:~Nő búm, ha sötétedni kezd,~Hazám, fölötted.~
78 4| istenadta szívet bírok;~Nesze, ha kell, neked adom.”~Elmondanám,
79 4| urak, mégsem megyen;~Már ha fütty van, legalább hát~
80 4| szomjuság napja;~Még meggyul,~Ha rá boreső nem hull.~Hm,
81 4| jól mögösmeri, mint magam.~Ha érköznek, nagyot nyerít -
82 4| nagyot nyerít - rátermök;~S ha rajt vagyok, gyühetnek már
83 4| betérek;~Ne térnék hát Egerbe?~Ha ezt a várost elkerülném,~
84 4| oly~Dicsőn megénekelte.~S ha majd, amint hiszem, a bortól~
85 4| tudnám, hogy~Tél vagyon,~Ha ki nem pillantanék az~Ablakon.~
86 4| egy-egy~Óriás.~Kedvemnek ha magja volna:~Elvetném a
87 4| Elvetném a hó felett.~S ha kikelne: rózsaerdő~Koszorúzná
88 4| S ismét újat, az előbbi~Ha lejárt.~Igy!... de ím, mit
89 4| istenért! hisz az ördög elvisz,~Ha még soká így folytatod.~
90 4| Hálójokban alighogy megakadt.~Ha azt tudnám, hogy az én hálómba~
91 4| És legjobb, amit tehetek, ha~Előveszem türelmemet.~Ah,
92 4| szép, egy hű menyecském~Ha volna most, mi jól esnék!~
93 4| volt, ki engem szeretett.~S ha lenne... oh, ha lenne! érzem:~
94 4| szeretett.~S ha lenne... oh, ha lenne! érzem:~Szeretni tudnék
95 4| volna nyárfa levele.~De ha szél úr könnyü szekeren~
96 4| Megnyugtat egykor, tán ha semmim sem lesz,~Hogy ameddig
97 4| jól éltem vele;~De most ha mennék éhen őseimhez,~Nem
98 4| gomblyukamban a virág,~S ha újra zöldül a világ:~Talán
99 4| Jertek ki hozzám legfölebb,~S ha állotok sirom körűl:~Vigan
100 4| Ahová teszik porom.~De ha megkövűl a kín,~Mely most
101 4| kedves babám;~Azt várom én, ha valahogy~Még megpillantanám.~
102 4| pénzfogyatán.~Hogy suttogják majd, ha az utcán~Végigmegyek veled:~
103 4| melegíted~Előre ágyamat.~S ha elkészűl egy-egy dicső vers,~
104 4| Hogy szinte izzadok.~Anyám, ha mostan látnál,~Tudom, hogy
105 4| mondanád:~„Az istenért... ha feldőlsz...~Nem féled a
106 4| Nem féled a halált?”~Apám, ha mostan látnál,~Tudom, hogy
107 4| olyan könnyen kihörpentelek.~Ha én tenéked volnék, oh pohár!~
108 4| a borból sohasem;~Aztán, ha nékem volnál, oh pohár!~
109 4| sem obliviscálnak, mert~Ha occasióm akadt:~Kutyáliter
110 4| torkom álló malom;~Úgy őröl, ha meglocsolom.~Árva szívem
111 4| Pörpatvart fon azon nékem.~Zúg, ha őröl, zúg a malom...~Csak
112 4| Megeredt az orrom vére.~Ha ott tégla nem lett volna:~
113 4| KATONA BARÁTOMHOZ~Ha előttem a multat kitárja~
114 4| Mit használt, hogy jöttem?~Ha te nem jöhettél.~S amióta
115 4| az elmém!~Sokszor sírnék, ha nem szégyelném.~Mért nem
116 4| a világ nem is kellene,~Ha nem volna kedvesem két kék
117 4| ismeritek a természetem.~Ha föltámad haragom szélvésze,~
118 4| maga helyén,~De boszant, ha a mértéken túlmén.~S ki
119 4| galambom, oly kicsiny vagy;~De ha téged birhatnálak,~A világért
120 4| Teljes teli sötétséggel;~Ha szivünk összeolvadna,~Rám
121 4| holnapról én nem gondolkozom,~S ha a jövőbe vetem is szemem:~
122 4| néha-néha rám?~Mondjátok-e, ha estebéd után~Beszélgetéstek
123 4| megélhessetek.~Szegény atyánk! ha ő ugy nem bizik~Az emberekben:
124 4| megmutatná a nagy veszteség:~Ha elszólítná tőlünk őt az
125 4| gondolatjaimnak menete;~S ha még tovább fonnám e fonalat,~
126 4| miért vagy te már menyecske?~Ha te még nem volnál menyecske:~
127 4| menyecske, még meg is ver.~Ha megunod ezt az életet,~Tedd
128 4| hogy meg ne kapjalak;~Mert ha megkaphatlak - mennykő üssön
129 4| sorsom egykor még ezt mondja,~Ha majd rám megbékülve néz:~„
130 4| gyanánt,~S tovább megyek, ha ittam~Bort és öleltem lyányt.~
131 4| szoktam megűlni a lovat,~Ha ide vagy oda útam akad;~
132 4| Kinos sejtésnek terhe nyom.~Ha jövendőben következnek~Borban
133 4| kamrából~Kihozni lehetett.~Ha jött az este, s holdvilág
134 4| nem maradtam otthon;~Mert ha még soká darál előttem,~
135 4| Börtönéből szabadúlt sas lelkem,~Ha a rónák végtelenjét látom.~
136 4| mint nyájt a szamár.~Jaj, ha tudnák, mint várom őket
137 4| Vigan vagyunk. Valóban. Ha ezek~Meglátogatnak, majd
138 4| percig csak... irgalomból!~Ha te tudnád... ah, ha tudnád...~
139 4| irgalomból!~Ha te tudnád... ah, ha tudnád...~Elbájoltál véghetetlen!~
140 4| A jóisten még nem adott;~Ha feleségem volna: véle~Majd
141 4| Ragyognak-e holdként fölöttem,~Ha sírom éje befogad?...~De
142 4| hagyni magyar nyelvet ölni.~Ha kegyelmed mostan sírból
143 4| békességgel!~Appetitusomat ha korcs magyarok el-~Rontják:
144 4| gyáván: merre nyílik ut?~S ha nyílik aztán, mint éhes
145 4| merre más még nem haladt;~Ha nincs: ragadj ekét vagy
146 4| DEBRECENBEN~Hej, Debrecen,~Ha rád emlékezem!...~Sokat
147 4| mindamellett~Oly jól esik nekem,~Ha rád emlékezem, -~Pápista
148 4| S hideg szobában alvám.~Ha fölvevém kopott gubám,~Elmondhatám,~
149 4| odaki’!”~S az volt derék,~Ha verselék!~Ujjam megdermedt
150 4| Megénekellek!... de te lész oka,~Ha énekem tán szabadon nem
151 4| honnan az leszédül.~Még jó, ha költőt ér e balszerencs,~
152 4| jövőhöz semmi köze nincsen.~Ha a jelennek biztos fövenyébe~
153 4| kedve tartja.~A képiró, ha kedve tartja, fest...~És
154 4| istenteremtése~Ő!~Reszketek, ha közelembe~Jő.~Megteszek
155 4| legtetejéről~Gyakran ugortam alá,~Ha csősz-szagot érzék.~De az
156 4| férfiuság kora~Megnehezíté;~S ha leugornám:~Nyakamat szegném,~
157 4| sötétlő konyha is éjjel,~Ha kólyika kezdi gyötörni~A
158 4| elzengendi: mi van meg.~S ha ekkorig aggodalommal~Néztél
159 4| Leereszkedem~A harang kötelén...~De ha megkondúl?~Majd úgy intézzük
160 4| nézni szokott a halandó,~Ha nem érti a dolgot.~S vala
161 4| ajtót~Kinyitotta imígyen?~Ha a hagyomány állításának~
162 4| inkább, hogy valamit~Merne, ha merne.~Mikoron meglátta
163 4| A halásznak körme közől,~Ha ügyetlen kézzel~Kap utána
164 4| Mélységes mélyében e titkot.~Ha ez emberek itten~Észre találnák
165 4| találnák venni?...~Avvagy ha pofon vág~A szemérmetes
166 4| karimáját,~A sugarakban uszót,~Ha felleges ég~Vagy éjszaka
167 4| van, kántor uram!”~„No, ha úgy van: hát nekivágok!”~
168 4| egy makulányi szerelmet, -~Ha szépen kérlek benneteket:~
169 4| itten nem maradok, -~Avvagy ha maradnom kell,~Hát szinte
170 4| malacok gazdasszonyaikhoz,~Ha kukoricát csörgetnek.”~Még
171 4| malacok gazdasszonyaikhoz,~Ha kukoricát csörgetnek.~Amidőn
172 4| engedelem számomra szivedben,~Ha lelkem tartalmát~Előtálalni
173 4| O szemérmetes Erzsók!~S ha meg nem koppantod~A viszonszerelem
174 4| Aztán verjen kelmed agyon,~Ha jónak látja.”~A széles tenyerű
175 4| ahol tán~Nincsen is élet -~Ha nem veszi észre Harangláb.~
176 4| rézkakas~A templom tetején,~Ha más tájról kezd fúni a szél,~
177 4| elvonul a napnak sugara,~Ha zivatar támad.~S elkotródott
178 4| végpusztúlást falujáról.~Avvagy ha nem ekképen cselekednék,~
179 4| Csak talpra, de gyorsan,~Ha azt nem akarja,~Hogy vége
180 4| elleneit megverte vitézül,~S ha innen az isten megszabadítja,~
181 4| azok,~Mint Zöld Marci.~S ha sötét zsákjába dugand~A
182 4| úgy csendesen vígadok.~S ha bizalmas ember van mellettem,~
183 4| Hanem ugy csak állok, hogy ha véled~Találkoznám, megvendégelnélek.~
184 4| gyalogoltam.~Siess hát, mert ha sokáig késel,~Élted napjáig
185 4| ÉJSZAKÁIM~Még ugy csak megjárja, ha az ég~Fellegetlen, holdas,
186 4| mulnak éjeim bezeg,~Majd ha feleségre szert teszek.~
187 4| nyakába háborut;~Nem szurkol, ha bizonyos utcán~Világos nappal
188 4| hinné? éhen mégse’ vesz;~Ha enni kell, a vendéglőkbe~
189 4| HA~Ha kalapomnak szőre volna,~
190 4| HA~Ha kalapomnak szőre volna,~
191 4| Arszlánnak is beilleném.~Ha már nem volna vagy két éve,~
192 4| Arszlánnak is beilleném.~Ha volna több, mint egy kabátom,~
193 4| Arszlánnak is beilleném.~Ha a nadrágom alja, térde~Nem
194 4| Arszlánnak is beilleném.~Ha a csizmámnak talpa, sarka~
195 4| Arszlánnak is beilleném.~Ha majd e ha, ha ha, ha meg
196 4| is beilleném.~Ha majd e ha, ha ha, ha meg ha~Elpusztul
197 4| beilleném.~Ha majd e ha, ha ha, ha meg ha~Elpusztul
198 4| beilleném.~Ha majd e ha, ha ha, ha meg ha~Elpusztul tőlem
199 4| beilleném.~Ha majd e ha, ha ha, ha meg ha~Elpusztul tőlem a
200 4| majd e ha, ha ha, ha meg ha~Elpusztul tőlem a pokolba:~
201 4| Bort többé sose lássak,~Ha életemben párja volt~Ennek
202 4| letéphetetlenűl,~Mint a pióca, rajtuk.~Ha oly hossú lesz életünk,~
203 4| ápolgassam én e fát?~Más hasznot ha nem hajt: legalább,~Amíg
204 4| hazudtolja meg~A cselekedetünk.~Ha meg nem tesszük azt,~Ami
205 4| kérjek-e~Ebédet vagy se? hát ha majd sovány~Zsebem bicskája
206 4| káposztából is van maradék -~Ha meghivásom nem méltóztatik~
207 4| is hát tintáért megyen,~Ha ismét írni kell, hogy majd
208 4| mint a kefekötő,~Bújába’! -~Ha jön az est,~S a felleg oszlani
209 4| megszakad.~S lássátok, szépeim! ha~A bú nekem rohan,~Mint felbőszült
210 4| oroszlán,~Emésztőszilajan;~Ha a világ előttem~Éjjé sötétedik,~
211 4| Duna leszen fekvőhelyem,~Ha a jövő szüretkor is~A száraz
212 4| helye sem tetszenék nekem,~Ha tégedet nem ismernélek.~
213 4| Csokonai Vitéz Mihály.~„No, ha ihatnál, hát majd ihatol,~
214 4| még bor számodra valahol,~Ha máshol nem, tehát pincémben;~
215 4| Minálunk a hű honfiszem felett,~Ha föl nem törtök most a telt
216 4| méltó tárgyam nincsen;~S ha volna is, mi lenne sikere?~
217 4| miképen~A gyermek bölcsejében,~Ha hosszan jajgatott és hosszan
218 4| azt mind érte hordozom.~S ha szenvedésem látni fogja,~
219 4| frigyünknek vége, vége.~Ha eddig hozzád folyamodtam~
220 4| akkor tértek vissza, már ha~Koldusbot van nálatok:~Kit
221 4| királyom,~Ki sajátod lopja! -~Ha ez így van: sorsod~Szivemből
222 4| szivem, örömest kimennék,~Ha a mosással oly igen nem
223 4| Megnézem, mit csinál? ha henyél: jaj neki!”~Jaj neked
224 4| elmondottakhoz e szavakat tette:~„Ha nem akarja, hogy felgyujtsam
225 4| nyelved,~Hogy elpanaszold, ha roszúl bánik veled. -~S
226 4| haragszik oly nagyon gazdája;~S ha ütlegre kerül a dolog, azt
227 4| meg, gondolj néha reám.~Ha látsz száraz kórót szélvésztől
228 4| hát, Jancsi lelkem, eredj, ha menned kell!~A jóisten legyen
229 4| legyen minden lépéseddel.~Ha látsz tört virágot útközépre
230 4| rá, mint sötét kisértet.~Ha ekkor mellette lett volna
231 4| csákányok, pisztolyok...~Ha jól megfontoljuk, ez nem
232 4| életét van miért félteni,~Ha e tájt kerüli, nagyon bölcsen
233 4| bátorsággal lépek.~Azért, ha úgy tetszik, hagyjatok életben,~
234 4| éjjel itten megpihennem;~Ha nem akarjátok ezt: üssetek
235 4| Mert így gondolkodott: „Ha befogadnának,~Be örömest
236 4| világ bujdosója vagyok;~Ha kegyelmetekkel egy sorban
237 4| meg még jobban szeretném,~Ha magamat lóra, nyeregbe vethetném;~
238 4| nyeregbe vethetném;~Mert ha én nem ölök, engem öl meg
239 4| megbirkozott vele;~Aztán meg, ha fáztak, hát kapták magokat,~
240 4| italhoz is furcsán jutottak:~Ha szomjaztak, vizet felhőből
241 4| fia meg nem állott volna,~Ha a ló alatta össze nem omolna.~
242 4| kegyelem, nemeslelkű vitéz!~Ha semmi másra nem: ifjuságomra
243 4| gazdasága, ökre és juha van,~Ha felcsuporodik a kis istenadta,~
244 4| mit el nem követ rajta,~Ha fenyegetésem zabolán nem
245 4| állott ő minden időbe’)~Ha le nem szállt volna a föld
246 4| tarts reám számot;~Mert ha nem bírhatom kedves Iluskámat:~
247 4| bírni senkit e világon,~Ha elfelejtkezik is rólam halálom.”~
248 4| nyakra-főre,~Lehányta volna ám, ha bírt volna véle,~Csakhogy
249 4| lettem e világra, miért?~Ha ily mennykőcsapás, ilyen
250 4| áldjon meg,~Másvilágon, ha még szeretsz, tied leszek.~
251 4| kínozásban telhetetlen bánat!~Ha nem tudsz megölni, ne gyötörj
252 4| volna, így dörgött reája:~„Ha jól látom, ott a fűben ember
253 4| ily szépen megkinálta:~„Ha már itt vagy, jöszte és
254 4| jöszte és ebédelj velünk,~Ha nem nyelsz kősziklát, mi
255 4| szoktam még meg ez eledelt;~De ha kivánjátok, megteszem, miért
256 4| édesség volt érezésében,~Ha János elmerült annak nézésében.~
257 4| néha apró tarka halak,~S ha napsugár érte pikkelyes
258 4| odament és tőle ezt kérdezte:~„Ha szépen megkérem kendet,
259 4| köszönettel vészem.”~„Fiam, ha volna, sem kéne pénzed nékem,”~
260 4| még csak árnya e világnak.~Ha a földi ember először lyányt
261 4| borsót hánynotok.~S kedvetek ha jön kötődni,~Ugy kapkodjatok
262 4| Most napszámra dolgozom,~Ha napszámom kikapom,~Kocsmába
263 4| ott nyílik minden lépten;~Ha meg talál tüskéje szúrni:~
264 4| Reánk mosolygani fog ez,~Ha majd derengő ifjuságunk~
265 4| Egy sebét hegeszti be.~S ha, mig részeg vagyok: boldog~
266 4| fejetekről le a koronával!~Ha nem teszitek azt le fejetekrül,~
267 4| falomb~Mártja a vízbe magát;~Ha te szivembe így a remény~
268 4| KISASSZONY EMLÉKKÖNYVÉBE~Ha e sötét betűk, amiket itt
269 5| Vidámság köpenyét akasztja rám.~Ha nemzetem sorsára gondolok,~
270 5| minket árva népet, megsegit.~Ha szerelem bújában epedek,~
271 5| megkerűl még tőke és kamat.~S ha eszmetársulatnál fogva itt~
272 5| fűtetlen szobában nem lakom,~Ha szűk udvarra nyíló ablakom~
273 5| vigasztal és ölel~A jó fiú, ha szerit ejtheti.~Tudjátok
274 5| meglátjuk egymást valaha?~Ha majd az éjnek hallgatag
275 5| HA ÉBREN MEG NEM LÁTOGATSZ...~
276 5| ÉBREN MEG NEM LÁTOGATSZ...~Ha ébren meg nem látogatsz,~
277 5| Tekintet volt beszédünk.~Tudod, ha hozzátok menék,~Te mindig
278 5| Egészen megnyilt mennyet.~Ha távozám: az ablakból~Tekintettél
279 5| Mindenkor tárva lesz karom,~Ha jősz, hogy átkaroljon.~Csak
280 5| Elásott kincse életemnek!~Ha szívem árva gyermekével,~
281 5| mint~Hajdanta folyt.~Egykor ha pillantásod hozzám~Betévedett:~
282 5| láthatád.~Ez akkor volt, - ha megtekinted~Most arcomat,~
283 5| Mi volna különös azon,~Ha néha elmosolyodom~Vidám,
284 5| mérföldről is hozzája mennék.~Ha jön a nap hajnal-ölelésre,~
285 5| jön a nap hajnal-ölelésre,~Ha megy a nap éj-fölébresztésre,~
286 5| éj-fölébresztésre,~És a hold, a zultán, ha belépe,~Csillaglyányos gazdag
287 5| búját az embereknek?~Miként, ha ujját megmetszé, a gyermek~
288 5| gyáván az embereknek,~Miként, ha ujját megmetszé, a gyermek~
289 5| kívánságtalan,~Azért szeretném most, ha elmennék oda,~Ahol Etelke
290 5| egymásnak,~S egyszerre indulunk, ha ébresztő szava~Zeng a föltámadásnak.~
291 5| a Duna, mint szilaj mén?~Ha vakmerő harcosként rajt
292 5| menyasszony még, a hajnal?~Ha vőlegényét várja, a napot;~
293 5| HA ÉLETÉBEN...~Ha életében
294 5| HA ÉLETÉBEN...~Ha életében nem szerettem volna~
295 5| halotti ágyon!~Mint hajnalban ha fényes hattyu száll,~Mint
296 5| emlékimben.~Egy kivánatom leszen, ha~E szobából el kell menni;~
297 5| mélyen alva fekszenek,~De ha az óra éj felére jár,~S
298 5| Fájdalmaimnak vészes éjjelén,~S ha itten, drága sírhalmom felett~
299 5| leszek ám még majd csendesen,~Ha melléd fekszem, édes kedvesem!~
300 5| érkezett.~Végső reményed:~Ha majd halálod meg fog hűteni,~
301 5| lant megérintetlenűl,~S ha megpendűl a méla nyúgalomban:~
302 5| te~Vissza nem taszítád;~S ha Etelke meghűlt~Szíve ott
303 5| Veszteségem sebjét,~És ne bánd, ha olykor~Elmerengve csüggök~
304 5| vonásit~Keresem csak ottan;~S ha lelek közűlök~Bárminő kevést
305 5| erre szólni a világ?~Hidd, ha jónak látod; ámde tudd meg:~
306 5| rajta egyenest megyen.~És ha tetszik engem fölemelned,~
307 5| emelj föl, mint bálványodat;~Ha fölültetsz fejed tetejére,~
308 5| keresztülszőtték-fonták szívem,~S ha összenőttenek már:~Ugy velök
309 5| borostyánfája!~Nem is csoda, ha hervadás nem bántja,~Hiszen
310 5| tetejére süt a nap.~Hej, ha olyan közel volna sírom,~
311 5| emberszeretet.~Valóban!... már pedig ha~Mindig csak jót irok,~Mivé
312 5| Csak élősködjenek!~Hiszen, ha nem csalódom,~Tán ők is
313 5| üssük agyon,~Hogy, majd ha jön a sor kézszoritásra,~
314 5| erőtlen szalmafödelének,~Ha dühét a szélvész e vidékre
315 5| le a szellő, számára,~És ha fennűl már ez életmentő
316 5| vetett.~Minő boldogság volt, ha háborgó,~Fölindult kebleden
317 5| pénzdarabnak nézik a világot,~S ha a világ pénz, a költő mi
318 5| halvány arcokra~Piros levél, ha a szél lengeti.~Ha szép
319 5| levél, ha a szél lengeti.~Ha szép orcádat ekkép égni
320 5| Vagy varrd meg szemfedőmet,~Ha nem szeretsz, te szép varróleány!~
321 5| újolag...~Mit ér a kert, ha rózsát nem terem?~Ha szerelemmel
322 5| kert, ha rózsát nem terem?~Ha szerelemmel nem diszeskedik,~
323 5| emlékezhetik.~Oh istenem, ha gyötrelmében is~Ily boldogító
324 5| Hát akkor még minő lehet, ha a~Szívben szelíd moslygással
325 5| van tele.~Ah, mon dieu, ha végiggondolom~Egy gőzhajói
326 5| búsuljon-e? nem tudja.~De ha isten bút adott e nemzetnek,~
327 5| Hűségtelen kedvest siratsz tán?~Ha én lehetnék kedvesed,~Olyan
328 5| e miatt?~Hisz meglehet: ha nincs idehaza,~Tán fehérebb
329 5| palackot~Emelgettem.~De ha fáj is a karom, tán~Utójára~
330 5| szivembe’!~Hát közöttetek, ha újra~Visszatérek,~Lesz emléke
331 5| Tennap déltül,~Nem csoda hát, ha kissé a~Fejem szédül...~
332 5| magyar mulatság,~Már hiába!~Ha iszik, hát jár a nyelve,~
333 5| Valamennyin ma valátok!~... Hej ha volna ősz; elszállna~Már
334 5| gólya;~Mennék én is már, ha még egy~Szóm nem vóna.~Kimondjam-e
335 5| néztem~Volna rája!~Vagy ha már megbűvölt édes~Arculatja:~
336 5| útál tégedet, ki a hont~Ha nem deríted is, de dőrited.~
337 5| fizetéd, s fizetnéd~Most is (ha adnám) költeményimet.~Pest,
338 5| Lent jár a föld szinén,~Ha ugy tartja kedve,~Sőt a
339 5| tenger:~A szív fenekére.~De ha mondom neki:~„Szállj a magasra
340 5| mint~Pacsira, énekel.~S ha ekkor biztatom:~„Még följebb,
341 5| fölfelé~Tör az ég boltjáig,~És ha ekkor épen~Napfogyatkozás
342 5| egyaránt,~Bár fájdalmas dolog,~Ha sziszegő kigyók mérges fulánkja
343 5| oly sok fájdalmat elveve.~Ha ez nem volna, a kígyók marása~
344 5| gyámolóm! benned megbízhatom,~Ha úton-útfelen~Sárral dobáltatom...~
345 5| úton-útfelen~Sárral dobáltatom...~Ha senki nem lesz is, leszesz
346 5| Mindig itt volt szívemen.~Oh ha nézem e hajfürtöt:~Minden
347 5| senki nem tilthatja meg:~Ha keblemre nem tűzhetlek is,
348 5| vándorútamon.~A távolból ha nem melegítesz:~Legalább
349 5| oltára lesz.~Oh leányka, ha te nem szeretsz is,~Engedd
350 5| angyalom!~Be szeretném most, ha lopni tudnék,~A lopás bármily
351 5| forró érzeményem,~Boldog én! ha a csatát nyerem.~Oh, ha
352 5| ha a csatát nyerem.~Oh, ha nyernék, istenem, ha nyernék...~
353 5| Oh, ha nyernék, istenem, ha nyernék...~Tündérország,
354 5| hogy megérdemeljelek.~De ha semmit nem tennék is, lyányka,~
355 5| van az szivem felett;~S ha fölhajtod egykor szemfedőmet,~
356 5| Most merészen állok ki, ha mindjárt~Az egész föld ostromolna
357 5| van...~És gyógyítsa ki, ha még lehet.~Nagy bizalma
358 5| dőlni e világborító~Fa, ha majd egy órjás megjelen.~
359 5| szörnyeknek rémes tábora.~És ha benne a rémek mozognak,~
360 5| benne a rémek mozognak,~És ha rajta szélvész vágtatott:~
361 5| kelti e vihart?... az eszme:~Ha te, lyányka, nem lennél
362 5| vész, a tenger csendesül, ha~Ezt az eszmét elzavarhatám.~
363 5| meg nem jelent.~Fergeteg ha van keletkezőben:~Megelőzi
364 5| miként a lantnak húrja, mely, ha~Elszakad, még aztán is zeneg.~
365 5| aztán is zeneg.~Nem bánom, ha, amit eddig irtam,~Nem bánom,
366 5| eddig irtam,~Nem bánom, ha mindaz elenyész;~Csak amit
367 5| mindig él,~S nem gyöngül, ha néha szelidebb is...~Gyakran
368 5| Szerelemmel rám mosolygani.~Ha ez igy van, mint álmodni
369 5| van, mint álmodni szoktam,~Ha szeretsz tán engem, oh leány!~
370 5| Boldogságom álomkép csupán.~De ha nincs igy, oh, ha nem szeretsz,
371 5| csupán.~De ha nincs igy, oh, ha nem szeretsz, s tán~Kebled
372 5| völgyeken.~Szép tavasz vár, ha lejősz, leányka,~Szerelemnek
373 5| lyányka, nem törődöm azzal,~Ha otthagyod minden ékszered...~
374 5| szóltam és te hallgatál.~Hej! ha tudnám, be sokért nem adnám,~
375 5| a gondolatok.~Nem csoda, ha olyasmit teszek, mit~Józanan
376 5| a végső itéletig.~S így ha mennyet és poklot bejárok:~
377 5| FA LESZEK, HA...~Fa leszek, ha fának vagy
378 5| LESZEK, HA...~Fa leszek, ha fának vagy virága.~Ha harmat
379 5| leszek, ha fának vagy virága.~Ha harmat vagy: én virág leszek.~
380 5| virág leszek.~Harmat leszek, ha te napsugár vagy...~Csak,
381 5| hogy lényink egyesüljenek.~Ha, leányka, te vagy a mennyország:~
382 5| Akkor én csillagá változom.~Ha, leányka, te vagy a pokol: (
383 5| szörnyű vég?~És mégis, ha rákerülne a sor,~Ugy tennék,
384 5| kedvesét.~Víg, derült ő, s ha lenyugszik a nap:~Akkor
385 5| HA AZ ISTEN...~Ha az isten
386 5| HA AZ ISTEN...~Ha az isten ekkép szólna hozzám:~„
387 5| csak akkor~Vegyem észre, ha mellettem ül.~Ekkor, mint
388 5| Fenekére s föl az égbe hat.~És ha vége a varázséneknek:~Ajkaimat
389 5| lények legdicsőbbike! -~De ha ezt nem engedné az isten,~
390 5| egy halálos vérvirág.~S ha ledőlök ekkor paripámról:~
391 5| csordultig áll...~Drága bor!... s ha a lyány porba önti?~Kár
392 5| meg tégedet.~Nem bánom, ha senkinek sem tetszik,~Csak
393 5| engemet.~S ezelőtt még, ha reggeltül estig~Gyötörtettem
394 5| reményt.~Oh, de mi lesz éltem, ha fejemről~Porba hull e drága
395 5| menyecskének fehér keze.~S ha a késő halálnak ujjai~A
396 5| ékesítse, nem,~De hogy, ha nem lesz szénám, abrakom,~
397 5| reá kulacs bor, tele tál.~Ha kifogy a kulacs bor s tele
398 5| azt is, hogy őt halála,~Ha egy helyen lesz, hamarabb
399 5| lesz, hamarabb találja;~S ha ráhull a halál fehér virága,~
400 5| megölne sok fárasztó dolga,~Ha nem láthatná néha a leánykát;~
401 5| szülők gyermekétől,~Ő, akinek ha jut száraz kenyérből~Egy-két
402 5| által kő lett, érzéketlen;~S ha nincsen érzés a szív birtokában,~
403 5| elmulik, nem lesz örökkorú;~S ha eljövend ismét a kikelet,~
404 5| öregek,~Hogy tán megárt,~Ha túllobogja is a fiatal~Tüz
405 5| oly bú,~Mint az én búm.~Oh ha én busúlok!~Keblem egy oroszlánbarlang,~
406 5| nagy úr,~Föltéve persze: ha nyerek.~Vajon hová teszem
407 5| fagyhatok.~Mily jól esik majd: ha fogat~Vicsorgat énrám a
408 5| de hátha nem nyerünk?...~Ha nem nyerünk: isten veled,~
409 5| próbáltam, ámde ugy hiszem)~Ha kedvesünkkel oltárhoz megyünk.~
410 5| sorsod leszen.~Megállítnám, ha volnék Józsue,~Megállítnám
411 5| ellened zudúló hangok;~Mert ha nagy az égiháború,~Félre
412 5| dásul add a szeretődet.~„Ha ez a pénz volna csak foglaló,~
413 5| Alája termett a nyereg.~Ha viszi a paripája,~Gyönyörűség
414 5| adnám.~Mulattató, nevettető,~Ha összejön két szerető;~Elbeszélnek
415 5| Le, alacsonyra sűlyedett.~Ha egyenest jársz: beütöd~A
416 5| gerendában fejedet.~Hajolj meg, ha a fejtörő~Gerenda ellenedre
417 5| virágos kert legyen szived;~Ha nyílik benne szerelem virága,~
418 5| Megédesíted téli napjaid.~Ha e tanácsom nem lesz sikeretlen:~
419 5| időknek boldog emlékéhez,~Ha elszakaszt a sors egymástul
420 5| hogyha megyünk esketőre.~Ha teljesíted e három kívánságot,~
421 5| öltötte minden jó fegyverét;~Ha szép szóval meg nem kapja,
422 5| átka van a széles világnak,~Ha isten meghallgat, mind reátok
423 5| joggal, ősi házban~Éltemet ha elpipáztam:~Mennybe visznek
424 5| költőnek lelke a dal.~Lelkünket ha általadtuk~Borban, dalban
425 5| haljak én meg,~S síromnál, ha érted onthatom véremet,~
426 5| hova az idő lép, omlik, ha kő, ha vas,~És neki semmi
427 5| az idő lép, omlik, ha kő, ha vas,~És neki semmi nem alacsony,
428 5| kináltam mást vele.~Mostan ha kérik szívemet sem~Adom,
429 5| adom senkinek.~Azt hazudom, ha jőnek hozzám:~„Nincsen szivem,
430 5| szivem, eredjetek!”~Egykor ha szerelemre gyúltam:~Plátói
431 5| angyal a leány;~S nem sírok, ha nem kellek egynek,~Akad
432 5| sugárt arcomra vet.~Egykor ha a világ megbántott,~Kivánkozám
433 5| nem bántana.~Szeretném, ha vadfa lennék erdőben,~Még
434 5| lennék erdőben,~Még inkább: ha tűzvész lenne belőlem;~Elégetném
435 5| Egymásra hajlanak, miként ha~Két szerető szív összeforr.~
436 5| dönthettenek.~Szentül hiszem, ha a világ~Elfordul is szivemtül,~
437 5| világ~Elfordul is szivemtül,~Ha a világnak ajakán~Rám átkok
438 5| csak áldás lebben el...~Ha az egész világ egy kéz lesz,~
439 5| éltemet leélem.~S hóhéraim, ha halva fekszem,~Agyonveretve,
440 5| minden embert egyaránt ölel.~Ha rápazarlod legszebb kincsedet,~
441 5| egy~Nagy tölgy a korona.~Ha megszólamlanék, sok~Századról
442 5| Szolgálok hűvös sátorúl neki;~Ha jőnek erre tél-idő alatt,~
443 5| földön!... én megesküszöm:~Ha mind esőcseppé változnék,~
444 5| rókafészek az,~Hová beléptetek,~Ha rá más bizonyság nem volna
445 5| kivánságról.~A csók úgyis, ha erőtetve jő,~Olyan, mint
446 5| fejemre, tedd e koszorút!~Ha most nem érdemelném is,
447 5| munkája, meglehet,~Amely ha készen volna, beleszállna~
448 5| szűk tanyája lészen.~De ha erőm vágyamnál nem kisebb,~
449 5| erőm vágyamnál nem kisebb,~Ha ezt a hosszu pályát megfutandom,~
450 5| mint a koporsónak födele,~Ha a halottat szögezik bele.~
451 6| Legyen orrok és szagolják,~Ha rothadok, s fúladjanak meg.~
452 6| villámösztökével?~Hahaha!~Ha megérik a gyümölcs: lehull
453 6| kell.~Még várok holnapig;~Ha holnap sem lesz a végitélet:~
454 6| mint lesz az ég idővel,~Ha elkopik majd csillagfátyola.~
455 6| lebben;~Föl a mennyekbe! ha a léget szívom,~Mit ők színak:
456 6| majd e szomj nem éget...~S ha ott is futnak tőlem? ah,
457 6| szólani,~Félvén, hogy majd ha ajkam megnyitom,~Keblemből
458 6| leghivebb fiadtól,~Őtőle?... és ha elbucsúztatok:~Gondoltad-e,
459 6| hálás keze,~Hogy megtegye, ha elmulasztanád.~Oh e hazában
460 6| Emlékezést, emlékezést neki!~S ha sírhalmához mentek: ejtsetek~
461 6| MADÁR...~Elvándorol a madár,~Ha őszre jár~Az idő.~(Tavasszal
462 6| Csalódás kínos sohaját;~S ha ez leng rájok:~Sírhalmukon
463 6| most minden szála szög;~S ha majd elmúlik ifjuságom,~
464 6| majd elmúlik ifjuságom,~Ha majd megőszülök:~A falra
465 6| szakadjon rám,~Ugy reszketek,~Ha megfogom könnyű, kis kezedet.~
466 6| HA JŐNE OLY NAGY FERGETEG...~
467 6| JŐNE OLY NAGY FERGETEG...~Ha jőne oly nagy fergeteg,~
468 6| derekad.~Nap megy nap után,~S ha napjaid elhaladnak,~Maradsz
469 6| a sírgödörbe.~Hah, majd ha miljom s miljom év lemégyen,~
470 6| egy csillag bujdosik!...~S ha végre ez is leesik!... - -~
471 6| ezen sokat gondolkodik:~Ha valaha~A világrendszer fölbomlana,~
472 6| HA A SÍRBAN MEGSZÁRADT...~Ha
473 6| HA A SÍRBAN MEGSZÁRADT...~Ha a sírban megszáradt szíveket~
474 6| kacaj,~Hová lesz a sohaj,~Ha hangja elenyész?~S hová
475 6| szeretet,~S a gyűlölet,~Ha a szívből kiköltözik?~Szalkszentmárton,
476 6| dolgom van,~Jertek hozzám, ha majd napom lejár,~Mert a
477 6| vénülne meg?~Nézzétek a napot, ha jön a december:~Nem valóságos
478 6| KEDVESEM...~Szép kedvesem, ha majd az oltár mellett~Dobog
479 6| felém szerelmes kebled!...~S ha majd körűlünk apró gyermekek~
480 6| Mosolyganak, enyelgenek!...~S ha majd fölénk a szemfedő borúl,~
481 6| rajtunk a sír domborúl!...~S ha majd hozzánk az unokák kijőnek~
482 6| magasabbról néz le rád,~Ha ő a mennyben lesz s te a
483 6| általa.~Ábelt megölte Kain.~Ha a világ végén majd újolag~
484 6| vagyok én még a világon, ha már~Átéltem minden szenvedéseket?~
485 6| fűszálnak~Jut a napból, ha több nem, egy sugár.~Oh
486 6| halál hideg ölelésitül.~S ha meghalok, ha megfagyok:
487 6| ölelésitül.~S ha meghalok, ha megfagyok: szememre~Megkönnyezetlen
488 6| miként szeretlek!~Jőj le, ha van benned irgalom,~Jőj
489 6| lyánytól messze távozol;~De ha vissza, a leány felé jősz,~
490 6| Gyógyulj meg, én szivem, ha~Még gyógyulnod lehet!...~
491 6| akkor is csak vetnek.~Majd ha én oly időt érek,~Hogy felhőim
492 6| Temetésemre a pap,~Mert ha a felhők kigyulnak~Lemenőben
493 6| csillag, szemed ugy ég.~Ha egyetlen egy füzért fonnának~
494 6| velem a városba, lyányom.”~„Ha kivánja kend, apám, nem
495 6| meg, van-e már szeretőd?~Ha van, inkább engem szeress,
496 6| senki orrára nem kötöm.~Ha az úrfi tudni ugy kivánja:~
497 6| galambom; mit csinálsz?”~„Ha nem vak, hát látja, mit
498 6| hát rettenetes baj van,~Ha csak tán te nem könyörülsz
499 6| mindjárt enni vágyik,~S ha jóllakott: szörnyeteggé
500 6| mérgében majd megfult.~S ha még nem lett volna más,
1-500 | 501-1000 | 1001-1223 |