Rész
1 1| nem tanodával~Gondolkodni! Elég volt tíz hó arra! - O akkor~
2 1| hát kell-e több nekünk?~Elég ez úntig póri népnek;~Vedd
3 3| Gazduram;~Hiszen úgyis elég~Lova van.~Hej, csak egy
4 3| bele májam~És vesém.~S nem elég ez; szomszéd bácsi~Rajtakap,~
5 4| tán az álom~Környekez.~Elég is ma a tivornya, ágyba
6 4| úgy hiszem, ennyi untig elég.~S mi a szerelmet illeti:
7 4| Én nyuljak érte tán?~Nem elég tőlem, hogy~Föltátom rá
8 4| pajtikám, hó! vers termett elég,~Nem vagyok én verseknek
9 4| csipte meg~S bor nem termett elég?~Nem volt se’ jég, se’ dér,~
10 4| legnevezetesbet~Közleni légyen elég:~A lágyszivü kántornak felesége~
11 4| vigyen el -”~„Hanem most már elég, hallja-e kend, anyjuk?~
12 4| pincéjéből van jó borunk elég,~Nézzük meg a kancsók mélységes
13 4| hétlófarkú basa,~Ötakós hordónak elég volna hasa;~A sok boritaltól
14 4| hűséges szívemet,~És ez elég neked, drága szép Iluskám!~
15 4| levele,~Hogy szűrnek is untig elég volna fele.~A szunyogok
16 4| mondott:~„Nesze, galuskának elég lesz e darab,~Aztán gombócot
17 4| egy lett a halállal.~„Ez elég lesz mára,” János ezt gondolta,~
18 5| vigyétek ki a temetőbe!~Hisz elég rég nézem már, hogy bennem~
19 5| bizonyság nem volna is,~Elég az, hogy papok tanyáznak
20 5| Te szóltál, hogy ez nem elég,~Engem ne tisztelj, engemet
21 6| sötét fátyolán?~Mindegy... elég, hogy én kétségbeestem,~
22 6| hogy én kétségbeestem,~Elég, hogy én elkárhozott vagyok,~
23 6| mindenséget porrá égeti!”....~‘Elég már, bátya, most énrajtam
24 6| aki mostan érkezett meg,~‘Elég volt, bátya, most énrajtam
25 6| várok, míg nem mondod, hogy elég,~Várok békével, míg az óra
26 6| elbeszéljem érdemed:~Már az elég dicséretedre,~Hogy itt könyvemben
27 7| tűrne, régen~Mondta voln’: elég.~Vinné el az örödg ezt az~
28 7| keveset,~No de semmi! van elég, ki~Én helyettem is evett.~
29 7| kellett, messze félreveté...~Elég súly most szíve, mért terhelje
30 7| szerettem, szegényt; jósága volt elég,~De nagyon sok gondja volt
31 7| volt a föld, s imé most~Elég tág e kicsiny szoba.~Itt
32 7| szerzeni~S eltékozolja életét.~Elég, hogy élsz! mi gondod rá:~
33 7| Feleség!~Nekem ennyi~Nem elég.~Csak ugy virág ha tarka,~
34 7| kotnyeles Sára!~Nem volt elég, nézned az aszalt szilvára,~
35 7| Késő éj van, s ez még nem elég:~Éj a földön és felhők az
36 7| félre pokol fenekébe.~Hisz elég nagy ez a puszta,~Megférünk
37 7| De vagyon még annyi, hogy elég lesz~Menyasszonyi koszorúnak. - - -~
38 7| minden láncot,~Majd lesz elég vasatok.~Pest, 1847. december~
39 8| jóisten tudja, hogy mit,~De elég, hogy szól sejtésem,~Varrd
40 8| is törődöm véle,~Szobám elég meleg.~Egykor... de mi közöm
41 8| elfáradtak már tovább mulatni,~Elég a hozzá, hogy sátraikba
42 8| Zárját lepattantotta.~Nem elég... most föl Budára,~Ott
43 8| hajlékunkat:~Éhenkórász volt elég.~Aki hozzánk jőne mostan~
44 8| FÖL!~Elég soká voltunk fajankók,~Legyünk
45 8| Legyünk végtére katonák!~Elég volt már a furulyából,~Riadjatok
46 8| megvakúlnak,~Akik reápillantanak.~Elég soká voltunk fajankók,~Legyünk
47 8| Legyünk végtére katonák!~Elég volt már a furulyából,~Riadjatok
48 8| Hisz akkor úgyis hódolód elég lesz,~Ha a magasból ellenidre
49 8| tehetem?~De hisz mindegy, elég hogy boldogok...~Aludjatok,
50 8| Szóhoz jutott s szólt:~„Elég már a komédiából,~Különben
51 8| megsiratja holta napjaig.~Elég soká voltam kutya,~Kit verni,
52 8| fejedre~Az isten átkát? nem elég,~Amely már rajta fekszik?~
53 8| rajta fekszik?~Nem volt elég a Krisztust megfeszítned,~
54 8| Nos hát, nagy jó uraimék,~Elég már a tréfa, elég?~Meglapulunk
55 8| uraimék,~Elég már a tréfa, elég?~Meglapulunk valahára~Megkorbácsolt
56 9| férje,~„Hagyd el, anyjok, elég ebbül ennyi,~Nem is illik
57 9| Tábornok úr, van ellenség elég,~Gorombáskodjék azzal, ott
58 11| aggódj, szülőföldem, lesz elég,~Aki neked föláldozza életét.~
|