Rész
1 3| országba,~Hol jobban süt a nap rája.~Hej, van oka a gólyának,~
2 4| a honra, istenem~Áldása rája! -~De én nem mondom senkinek,~
3 4| nem egyébtől:~A kardomról rája feccsent~Ellenség vérétől.’~
4 4| nyerhető.~S ami több, ki rája nehezűl,~Nemcsak a jó dáde
5 4| Apám kibékült; volt is rája ok:~Hiszen szinész már többé
6 4| Cimborátok vagyok, itt a kezem rája!~Rút életemnek ez a legszebb
7 4| Jancsi magát fölvetette rája,~De ő keményen űlt rajta,
8 4| messzeség ködöt nem vont rája.~16~Ment János vitézzel
9 4| a menyecske ezt felelte rája:~„Sok baja volt biz a szegény
10 4| keményebb munka várt ám rája,~Itt őrzőnek három vad oroszlán
11 4| Örömtől ittasan heverésznek rája;~Illatterhes szellők lanyha
12 4| Fekete betűkkel~Ez lesz írva rája:~„Itt hervad a hűség~Eltépett
13 5| mélyen,~Hogy ne is nézhessek rája.~Pest, 1845. február-március~
14 5| soha ne is néztem~Volna rája!~Vagy ha már megbűvölt édes~
15 5| mellette,~Egyet pillant rája,~S megkerűl a napnak~Elveszett
16 5| pusztulás lett, mit hozának rája~Komor fényében a csaták
17 5| paripája,~Gyönyörűség nézni rája.~Gyakran látogat meg engem,~
18 5| Szeretője, aki epedve néz rája,~Délibáb, a puszták szép
19 5| A haramja lelkesen néz rája,~S ilyen nyájas szókra nyílik
20 6| teljesíteni,~Azért nem hallgat rája;~Jól tudja: mikorra egy
21 6| Mégsem tudott bosszankodni rája,~Arra a kis csintalan leányra.~
22 6| Megállj!” kiált Szilaj Pista rája,~„Mozduljon, aki halálát
23 6| pitvarajtóból~Kacsintgatok rája.~Gyere be, galambom,~Gyere
24 6| ládánkra;~Ha magas a láda,~Rája fölültetlek,~Ha kemény az
25 6| virágot:~Már csak haragszom rája, csak haragszom...~Hogy
26 6| szomorú ez a hold,~És mégis rája nézek,~Nem nézhetek le róla,~
27 6| mint szilaj ló, s lelkem rája van kötözve,~S pályája mindig
28 6| baján,~Melyet te hoztál rája, te!~Oh lyány, ez nagy kegyetlenség.~
29 6| szerteszét,~Míg mosolyogva néz le rája~A csillagok s a hold sugára. -~
30 6| Elszállni madársereget,~Ha rája lövének?~Igy szállnak az
31 7| ismerik; csak~Egy emlékszik rája,~Egyedűl csak egy... a~Költő,
32 7| mentség! megtanítlak én rája,~Megtanítlak amugy hirtelenében,~
33 7| tömlöc-falról sok víz csorga rája,~Kivitték száradni az akasztófára. -~
34 7| Apáitok megszerzék a hazát,~De rája a nép-izzadás csorog.~Mit
35 7| kell, mert~Könnyem csorog rája.~Még holta után is~Kedvét
36 7| égből anyám,~Tekintesz-e rája?~Látod-e az égből~Viruló
37 7| Akárhonnan, semmi gondom rája,~Csak te dalolj, bokrok
38 7| Mintha toll nőtt volna rája;~El ne röpülj, megtollasodott
39 7| kopár föld az, nem süt a nap rája,~Csak sötét gondolat, ami
40 7| Ki csak egyszer néz is rája.~Odahagyja aranyát~A fukar
41 7| Megszerette.~És ezentúl rája nézve~Szebb volt a föld,
42 7| bántja lelked,~Mi mérte rája a csapást?~S ha gyógyszert
43 7| végső kétségbeesés szálla rája,~S fölakasztá magát fenyőfák
44 7| Mária fogadta, egyedűl várt rája,~Egyedűl? nem... együtt
45 7| parancsod hanginál,~Most rája nézve nem is létezel...~
46 7| mellett Kálnó; azért jövünk rája,~Mert Fegyveres Tamás rezidenciája.~
47 7| Ha a délutáni álom borul rája.~A tornác teteje torony,
48 7| ha egyszer gyümölcs téved rája,~Három következő esztendő
49 7| mintha kötél hurkolódnék rája,~Szemöldöki, mint két ellenséges
50 7| Szól... kimondja: „halál rája!”~Elindulnak az ifjúér’,~
51 8| fejemben,~Úgy emlékszem rája,~Mintha vén kopasz fejével~
52 8| püspök, hogy majd átkot vet rája...~Bánja is ő! galléron
53 8| hazánk?~Rútul feni fogát~Rája tót, rác, német,~Hogy az
54 8| S ő büszke kezdett lenni rája,~S ha a nagyságos úrfi~Bolondokat
55 8| lett, hány napsugár~Lehelte rája élte melegét,~Hány százezer,
56 8| beszélek.”~Némán néz a király rája,~Habot túr dühében szája.~
|