Rész
1 4| Mint a magasb hatalmak~Ott fönn elvégezik.~Fölöttem is határozott~
2 4| kikap;~„Szaladj csapért! ott fönn felejtém;~Szaladj öcsém,
3 4| pincéből a házba,~De ott fönn senkit nem talál.~Csak késő
4 4| volt az egész:~Kereste ott fönn a csapot Vitéz,~Zeget-zugot
5 4| veled. -~S kend ne akadjon fönn azon, mit más csinál,~Hisz
6 5| AMOTT FÖNN EGY CSILLAG RAGYOG...~Amott
7 5| CSILLAG RAGYOG...~Amott fönn egy csillag ragyog~A tiszta
8 5| föl a sas ennek tetejébe.~Fönn űl és merően maga elé bámul,~
9 5| Im ezt beszélte a tölgy.~Fönn űlt a tölgytetőn~A felleg,
10 5| Megszűnt a vész, a hold is fönn az égen.~Már béke és fény
11 6| bizánk;~Emberségünkből álljon fönn hazánk!~Szalkszentmárton,
12 6| virágnak gyökere,~Amely fönn a mennyben virúl.~De ez
13 6| madarak,~Virágon méhek.~Ott fönn csattognak, itt~Lenn döngicsélnek.~
14 6| paripa cifra szép hintóban.~Fönn a bakon kocsis és hajdú
15 6| az álmot, de az~Elkerűl.~Fönn van a hold, fönn vannak
16 6| Elkerűl.~Fönn van a hold, fönn vannak a~Csillagok;~Mind
17 6| Oly messze voltál tőlem, fönn az égen~Az esti csillag
18 6| kiálta,~„Mindjárt ott fönn, ott fönn leszünk az égben,”~
19 6| Mindjárt ott fönn, ott fönn leszünk az égben,”~És átszorítva
20 6| tán: annyi a barátom~Mint fönn az égen a csillag? ha egy~
21 7| melegen,~S ez a nap nem fönn az égen,~Hanem lenn a szív
22 7| szívemet.~El, el innen! fönn vagyok, és mégis~Környekez
23 7| Üdvezlégy, ifju királyné!~Ott fönn lerántom a napról~A piros
24 7| rajtok minden ág.~Még ott fönn a nap is, aki~Ködcsuklyájába
25 7| Ugysem leszen mit látnia,~Még fönn az égen a nap is~Kiváncsian
26 7| csapszékek borszagát,~Mint itt fönn a csillagvirágok illatát.~
27 7| csüggedetlen szárnyán~Magasan fönn az egekben járt.~Így ballagtam,
28 7| Nem kellett az ifjunak.~Fönn termett a tűzhelyen,~A láng
29 7| szerelmem angyal volt,~Ott fönn született az égben,~S gyalázat
30 8| szelek, a viharok,~Egyik fönn a légben magasan kavarog,~
31 8| levegőbe tolja, hogy~Ott fönn maradjon, míg majd valahogy~
32 8| hazát...~A szellem rab, s mi fönn tartjuk nyakunkat,~S szabad
33 8| munkát.~De végre meglett. Fönn állt a szobor.~Európa látta
34 8| koszorú gyanánt~Öveztek fönn a szomszédcsillagok,~Az
35 8| őrködnék, mélyen, mélyen alszik~Fönn a haza tornyán.~Fessük zászlainkat
36 8| lesz a magyar nemzet sorsa.~Fönn a kormány alszik, mi pedig
37 8| Midőn a fellegekben jár.~Te fönn valál nagy, s lenn kicsiny
38 8| vesztőhelyet.~Kont s Hunyadi László fönn Szent-György piacán~Tölti
39 8| kicsiny fény~Csillámlik ott fönn a magasban~Bágyadtan s haldokolva,~
40 8| mellett?~Ki virraszt ott fönn a magasban?~Két testvér:
41 8| választott s kit keres?~Ott fönn bolyong azon magasban,~Hová
42 8| Most milliókat ölel át.~Ott fönn csattognak lelke szárnyai,~
43 8| földön fekvő szalmazsákra.~Ki fönn az égben járt imént,~Ottan
44 8| addig építé, mig egyszer~Ott fönn akadt a levegőben,~A jó
45 8| ők pusztulnak el.~De volt fönn a kastélyban is~Egy lény,
46 8| Hogy pártfogója van~Ott fönn az úri lakban,~S olyan szép
47 8| oldalánál~Azt látta, akit ott fönn keresett.~„Kegyedre vártam,”
48 8| négyszeres lett a nyomor~Ott fönn a kis padlásszobában,~Melynek
49 8| szegény családra, mely~Ott fönn lakott, de már fölötte régen?~
50 8| téren,~És egy ősz ember fönn a vérpadon.~Midőn melléje
51 8| Kinn vagyok a természetben,~Fönn magasra nőtt hegyekben;~
52 8| őtet odalent?~A pacsírta fönn a kék magasban~Istenének
53 8| öleltem én galambomat,~S ott fönn tanyáztak hajdan a sasok,~
54 8| tanyáztak hajdan a sasok,~Ott fönn tanyáztak a Rákócziak.~Dicső
55 9| éjen át,~Azt gondolhatnák fönn az égben,~Hogy elenyészett
|