Rész

 1  1|            majd,~S a jégszív is talán, kinek~Átkai nyomák a kínos életet,
 2  3|              Eh, a sírás nem kenyerem!~Kinek tetszik, pityeregjen.~Én
 3  3|         parányi életre!~Annyi baj közt kinek volna még kedve?~Nem vagyok
 4  4|              De nem mondom, mert nincs kinek.~Debrecen, 1844. január-február~
 5  4|                olyfélének, mint magam,~Kinek kissé akaratos feje van.~
 6  4|               Egy ritka, példás féria,~Kinek szent fogadása tartá:~Vizet
 7  4|                    ÉLET, HALÁL~Boldog, kinek fejére~Az ég oly sorsot
 8  4|                vagy! s e boldogságomat~Kinek, vajon kinek köszönhetem?~
 9  4|             boldogságomat~Kinek, vajon kinek köszönhetem?~Isten megáldja
10  4|               Hogy szemed se lássa.~És kinek, kinek vagy~Ilyen szolgarabja?~
11  4|             szemed se lássa.~És kinek, kinek vagy~Ilyen szolgarabja?~
12  4|                 Hogy nem tudom, melyik kinek a csillaga;~Nem kínzanád
13  5|            sovárg utána?~Van-e, van-e, kinek az nem bálványa?~S méltán!
14  5|                 Ki szép és ifju volt~S kinek sírjára könnyeim folyának.~
15  5|                meg még eddig benne.~De kinek meg helyet adtam~Egyszer
16  5|            TÖRTÉNETE~1~Volt egy lovag, kinek nem volt hazája,~Mert rajtütének
17  5|           ölelkezik egy hamis deákkal,~Kinek a bor kissé megzavarta fejét,~
18  5|               csináltam;~Azt is tudom, kinek~Számára készíttetted.~Az
19  6|            könnyeket facsart szeméből,~Kinek egy vidám pillantatáért,~
20  6|               egy vidám pillantatáért,~Kinek egy mosolyáért~A legszebb
21  6|                tornyokat~Eldöntögeted,~Kinek kezében kiszakad~A tölgy
22  6|            várakozott jómódú vendégre,~Kinek oly nagy teher lesz zsebében,~
23  6|                ölébe s vitt,~S a férj, kinek Jób átdöfé szivét.~*~Salgó
24  6|                elveszt ő, mivé lesz? ő~Kinek kivűled nincsen senkije.~
25  6|                    milyen gyávaság!...~Kinek van erre több s nagyobb
26  6|            szivem!~Ki örül, ha te nem?~Kinek van, mint neked,~Ilyen boldogsága?~
27  6|               neked,~Ilyen boldogsága?~Kinek van a földön~Ilyen mennyországa?~
28  7|                 Tán valami rosz poéta,~Kinek Pegazusom lába~Ráhágott
29  7|                 Vagy valami táblabíró,~Kinek úri fejirül~Leütöttem a
30  7|              bőgtök még a hon nevében?~Kinek a hon mindig ajkain van,~
31  7|     szellemeknek e fényes fejedelme...~Kinek koronája dúsabb az övénél?~
32  7|              övénél?~S több csillaggal kinek van megrakva melle?~De most
33  7|                 az örökszép természet,~Kinek arcát oly gyönyörrel nézed,~
34  7|              Ki néha magával~Nem bírt, kinek ez~Volt a neve egykor~Mindenkinek
35  8|         kalandor,~Regényes vad legény,~Kinek félvállán mente,~Sastoll
36  8|             napjaim nálatok telének,~S kinek boldogságom részét köszönhetem,~
37  8|                ha kell, halni nem mer,~Kinek drágább rongy élete,~Mint
38  8|               közöttünk olyan vakmerő,~Kinek eszébe jut,~Hogy három század
39  8|                csillagunk,~Oh Rákóczi, kinek emlékére~Lángolunk és sírva
40  8|           magyar nép, szabad valahára,~Kinek láncot vertek kezére, lábára,~
41  8|               rajta~Örömkönnyeimbül...~Kinek adnám én ezt,~Kinek adnám
42  8| Örömkönnyeimbül...~Kinek adnám én ezt,~Kinek adnám másnak,~Mint vitéz
43  8|               világokat~Pillantatával,~Kinek valója fény,~S kinek szeméből
44  8|    Pillantatával,~Kinek valója fény,~S kinek szeméből minden szikra egy
45  8|            Koldúlni fogsz mindenkitől,~Kinek jobb a ruhája, mint a tiéd,~
46  8|            Tisztelte, mint a nép maga,~Kinek, midőn az ő dicséretét~Hallotta,
47  8|           meghalt?~Hát még azon szülő, kinek~Éhen veszett el gyermeke,~
48  8|                reátok és királyotokra,~Kinek nevében az erényt~A mészárszékre
49  8|             lantja zenge olyan szépen,~Kinek dala omlott, mint vad folyam