Rész
1 3| tündérföldét,~Mit lelkem a jövőben lát;~S ha nyílik út embernek
2 4| hiszöm istenöm,~Míg utast lát a pusztába két szömöm.~Ómáspej
3 4| szemeit dörzsölve körülnéz...~Lát és sejt... sejtése pogány.~
4 4| s amily szörnyű dolgokat lát: oly szörnyű dolgokat cselekszik.
5 4| veszthet az célt, aki ilyet lát.~Én láttam, láttam!... megmutatta
6 4| szerint fölkelt,~De nem lát és nem hall olyat minden
7 4| annyit vesz észre, hogy nem lát.~„Éj van-e vagy szemem világa
8 5| mint van, már nem sok évet lát,~Teremtsd egészen ujjá e
9 5| észnél gyakran messzebb lát~Sejtelmivel.~Az ifju szíve
10 5| már,~Mint kit naponként lát térdelni az oltár. -~Csárda,
11 5| nézek a jövőbe,~Jaj de mit lát, mit lát ott szemem?~Azt,
12 5| jövőbe,~Jaj de mit lát, mit lát ott szemem?~Azt, hogy nincs
13 5| öleli. - -~Ily szörnyeket lát lázas képzetem.~Elkergetném
14 5| most is tisztán s messze lát:~Megismeréd a felhők madarát,~
15 6| szivünkre célzó gyilkot lát,~S ez öngyilkos kéz hányszor
16 6| jobbra-balra tekint,~Senkit sem lát... sem vadász, sem leány.~
17 6| föleszmél félig, s két alakban~Lát mindent, s tisztán még semmit
18 6| s tisztán még semmit se’ lát.~Nincs bennem élet, nincs
19 6| Mely a dombról a rónára lát,~Hol a kék Szamosban tölti
20 7| vidámabb~Dolgot kivűl se’ lát.~Ablaka csak egy van, és
21 7| csak~Megvetést és inséget lát.~Nem féljetek, szegény jó
22 7| kék eget csak néhanapján lát.~Nagy fáradalmait ha nem
23 7| Egekbe nyúló kősziklákat lát,~Nagy tetteidet, bajnok
24 7| ameddig szeme elhat,~Nem lát nálunk boldogabbat.~Kicsiny
25 7| Hisz azon meg nem sokat lát...~Vagy tán azt az embert,~
26 7| mert~Tündérkisasszonyt lát.~Szeretem a pusztát! be-bekalandoztam~
27 7| Csókolj, csókolj!... senki sem lát...~Szíjad, szíjad ajkamat!~
28 7| szegény hazám te, meg se’ lát,~Hogy, aki rajta egykor
29 7| Bármily kevés az, amit lát.~Ki tette volna föl felőlem,~
30 7| mindhiába,~Madárfélét sehol se’ lát.~Jó nap barátom, ne keresd~
31 7| a vak, s jaj annak, aki lát,~Haj százszor jaj annak,
32 7| Mulandó pásztortüzei.~Éjenként lát a vándor, amint~Föl-föllobogtok
33 8| lásson...~Igy sem igen sokat lát a pusztaságon.~Üres most
34 8| A jó magyar nép szívesen lát,~Dicsőségének tartja, ha~
35 8| Ámíthatjátok a világot,~De lát az isten s ismer bennetek,~
36 8| látja más ottan s mást ő se’ lát,~Kis fészke néki az egész
37 8| fehérségét.~Hát ezután ki lát?... elgondolom olykor:~Ki
38 8| cselekszik,~Magas tervébe nem lát a vak ember,~S kérdőre vonnunk
39 8| szánakozzék rajtam, aki lát.~Oh istenem, most is hogy
40 8| temetőnek fenekén!~S mikor lát újra fényes napvilágot,~
41 8| pusztulásnak indult népet lát.~Karom feszűl, szivem tombol!
42 8| Ellensége minden ember, akit lát.~Ha a magyar is elhagyja
43 8| napvilág egy ellenséget lát,~Ne légyen béke, míg rossz
44 8| KÖZKATONÁKAT!~Tiszt vagyok... ha lát a közlegénység,~Tisztelkedve
45 9| messzelátó~Nap csak nagynéha lát.~Mindent megtettünk, amit~
46 9| szent magány; beléje más nem lát,~Csak messziről fehér fejével
47 11| Mígnem a sír komor éjjele lát.~Oh de ha szűmnek csalna
48 11| a lélek percenként újat lát,~S nem fonja komolyan az
|