Rész

 1  1|    mindörökre tőle!~Hagyjatok, ha néha álmim őtet~Elragadtan a
 2  2|         gyászol, drága hon!~És ha néha jobb időkben a pohár~Bútemetni
 3  4|       Mértéken túl emberségtelen.~Néha rájok amidőn akad:~Súg fülökbe
 4  4|           feledve?~Vagy jutok még néha tán eszedbe?~Vagy, miként
 5  4|           vala,~Mint ama zaj, mit~Néha a tiszteletes hall,~Mikor
 6  4|           sikoljék.~Mint elsiklik néha a hal~A halásznak körme
 7  4|           bort, mert szeretem,~De néha megy belém nagy nehezen;~
 8  4|        embersége,~S nézzen kelmed néha be.~Hiszen azt, hogy versirás
 9  4|       dalokat,~Nem sejtitek, hogy néha~Szivem majd megszakad.~S
10  4|         isten áldjon meg, gondolj néha reám.~Ha látsz száraz kórót
11  4|     szivéhez vissza most már csak néha szállt,~Hanem ismét eltünt; (
12  4|        csak ugy tapogatva ballag,~Néha feje fölött elreppent valami,~
13  4|         fickándoztanak~Sima hátán néha apró tarka halak,~S ha napsugár
14  5|         Mi volna különös azon,~Ha néha elmosolyodom~Vidám, tréfás
15  5|     hiszen nem is vagy még enyém;~Néha mégis szerelemféltés, e~
16  5|      Fölfelé a szentegyház-falon.~Néha gazdag útas vagy s szerelmem~
17  5|        Mint az útonálló megrohan,~Néha meg mint jámbor alamizsnás~
18  5|      mindig él,~S nem gyöngül, ha néha szelidebb is...~Gyakran
19  5|  Megnyerhetni, lyányka, szívedet!~Néha mégis csaknem azt ohajtom:~
20  5|           Csendes kocsma ez, csak néha zajlik éjjel.~Egy jó öregember
21  5|        öreg kocsmáros~Összekoccan néha jó feleségével;~No de amint
22  5|          két kezével!~Elbeszélünk néha a letűnt időkről.~Hej, régibb
23  5|   fárasztó dolga,~Ha nem láthatná néha a leánykát;~A titkon bámult
24  6|           Egyre tüskén-bokron át.~Néha dobtál irgalomból~Száraz
25  6|       egy-egy fényes sugarat~Csak néha vét~Mélyébe e földalatti
26  6|          Csak féligmeddig és csak néha vig?~Mert fél szegény, fél
27  6|          tudhatnám, hogy legalább~Néha rám emlékezel!~Engemet sokszor
28  7|          a szélbe zúgó tűzharang.~Néha téved a harmóniátlan~Hangzavarba
29  7| ünnepélyes csendbe~Egy madár csak néha füttyentett be,~Nagy távolban
30  7|         de mozdulatlan,~Csak nagy néha, csak elvétve dobban.~Sári
31  7|      Ünnepi ruhába,~S gólya-várni néha elballagtam egész~A szomszéd
32  7|       fényes napvilágom,~Ha arcom néha elsötétedik;~Nem lehetek
33  7|       Egészen más az, amért engem néha~Kisértetes halványság színe
34  7|          hasítál szivembe,~Melyek néha most is vérzenek!~Mit csináljak
35  7|       Zavaratlan földalatti álma.~Néha száll csak egy-egy kis madárka~
36  7|     tetszik, megyen és jön velem.~Néha elővettem férfiuságomat,~
37  7|            hogy rajtok az anyó is~Néha még - uram bocsá’! - mosolygott.~
38  7|          mint~A delfínen Árion...~Néha száll csak árbocomra~Egy-egy
39  7|      polgár~Lesz a tüzes ifju?~Ki néha magával~Nem bírt, kinek
40  8|          egy szellő-sohaj jött ki néha rajta.~A lakmázó urak átalták
41  8|           belűl a kis szoba,~Csak néha sóhajt kinn az őszi szél,~
42  8|           kinn az őszi szél,~Csak néha sóhajt ott benn az anya.~
43  8|  boldogság, mily jótétemény!~Csak néha szállt az aggalomnak ölyve~
44  8|        akkor megint belőle?...~És néha szállt a bú galambja~Föléje,
45  8|     szivéből már a bánat is,~Csak néha sírdogált, midőn~Álmából
46  8|          állok küszöbén,~És mégis néha én is könnyezek.~Miért szégyelném
47  8|           ki vádol?~De aggodalmak néha rám is jőnek~Most a jövő