Rész
1 1| unokáinak elkorcsosodása fölött!~Rákos, 1839. április 30.~
2 1| Duna!~Kiszenvedett porom fölött~Te mosd a zöldelő hant bársony
3 1| ELÉGIA EGY VÁRROM FÖLÖTT~Németből Mathisson után~
4 1| dalol.~Hol bagolyfészkek fölött terűlnek~Durván összebonyolúlt
5 1| istennője van.~„Ti ablaki fölött~Irígy őrkárpitok!~Pillantanom
6 2| ligeten, oh de nem e szív fölött,~Míg sorsomnak rabbilincse
7 2| Árnyékain utószor pihenék,~Fejem fölött míg őszi légen át~Vándor
8 3| virági termenek.~Ez arc fölött is két patak foly,~Folytok,
9 3| egykedvüség~Mereng szivem fölött.~Ellenség, jóbarát,~Végeztem
10 4| át:~Gyászoltok a halott fölött.~De én azt mondom, társaim,~
11 4| lelkemig:~Alacsony sirom fölött~Piramíd emelkedik.~Dunavecse,
12 4| gyönyörűségére.~Mert a pázsit fölött heverésző juhász~Kukoricza
13 4| nem figyelt e szóra,~Feje fölött repült egy nagy sereg gólya;~
14 4| rálépett volna,~János feje fölött kardját föltartotta,~Belelépett
15 4| tapogatva ballag,~Néha feje fölött elreppent valami,~Szárnysuhogás-formát
16 5| megbotlottál~Egy sírhalom fölött~S estedben a játékszer,~
17 5| Őszi ködként ült szivem fölött.~Feljön a nap fényes arculatja~
18 5| S világosság lett szívem fölött.~Oh, de, lyányka, ugy ne
19 5| milyen~Hervadás van a világ fölött.~Szalkszentmárton, 1845.
20 5| koporsó fekszik.~És ott fejem fölött az a fény~A nap? vagy a
21 6| tünődve~Sziklaparton a tenger fölött,~És akit várt, akiről tünődék,~
22 6| komor-sötéten~Halvány arcom fölött.~Azért jövék, hogy szívem,~
23 6| sziklatetejére~S letelepedtem a romok fölött.~Verőfényes nap volt, tekintetem,~
24 6| távolabb Fülek,~S most a fölött van a tanácskozás:~Hová
25 6| Sötéten űl a puszta világ fölött.~Mi sötétebb, mint e ködborulat?~
26 7| végtelenbe nyúló éjszakát;~Lelkem fölött az álom víg dallással~Madár
27 7| átöltözik,~Ugy száll a hon fölött nyugattól keletig~Sötéten,
28 7| keblünk tüzét? mely~Oltár fölött is méltó állani...~Isten
29 7| világ!~Magas a nap fejünk fölött,~Messze földet belát,~De
30 7| Összetépett zászló,~A vadontáj fölött~Fáradtan megálló...~De csak
31 7| örök-ködü földén~Vad szikla fölött viharokkal együtt~Harsogja
32 7| nem mint a rózsafa,~Mely fölött elsuhant az esti fuvalom;~
33 7| letelepedtem,~Oh borzalom! fejem fölött~Egy ifju lógott fölakasztva.~
34 7| a lomha évek száma~Feje fölött meggyülekezék.~S jött a
35 7| ami~Kis redő csak homlokod fölött.~Mosolyogj hát, üdvem alkotója!...~
36 8| Háta mögött farkas, feje fölött holló.~Mint kiűzött király
37 8| fülmiléje~Csattog a fejem fölött,~Képzetemben minden hangja~
38 8| Kívül a lakoma maradványa fölött~Éhes hollósereg zajos tábort
39 8| nyájas szellemek,~Fejem fölött vidáman lengenek.~Oh hadd
40 8| szolga fensősége~Az ifjú úr fölött,~S ha nem tudá~Leckéit a
41 8| minden gondot,~Mely szívem fölött borongott,~Melynek sötét
42 8| midőn először ültünk~E tó fölött, e fák alatt?~Röpűl a gyors
43 8| szótlanúl,~Míg dalom, mint tó fölött a~Suttogó szél, elvonúl.~
44 8| István is a vadonba’,~Feje fölött sötét ágak,~Szíve fölött
45 8| fölött sötét ágak,~Szíve fölött sötét bánat.~Gondolkodik
46 9| el,~A légben most fejem fölött~Pacsírta énekel.~Láttunk
|