Rész
1 1| szülők~Egymást vigadva ölelik megint.~Pápa, 1841. december~
2 4| legfölebb:~Mikor mulathatok megint veled?~Veled s a többiekkel,
3 4| Palkó~Istentelen ember!~Megint nyaggatja csikóimat,~A szegény
4 4| borról minden éjjelen;~Másnap megint, mint azelőtt,~A száraz
5 4| LEGENDA~„Megint panasz, hát már megint panasz!~
6 4| Megint panasz, hát már megint panasz!~És akiről szól,
7 4| Oly hamar is hagyta el megint az eget.~Megindult a felhő
8 4| farkasszemet néznék.”~Szólt megint a vezér: „Jól meggondold,
9 4| gondolta magában,~És a kilincs megint volt már a markában...~„
10 5| lángja~Most, hogy épen kell, megint lobog.~Gyalázat a gyáva
11 5| Ki közelebb lépett, és megint kért:~„Tegyen meg még egyet
12 6| hidegen,~S olyan korán ledől megint ágyára.~Majd végesvégül~
13 6| Mikor Pista magához tért megint,~Lassan fölállt, jobbra-balra
14 6| rózsákkal~Hintett nyoszolyája!~Megint lefektettem a~Lelkemet reája.~
15 6| Mely kettőnket összehoz megint?~Én hiszem, hogy e szép
16 7| jókedvében,~Hogy az ég lenéz megint rá kéken.~Hová szállott
17 7| használt,~Tégedet találnom.~Ha megint eltűnél,~Mint az éji álom,~
18 7| égre az esti csillag,~Ma megint oly különösen csillog,~Felöltözött
19 7| látlak, rózsám?~Mikor leszesz megint közel hozzám?~Vajjon mikor
20 7| Épen azért jövék,” felelt megint~Szomoru hangon a lyány odakint,~„
21 7| mindjárt az ingemért is!”~Megint jőnek, kopogtatnak:~„Csendesebben
22 7| tüzte kalapjára,~S fölugrott megint a szekér oldalára,~És közéje
23 7| ki engem~Hej, maholnap megint a dologra kerget...~Egykor
24 7| vándorbotommal~Megyek én megint a magam útján...~isten hozzád,
25 7| Még alig volt reggel, már megint este van.~Még alig volt
26 7| Még alig volt tavasz, már megint itt a tél.~Még alig, Juliskám,
27 8| zsarnokság ki fog pusztulni, és~Megint virító lesz a föld szine -~
28 8| rád kerül a sor,~Léssz-e megint, ami voltál egykor?~Oly
29 8| Nem leszünk!~A magyar név megint szép lesz,~Méltó régi nagy
30 8| S győztes ellenségednek megint kell~Küzdeni... kisértő
31 8| MEGINT BESZÉLÜNK S CSAK BESZÉLÜNK...~
32 8| BESZÉLÜNK S CSAK BESZÉLÜNK...~Megint beszélünk s csak beszélünk,~
33 8| kell emelnünk a szobrot megint~A hegyre, melyen egykor
34 8| Hol lesz az új Mohács? hol megint húszezer~Magyar vitéz vész
35 8| lesz az új Mohács? ahol megint lemegy~Majd a haza napja,~
36 8| úgy tartja.~Itt vagyok megint a~Nagyvárosi élet örökös
37 8| gonosztevő!~De mit beszélek én megint,~Milyen bolond beszédek
38 8| keresztlevéllel,~Mi lesz akkor megint belőle?...~És néha szállt
39 8| alkonyúl,~Alig jövék, s megint elmégyek, el.~Még csak alig,
40 8| ismét fölemeli,~S akkor megint elől kell kezdeni.~Hiába
41 8| hozzád menekűl,~De amint jön, megint megyen,~Elűzik kérlelhetetlenűl!~
42 9| amazt is lekössék?~Hogy megint a régi nóta járja,~En kinunkra,
43 9| PACSÍRTASZÓT HALLOK MEGINT~Pacsírtaszót hallok megint!~
44 9| MEGINT~Pacsírtaszót hallok megint!~Egészen elfeledtem már.~
45 11| fürti közé s illan iramva megint...~Róza, ne fuss! ne siess!
|