Rész

 1  1|         hát!~Majd ha egykor értem, szinte árva,~Eljösz, éjszaknak
 2  1|        Tiszta volt a lyányka keble szinte,~Tiszta szíve, tiszták érzeményi.~
 3  1|         Most szemem a lyány ajkára~Szinte egykedvűleg néz.~Mert a
 4  3|          Engem dönget a lopásért~S szinte lop;~Lopni jár ő, csókot
 5  4|           Feszítem a lapátot,~Hogy szinte izzadok.~Anyám, ha mostan
 6  4|        emlékem~Rajzol egyre téged?~Szinte rajzol engem~Nem muló emléked?~
 7  4|       Avvagy ha maradnom kell,~Hát szinte maradjanak itt~Hús és csont
 8  4|       tudná, ‘sz hajdanában~Kelmed szinte lantot vert,~Még mikor le
 9  4|        alattok,~A szörnyű forróság szinte szűnni kezdett,~Mentül beljebb
10  4|            sereg,~Kukoricza Jancsi szinte megérkezett.~Olyan volt
11  4|            boldogítod férjedet;~De szinte kívánnám, hogy azt ne tedd,~
12  5|           bánatom;~Élek? nem élek? szinte nem tudom.~Jön és megszólít
13  5|           tőlem nem láttatok.~Amit szinte szégyenlek kivallni:~A tükörbe
14  5|          legyek, s az én szivemből szinte~Nőjön egy halálos vérvirág.~
15  5|        méla csend,~Oly csend, hogy szinte vélem hallani,~Mit a holdban
16  5|         Piroslott a lovag hős arca szinte~S piroslott vére, melyet
17  5| találkozása,~Mert a leány a sírból szinte eljár,~Hogy a lovagnak szellemét
18  5|             S ott vár, ott vár, de szinte hasztalan vár;~Mert a lovag
19  5|          megmaradt fele,~Hozzám te szinte eljövendesz,~És koszorúmra
20  5|     szívemet!~Hogy dobog e szív! - szinte félek tőle, -~Ugy, mint
21  6|            az égben. Ajka mozgott; szinte~Hallottam hívó hangjait...
22  6|          közt emelkedék~Hajnácskő, szinte sziklaormi vár.~Csend volt
23  6|       mennyit éltem!~Tükörbe nézni szinte nem merek,~Attól félek,
24  7|       alakot,~De őt illetni kézzel szinte nem merem,~Még csak melléje
25  7|    megannyi tündér) táncot jártak,~Szinte hallott lépteik csengése,~
26  7|          egykori.~Lehet még másban szinte hozzám~A felhőt hasonlítani:~
27  7|            Rád tekintek, mult idő,~Szinte oly szép, de szelídebb~Sugaraddal
28  7|    nevezték!~Haja tél, - ha látom, szinte fázom -~Fejér, mint a fejérített
29  7|        lyány belenézett -~Elpirúla szinte, s tőle~Rózsaszínű lett
30  7|           még itt is fázom, fázom,~Szinte csattog a fogam...~Jer,
31  7|           A legények kurjongatnak,~Szinte reng belé az ablak.~„Kocsmárosné,
32  7|    örvényed szélére!”~Fölugrott és szinte fenyegetve nézett~A vár
33  7|      álltam a küszöbnél,~Mig végre szinte öntudatlanúl~Beljebb-beljebb
34  7|    felijesztette,~De a kiváncsiság szinte fölkelt benne,~Megnézni,
35  7|             ha az ember rátermett,~Szinte az, sőt kettős vétek elvállalni,~
36  7|     dolgokat tenéked;~Föl van írva szinte sorsod csillagába~Ragyogó
37  7|            újolag.~Van embervásár, szinte van~Ott túl a tengeren,~
38  7|         régen,~Régen nem tevé már,~Szinte csikorgott belé a szája,~
39  7|            halál a hallgatás,~Tőle szinte félek én;~Ha te restelesz
40  7|            csak el kell mondani...~Szinte restelem leírni,~Olyan furcsa
41  8|          aggodalmasan~S reszketve, szinte eszméletlenűl,~Nem tudva,
42  8|             Ennek kedvéért gyakran szinte kész volt~A vén banyához
43  8|       koronámat fenyegeték?~Kiktől szinte megijedék.~Hisz ezek jámbor
44  8|     hidegséget érzek~És lélekzésem szinte elakad.~Hazám, hazám, magyar