Rész

 1  1|        alatt~Hogy nem repedsz meg, égő kebelem?~Nem, én nem hordom
 2  1|       Légyen emléked bele;~Mely ez égő szerelemmel~Enyelegve játszhatál,~
 3  2|         Legyen emléked bele,~Ki ez égő szerelemmel~Enyelegve jászthatál,~
 4  2|           ugyan fölöttem~Ragyognak égő csillagok,~De vajh talál-e
 5  3|                            LÁNGGAL ÉGŐ TEREMTETTE...~Lánggal égő
 6  3|          ÉGŐ TEREMTETTE...~Lánggal égő teremtette!~Nagy a harag
 7  3|            Aligha meg nem igézett!~Égő pipám kialudott,~Alvó szívem
 8  3|        rajta és csak rajta~Vágyban égő kebelem! -~Hadd legyen hát
 9  4|          Hát mit tehettem egyebet?~Égő pipám~Szorítgatám,~Míg a
10  4|         Zajatlan léptekkel~S szeme égő üszkével~Sompolygott a lágyszivü
11  4|        Holddal esti csillag, vélem~Égő szerelem van.~Csak eredj,
12  4|        karimáját,~Ekkép enyhitette égő szomjuságát.~A tónak partjáról
13  4|    elvégezte Jancsi a beszédet,~Az égő gyertyával a házból kilépett,~
14  4|    borospincét.~Látni lehetett sok égő város lángját,~Kivel szemközt
15  5|    nyoszolyád?~Hogy szellemed majd égő csókjaimtól~S keblem tüzétől
16  5|  viráglyánykákhoz jőnek az imádók,~Égő szenvedéllyel jőnek a vadméhek,~
17  5|       kecske.~Azóta mellem folyton égő katlan,~S a láng mindig
18  5|         kelt.~Boldogság napja volt égő szived,~Amely szemedbe szállt,
19  5|         rózsabokrot ráz a szél?~Az égő szív, ez a rózsának bokra,~
20  5|       függnél... ölelned~Kéne élő, égő keblemet...~Mit beszélek?
21  5|            sötétség~S villám benne égő agyvelőm.~Oh, az ily perc
22  5|       tágul,~Eszeveszett harag fut égő agyába,~Kirántja szablyáját
23  6|          volt. A mezőn szivárvány,~Égő szivárvány százezer virágbul;~
24  6|           karom,~Átövezé, mint egy égő szalag.~S merőn szemléltem
25  6|      tiltott szerelem,~S ott olvad égő kebelén. -~Álmamban én~Rabnemzetek
26  6|           vagyok,~Hogy engem éles, égő körmeikkel~Tépnek, szaggatnak
27  6|    széleikre rózsaszínben~Száll az égő napsugár,~S ők úgy állanak
28  6|          villámokat,~Haragvó isten égő nyilait.~Itt állt Salgóvár,
29  6|     gondolkodék,~Merőn szegezve rá égő szemét,~„De mily szelíd
30  6|       Letérdepeltem s elmondék egy~Égő szerelmi vallomást,~S földhöz
31  6|         csomóba,~Úgy vetem bele az~Égő kandallóba.~Mint füstölnek,
32  6|        kiröpítek,~Mint a volkán az égő köveket.~Az forra bennem,
33  7|    elválasztani.~Szeretjük egymást égő szerelemmel,~Te tiszta,
34  7|          ejtettem soha,~Sem érted, égő szerelem,~Sem érted, hamvadó
35  7|          és a nap föltámad,~Murány égő romján gyujtom meg pipámat.~
36  7|           fényes ablak,~Melyet egy égő ház lángi ragyogtatnak;~
37  8|            ez a dicsőség!~Akit nem égő honfiérzelem~És tiszta szándék
38  8|      hangja a szivekbe,~Miként egy égő fájdalom,~Mint a harang
39  8|          fenyegetőzött,~S forgatta égő szemeit, mint~A kovács a
40  8|       Vetették volna föl, mikéntha~Égő vasat sütnének oldalához,~
41  8|       másvilágba’.~Jó lesz egy kis égő lámpa:~Vidd magaddal dalomat.~
42  9|            bérci hűs patak füröszt~Égő sebet hullámival.~Daloldj,
43  9| gyermeköknek~Elhagyott lelkén mily égő fájdalom van!~De nem, de
44 10|         követni, hogy itt találjon~Égő sebére egy kis írt.~Rejtett