Rész

 1  1|      virágfüzért,~Dráva! Hajtsd alá, s a partra~Tedd, midőn
 2  2|                VADONBAN~Éj leng alá a mély vadonra,~S az út
 3  3|         Lábam temetői keresztek alá hoz.~Itt élek a szív komoly
 4  4|    öntudattal~Dugá fejét a föld alá:~Hogy a vizet ugyan használta~(
 5  4|    legtetejéről~Gyakran ugortam alá,~Ha csősz-szagot érzék.~
 6  4|       volt ez esés!~Igy hullnak alá a kövek~A romladozó várak
 7  4|      látásán?~Egy fél-ép asztal alá bújt,~S kezeit könyörögve
 8  4|        hajófödélen~Sétált föl s alá az est szürkületében.~A
 9  5|   csapása érte...~Ekkor hullott alá a föld~Koporsód födelére.~
10  5|        Jár nagy léptekkel föl s alá~A katona az őrhelyen,~És
11  5|        minden ember nem néz láb alá, majd~Elgázolnak... vigyázz,
12  5|        tartja kedve,~Sőt a föld alá is~Van gyakran sülyedve;~
13  5|      zsarnok!~Minden éjjel hull alá nehány...~Tán te is így
14  5|       szálla~Pihenni e két domb alá,~Midőn a háborgó életnek~
15  6|         vagyok...~Sétálok föl s alá szobámban...~Szájamban füstölő
16  6|       Meghalni jöttem e szép ég alá!~Pest, 1846. június-augusztus~
17  7|   vagyok,~Zöldelő mezőkön föl s alá sétálok,~Csókot lehelek
18  7|         tart mindörökké:~Föl és alá, föl és alá...~Irtóztató,
19  7|  mindörökké:~Föl és alá, föl és alá...~Irtóztató, irtóztató!~
20  7|    tiszteletes uram,~Vegye hóna alá imádságos könyvét,~S végezze
21  7|    börtön... ettül félek.~Föl s alá jár magas büszke fővel~Ott
22  7|        lelsz, ugord át,~S lábad alá ha ellenség botlik,~Rúgd
23  7|       aranya~Oly nyájasan ömlik alá~A tengeri szőke habokra~
24  7|          Veled hal meg s a föld alá viszed,~Vagy, mint hű eb,
25  7|   magyarázni:~A teher mindenkor alá szokott szállni,~S innen
26  7|         Az egész éven át~Föl és alá kószálom~A két magyar hazát.~
27  7|        faköpönyeg mellett~Föl s alá,~Méltósággal, mint valami~
28  8|      Mint ősszel a derűltebb ég alá~Hosszú sorban a vándormadarak;~
29  8|    dolgát!~Itt szaladgál föl és alá,~Még a ládára is fölszáll,~
30  8|       nyujtanak neki, hogy~Irj’ alá a hódolást.~Beaurepaire
31  8|   fájárul~Magátul a földre hull alá...~Bármit mond a szemtelen
32  8|        A magasból a mélybe dőlt alá,~S alant a völgyben elnyelé
33  8|       olyan méltóságosan~Nézett alá a bámuló világra.~Föl, nemzetemnek
34  8|      Elrejtsétek mélységes föld alá,~S fölötte a sötétségben
35  8|      Közbe hosszu orrát üti víz alá a~Gólyafiak anyja,~Nagyot
36  8|         temetőbe~És tégy a föld alá...~A holtak olyan boldogok,~
37  8|          Követ gördítnek lábaim alá,~S lábam vakságát orrom
38  8|       Az a pokol cséplője, mely alá~Kévéinket kell tartanunk,
39  8|        akarja ön, hogy e~Cséplő alá ne jusson,~Ne gabonát, de
40  8|        föl~Alant: elrejtve föld alá,~S ott kinyomatta műveit.~
41  8|      Fuss és bújjál el trónusod alá,~Mint ágy alá a megszeppent
42  8|       el trónusod alá,~Mint ágy alá a megszeppent kutya,~Onnan
43  9|         maga jószántából~Zászló alá az eke szarvától.~„Hogyne
44 11| könnyelmü lyány.)~Jártam föl és alá. A tiszta égi bolt~Magasról