Rész

 1  4|         ama boldog öntudattal~Dugá fejét a föld alá:~Hogy a vizet
 2  4|           Igen furcsán csóválá meg fejét,~Ily szavakban törvén ki
 3  4|         Vakondokturásra bocsátotta fejét,~Hogy visszanyerhesse elfogyott
 4  4|            magasra kellett emelnie fejét,~Mintha nézné holmi toronynak
 5  4|          megállt,~S valami halomra fejét lehajtotta,~Hogy fáradalmát
 6  5|         lesietett,~És megrémült és fejét csóválta,~Meglátván a vérző
 7  5|           még jóra fordul sorsa;~Ő fejét csóválja, nem hisz a szavamnak.~„
 8  5|       Kinek a bor kissé megzavarta fejét,~De a szép menyecske még
 9  5|            ki lenyakaztaték,~Viszi fejét, markolva üstökét,~S szólván: „
10  6|         jóbarátom, ő nem nevetett,~Fejét csóválta, búsan, szomorún.~
11  6|          Ki sokkal inkább hajtá le fejét a~Szabad szegénység kőszikláira,~
12  7|           támad~Senkinek is kedve.~Fejét egyik vállára bocsátá~A
13  7|        gazdája? ellenség leszúrta,~Fejét lenyiszálta és karóra húzta. -~
14  7|       rózsa,~Lankadtan bocsátja le fejét;~Levelei, a halvány sugárok,~
15  7| diadalszekerén...~Megölte az éjet, fejét vette: vére~Fölfeccsent
16  7|          most szíve, mért terhelje fejét?~És ha már nincs páncél,
17  7|        Homlokára sötét nevöket.~És fejét már régen a szegény rab~
18  7|       zúzta~Bilincsével szerteszét fejét,~Várva várt s a lomha évek
19  7|       messze hajt,~S a babér, mely fejét hasztalan övedzi:~Mint Harmodiusnak,
20  7| sírgödréből,~Az akasztófa tövéből.~Fejét veszi jobbkezébe,~Kapaszkodván
21  7|      éjfelenként,~És bedobta véres fejét.~Pest, 1847. november~
22  7|              mormogá az~Aggastyán, fejét megrázva,~„Tele széppel,
23  7|             Megkoszorúzni haldokló fejét.~Ő adta össze kezeinket,~
24  7|             Megkoszorúzni haldokló fejét.~Az a kevés bú, mit koronként~
25  7|             Megkoszorúzni haldokló fejét.~Haldoklik ő, már csak néhány
26  7|             Megkoszorúzni haldokló fejét.~4~Az esztendőnek a halála~
27  8|             Körűlövedzi hódolattal~Fejét a felhő tömjénfüst gyanánt.~
28  8|  negyedszer~Sujt hozzá a mester~És fejét levágja!~Lemenőben volt
29  8|            nyel, és aztán~Fölemeli fejét s körülnéz kényesen,~A vízparton
30  8|        volna.~Szabad a magyar nép, fejét föltarthatja,~Kénye-kedve
31  8|      rózsaszínü kedve.~Megcsóválta fejét a nemzet, és~Szólt: „Ami
32  8|           De még egyszer fölemelte fejét,~Fölgyúlt szíve, és égett
33  8|      király idejében~Kont levágott fejét a hóhér kezében,~Vitéz Hédervári
34  8|           Hédervári Kont Istvánnak fejét,~S véle egyetemben sok jó
35  8|        levente,~Öt pallos-suhintás fejét leütötte.~Martinovicsot
36  8|            S lehajtá a párnára kis fejét,~S aludt, és álmodott mosolygó
37  8|          jutsz!~A bérkocsis fülét, fejét vakarta,~S imádkozott-e
38  8|            A szögletkőhöz támasztá fejét,~Átellenében tarka játékszerrel~
39  8|           Leroskadott ülő helyére,~Fejét keblére hajtá,~S két nagy
40  8|          ordítá, s veszett dühében~Fejét a falhoz vágta és leroskadt,~
41  8|            kihamvadó tűz,~Görnyedt fejét az ég felé emelte,~A roskadt
42  8|          köphet~És megrúghatja ősz fejét.~Boldogtalan nép, mért gyüjtöd
43  8|            koronát el nem töritek,~Fejét a szörny ismét fölemeli,~