Rész
1 1| szomoru, árva jajod:~Végihez ér nagy fáradozása a Danaidáknak,~
2 1| S tiszta zajjal jár az ér;~Egy boldog szerelmü szívpár~
3 1| meghajolnia!~S mint virágos partu ér szelíden~Szállt meg sziklavára
4 3| ne’kül, virág ne’kül mit ér az ág?~Hogyha pusztán s
5 3| áldozattal~A díj föl sem ér.~Szerelem, lerázom~Fölvett
6 4| Mögeresztöm, a szél sem ér nyomába.~Ezön járok, mint
7 4| halál,~Az élet nála többet ér.~Van ottan béke - semmi
8 4| juhász szamáron,~Földig ér a lába;~Nagy a legény, de
9 4| leszédül.~Még jó, ha költőt ér e balszerencs,~Az ész holt
10 4| költemény hőse szörnyű véget ér.~Pest, 1844. augusztus~
11 4| balsors, amely tán téged ér:~Elvetném tollamat, nem
12 5| már szeretni újolag...~Mit ér a kert, ha rózsát nem terem?~
13 5| szerelemmel nem diszeskedik,~Mit ér az élet, ifjuság nekem?~
14 6| virágok elhervadtanak már;~Mit ér, szemlélnem száraz kelyhöket?~
15 6| ANNYIT SEM ÉR AZ ÉLET...~Annyit sem ér
16 6| ÉR AZ ÉLET...~Annyit sem ér az élet,~Mint egy eltört
17 6| VAJON MI ÉR?~Vajon mi ér? vajon mi történik
18 6| VAJON MI ÉR?~Vajon mi ér? vajon mi történik velem?~
19 6| engem nem szeretsz!~És mit ér az élet már tenéked?~Karjaimba
20 6| nyúgalomnál,~Hidd, többet ér az élő szenvedés.~És csak
21 7| vészű tengeren evez?~S mit ér, ha őt a haragos habokból~
22 7| gyönyörűsége.~Ha hozzád ér lelkem, s meg talál égetni:~
23 7| kiknél a hazának~Fénye nem ér annyit, mint a hiuságnak~
24 7| nép-izzadás csorog.~Mit ér, csak ekkép szólni: itt
25 7| Egy pár szép szem többet ér;~S higyetek ti, kiknek lelke~
26 7| babérerdőnél egy~Rózsabimbó többet ér.~A fukar hadd számítgassa,~
27 7| S nem a magasságot;~Mit ér nekem, mit a messzeség?
28 7| mennydörgése,~Mely, míg hozzám ér, ily parányivá törpül,~Vagy
29 7| aztán amelyiket~A szerencse ér, amely’ket kikapom,~Halhatatlanítni
30 7| messze-földön jára,~S éjjel ér be falva határára,~Várja,
31 7| hagyott három bojtárt,~Egy sem ér egy hajító fát,~Mind a három
32 8| nevezzelek,~Ha ajkaimhoz ér~Ajkadnak lángoló rubintköve,~
33 8| lészen a te életed...~Véget ér már a hétköznapi vesződség,~
34 8| Örömemnek kútforrása,~Többet ér egy tekinteted,~Mint a tavasz,
35 8| után.~Itten a lapályon~Egy ér nyúlik végig, meg se’ mozdul
36 8| némán ballag a csendes kis ér,~S hol a bogárdöngés a legnagyobb
37 8| melyhez még lélekzet sem ér.~És boldogságban teltek
38 8| mért hagyott meg engem?~Mit ér, mit ér az ilyen lombtalan
39 8| hagyott meg engem?~Mit ér, mit ér az ilyen lombtalan fa?~S
40 9| kis cseppje drágagyöngyöt ér.~Ugy mennek a halál elébe
41 9| kis cseppje drágagyöngyöt ér.~Ki merne nékik ellenállani?~
42 9| kis cseppje drágagyöngyöt ér!~Karánsebes, 1849. április
43 11| gyakran elébe:~Haj! de mit ér? iszonyú! nem viszonozza
|