Rész

 1  1|           ha egykor értem, szinte árva,~Eljösz, éjszaknak havát
 2  1|         kegyel. Csak vers, mit az árva ifju~Nyerhete tőle.~Hát
 3  1|     Kitépte szívemet.~Azóta létem árva,~Kietlen pusztaság,~Mint,
 4  1|           szünjön, lant, szomoru, árva jajod:~Végihez ér nagy fáradozása
 5  1|            túlviági lény!~Jőj, ez árva lét hogy elfeledve légyen,~
 6  2|        voltokat,~Megsiratnom kell árva magamat.~Mezőberény, 1842.
 7  4|          élek,~Boldogon!~Mert nem árva már az egykor~Árva hon.~
 8  4|       Mert nem árva már az egykor~Árva hon.~Eger, 1844. február~
 9  4|         Úgy őröl, ha meglocsolom.~Árva szívem a molnárja,~Bánatot
10  4| Árvalyányhaj a süvegem bokrétája,~Árva leány a szerelmem violája;~
11  4|      szeretsz engem,~Égjen el hát árva lelkem!~Pest, 1844. június~
12  4|                        SZIVEM, TE ÁRVA RABMADÁR!...~Szivem, te
13  4|           RABMADÁR!...~Szivem, te árva rabmadár!~Kit szűk, szoros
14  4|         Jaj neked Iluska, szegény árva kislyány!~Hátad mögött van
15  4|        terhedet,~Bízd a jóistenre árva életedet!”~Mikor elvégezte
16  4|        szóla:~„Ki porából nőttél, árva kis virágszál,~Légy hűséges
17  4|           Nem virítok számotokra,~Árva finnyás kóficok!~Kiknek
18  5|       ismét fölveszen,~És, minket árva népet, megsegit.~Ha szerelem
19  5|       kincse életemnek!~Ha szívem árva gyermekével,~A halványarcú
20  5|            bús, laktalan;~Rajt az árva repkény, a remény,~Leng
21  5|           fölmegy,~És látja a sok árva magzatot.~Megmérhetetlen
22  5|           költi.~És a szegény, az árva, árva szolga,~Tüntén egyetlen
23  5|            És a szegény, az árva, árva szolga,~Tüntén egyetlen
24  5|          beléd ütötte,~Te vérzel, árva hal, szegény szivem!~Pest,
25  5| szánalomból~Villámot vett elé,~Az árva tölgyre sujtá~S azt porrá
26  6|        nyujtá azt a szenvedés.~Az árva lélek mennyit szenvedett!~
27  6|          dacára~Ez a nemzet mégis árva,~Mégis ronyos, mégis éhes,~
28  7|           szánakozva tekintene~Ez árva csárdára.~A csárdától vagy
29  7|                                AZ ÁRVA LYÁNY~1~Csak egy lénnyel
30  7| szabadságért harcolának rajta,~Oh árva szabadság, haldokló kezedből~
31  7|       egész világ.~S ugy lett. Az árva ifjut elhagyák~Baráti, ismerősei.~
32  7|           maradt több,~Csupán hét árva gyermeke.~S miért tett volna
33  7|           almafa a nagy udvarba’.~Árva fa! ha egyszer gyümölcs
34  7|      Ház-e vagy~Sírhalom?~Mint az árva gyermekek~Anyjok sírhalmánál,~
35  8|           Vala a mezőkön a legelő árva.~Kapják hát magokat, szedik
36  8|           Szenvedett az istenadta~Árva magyar népe,~Mint a Krisztus
37  8|       fiam.~Azt mondod majd, hogy árva vagy,~Apád most halt meg,
38  8|        nyomorát~És néhány percnek árva örömét.~Ott állt egy utca
39  8|      eddig koldulál.”~Szolgált az árva gyermek a~Nagyságos úrfinak,~
40  8|     Miként ásatja meg a sírt?~Egy árva fillér sem volt birtokában.~
41  8|    kerekén.~Szegény, szegény nép, árva nemzetem te,~Mit vétettél,
42  9|            Hadd tudják meg rólad: árva gyermeköknek~Elhagyott lelkén
43 11|          emeld,~Lányka, egekbe ez árva kebelt.~Vagy valamint a