Rész
1 1| mosolygó téreken;~Mért vagyon tél kebelemben,~Puszta, gyászos,
2 1| által a kert~Ajtaján.~Jő a tél, és megnyil a kert,~És ragad~
3 3| PÁLNAPKOR~Itt van a tél, a hideg tél~Közepe,~Zúgolódik
4 3| PÁLNAPKOR~Itt van a tél, a hideg tél~Közepe,~Zúgolódik az idő
5 3| éhségi kínokat.~Mogorva a tél, puszta a határ,~Rajt a
6 3| Nem lesz-e annak szivén tél?~Megeshetik, szép galambom,~
7 4| TÉL VÉGÉN~Örültök úgye a kies
8 4| mivégre kelnek?~Hogy menjen a tél, menjen gyorsan el.~Én a
9 4| ugyan nem is tudnám, hogy~Tél vagyon,~Ha ki nem pillantanék
10 4| világba;~Pedig ott kinn tél, fagy volt javába’.~A szegény
11 4| szive lett puszta, hideg tél.~Könnyeit Iluska hullatta
12 4| Mert Taljánországban örökös tél vagyon;~Mentek katonáink
13 5| nyíló ablakom~Tábláin a tél dérvirága nő. -~Az én kedves
14 5| Amióta őt eltemetők:~Tél havának kellő közepette~
15 5| részvéte: csak azért nincsen tél,~Hogy ne fázzék ott kinn
16 5| tudják ők, nem tudják: mi a tél,~Egy tavaszból másba szállanak.~
17 5| öltönyt varratok;~Mert közel a tél, s mostani~Ruhámban meg
18 6| HIDEG ELLEN A TÉL...~Hideg ellen a tél a folyókat
19 6| ELLEN A TÉL...~Hideg ellen a tél a folyókat jéggel,~A földet
20 6| mint itten a nap,~S szebb a tél, mint itt a kikelet,~S madarak
21 6| nyár esője áztat,~S midőn a tél hideg karjával átölel?~De
22 6| levél a fához... eljön a tél,~S akkor lehull, de már
23 6| előre,~S akkor rájutok a tél~Fagyos küszöbére.~Lépnél
24 6| messze már halálok,~Mert a tél közeleg.~Miként az aggastyánnak~
25 6| Akkor meleg nyár volt,~Most tél van, hideg tél.~Hogyha már
26 6| volt,~Most tél van, hideg tél.~Hogyha már nem szeretsz,~
27 7| zivatar~A felhős ég alatt;~A tél iker fia,~Eső és hó szakad.~
28 7| zivatar~A felhős ég alatt,~A tél iker fia,~Eső és hó szakad.~
29 7| húgomnak nevezték!~Haja tél, - ha látom, szinte fázom -~
30 7| Hogy jövőmbe nézek.~Mikor tél multával fehér hó-subáját~
31 7| hajam őszbe vegyűl már,~A tél dere már megüté fejemet.~
32 7| nincs is ördög,~S ha van itt tél, van kikelet is.~Koltó,
33 7| mondd meg, fiatal gyerek.~Tél vala már ifjuságom,~Hát
34 7| két fiuval. -~Kinn süvit a tél viharja... ott benn~Perg
35 7| tavasz, már megint itt a tél.~Még alig, Juliskám, hogy
36 8| lett a föld, kirabolta a tél.~Olyan a föld, mint egy
37 8| elfecséreli,~A sok kincsnek a tél csak hült helyét leli.~Nincs
38 8| A TÉL HALÁLA~Durva zsarnok, jégszivű
39 8| Durva zsarnok, jégszivű tél,~Készülj... készülj, a halálra!~
40 8| fogsz halni, vad, bitor tél!~Addig él csak minden zsarnok,~
41 8| amelynek rabja voltál,~A tél maga érzi vesztét,~Dúlt
42 8| És ablakára a fehér hideg tél~Elégszer festett jégvirágokat,~
|